Erdélyi Lapok, 1934. április-június (3. évfolyam, 63-130. szám)
1934-06-24 / 126. szám
III. évf., 126. sz. — Vasárnap, 1934.. június .24. Erdélyi Lapok (Tudósításunk folytatása az első oldalról) Anghelescu: Irredentizmust követett el! Nem lehet a román állam pénzén magyar irredentizmust űzni! Több ilyen papot találtam. Ezeket el fogom csapni! Tudomásom van róla, hogy önök 96 milliót vesznek fel iskolai célokra, amiből harmincmilliót irredenta célokra fordítanak. Laár: Ezeknek a lelkészeknek semmi közük nincs semmiféle irredentizmushoz. Közbenjártak a székely szülők kérésére az állami iskola igazgatójánál, hogy a gyermekek tarthassák meg a maguk székely népviseletét, mert nincs pénzük az igazgató által kívánt más népviseletre. Anghelescu: Én felfüggesztettem négy papot, nem a nemzeti viselet miatt, hanem más irredenta cselekmények miatt. A KÖZSÉGEK TERHE AZ ISKOLAÉPÍTÉSBEN. A KULTURZÓNA a továbbiakban kéri azt, hogy engedélyezzenek az alsóbb osztályokban 60, a felsőbb osztályokban 40 növendéket. Ez a felekezeti iskolák szempontjából volna fontos, mert nem kapnak támogatást az államtól s új tanerők beállítása költséges lenne. Kifogásolja, hogy az állam kötelességévé teszi a magyarnyelvű falvaknak, ahol elég számban élnek románok is, hogy romanyelvű iskolát állítsanak fel. Ennek a terhét azonban az állam a falvakra hárítja. Magyar időben államköltségen állítottak fel hasonló iskolákat. Anghelescu: De milyen feltételek mellett! Azt hiszi, mi nem tudjuk, milyen állapotok voltak a magyar uralom alatt? Majd beszél La ár a kulturzóna kérdéseiről, amelyre a költségvetésben nagy összegek vannak felvéve. Anghelescu ezzel kapcsolatban ismét a magyar időkre utal. La ár: Az elnemzetietlenítés politikája nyilvánul meg minden magyar vonatkozásban. Maga Vajda Sándor beismeri, hogy az utóbbi időben 419 magyar falu románosodott el. A NÉVELEMZÉSEK ÉS A TANÍTÓK ÚJABB NYELVI VIZSGÁJA Ezután a névelemzéssel foglalkozik. Eseteket sorol fel, köztük az ismert Molter-ügyet. Elmondja, hogy már az anyakönyvi hivatalban megkezdik a nevek elferdítését s igy a magyar gyermekek később, iskolköteles korukban, román iskolába kerülnek, miután román származásuakként kezelik őket. Szerinte intézkedni kellene ez ellen. Anghelescu: Hova menjek, az anyakönyvi hivatalba? Végül Laár a felekezeti tanítók nyelvvizsgára rendelésének ügyét tette szóvá és rámutatott a rendelet igazságtalanságára, méltánytalanságára és jogtalanságára, valamint azokra a súlyos következményekre, amelyek ezzel járnak. A király a Barthou tiszteletére adott ünnepi lakomán A francia vendéget elhalmozták ajándékokkal. Barthou kapta az első román útlevelet, amely Oroszországba is érvényes Bucureşti Sajót tud. Barthou pénteken fogadta a román sajtó képviselőit, s hosszasabban elbeszélgetett velük. Kijelentette, hogy ő is újságíró, de minthogy egyúttal külügyminiszter is, le kell mondania arról, hogy érdekes dolgokat tárjon fel előttük. Délben a tisztikaszinóban volt díszebéd Barthou tiszteletére, délután pedig az I. Carol egyetemi alapítvány tartott díszülést, amelyen a király is megjelent. A király egy régi bibliát ajándékozott Barthounak, az alapítvány pedig egy-egy kötetet összes kiadványaiból. Később a Bratianu-könyvtárban voltak ünnepségek, azután pedig a Román Akadémia tartott diszülést. Este a francia követségen volt ünnepi lakoma. Különös politikai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy itt a király is megjelent. Ott volt természetesen az egész diplomáciai testület. A lakoma a rendkívüli ünnepélyesség hangulatában folyt le. Pohárköszöntők azonban nem voltak, mert ez formailag csak akkor lehetséges, ha két államfő van jelen. A lakoma után a követség szalonjában a kormány tagjai díszőrségként vették körül a királyt. A szalonban az uralkodó rövid beszélgetéseket folytatott a pártfőnökökel és a követekkel és csak fél egykor vonult vissza, amikor Barthou és d'Ormesson francia követ az autóig kísérte le. Itt Barthou