Erdélyi Lapok, 1933. július-szeptember (2. évfolyam, 144-220. szám)
1933-07-30 / 169. szám
6 Vidosits Gyula A napokban halt meg Vidosits Gyula, az újságírók nesztora Nagyváradon, aki 40 éven át dolgozott szerkesztőségben. Vidosits az újságírás mellett a nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamarának is tisztviselője volt. Dr Oláh Béla jelenleg belső munkatársunk, volt kamarai főtitkár írta róla ezt az emlékezést: Pontosan huszonöt évvel ezelőtt, 1908 július végén jöttem Nagyváradra, azzal az eltökélt szándékkal, hogy — ha törik, ha szakad — kenyeret préselek, ki ebből a városból, amelyben szívem minden reménysége: az „Asszonyom”, a jövőm lakozik. Nem Debrecenből, az őshazából érkeztem, hanem Szlavonbródból hozott a vonat. A Száva partja mellől, a bosnyá határról, — ahol a büntetésből oda áthelyezett k. u. k. 39-ik gyalogezred kötelékében végeztem gyakorlatomat. Magamon viseltem kadétőrmesteri sarzsim „összes díszjeleit”: a hosszú kardot, a három ezüstcsillagot, az aranystráfot, a selyempertlit, meg a „waffenrock" két karján díszelgő úgynevezett „oroszlánkörmöket“ is, amelyeket a nagy császárné, a találékony és elbűvölően asszonyt „Marézi", vagyis Mária Terézia állítólag azért varratott minden gyalogezred diszkabátjának ujjaira, hogy „a tiszturak udvari ebédek alkalmaival ne törölhessék zsíros szájukat a diszkóját mellső végtagjaihoz” Szóval megjelenésem a Kereskedelmi és Iparkamara Teleki utcai helyiségében egyenesen imponáló volt. Annál is inkább, mert a már feledésbe ment apródszabású, zsinóros, szűk bakanadrág helyett briccseszszabású, talpaiéval ellátott, úgynevezett „Pejdzsevitsnadrág”-ot viseltem, minden „forszift“ és katonai jóerkölcs megcsúfolásával. Balmellem felett pedig ott pompázott „Ferenc Jóska őfelsége” kitüntetése — a sokat gúnyolt „Aggodalmi Kereszt”, amely azoknak jutott, akik mozgósított állapotban türelmesen kivárták: várjon most kezdődik-e a világháború, avagy két-három évvel később? Denique, katonai exteriőröm kifogástalan volt. Hosszú kardomat is huszárt imitáló könnyedséggel tudtam bal hónom alatt tartani. Meg kell vallanom azonban, hogy a harcias külső alatt remegő szív dobogott: — Uramisten! Adnak-e itt kenyeret...? A kamarai székház szép magyar stílusú folyosóján kövérkés, alacsony termetű, kissé őszülő hajú, zsakettes úr lépett elém. — No vitéz úr, hát maga mit akar? — kérdezte a katonaiszerető magyar ember barátkozó hangján. — Alássan jelentem — feleltem én kissé félszegen — szeretnék itt állást kapni és a főtitkár úr őnagyságát keresem. — Itt akar állást kapni? — Itt akarok állást kapni! — Na, csak azért mondom, mert az nehéz lesz! Igaza is volt Vidosits bácsinak, (mert talán nem kell mondanom, hogy' ő volt az informátorom), csakugyan nehezen ment a dolog. Ámde Huzella Gyula elnök, Sztarill Ferenc alelnök és Sarkadi Lajos főtitkár jóvoltából egy év múlva mégis csak fogalmazója lettem a Nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamarának. Ettől kezdve voltam közel másfél évtizeden át közvetlen nexusban Vidosits Gyulával, a tisztviselővel. Az irattárt kezelte egyebek között. Rendetlenebb irattár talán a világon sem volt, de minden számra, minden ügyre, minden intézkedésre pompásan emlékezett. Ha valamelyik akta előkerítését kértem, két perc alatt az egész