Erdélyi Lapok, 1935. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1935-01-01 / 1. szám

: •••­’m­.r. Erdélyi Lapok IV. évf., 1. szám. — Kedd, 1935. január 1. A budapesti rádió műsora ezerötszáz hosszabb 1935-ben Dr Hlatky Endre igazgató érdekes nyilatkozata a magyar rádió új esztendejéről és a televízióról Budapest, december hó. Két évvel ezelőtt még csak papírra vetett rajzok voltak azok a tervek, melyek a buda­pesti rádió stúdió épülettömbjéhez hozzávett hatalmas telket akarta­k impozáns, még újabb helyiségekkel bővíteni. Ma már a földszinten teljesen berendezve működik az új leadó­termek egész birodalma. Fölépült azóta két felolvasóterem, egyik piros, másik szürke. Egy galambszinű modern leadóterem, kisebb hang­versenyekre és egy tűzvörös, prózai színdara­bok részére. Mind a négyben legújabb stilű csöves világítás. Fényezett, berakásos diófa­­ajtók, króm kilincs. Mindegyik helyiség telje­sen a huszadik század leegyszerűsített modern formáiban mutatja be a mai építészeti ideált. Előttük dió­fabútorral berendezett társalgó. A folyosó végén pedig készül a hatalmas, leg­fontosabb stúdióhelyiség, mely a mai nagy­terem ötszöröse. Fütyőrésző munkások dolgoz­nak benne még szorgalmasan és valószínűleg február elsejére teljesen kész lesz -7- Milyen újítások történtek a rádióban? — teszem fel az első kérdést Hlatky igazgató­hoz, aki nagyon készségesen a következő fel­világosításokat adja: — A magyar rádió december közepén két­féle vonatkozásban érkezett új korszakához. Az első: Budapest II. műsora, mely napi átlag 3—4 óra. A másik pedig a rövid hullámú adás rendszeresítése. A magyar rádió műsorának egyetlen hullámhosszon való közlése miatt számos panasz érkezett. Az amúgy is teljesen soha ki nem elégíthető nagyszámú közönség a magyar rádióműsorban ugyanúgy időben nem válogathatott. Ezek a panaszok az új rendszer révén nagyrészben el fognak maradni, mert a leginkább hallgatott időben, este 6 és ,tíz óra között, kétféle műsort adunk. Csak a közönség tegye erre alkalmassá készülékét, mely igen csekély áldozatot jelent. — Milyen tulajdonképpen ez a Budapest 11.? — Függ Budapest I.-től — magyarázza tovább dr Hlatky igazgató. — Függ abban a tekintetben, hogy változatossá tegye a teljes napi programot. Próza terén mondhatni Buda­pest II. lesz az, amelyik a magasabb színvo­nalú felolvasásokat adja. — És zenei téren?" — Zenei tekintetben sem lesz értéktelen Budapest II, és időnként nagy, komoly műso­rok kerülnek oda. Énekes, hangszeres szólistát pedig éppen gyakran szerephez juttat. — A rövid hullámhosszra tervezett mű­sornak milyen lesz a beosztása? — Főleg Észak-Amerika és Kelet-Ázsia részére adunk műsort a rövid hullámon és úgy. i . Nemcsak új helyiségek állottak a hang­­hullám szolgálatába, hanem egy új hivatal is, mely a rádióhallgatók minden kérdésére felel: a tudakozó iroda. Rögtön a bejárat mellett, üvegfallal elválasztok kis dolgozószoba. Az íróasztalon levélhalmaz Három telefonkészü­lék. Az egész város, az egész ország minden tájáról ostromolják az ügyeletes hivatalnokot a legkülönbözőbb kérdésekkel. Mindenre kap­nak választ. A legújabb síruha-divattól, a leg­utolsó politikai esemény hiteles híréig, a be­főttek elrakásától, a helyes francia kiejtésig. Mikor