Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

1934-01-06 / 4. szám

4 . PHÖNIX Életbiztosító Társaság Központi igazgatóság: WIEN Alapittatott 1882. évben. Teljesen befizetett alaptőke 4.000.000 osztr. schilling Engedélyezve Romániában 1929 január 14-én. Bejegyezve a Bu­karesti Kereskedelmi és Iparkamaránál 689— Soc. 1931. sz. alatt. Romániai igazgatóság: Bucureşti, Piața C. A. Rosetti 4 Erdélyrészi „ Cluj, str. IV. forga­tó. A társaság működési területe : Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Egyptom, Franciaország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Ma­gyarország, Németország, Olaszország, Palesztina, Románia, Spanyolország, Tunisz, Törökország. Gyermek*, járadék* és nyugdíjbiztosítás. A legszebb ajándék a PHÖNIX-KÖTVÉNY Mert ezzel gondoskodik saját magáról, feleségéről és gyermekeiről, pénzét a legnagyobb biztonsággal, gyümölcsöztetően helyezi el és a jövő gondjaitól megszabadultan munkaerejét jobban használhatja. ___________________ ____ ——■■ ■ ■■■■■ ■■ ■■ Dr Bernády György indítványai a marosmegyei Magyar Párt intézőbizottsági ülésén Marosvásárhely. Saját tud. Nagyjelentősé­gű és érdekes elnöki, illetve intézőbizottsági ülést tartott a marosvásárhelyi Magyar Párt tagozata. Dr Sebess Jenő elnöki megnyitójában üd­vözölte a Magyar Párt tagjait, az újév alkal­mából, majd köszönetet mondott ».«Atya vármegye magyarságának a legutóbbi orszá­gos választásokon tanúsított öntudatos maga­tartásáért, amellyel lehetővé tette a vármegye képviseletét a parlamentben, majd kegyeletes szavakban emlékezett meg Duca miniszterel­nök tragikus haláláról. Dr Bernády György az elnöki bejelentés­hez kért szót. Ail­ády h­az­d­lába utasítanak olyan növendéket, mint Petri Zalán, akinek egyik nagybátyja dunántúli re­formátus püspök volt és akinek egyik unoka­bátyja ma is Magyarország közoktatásügyi ál­lamtitkára? Tehát kétségbevonhatatlanul ma­gyar és református. De így van ez a katolikus főgimnáziumban is, ahol évszázados katolikus családok gyermekeit tiltották ki az intézet fa­lai közül. Indítványozza dr Bernády, hogy a névelemzéssel kapcsolatos sérelmeink meg­­szüntetése végett írjon fel a marosvásárhelyi párttagozat az országos központhoz, utasítsa a parlamenti csoport tagjait az országos párt­központ arra, hogy a parlamenti ülésszak meg­nyitása alkalmával, már a felirati vita során oly hathatós előterjesztést nyerjenek ezirányú sérelmeink, hogy azok megszüntetése tárgyá­ban semmi kétség fenn ne maradhasson. Dr Bernády György indítványát kitörő lel­kesedéssel fogadták el. Ezek után Radó Sándor megemlékezik dr Ferenczi Zsigmond sokoldalú képviselői tevé­kenységéről és fájlalja Ferenczi kimaradását a parlamentből. Kéri dr Ferenczit, hogy ez a körülmény agilitásában ne befolyásolja, egy­ben biztosítja a polgárság hálájáról és elisme­réséről. Kovács Elek, Mészáros Dénes, dr Fe­kete Gyula felszólalása után dr Bodola Ferenc beszélt még a magyar adós hathatós védelmé­ről, a túlnyomó részben idegen tőke telhetet­­lenségével szemben. Kérte az intézőbizottsá­got, tegyen lépéseket márciusra, amikor a bankok sommásan fognak végrehajtásokat be­indítani az adósok ellen, követelésük behajtá­sa érdekében. Dr Bodola valamelyes egyeztető eljárásra gondol, amelynek során a hitelező és az adós igazságát közös nevezőre lehetne hozni. Az intézőbizottság a kérdéssel foglal­kozni fog. Végül letárgyalták a párttagozat 1934. évi költségvetését, amely 257.000 lejben állapíttatott meg. .Miután dr Bernády foglalkozik azzal a sajnálatos esettel, amely legutóbb a két ma­­rosvásárhelyi főgimnáziumban fordult elő, a már ismeretes névelemzéssel kapcsolatban. A róm. kat. főgimnáziumból ugyanis 14 római