Erdélyi Iskola, 1938. szeptember – 1939. március (6. évfolyam, 1-8. szám)
1938-11-01 / 3-4. szám
273 Az előmagyarok fúró-faragó tudományának igazolására elég említenünk, hogy fenyő, hárs, nyír, nyár, szil, foggal szavaink, továbbá fen, köszörül, ló, szel, vág, fúr (?), szeg (=ék), szil (szilánk), reped, forgács, kéreg, tönk, még finn-ugor korbeliek, a körte, kőris som, alma, kökény, továbbá a balta, bicsak, ács szavaink korai török eredetűek. Valamikor a parasztház jóformán mindenestül, egész berendezésével, a férfinép keze alól került ki. Időrabló, fáradságos munka volt ez, mert a faragónak hosszú időn át csak fejsze (szekerce, tápor, balta), szalu (kapacs) és kés állt rendelkezésére. Fűrészt, fúrót szívókést, gyalut nem ismertek. A fát fejszével döntötték ki, s ugyancsak fejszével bárdolták meg nagyjából, úgy, ahogy oszlopnak, gerendának. Vájásra és hornyolásra a szalut, finomabb faragásra a kést használták. Százados gyakorlat és ügyesség pótolta azokat a finomabb szerszámokat s magasabb technikai ismereteket, melyek később kontár vagy tanult kézművesek, ácsok, bognárok, kádárok, esztergályosok, asztalosok műhelyeiből szállingóztak alá a paraszt forgószínekbe. E finomabb szerszámoknak s az ismeretek gyarapodásának köszönhető annak a háziiparszerű barkácsolásnak fellendülése, mely manapság erdős vidékeink faragó színeiben folyik. Nincs terünk arra, hogy a paraszt faművességet részletesen bemutassuk, csupán e népi mesterkedés főbb ágazatainak ismertetésére szorítkozhatunk. Ezek: a faragó (tág értelemben vett bognármunkák), a kádár (bodnár, pintér) és az asztalos munkák. Szekérgyártó bognárfalvakat — a nagy közlekedő utak mentén — már az árpádkori oklevelek is sűrűn emlegetnek. A bognárkodás tehát régi mesterség. Manapság főleg gazdasági és háztartási eszközöket készítenek faragással. Amazokhoz lehetőleg keményfát (bükköt, kőrist, szilt, tölgyet, akácot, égert, gyertyánt), ezekhez inkább puhafát (fenyőt, nyárfát, fűzfát, juhart) használnak. A paraszti bognárszerszámok a következők: fejsze, balta, szála, kalapács, fűrész, bicska, szívókés, véső és fúró.