bemegyek, Rosner Kálmán, a rádió rokonszenves bariton­hangú szpíker­je egyszerre két helyre is ad telefon választ, szinte zsonglő­­rösködik, a telefonkagylókká­, m­íg a házi­telefonban az én érdekemben beszél dr Hlatky Endre titkárnőjével, hogy az „Erdélyi Lapok“ számára mondja el Hlatky igazgató a rádió új terveit. Hlatky igazgató éppen tanácsülésen tárgyal, de azért már pár pillanat múlva szem­­benülök Hlatky Endrével és felteszem az első kérdést, hogy az ottani időszámításhoz alkalmazko­dunk. A távolkeleti országoknak minden va­sárnap délután 2—3 óra között a 19.518 méte­res, minden hétfőre virradó éjszaka 2—3 óra között És­zak-Amerikának az 55,56 méteres hullámhosszon. Megkértük hallgatóinkat, hogy ennek alapján megfigyeléseikről értesítsenek bennünket. — A hírszolgálat terén december óta az az újítás van, hogy rövid összefoglaló híreket éj­szaka negyed egy órakor pár percnyi időtar­tammal adunk. — És ezek­ az újítások, most már állandóak lesznek? — A dolog úgy áll, hogy eredményei pár héten belül fognak jelentkezni. Aszerint lehet tudni, hogy kell-e és milyen módosítást kö­vetni, hogy szolgálatainkat még célszerűbbé tegyük. Mindenesetre a jövő év műsora tehát ezerötszáz órával lesz hosszabb az ideinél, ami nagy­ lehetőség irodalmi­­ és művészeti téren egyaránt. — Irodalmi tekintetben mi a rádió terve? — Legfontosabb és legérdekesebb lesz a „Száz könyv“ című sorozat. Annak a száz könyvnek az ismertetése, mit illik és kell is­mernie minden intelligens és magyar ember­nek. — Hogyan válogatták össze ezeket a köny­veket? — Ötven külföldi és ötven magyar munka kerül egyenként tizenötperces előadásban is­mertetésre. — Milyen felosztásban? — A világirodalmat a legrégibb kortól vesszük tekintetbe a mai korig, a magyart csak a 19-ik század utolsó tizedéig. Akiket a sorozat ismertetésére felkértünk, többek között Babits Mihály, Kosztolányi Dezső Schöpflin Aladár, Szerb Antal, nevei mutatják, hogy ez abszolút értékű irodalmi esemény lesz. Foko­zott figyelmet fordítunk múltúnk és irodal­munk ismertetésére, főképpen az ifjúság ér­deklődésének kielégítésére. — Mire számíthatunk zenei téren? — 1935-ben a magyar nép- és műzene még nagyobb mértékben jut mikrofon elé, mint eddig. Igyekszünk rövid ismertetésekkel, ott ahol szükséges, a zeneszámokra oly szempont­ból is felhívni a figyelmet, amire a hallgatóság önmagától rá sem jöhet és amivel a magyar zene is tovább juthat. — A magyar rádiótel­j­es­ítmény ilyen alapo­kon való fokozása — mondja Hlatky Endre — -az aránylagosságihoz képest nagyobb többlet­munkát is jelent, költségben igen súlyos áldo­zatot. Ezen­kívül még új helyiségekre is szük­ség van, ahonnan a műsortöbblet lebonyo­lítható. — A nagy leadóterem elkészül újévre? — Az újítás ideje egybeesik az új stúdió­­helyiségek­­ elkészülésével. Új helyiségeink akusztikáját a szakértők egyhangúan kifogás­talannak tartják. A nagyközönség egyelőre csak képről ismert, mert még egy kevés időt igény­be vesz az építkezés teljes befejezése és a be­rendezkedés.