Erdélyi Lapok, 1933. július-szeptember (2. évfolyam, 144-220. szám)
1933-07-01 / 144. szám
II. évf. 144. szám. — Szombat, 1933. július 1. Erdélyi Lapok Rendkívüli ülésszakra összehívják a parlamentet Bukarest. Saját tud. Kormánykörökben úgy tudják, hogy a parlamentet rövidesen rendkívüli ülésszakra fogják öszszehívni, mert Madgearu a költségvetés módosítását célzó pénzügyi törvényeket akar megszavaztatni. E kérdésben végleges határozatot csak Madgearu visszaérkezése után hoz a kormány. Mironescu és Lugosan Ugo Sola olasz követtel tárgyalást folytat az olasz—román kereskedelmi egyezmény megkötésére, illetve megújítására. Véres összeütközései: Lengyelországban a németek és lengyelek között a Hitlerellenes tüntetések miatt Danzigból jelentik. Csütörtökön este zajos tüntetések játszódtak le Hitler és a nemzeti szocializmus ellen. A rendőrség számos tüntetőt letartóztatott. Lengyelország több helyein szintén véres összeütközések voltak németek és lengyelek között. Kattowitzban a lengyelek rálőttek a németekre s egyet közülük életveszélyesen megsebesítettek. Jégverés pusilítette el Baranya megye termését Félkilós jég húsz községben beverte a háztetőket és sok ember megsebesült Pécsről jelentik. Baranya megyében csütörtökön borzalmas erejű jégvihar tombolt. Fél- és háromnegyedkilós jégdarabok hullottak s a megye 20 községében a tetőzetet bezúzták. Rengeteg embert megsebesítettek. Baranya megye ez évi termése teljesen elpusztult. A lakosságot éhínség veszélye fenyegeti. Vízbe fúlt gyerek, Bihardiószegen Pap József 10 éves fiúcska barátaival az Érben fürdött. A gyerek nem tudott úszni s beljebb merészkedett a vizbe, ahol lábai alól elvesztetet a talajt s kis játszótársai szeme láttára elmerült. Csak holttestét találták meg. indulásáig. Hogy mit beszéltek, mit nem, és le nem írhatom, mert nem hallottam, regényíró meg nem vagyok s így csak azt írhatom le, amit láttam.. Péter hol a szívére szorította a kezét, hol a szemét emelte az égre, amely mozdulatokat a signorina hol mélabús, hol bájos mosollyalhonorálta. Már sípolt a vonatvezető, integettek a kalauzok, amikor Péter barátunk a győzelem pálmájával — jelen esetben a fehér orgonával — felugrott. — Ki volt az a bájos hölgy? — Signora Borghese! — vetette oda. Egy pillanat alatt elterjedt a hír: Borghese hercegnő inkognitóban találkozott egy kolozsvári úrral! Persze a kérdések zuhataga zúdult a dicsősége zenitjén álló Péterre, aki előkelő nyugalommal, fölényes hangon előadta, hogy a signorina csakugyan Borghese hercegnő, másfél éve leveleznek esperanto nyelven és a firenzei találkozás előre megbeszélt terv szerint történt. Ettől kezdve semmi hasznát nem vehettük Péternek. Ha valaki sót kért, annak szalonnát, vágott, ha párnát kért az ember, borral kínálta. Csak odaállt az ablakhoz és akkorákat sóhajtott, hogy az útmenti cédrusok csaknem földig hajoltak a sóhajtásától. A Rómában töltött kedves napok s az ott szerzett új, rendkívüli élmények egészen sizeredtették velünk ezt a kis romantikát. Péter barátunk is csendesebb lett. Rómától Páduáig mindössze egyszer fújta ki sóhajtozásával az egyik papkollega kezéből a breviáriumot. Páduában Péterrel ketten mendegéltünk az állomás felé. Egy borbélyműhely előtt azt mondja nekem Péter. — Főúr! borotválkozzunk meg most, Velencébe úgyis éjjel érkezünk meg. Bementünk. Egyszerre vettek bennünket munkába. Kényelmes, de tempós mozdulatokkal verték a habot a képünkön. Egyszer csak felordít az én barátom: — Donna mia! A signorina! Először azt hittem, valami mestervágást kapott az állára, de egy pillanat alatt megállapítom, hogy még borotva sem volt a figarónál. — Ez eszét vesztette. — volt a másik megállapításom, amikor a hátam mögött kellemes alt hang csendül: — Bon dzsorno! Hátrafordulok, hát uramfia — a signorina, de már fehér köpenyben, — manikürözésre készen.