Erdélyi Lapok, 1933. július-szeptember (2. évfolyam, 144-220. szám)

1933-09-15 / 207. szám

4 Erdélyi Lapok II. évf. 207. sz. — Péntek, 1933. szeptember 13. A segélyezési akció organizálása írta: Dr Soós István Hogy a bekövetkezendő fél nyomorát a sze-­ gények és munkanélküliek között enyhíteni tudjuk, szükséges, hogy már most megkezd­jük a szegény­ akció lebonyolítását. Ezen cél­ból szükséges, hogy ez az akció kellőképpen meg legyen szervezve, mert csakis akkor tu­dunk megfelelő módon és igazságosan eljárni. Mindenekelőtt külön kell választanunk a) a munkanélküliek segélyezését és b) a tulaj­donképpeni szegény­ akciót. a) A munkanélküliek segélyezése tulaj­donképpen állami feladat volna és külföldön államilag is van ez a kérdés megoldva. Itt, sajnos, a közigazgatási törvény a községek nyakába sózta a munkanélküliekről valós gon­doskodást és az állam legfeljebb morzsákat nyújt különféle szubvenciók címén, így a ta­valy mindössze 120.000 lejt kapott Nagyvárad városa, holott személyesen is ecseteltük az ak­ció fontosságát és a munkanélküliek nagy számát Ioanitescu miniszter előtt. E tekintetben tehát tulajdonképpen az ál­lamtól adandó elenyészően csekély összegen kívül kizárólag a városi költségvetésre és a társadalom adományaira vagyunk utalva. Ezt az akciót legkönnyebben és legigazságosabban úgy lehetett volna megoldani, ahogy Nagyvá­rad városa akarta, azaz munkanélküli taxa bevezetésével, amely a globális adó után lett vola megállapítva, azonban a minisztérium me­reven elzárkózott ezen szabályrendelet végre­hajtásától. b) A szegény­ akció lebonyolítása ismétel­ten precíz organizációt kíván. Meg kell álla­­pítani, hogy 1. kiket segélyezzünk; 2. hogy segélyezzük; 3. miből segélyezzük. A legelső teendő tehát, hogy megállapít­suk, kik azok, akik segélyre szorultak és ho­gyan lehet a különböző jótékonyegyesületek között beosztani a segélyre szorultakat úgy,­ hogy egyesek ne több helyből kapjan­ak se­gélyt, viszont mások mindenünnen kimarad­janak. Ugyanis segélyezéssel foglalkoznak­:­­­­1. a város; 2. a társadalmi jótékonysági egyesületek; 3. az egyházak. Szükséges tehát, hogy egy szegény ka­taszter készüljön el, főleg az egyházak és jóté­kony egyesületek közreműködésével, akiknek megbízottai a helyszínen tanulmányozzák át az illetők anyagi helyzetét és alapos tényle­­írást és környezettanulmányt végezzenek. Ezek után a segélyezendők szétosztása kö­vetkezne a város, az egyházak és jótékony­egyesületek között. A második probléma, ami igen fontos megbeszélést igényel, hogy miképpen segélyez­zük azokat, akik segélyre rászorultak. E tekintetben célravezető a természetbeni segélyezés és pedig a népkonyha útján, ezen­kívül ruhával és élelmiszerrel való segélye­zés, végül pénzbeli segélyezés azok részére, akik lakbérüket nem tudják kifizetni. Természetesen a legnagyobb fokú elővi­gyázatossággal kell eljárni, mert sok vissza­élés történt a múltban is, megtörtént ugyanis, hogy egyesek az élelmiszerutalványaikat el­adták, a pénzzel moziba mentek, vagy meg­itták és így nagyon is visszaéltek azzal az ado­mánnyal, amit részükre juttattak. A harmadik probléma, ami mindennél fontosabb, az, hogy miből segélyezzük a sze­gényeket? E tekintetben két fix pont van: az egyik a városi költségvetés, a másik a társadalom adománya. Természetesen vannak javaslatok, ame­lyeket megfontolás és megtárgyalás alá kell venni. E tekintetben első helyen áll Kovács Kandid premontrei kanonok úr tanulmánya, aki egyháza kebelében van megbízva a sze­gény­ akció lebonyolításával