­­ Újra bele fog kapcsolódni Budapest az európai hangversenyekbe? A múltban ez tulaj­donképpen hogy történt? — Azelőtt az európai rádiók genfi uniója rendszeresítette havonta egyszer ezt az úgy­nevezett európai hangversenyt és mindig más állam szolgáltatta ezt a reprezentatív estet. Ezt most oly módon változtatta meg a genfi unió, hogy minden hónapban majdnem minden ál­lam egy bizonyos, állandóan visszatérő V2-­ óra hosszú időpontot jelöl ki, amikor idegen rádiókat is érdeklő számokat fog adni. A bu­dapesti rádióra minden hónap harmadik vasár­napja esett, mikor is este 9—10 óra között adunk a külföld számára műsort Legutóbb Bura Sándor volt váradi híres cigányprímás és zenekara muzsikált. Ez iránt az összes olasz állomások érdeklődtek és át is vették. Előző nap még két nagy németországi állomás is je­lentkezett átvételre, sőt ezek közül egyik rövid hullámhosszon Brazíliának és Pernambuconak közvetítette Bura muzsikáját. A közvetítés alatt az adást ugyanakkor Buenos­ Aires viaszk­­lemezre vette fel és egy nappal később mű­sorára tűzte. — A gramofongyárakkal szemben hogy alakult ki a rádió véleménye? — A helyzet változatlan oly tekintetben, hogy a háború tart. Ellenszerekről a rádió azonban gondoskodott és gondoskodik, úgy­hogy a helyzet lényeges javulása rövid időn belül várható. — Budapest részt fog venni a nemzetközi műsor­cserében? — Hogyne. Legközelebbin Bécset és Bern­ből svájci népzenét vettünk kombinációiba. Szeretném, ha a nemzetközi műsor cserébe még intenzívebben belekapcsolódhatnánk. A ma­gyar rádió Közép-Európában a transito forga­lomra is alkalmas és sokszor megkönnyíti nyu­gat, kelet, észak és dél közötti műsorátvételt, így legutóbb sikerült Marina hercegnő esküvő­jét közvetíteni. Londonból kábeleken érkezett Budapestre és innen adták tovább Bukarest­nek, Jugoszláviának. — Sok érdekeset lehetne még mondani, de erre most sem idő, sem tér nincs. — Mi a véleménye igazgató úrnak a tele­vízióról? — Egyes külföldi államokban, így Angliá­ban, Németországban a televízió túl van már a kísérleti stádiumon,, de ott is hosszú időt fog igénybe venni, míg a televízió tökéletessé vá­lik és otthon nemcsak halljuk, hanem látjuk is az előadókat a rádiókészüléken. De még több időt igényel, hogy elterjedjen és általánossá váljék. Hogy a rádió szolgálatába álljon, több évet jelent meg egyelőre. A titkárnő lépett be: — Várják az igazgató urat a tanácsterem­ben. Felálltunk. — Remélem, — mondta búcsúzóul .Hlatky Endre, — legközelebb alkalmam lesz részlete­sebben foglalkozni ezzel az érdekes témával, a rádió beléletével, nemzetközi kapcsolatokkal, tervekkel, ami a hallgatóságot annyira érdekli. Ezzel ért véget az érdekes intervjú, amely­ből látható, hogy a magyar rádió az új évben sok érdekes és értékes meglepetést hoz hallga­tóinak. Sz­ucs­ay Györgyike Dr Hlatky Endre nyilatkozata a magyar rádió újításairól ' I .....i ^ —n—T­TT Templomberendezések Templomfelszerelések Kegytárgyak Reverendák, cimádók Papi öltönyök Cingulus, Leó-ga­lér Miseruhák Miseruhaanyagok Budapest, IV. Váczi­ utca 59. Tel. Auf. 84-0­46. ajánlunk téli bevásárlásokra mindennemű fűszert és főzelék-konzervet és ínyencárukat. Zamat­os káv­é, teák, rumok, likőrök asztali és csemegeborok minden választékban. Karácsony­fadíszek, cukorkik, gyertyák, dió­mák, mogyoró frissen darálva. Naponta friss tea-vaj. Naponta fr­iss nyarak, versenyárban kaphatók. Mezey János és Társa fűszer ereskedése Str. Alexandri (le­eky-u.) 2. Telefon 7­94. sz.

Next