* Szótlanul ballagtunk, végre is én törtem meg a csendet: — Mondja, Péterke, a hercegnő Firenzében volt inkognito, vagy itt? Péter pedig csak nyelt egyet s mintha nem hallotta volna a kérdésemet, nagy búsan csak ennyit mondott: — Csak az útitársaknak ne mondja el! A kormány szigorú intézkedéseket rendelt el a szélsőséges mozgalmak agitátorai ellen Tis shavaKralk mesa. Piriti folyó szabályozására Bukarest. Saját tud. Tegnap délelőtt Mironescu lakásán miniszteri értekezlet volt Vajda elnöklete alatt, amelyen Vajdán kívül Mironescu, Mirto, Tilea, Calinescu, Ghelmegeanu és Gafencu vettek részt. Vizsgálat tárgyává tették a hatóságok jelentéseit a szélsőséges mozgalmakról, amelyek — úgy a jobb, mint a baloldaliak — az utóbbi időben egyre szélesebb körűek és intenzívebbek lettek, különösen Erdélyben és Bukovinában. A kormány tagjai számos intézkedés foganatosítását határozták el a rendzavaró mozgalmak elfojtására. Külön fel fogja hívni a kormány a közigazgatási, rendőri és csendőrhatósági tényezők figyelmét ezekre a jelenségekre és kötelességükké fogja tenni, hogy állandó megfigyelés alatt tartsák az agitátorokat. A tegnapi miniszteri értekezlet foglalkozott még a Prut folyó gyakori áradásának kérdésével, minthogy a Prut Bukovinában és Beszarábia északi részén nagy károkat okoz kiöntéseivel. A kormány elhatározta a folyó szabályozását és erre a célra 10 millió lej kiutalását határozta el. A szabályozási munkálatok még a nyár folyamán megkezdődnek. Súlyos Indens a nagyváradi királyi ítélőtáblán a leügyész és egy védőügyvéd lizitt A nagyváradi ítélőtábla pénteken délelőtt kezdte meg Vezér József főutcai kereskedő és vádlott társainak négy év óta húzódó bűnperében a főtárgyalást. Vezér Józsefet számos hitelezői közül Friedmann Gizella még 1929- ben jelentette fel és csalárd bukás címén indult meg ellene az eljárás. A bonyolult ügybe még két jónevű kereskedő is belekeveredett vádlottként, mert Vezér állítólag velük fiktív üzleteket kötött. Néhány hónappal ezelőtt a törvényszék bizonyítékok hiányában mindhárom vádlottat felmentette és Friedmann Gizellát követelésével, amely több mint 1 millió 200 ezer lejt tesz ki, polgári per útjára utasította. Friedmann Gizella fellebbezett az ítéletellen. A mai táblai főtárgyalás során aztán Fudán Emil dr kir. táblai főügyész és dr Triff Titus, Vezér József védője között rendkívül súlyos természetű incidens támadt, amely az igazságügyminisztérium elé kerül. A főügyész ugyanis a perirat kiegészítését kérte. Dr Triff Titus meglehetősen felindulva tiltakozott az akták kiegészítése ellen, amely a per befejezését újból hosszabb ideig késleltetné és többek közt a következőket mondotta: — A főügyész úr azért akarja a négy éve húzódó ügy períratának újabb kiegészítését, mert mindenáron az a célja, hogy Friedmann Gizella nyerje meg a pert. Felhívom a főügyész úr figyelmét arra, hogy ne exponálja magát Friedmann Gizella mellett, mert ez nem tesz jót... A meggondolatlannak minősíthető inzultus a hallgatóságban is érthető megdöbbenést keltett, mert a főügyészt mindenki ismeri puritán jelleméről az egész vármegyében. Dr Fudán Emil főügyész erélyesen utaeitette vissza dr Triff kijelentését. — Harmincöt éve tettem esküt — mondotta többek között, — s pályámon még sohasem ért hasonló inzultus. — Kérésére dr Triff Titus kijelentését jegyzőkönyvbe vették és felterjesztik az igazságügyminiszterhez. Dr Triff utólag kijelentette, hogy nem volt szándékában megsérteni a főügyészt. Az ítélőtábla Mihaescu tanácsa lapunk zártakor tanácskozásra vonult vissza s afölött dönt, hogy szükséges-e vagy sem az akták újabb kiegészítése. A középeuópa problémát csak a dumai államok újjászervezése oldja meg — írja a Temps Párizsból jelentik. A Temps vezércikkében Középeurópa problémáját taglalja és többek között a következőket írja: — Ha őszinte és tartós megoldást akarnak találni Középeurópa kérdésében nem szabad a problémák egyik, vagy másik oldalát elszigetelten tekinteni. A középeurópai kérdés igen fontos elem az általános európai problémában és rendezése közvetlenül érinti Európa békéjének és konszolidálásának általános ügyét. Nem szabad titkolni, hogy ez a vállalkozás hosszú időt kíván és sok nehézséggel jár. Fő feladat, hogy gazdaságilag minden jogosult érdek tekintetbe vételével újjászervezzék a dunai államokat és ebbe a rendezésbe bevonják úgy a kisantantot, mint Ausztriát és Magyarországot. Ezt a célt elsősorban az érdekelt nagyhatalmak: Anglia és Franciaország bizalommal teli együttműködésével lehet elérni. Bizonyos állapotoknak a lehetőségig való megoldása olyan erőfeszítés, amely kötelessége minden jóindulatú és saját érdekeit jól felfogó nemzetnek. Gyakorlati megoldást a kétoldalú szerződések hálózatában lát, amely az egész Dunamedencére kiterjed. Megállapítja végül, hogy Róma és Párizs együttműködése a nagyhatalmakkal előmozdíthatja a vállalkozás sikerét.