és aki igen érté­kes tanulmányt folytatott ezen ügyben. Ő például a szegénytaxa kivetését java­solja a polgárok vagyoni állapota szerint. Ez igen helyes és igazságos javaslat volna, azon­ban törvényes akadályai vannak s amint már fentebb említettem, az erre vonatkozó szabály­rendeletet a kormány nem hagyta jóvá. Tehát nem sok remény van arra, hogy e tekintetben intézményesen tudjuk az akcióhoz szükséges összeget előteremteni. Mindezeknek a problémáknak megbeszé­lésére a jövő héten a polgármesterrel egyet-, értőleg értekezletet fogok összehívni az egy­házak és társadalmi egyesületek reprezentán­sainak közbenjöttével, amelyen a f. évi sze­gény­ akciót beindítjuk és amelyen az összes javaslatokat megtárgyaljuk. Természetesen szívesen veszünk bárhon­nan jövő komoly és életrevaló javaslatot,­ amely a törvények keretén belül megvalósít­ható, miért is ezúton hívok fel mindenkit, hogy akinek komoly javaslata van, esetleg vagy írásban közölje velem, vagy pedig előze­tes bejelentés mellett az értekezleten szóval adja elő. Sajnos, a gazdasági viszonyok megnehe­zítik az akciót, azonban erős reményem van arra, hogy amennyiben mindenki összefog, a rossz viszonyok dacára meg fogjuk tudni a problémát oldani. törökök ellen való védelem öregbítésére közel félmillió forintot szolgáltatott be a hadi pénztár­ba s Bécs ostromakor odaadta minden ezüstjét, azonkívül felajánlotta jószágainak egész termé­sét és morvaországi birtokait. Nagyszerű könyv­tára tudományszeretetének maradandó emléke. Pár évvel csanádi püspökké kineveztetése után, amidőn gyors egymásutánban néhány ke­belbarátja az életből elköltözött, halálsejtelmek lepik meg. Azt írta Lippay György esztergomi ér­seknek: „Senecában olvastam, hogy amidőn va­lakinek elhalnak barátai és jóakarói, maga se reméljen hosszú életet, mivel az olyan casusok­­kal mintegy disponáltatik ad pacate mom­endum, hogy elválván itten e világon azoktól, inkáb kí­vánkozzék a másvilágra hozzájuk. Én velem szin­te így történik: ez két vagy három esztendőben elhalt közülünk elsőben Bosnyák uram, utána Kopácsy uram és most szegény Jakusich uram. „Et ecce relictus sum ego solus servus unus“. Ez azonban üres képzelménynek bizonyult. Még mintegy negyven esztendeig gyönyörködött a földi lét szépségeiben, elszenvedte annak viszon­tagságait. Még aggkorában, mint érsekprimás is társa­­ságkedvelő volt. A maga választotta, kis, bizal­mas, baráti körben, vidám eszmecsere közben szívesen szürcsölt néhány korty bort és neki serdülve, igazi voltát mutogatta, amely szokását a rosszindulat álnokul arra használta ki, hogy korhely hitét költse. Nyolcvankettedik életévé­ben hunyt el Letovicán, Horvtországban. Végren­deletében kifejezett óhajtása szerint Mariacellben temették el. A Magyar Párt híres Meghívó. A Nagyváradi Magyar Párt negye­dik körzetének tisztújító közgyűlését folyó hó 17-én délután 5 órakor tartja a Katolikus Kör­ben, amelyre meghívja a körzeti magyarságot a vezetőség. Beszámolót fognak tartani dr Soós István pártelnök,­­és Hegedűs Nándor képviselő. Idetartoznak a következő utcák: Piata Unirii (Szent László-tér), Avram Iancu (Kossuth­ u.) Ni­­colae Iorga (Zöldfa-utca) Tace Ionescu (Körös­utca), Plevnei (Tímár), Simeon Stefan (Betlen), Rosiorilor (Huszár) Cazarmei (Kaszárnya), Dr Nicolae Boldhan (Lovas) utcák, a régi Füzes-fa­telep a Széles-utcai hídig. Olasziból: Piata Regi­na Mária (Bémer-tér), Teatrului (Szinház-utca), Str. Printul Mircea, Str. Grigorescu (Mészáros), Ferdinánd király (Rákóczi) út, a Bémer-tértől a kórházig, illetve