mégegyszer megköszönte az uralkodónak a szép fogadtatást, amiben Romániában részesült. Az uralkodó távozása után Titulescu különös ajándékkal lepte meg Barthout. Frakkja zsebeiből egyszerű, — nem diplomáciai — kékfedelű román útlevelet vett elő, azon helyben aláírta és átadta a francia külügyminiszternek. Az útlevélben ez áll: Louis Barthou román állampolgár, a román akadémia tagja, a bucureşti Földrajzi Társaság tagja, külföldre utazik, Oroszországot is beleértve. Ez az első román útlevél, amely Oroszországban is érvényes. Barthou lapozgatni kezdett az útlevélben. Aztán felütötte fejét és azt kérdezte Titulescutól: — Sehol se írja, hogy miniszter vagyok! Titulescu nevetve felelt: — Ön egyelőre egyszerű román államnészár! Vajda Sándor volt miniszterelnök levele Barthouhoz. Bucureşti, Saját tud. Vaida levelet intézett Barthouhoz, amelyben kifejezésre juttatja, hogy milyen öröm lett volna számára, ha a cluji állomáson való személyes érintkezés elmulasztása után Bucurestiben találkozhattak volna, de ebben betegsége megakadályozta. Külföldi sajtóhangok a Barthou látogatásáról. Berlini jelentés szerint a német lapok pénteki számai hosszú bucuresti tudósításokat közölnek és élénken foglalkoznak Barthou ke Az elintézetlen politikai kérdések tisztázására a kisantant Bucurestiben konferenciát tartott. Képünk ez alkalomból készült felvétel, előtérben Jeszics, Jugoszlávia külügyminiszterelett látogatásának eseményeivel. Mindenik lap a Barthou beszédével kapcsolatban közli azt a beszédet is, melyet a magyarországi főrendiházban József főherceg tartott, aki tiltakozását fejezte ki Barthounak egyes jelentősebb állításai ellen. A német lapok bírálják is a bucuresti és budapesti kijelentéseket, s az utóbbiak mellett foglalnak állást. Római jelentés szerint az olasz sajtó szintén részletesen közli a Barthou és József főherceg beszédpárbaját. A svájci Journal de Génévé egész terjedelmében hozza József főherceg tiltakozó beszédét. Ezzel a beszéddel a párizsi Le Temps is részletesen foglalkozik és erős bírálattal fordul ellene. Benes a kisantant viszonyáról Ausztria és Németország iránt. Berlinből jelentik. A Lokalanzeiger meginterjúvolta Benest, aki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Anschluss ellen foglal állást, de megérti a német álláspontot. — Nekünk — mondotta, — mint fiatal nemzetnek, mindaddig az Anschluss ellen kell lennünk, amíg helyzetünk nem biztosított. Németországgal való kapcsolatunk mindig jó és kifogástalan volt. Kívánjuk, hogy ez a viszony még javuljon és barátságos formákat vegyen fel. Franciaország iránti barátságunk megingathatatlan, éppenúgy, mint békeszeretetünk. Három hónap előtt még nem tudtam, sikerülni fog-e békét megőrizni, ma azonban javult a helyzet. Hiszem, hogy Németország és a többi állam rövidesen találkozni fognak a tárgyalóasztalnál. A Duna-medence kérdésének megoldása lehetetlen Németország közreműködése nélkül. E kérdésben szükséges és lehetséges is az érdekelt államok és a nagyhatalmak közeledése. Ausztria függetlenségének híve vagyok. A szomszédoknak meg kellene védnie Ausztriát. 3 hat a Togal-tabietta minden Hűléses megbetegedés Idegfájdalom, Spanyolnátha és mindennemű Rheumatikus betegség esetén. Togál oldja a húgysavat és eltávolítja a szervezetre káros anyagokat! Minden gyógyszertárban és drogériában. Lei 52-— vagy Lei 130-—. Biztos hatású csakis a Svájci készítmény! * A Notre Dame-iskolanővérek timisoara-józsefvárosi, belvárosi és gyárvárosi középiskoláiban a beiratkozások a jövő tanévre folyó hó 25., 26. és 27-én délelőtt 9—12 óráig lesznek. A szükséges iratok: születési, anyakönyvi kivonat és keresztlevél, állampolgársági, újraoltási és utolsó iskolai bizonyítvány. A beiratási díj 420 lej. Timişoara, 1934. június 18-án. Gyógypuder higanymentes zsíros és pattanásos arcbőrhöz használja a FLOREAL napfénypudert Kapható hatféle színben. Dobozonként 30 -50—90 lejért. Vezérképviselet: DROGERIA „CENTRALA. Oradea. Telefon 656.