Erdélyi Lapok, 1932. október-december (1. évfolyam, 219-295. szám)
1932-10-01 / 219. szám
I. évfolyam, 219. szám Erdélyi Lapok A Titulescu-kérdés a képviselői ház előtt Órákig tartó viharzás fogadta a Goga bejelentését. Megostromolták az elnöki széket Bukarest. Saját tud. A Titulescu lemondásával kapcsolatban fölvert hullámok egyre magasabbra csapkodnak. A lapok arról írnak, hogy amikor Vajda miniszterelnök bejelentette őfelségének a londoni követ lemondását, a király helyeselte ugyan a kormány álláspontját a szovjetszerződés dolgában, de Titulescu iránt is kifejezte ragaszkodását. Arra kérte a miniszterelnököt, találjon módot rá, hogy Titulescut visszatartsa. Az uralkodó tehát nem akarja elejteni kedvenc emberét. A kérdés így komoly belpolitikai komplikációkra is vezethet. Michalache pénteken utazik külföldre. Előbb egy francia fürdőhelyre megy, majd Párizsban találkozik Titulescuval. A kérdésről különben a kormánypárton belül is ellentétesek a fölfogások. Mihalache például azok közé tartozik, akik semmiképpen nem akarják a szakítást Titulescuval, így a helyzet még komplikáltabb s a jelen pillanatban tisztázására nem is igen mutatkozik kilátás. A képviselőház délutáni ülésén — azonnal a cuzista képviselők kizárására vonatkozó határozat meghozatala után — a Titulescu-kérdés került szőnyegre, ami hatalmas viharokat váltott ki. A vihar azzal kezdődött, hogy Goga engedélyt kért a Titulescu-kérdéshez való hozzászólásra. A kérdés előhozatalát a mögötte lévő komoly események miatt látja szükségesnek. A kormánypárti padsorokban erre hatalmas zaj támad. Manu lelkész (kormánypárti) fölkiált az emelvényre: — Nem lehet, a ház szabályai ezt nem engedik meg, óriási zaj keletkezik, amely egyre nő s egy teljes órahosszig tart. A nagy zaj miatt, — amelyben csak néha-néha lehet egy-egy összefüggő mondatot megérteni — elnök felfüggeszti az ülést. Szünet után Manu lelkész, aki egyszersmind a ház alelnöke is — elfoglalja az elnöki emelvényt. Erre az ellenzéken irtózatos felzúdulás támad. — Le vele, le vele! — kiáltják kórusban. Az ellenzék felvonul a szónoki emelvényre és már azt lehet hinni, hogy le akarják rántani Manut az elnöki székből. Manunak végre sikerült annyit a ház tudtára adni, hogy miután Goga külpolitikai ügyben kért szót, távbeszélőn értesítette Vajda Sándor külügyminisztert, aki jelezte jövetelét. A pokoli zajgás azonban csak tovább tart. Délután 6 órakor elnök felfüggeszti az ülést. Kevéssel ezután megjelenik Vajda miniszterelnök, akinek megjelenését a Ház nagy tapssal fogadja. 10 percre ismét felfüggesztik az ülést. Újra megnyitás után Pop Cicio elnök foglalja el az elnöki széket. Megadja a szót Gogának. Goga: Egészen simán el lehetett volna a kérdést intézni, ha nem lépett volna közbe Manu lelkész szamosfalvi diplomáciája. Majd kifejti, hogy az ország közvéleményének megnyugtatása és a külföld fölvilágosítása érdekében kéri a külügyminisztert, adjon magyarázatot a Titulescu lemondása ügyében. Amikor Génfben fontos nemzetközi problémák vannak szőnyegen és várnak megoldásra, feltűnő, hogy a kormány Madgearut küldi ki Románia képviseletében. — Ha mérlegre tesszük — úgymond — e két politikus tehetségét, eddig kivívott presztízsét és kifejtett tehetségét: