Erdélyi Lapok, 1934. április-június (3. évfolyam, 63-130. szám)

1934-06-24 / 126. szám

III. évf., 126. sz. — Vasárnap, 1934.. június .24. Erdélyi Lapok (Tudósításunk folytatása az első oldalról) Anghelescu: Irredentizmust követett el! Nem lehet a román állam pénzén magyar irre­dentizmust űzni! Több ilyen papot találtam. Eze­ket el fogom csapni! Tudomásom van róla, hogy önök 96 milliót vesznek fel iskolai célokra, ami­ből harmincmilliót irredenta célokra fordítanak. La­ár: Ezeknek a lelkészeknek semmi kö­zük nincs semmiféle irredentizmushoz. Közben­jártak a székely szülők kérésére az állami iskola igazgatójánál, hogy a gyermekek tarthassák meg a maguk székely népviseletét, mert nincs pénzük az igazgató által kívánt más népviseletre. Anghelescu: Én felfüggesztettem négy papot, nem a nemzeti viselet miatt, hanem más irredenta cselekmények miatt. A KÖZSÉGEK TERHE AZ ISKOLA­­ÉPÍTÉSBEN. A KULTURZÓNA a továbbiakban kéri­­ a­z­t, hogy engedé­lyezzenek az alsóbb osztályokban 60, a felsőbb osztályokban 40 növendéket. Ez a felekezeti is­kolák szempontjából volna fontos, mert nem kapnak támogatást az államtól s új tanerők beállítása költséges lenne. Kifogásolja, hogy az állam kötelességévé teszi a magyarnyelvű fal­vaknak, ahol elég számban élnek románok is, hogy romanyelvű iskolát állítsanak fel. Ennek a terhét azonban az állam a falvakra hárítja. Magyar időben államköltségen állítottak fel ha­sonló iskolákat. Anghelescu: De milyen feltételek mel­lett! Azt hiszi, mi nem tudjuk, milyen állapotok voltak a magyar uralom alatt? Majd beszél La ár a kulturzóna kérdéseiről, amelyre a költségvetésben nagy összegek vannak felvéve. Anghelescu ezzel kapcsolatban ismét a magyar időkre utal. L­a á­r: Az elnemzetietlenítés politikája nyil­vánul meg minden magyar vonatkozásban. Maga Vajda Sándor beismeri, hogy az utóbbi időben 419 magyar falu románosodott el. A NÉVELEMZÉSEK ÉS A TANÍTÓK ÚJABB NYELVI VIZSGÁJA Ezután a névelemzéssel foglalkozik. Esete­ket sorol fel, köztük az ismert Molter-ügyet. El­mondja, hogy már az anyakönyvi hivatalban megkezdik a nevek elferdítését s igy a magyar gyermekek később, iskolköteles korukban, román iskolába kerülnek, miután román származásuak­­ként kezelik őket. Szerinte intézkedni kellene ez ellen. Anghelescu: Hova menjek, az anyaköny­vi hivatalba? Végül La­ár a felekezeti tanítók nyelvvizs­gára rendelésének ügyét tette szóvá és rámuta­tott a rendelet igazságtalanságára, méltányta­lanságára és jogtalanságára, valamint azokra a súlyos következményekre, amelyek ezzel járnak. A király a Barthou tiszteletére adott ünnepi lakomán A francia vendéget elhalmozták ajándékokkal. Barthou kapta az első román útlevelet, amely Oroszországba is érvényes Bucureşti Sajó­t tud. Barthou pénteken fogadta a román sajtó képviselőit, s hosszasab­ban elbeszélgetett velük. Kijelentette, hogy ő is újságíró, de minthogy egyúttal külügymi­niszter is, le kell mondania arról, hogy érde­kes dolgokat tárjon fel előttük. Délben a tisztikaszinóban volt díszebéd Barthou tiszteletére, délután pedig az I. Carol egyetemi alapítvány tartott díszülést, amelyen a király is megjelent. A király egy régi bibliát ajándékozott Barthounak, az alapítvány pedig egy-egy kötetet összes kiadványaiból. Később a Bratianu-könyvtárban voltak ünnepségek, azután pedig a Román Akadémia tartott disz­­ülést. Este a francia követségen volt ünnepi la­koma. Különös politikai jelentőséget tulajdoní­tanak annak, hogy itt a király is megjelent. Ott volt természetesen az egész diplomáciai testület. A lakoma a rendkívüli ünnepélyesség hangu­latában folyt le. Pohárköszöntők azon­ban nem voltak, mert ez formailag csak akkor lehetséges, ha két államfő van jelen. A lakoma után a követség szalonjában a kormány tagjai díszőrségként vették körül a királyt. A szalonban az uralkodó rövid beszél­getéseket folytatott a pártfőnökök­­el és a kö­vetekkel és csak fél egykor vonult vissza, ami­kor Barthou és d'Ormesson francia követ az autóig kísérte le. Itt Barthou mégegyszer