katolikus vallási­ tanulót, a református kollé­giumból pedig 24 növendéket tanácsoltak az állami iskolákba, köztük Mol­er Károly tanár, ismert író két fiát is. Rámutat dr Bernády ar­ra, h­ogy ez már a tanítás szabadságát és az erdélyi hagyományos vall­­szabadságot is sú­lyosan sérti. Kit taníthat akkor Molter Károly, ha már a saját fiát sem taníthatja? Vagy ki vehető fel a mi hitvallásos tanintézeteinkbe, ha onnan kizárnak és román nyelvű állami isko­ Erdélyi Lapok III. évf. 4. szám. — Szombat, 1934. január 6. MEGJELENT! A budapesti Szent István Társulat kiadásában Mipsz és Mopss kát kócos kiskutya története, Mühlbeck Károly rajzaival. Irta: CSŰRÖS EMÍLIA. Kapható: az ERDÉLYI LAPOK KÖNYV­­OSZTÁLYÁBAN.­­ ÁTa 80 lej. A 17-ik hadszt­lyparancsnoklás 3. számú rendeleté Mt. Ilcuşu Ioan tábornok, a 17-ik hadosztály és az oradeai helyőrség parancsnoka, tekintettel az 1933 december 30-án kelt 3376. számú magas királyi dekrétumra és az 1933 december 30-án kelt 1544. számú minisztertanácsi naplóra, amely elrendeli az ország egyes városaira és vidékeire az ostromállapotot, az ezen parancsnokság által 1933 december 30-án kibocsátott 1. számú rendelettel ostromál­­lapot alá nyilvánított Oradea város területére elrendeljük a következőket: 1. Értesülve vagyunk arról, hogy azokon a polgárokon kívül, akiknek fegyverviselési és fegyvertartási engedélyük volt és akik a 2. szá­mú rendelet alapján beszolgáltatták fegyverei­ket, még vannak mások is, akik engedély nélkül tartanak és viselnek fegyvert. 2. Ezúton szólítják fel Oradea város összes polgárait, akiknek a birtokában még fegyverek vannak, azonnal szolgáltassák be azokat nyugt? ellenében az oradeai rendőrkresztúránál. 3. Azok, akik 1934 január 6. délután 6 óráig eleget tesznek ezen rendeletnek, azon előnyben részesülnek, hogy mentesülnek minden büntető­jogi következmény alól. 4. Azok ellen, akik ezen időpont után is ti­tokban fegyvert tartanak maguknál, meg lesz in­dítva a hadbírósági eljárás. Kelt Oradea, 1933 január 4-én. ILCUSU tábornok, a 17-ik hadosztály és az oradeai helyőrség parancsnoka. TURTURESCU alezredes vezérkari főnök. IIIIIIIIIIIIII11...............l■lll^llll■ln Szánt­hó László és oltárépítő I és készít oltárokat, szobrokat stb. I Timisoara III. Király­ u. 11. Levélre válaszbélyeget kér. Száznegyven bányászra befalazták az égő tárna bejáratát Letartóztatták a bányaigazgatót Duxból jelentik: A Dux melletti bánya­szerencsét­lenség­nek összesen 140 halottja van. Ezeknek a szerencsétleneknek a megmentésé­ről szó sem lehet, az égő tárna nyílásét be­falazták. Masaryk elnök 100 ezer cseh korona gyorssegélyt adott a tám­aszm né­lkül maradt csa­ládoknak. A szerencs­ét­lenséggel kapcsolatban letar­tóztatták a bány­a­igazgatót­, mert nem szemé­lyesen sietett a katasztrófa színhelyére, hanem helyettesét küldte ki. A szerencsétlen bányá­szok közül senki sem lehet már életben, s a tűz megakadályozására a tárna befalazását rendelték el. Péntekre virradó éjszaka végezték ezt a szivettépő munkát. Mikor már az utolsó bá­­nyanyitást is befalazták, hogy a tűz tovább­terjedését megakadályozzák,­­ a tűzoltóságot, mentőkocsikat és mentőket hazaküldték. Ezzel a mentő­munkálatok befejezést nyertek és a továbbiakban már csak arra fognak szorítkoz­ni, hogy a tűz ki­alvása u­tán a tárna mélyén, pusztult bányászok holttestét a felszínre hoz­zák. A halottakat az ősseggi temetőben fogják elhelyezni, ott, ahol már hét közössír dombo­rul: egy korábbi bányaszerencsétlenség hét áldozata alussza alatta örök álmát. Újabb következetések szerint a borzalmas katasztrófát szénporgyulladás okozta. A tárná­nál özvegyen maradt asszonyok százai és két­száz árva gyermek sír.

Next