a közvélemény nem fogadhatja nyugodtan azt a hírt, hogy nem Titulescu képviseli az ország érdekeit. Ha csupán személyi vonatkozású kérdésről van szó — nem kérdezek tovább. Ha azonban felfogások ütköztek össze Titulescu és a kormány között, okvetlen fölvilágosítást kérünk, hogy az ország közvéleménye megnyugodjék afelől, miszerint érdekeit jól és közmegelégedésre képviselteti a kormány. Ezután Lupu emelkedik szólásra. Kijelenti, hogy a külpolitikai kérdésekben — minden belpolitikai súrlódás ellenére — az ország valamennyi pártja egységes fölfogást képvisel. Vonatkozik ez nemcsak a megnemtámadási paktum ügyére, de a beszarábiai kérdésre is. Reméljük azonban, hogy az ország — aki annyit köszönhet Titulescunak — nem lesz kénytelen őt most sem nélkülözni. Én, a magam részéről, az Oroszországgal való közvetlen tárgyalás mellett foglalok állást. Elvben tehát — szerintem — jól választott a kormány, amikor ezt a lépést választotta. Hibázott azonban a gyakorlati kivitelben, mert nem találta meg az erre a szerepre alkalmas tapasztalt diplomatát. Bratianu Gheorghe szintén felvilágosítást kér az ügyben Victor Antonescu a liberálisok nevében szól hozzá ugyanehez a kérdéshez. Cuza szólal föl még. Beszédében vádolja Franciaországot, hogy elhagyta Romániát, Lengyelországot és a Népszövetséget. Az Oroszországgal való megnemtámadási szerződés megkötését szükségtelennek tartja. Vajda válaszában védelmébe veszi a Népszövetséget épúgy, mint Franciaországot, amelynek — úgymond — Románia csak hálával tartozik. Ami a paktum megkötését illeti, Romániának szüksége van arra, hogy minden szomszédjával, így Oroszországgal is jó viszonyt tartson fenn. Áttérve a Titulescu-kérdésre, kijelenti, hogy közte és Titulescu között ma is a legjobb viszony áll fenn. Semmi személyi kérdésről nincs szó. Ilyen kicsinyes ügyek nem is egyeztethetők össze az ő egyéniségével. Ami pedig Madgearyt illeti, ő az ifjabb generáció legtehetségesebb, legkiválóbb tagja, Goga szólal még föl. Elmondja, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen nem adott felvilágosítást arra, ami az ő legfőbb kérdése volt. Kijelenti, hogy ha bizonyos időn belül,— amit a miniszterelnök is kilátásba helyezett — nem kap részletes felvilágosítást az ügyben, interpelláció keretében ismétli meg kérdéseit. " 3 A siralomházban beismerte tettét s bocsánatot kért fider, a pesthegkuti gyilkos — Édert délután 5 órakor kivégezték — Budapestről jelentik. A pesthidegkuti sánta gyilkos, Éder József bűnügyében csütörtökön délelőtt háromnegyed tíz órakor folytatták a statáriális eljárást. Elsőnek most Schreiber lakatos segédjét hallgatták ki, aki a csendőrségen a bicikli gumijáról lefejtette volt a foltot. Felismeri a foltot, valamint Éder Józsefet, aki az egész tárgyalás alatt sír és folyton azt hangoztatja, hogy nem bűnös. Oláh János ügyész azzal kezdi a vádbeszédet, hogy a pesthidegkuti gyilkosság ügye teljesen világos. Negyvenhét tanú közül huszonnyolc esküvel bizonyítja, hogy Éder volt a gyilkos. Ellene szólnak az ujjlenyomatok és a bicikli kerekének nyoma, de ellene bizonyít a gondviselés is egy tüske alakjában, amely feltépte biciklijének gumiját. A vádlott alibibizonyítása is ellene szól. Az ügyész most Éder felé fordulva