meg­köszönte az uralkodónak a szép fogadtatást, amiben Romániában részesült. Az uralkodó távozása után Titulescu külö­nös ajándékkal lepte meg Barthout. Frakkja zsebeiből egyszerű, — nem diplomáciai — kék­­fedelű román útlevelet vett elő, azon helyben aláírta és átadta a francia külügyminiszternek. Az útlevélben ez áll: Louis Barthou román állampolgár, a ro­mán akadémia tagja, a bucureşti Földrajzi Társaság tagja, külföldre utazik, Orosz­országot is beleértve. Ez az első román útlevél, amely Oroszország­ban is érvényes. Barthou lapozgatni kezdett az útlevélben. Aztán felütötte fejét és azt kérdezte Titulescu­­tól: — Sehol se írja, hogy miniszter vagyok! Titulescu nevetve felelt: — Ön egyelőre egyszerű román állam­né­szár! Vajda Sándor volt miniszterelnök levele Barthouhoz. Bucureşti, Saját tud. Vaida levelet intézett Barthouhoz, amelyben kifejezésre juttatja, hogy milyen öröm lett volna számára, ha a cluji állomáson való személyes érintkezés el­mulasztása után Bucurestiben találkozhattak volna, de ebben betegsége megakadályozta. Külföldi sajtóhangok a Barthou látogatásáról. Berlini jelentés szerint a német lapok pénteki számai hosszú bucuresti tudósításokat közölnek és élénken foglalkoznak Barthou ke­ Az elintézetlen politikai kérdések tisztázására a kisantant Bucurestiben konferenciát tartott. Képünk ez alkalomból készült felvétel, előtér­ben Jeszics, Jugoszlávia külügyminisztere­­lett látogatásának eseményeivel. Mindenik lap a Barthou beszédével kapcsolatban közli azt a beszédet is, melyet a magyarországi főrendi­házban József főherceg tartott, aki tiltakozását fejezte ki Barthounak egyes jelentősebb állí­tásai ellen. A német lapok bírálják is a bucu­resti és budapesti kijelentéseket, s az utóbbiak mellett foglalnak állást. Római jelentés szerint az olasz sajtó szin­tén részletesen közli a Barthou és József főher­ceg beszédpárbaját. A svájci Journal de Géné­vé egész terjedelmében hozza József főherceg tiltakozó beszédét. Ezzel a beszéddel a párizsi Le Temps is részletesen foglalkozik és erős bírálattal fordul ellene. Benes a kisantant viszonyáról Ausztria és Németország iránt. Berlinből jelentik. A Lokalanzeiger meg­interjúvolta Benest, aki nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy az Anschluss ellen foglal ál­lást, de megérti a német álláspontot. — Nekünk — mondotta, — mint fiatal nemzetnek, mindaddig az Anschluss ellen kell lennünk, amíg helyzetünk nem biztosított. Né­metországgal való kapcsolatunk mindig jó és kifogástalan volt. Kívánjuk, hogy ez a viszony még javuljon és barátságos formákat vegyen fel. Franciaország iránti barátságunk megin­gathatatlan, éppenúgy, mint békeszeretetünk. Három hónap előtt még nem tudtam, sikerülni fog-e békét megőrizni, ma azonban javult a helyzet. Hiszem, hogy Németország és a többi állam rövidesen találkozni fognak a tárgyaló­­asztalnál. A Duna-medence kérdésének megol­dása lehetetlen Németország közreműködése nélkül. E kérdésben szükséges és lehetséges is az érdekelt államok és a nagyhatalmak köze­ledése. Ausztria függetlenségének híve vagyok. A szomszédoknak meg kellene védnie Ausztriát. 3 hat a Togal-tabietta minden Hűléses megbetegedés Idegfájdalom, Spanyolnátha és mindennemű Rheumatikus betegség esetén. Togál oldja a húgysavat és eltávolítja a szervezetre káros anyagokat! Minden gyógyszertárban és drogériában. Lei 52-— vagy Lei 130-—. Biztos hatású csakis a Svájci készítmény! * A Notre Dame-iskolanővérek timisoara-jó­zsefvárosi, belvárosi és gyárvárosi középiskolái­ban a beiratkozások a jövő tanévre folyó hó 25., 26. és 27-én délelőtt 9—12 óráig lesznek. A szük­séges iratok: születési, anyakönyvi kivonat és keresztlevél, állampolgársági, újraoltási és utol­só iskolai bizonyítvány. A beiratási díj 420 lej. Timişoara, 1934. június 18-án. Gyógypuder higanymentes zsíros és pattanásos arcbőrhöz használja a FLOREAL napfénypudert Kapható hatféle színben. Dobozonként 30 -50—90 lejért. Vezérképviselet: DROGERIA „CENTRALA. Oradea. Telefon 6­56.

Next