ügycsomó kezeim között volt. Az illetéklajstromba bevezetett iparosokról és kereskedőkről — jónéhányezer név — még azt is tudta, ki mikor kötött házasságot, hány gyermeke van, mikor lesz „örvendetes családi esemény", mikor tartják a legközelebbi válóperbeli tárgyalást, hogyan áll ennek vagy annak a szállítóképessége és megbízhatósága? Amit Vidosits bácsi mondott, az egyén — a tisztviselő értékű volt az abszolút igazsággal. Százszor kontroláltam az adatait és mindannyiszor maradéktalanul tökéletesnek bizonyult az információja. A háború alatt a felmentések sok jellemet tettek próbára. A nagyváradi kamaránál Vidosits Gyula szerezte be a felmentésre okul szolgáló adatokat s mélységes örömmel állapítom, meg, hogy ebben a kísértésekben teljes munkakörben is szűztiszta maradt két dolgos keze. A proletárdiktatúra után egyenesen nélkülözhetetlenné vált az öreg úr. A kamara egész irattárát feldúlták a székházban páváskodó „termelési népbiztos” urak. A legértékesebb okmányok a csomagolópapír bizonytalan sorsára jutottak. És amikor ismét helyreállott a polgári rend, Vidosits bácsi volt az, aki a különböző ügyekről emlékezetből referált. De hogyan referált! Minden legkisebb részletről tudott s amit közölt, arra bárki nyugodtan esküt tehetett. Pár héttel ezelőtt felkeresett a szerkesztőségben.— Drága főtitkár uram — kérdezte könynyező szemmel — jár-e nekünk, nyugdíjasoknak a negyedévi fizetést kitevő halotti negyed? — Jár, jár, Vidosits bácsi! Nézze, ezt mondja a tizenhetedik paragrafus. — Köszönöm, főtitkár úr. Ez megnyugtat. Bizony, már erre kell gondolnom. Aztán még egyszer láttam. Múlt elsején, amikor a kis nyugdíj után loholtunk, ő most már fölényesen, jóságosan, megértéssel, a jó ember kozmikus szeretetével tekint le erre a földgolyóra, amelyen neki csak küzdelemben, csak szegénységben volt része. Meg talán erre a színtelen csokorra is vet egy szelíd pillantást, amelyet frissen hántolt, sírjára sok szeretettel, kegyelettel és őszinte barátsággal helyezek. (—ob—) Erdélyi Lapok II. évf. 169. szám. — Vasárnap, 1183. július 30. KÖZGAZDASÁG A „Hangya" Szövetkezetek Központja is résztvesz a sepsiszentgyörgyi mezőgazdasági és ipari kiállításon Az Erdélyi Gazdasági Egylet által augusztus hó 26—30-ig Sepsiszentgyörgyön rendezendő kiállításon a nagyenyedi „Hangya” központ is résztvesz, mint Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet". A „Hangya“ központ, amelynek kötelékébe Erdélyben, Biharban, Bánságban, Szatmárvidékén több mint 300 vidéki és városi ..Hangya“ Fogyasztási és E értékesítő szövetkezet tartozik, kiterjedt szövetkezeti hálózatát méltóképpen fogja képviselni. A kiállítás 3 részből fog állani:i. mezőgazdasági áruk, eszközök, különféle szerszámok stb.; 2. a „Hangya" Központ Rum- és Likőrgyárában készült likőr, rum, cognac és egyéb különlegességek; 3. a „Hangya" központ borpincészetének, valamint 5 körzeti áruraktára borpincéinek nagyválasztéka, híres borai. A kiállítás keretében a központ szemléltetően fogja bemutatni a „Hangya“ Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti hálózat mai adatait. A kiállítással egyidejűleg szövetkezeti boltostanfolyamot is rendez, valamint körzeti szövetkezeti értekezletet is tart, a vidéki ,Hangya“ szövetkezetek vezetőinek bevonásával. A Hangya központ marosmenti és