emelt hangon folytatja beszédét: — Isten és ember előtt nyugodt lelkiismerettel mondom: te voltál a gyilkos, Éder József. — hosszasan és merően néz a vádlott szemébe, aki ismét sírva fakad és nagysokára mondja: — Én ártatlan vagyok! Dr Török Miklós azzal kezdi védőbeszédét, hogy nem hangoztatja Éder ártatlanságát és nem is akarja fehérre mosni; annyi bizonyos, hogy Eszter Mária vallomásán kívül a többi vallomásnak nincsen bizonyító ereje Éder ellen a pesthidegkuti gyilkosság ügyében. A vallomások olyan gyanúsan egybehangzók, hogy valószínűleg tömegszuggesztió esete áll fenn. A gyors eljárás alatt Édernek nem volt ideje védekezni sem. Kéri a statáriális bíróságot, hogy Éder ügyét utalják rendes bíróság elé. Édert, aki a védő beszédje alatt is mindvégig sír, most megkérdezik az utolsó szó jogán. — Ártatlan vagyok — mondja zokogva. Egynegyed tizenkettőkor a statáriális bíróság ítélethozatalra vonul vissza és fél egykor hirdeti ki az ítéletet. A statáriális bíróság kötél általi halálra ítéli Éder Józsefet. Az ítélet indokolása másfél óráig tart. Éder közben háromszor is rosszullétről panaszkodik, úgyhogy erős fedezet mellett az elnök egyszer rövid időre ki is engedi. Az indokolás hangsúlyozza, hogy az ítélet a bírói meggyőződés teljes erején alapszik. Nem lehet szó tömegszuggesztióról és a bizonyítás minden részlete láncszemként kapcsolódik össze. Majd megkérdezik Édert, hogy kíván-e kegyelmet. Igenlő válasz után a statáriális bíróság rövid tanácskozásra vonul vissza, majd az elnök kihirdeti, hogy a bíróság elutasítja a kegyelmi kérést. Édert zárt autón a gyűjtőfogház udvarára viszik. Délután fél 5 órára van kitűzve a kivégzés. Lapzártakor jelentik: Éder József a siralomházban megtört és önkéntes vallomásában a pap és védőügyvédje előtt beismerte a gyilkosság elkövetését: — Látom, hogy minden elveszett, — mondotta. — A gyilkosságot én követtem el. Kérem önöket, adjanak módot arra, hogy beismerő vallomásomat a bíróság előtt is megismételhessem. Ezek után a védő értesítésére Szilágyi biró és Oláh ügyész a siralomházba jöttek és jegyzőkönyvbe vették Éder beismerő vallomását. Éder József a bíróság két tagja előtt kijelentette még, a gyilkosságot nem előre megfontolt szándékból követte el. Revolverének agyával fejbesújtotta áldozatát s a fegyver csak véletlenül sült el. — Kérem, bocsássanak meg nekem. A gyilkost ezután a gyüjtőfogház udvarára vitték, ahol már fel volt állítva a bitó. Az ítélet felolvasása után Élex József megcsókolta a feszületet, amelyet a pap nyújtott feléje, öt óra előtt öt perccel a bitón lógott és tíz perc múlva a halál bekövetkezett. Egy betörő leszúrt egy rendőrt Nagy váradon. A Széles utcán szerdán este 9 órakor Andor Nicolae hírhedt betörőt meglepte Pascal Florian rendőr, amikor egy ház ablakán ugrott ki. Igazoltatni akarta, de a betörő késével hasba szúrta. Szerencsére a kés a derékszíj csattján fennakadt. A betörő menekült a Temető ucca felé. A rendőr sípolva, kezében revolverrel utána. A Rét ucca sarkán Popa Nicolae rendőrőrszem útjába állt, átölelte, mire a betörő bicskáját a rendőr oldalába vágta. A betörő elmenekült. A rendőrt dr Pop Sándor egyet, tanár, kórházi főorvos operálta meg. Sebesülése tz cm, mély és életveszélyes.