a volt Pece patak hídjáig, Par­cul Eminescu (Ezredévi Emléktér), Rimanóczi-u., Dr Aurel Lazar (Nagy Sándor-utca), Str. Prefec­­turei, Parcul Stefan cel Mare (Széchenyi-tér), Str. Tribunalului. A Magyar Párt második körzetének tisztújító gyűlése szeptember 17-én. A Nagyváradi Magyar Párt második körzete folyó hó 17-én — vasárnap — délelőtt 11 órakor a pártirodában tisztújító közgyűlést tart, amelyre a körzeti magyarságot meghívjuk. Beszámolót fognak tartani dr Soós István pártelnök és Hegedűs Nándor képviselő. Tájékoztatásul közöljük, hogy a körzethez a kö­vetkező utcák tartoznak. Az olaszi temetőhöz ve­zető út, a Gyermekmenhelyhez vezető út, a Káp­talansortól kezdve a Pray György utcán Bihar­­püspöki felé, a Gyermekmenhely és a Vattagyár területe. A régi telepek közül a Hevesi-telep és Kertváros, a Fácános, az Erzsébet-liget, Tóth Fe­renc­, Neufeld­, Demetrovics-, Köblös-, Munk-, Dossu-, Ardelean-telepek, továbbá az új telepíté­sek a Szentj­ánosi-út felé a Füzes-utca irányában. A város belsejéből ide tartoznak a két városrész és pedig a Füzes-utca 31-től felfelé, a Széles-utca, Balcescu, Negruzzi, Stroescu, Doina Odobescu, Temető-utca, Vasile Conta, Pacii, Gabriel, Cosân­­zeana-utcák, Fácánsor, a Rákóczi-út, a Kórház­utca és a Párizs-patak kereszteződésétől a 31, il­letve a 26. számtól felfelé a Pray György-utcáig, az összes CFR épületek, továbbá a Pray György­­utca, Káptalansor, Poincaré, Schlauch-tér, Ger­­liczy-utca, Lukács György-utca, Árvaház-utca és római katolikus püspöki palota. Köszönet. A Biharmegyei és Nagyváradi Ró­mai Katolikus Nőegylet elnöksége ezúton is kö­­szönetét fejezi ki dr Andriska Józsefné úrnőnek az Erzsébet Árvaháza javára jelvénymegváltás címén adományozott 200 lejért. Szezonnyitó az NSE Otthonban. Szombaton este kezdi őszi műsoros estéinek sorozatát az NSE Otthon. Egy fiatal nagy­váradi jazz-komponista szólal meg két­ zongo­rán. Kaufmann Zoltán szenzációs zámtormenő modern táncmuzsikája talál stílusos interpre­­tálókra a szerző és Fischer Gabi személyében. A dalok szövegét szerzője, Vadász Pál adja elő. A műsor pontban 10 órakor kezdődik az Otthon átrenovált és külön e célra díszített helyiségében. A műsort természetesen tánc követi, amelynek keretében táncversenyben vetélkedhetik a fiatalság az NSE Otthon táncbajnoki címéért. Az Otthon igazgatósága az estélyre külön meghívókat nem bocsát ki és vendégeket szívesen lát. Az Antalffy-tánciskolában új tanuló­­kólön kezdődik, felnőttek részére , szombaton f. hó 16-án este 8 órakor. Gyermekek részére délután 4 órakor. Fizetni fogják a katonaságot, de a nyugdíjasokat nem. A pénzügyminiszté­rium elkérte a nagyváradi pénzügyigazgató­ságtól a bihar megyei katonaságnak és csend­­őrségnek járó zsoldhátralék kimutatását. Ez azt jelenti, hogy a közeli napokban Buka­restből megérkezik a kiutalás számukra. A nyugdíjasok követeléseiről azonban nem kér­tek kimutatást, és a már beígért­ bonok kiuta­lása sem történt meg. Este tíz óráig dolgoznak a pénzügy­­igazgatóság adóosztályán. A pénzügymi­niszter egyik leiratában elrendelte, hogy a párizsügyigaz­gatóság adóügyi osztályán a® adó­fellebbezések alatt a tisztviselők reggel nyolc­tól délután egyik és délutáni 3-tól este tízig kötelesek dolgozni. Eladó egy Ipartestületi Hitelszövetkezeti be­tétkönyv 43 ezer lej betéttel, sürgős szükség miatt. Értekezhetni Uri­ utca 26. szám alatt özv. Madas Istvánnénál. Minden katolikusnak meg kell is­merkednie szent hite kulturértékével! Még ma rendeljük meg a KATOLIKUS LEXIKONT!

Next