küküllőmenti borokat fog kiállítani. Ezenkívül az erdélyi tej- szövetkezetek is részt vesznek elsőrendű termelvényeikkel a kiállításon, amely üzleti összeköttetések teremtésére is kiváló alkalmat fog nyújtani. Az UGIR körlevele az EGK sepsiszentgyörgyi kiállításáról. A Romániai Gyáriparosok Szövetsége körlevélben hívta fel a kötelékébe tartozó gyárak vezetőségeinek figyelmét az Erdélyi Gazdasági Egylet által augusztus 26—30. napjain Sepsiszentgyörgyön rendezendő mezőgazdasági és ipari kiállításra. Kívánatosnak látja a Gyáriparosok Szövetsége, hogy a gyáripar a mezőgazdasági érdekképivseleti szervek meghívására éppen most ragadja meg az alkalmat, amidőn az UGIR teljes erővel azon dolgozik, hogy a mezőgazdaság és ipar kéz a kézben jelenjen meg a román közvélemény előtt, mint két főtényezője az állam gazdasági életének. Feltétlenül szükségesnek látja, hogy bármikor nyílik rá alkalom, az ipar a mezőgazdaság mellett haladjon minden esetben. Ez nemcsak az ipar érdeke, hanem általános közérdek is és bízik abban, hogy a gyáripar megérti ennek a manifesztációnak a jelentőségét és az EGE méreteiben is nagyszabású kiállításán méltóképpen fogja képviseltetni magát. Az EGE megküldötte a kiállítás tudnivalóit a gyáraknak. Az előkészületek széles mederben folynak. A jelentkezések az EGE titkári hivatal címére küldendők Koloz."Árvi. Attila u. 10. sz. alá. MARCELL MIHÁLY DI I BONTAKOZÓ ÉLET című 8 kötetes neveléstani munkájának I., II., III. és IV-ik kötete I kátet „Az egyéniség összetevői“ ii. kátét: „A lélek megismerésének művészete“ ni kötet: „A gyermek- és serdülőkor lelki képe'1 I ív kátét: „Az Hiúság leki világa“ | Minden kötet igen szép, erős, teljes vászonkötésben. || | Nevelőknek, szülőknek, iskoláknak, nevelőintézeteknek ; nélkülözhetetlen segédkönyv; a felnőtt ifjúságnak pedig az önnevelés vezérkönyve. Egy-egy kötet ára 280 Lel és porté. I „Erdélyi Lapok“ könyvosztálya. Méhészeti hírek A gödöllői méhészeti szakiskola a világ cserkészeinek Gödöllőn való táborozása alkalmából méhészeti kiállítást rendez, hogy a világ cserkészei megismerhessék a magyar mézet, amely a legegészségesebb és legtermészetesebb vitamindús táplálék. Méhészeti tanfolyamok Háromszék vármegyében. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület folyó évi augusztus hó 16—24. napjain Kézdivásárhelyen és ugyancsak 28—31. napjain Gelencén méhészeti tanfolyamot rendez, amelyekre férfiak és nők egyaránt jelentkezhetnek. A tanfolyam vezetésére az egyesület Kicsid Géza egyesületi alelnököt kérte fel. A tanfolyamra jelentkezéseket elfogad az EME titkári hivatal, Kolozsvár, Attila u. 10 sz. alatt. Ingyenes méhészeti tanfolyam Kolozsváron. Az EME a méhészeti szakismeretek fejlesztése céljából szeptember hó 11—21. napjain Kolozsváron méhészeti tanfolyamot rendez, a méhészet iránt érdeklődők részére. A tanfolyamon férfiak és nők, fiuk és leányok egyaránt résztvehetnek. Jelentkezéseket elfogad az Erdélyrészi Méhész Egyesület titkári hivatala Gluj—Kolozsvár, Str. Andrei Muresan—Attila u. 10. A tanfolyam hallgatói jelentkezéskor 100 lej behratási díjat fizetnek, egyébként a tanfolyam ingyenes. A tanfolyam csak az esetben fog megtartatni, ha legalább 20 hallgató jelentkezik. A tanfolyam vezetője Stief Ottó, az EME igazgató-választmányi és tiszteletbeli tagja lesz.