Erdélyi Lapok, 1935. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1935-03-24 / 69. szám

IV. évf., 69. sz. — Vasárnap, 1935. március 24. Erdély* Lapok Napok óta tart a kormányválság Belgiumban 4 pénzérték fenyegetett állapota miatt nemzeti egységkormány alakul Brüsszelből jelentik. Még március 19-n­kén­t jelentette a katolikusok és liberálisok együtt­működésére támaszkodó Theunis-kormány el­nöke, hogy lemond. Lemondása okát azzal ma­gyarázta, hogy legjobb akaratú törekvései is hiábavalók voltak a belga pénzérték fenyegetett helyzetének feljavítására. A kormány nem ka­pott a parlamenttől jóakarta támogtást, sőt még a többség egy része is csak kényszeredet­ten követte. A miniszterelnök kívánta, hogy az utána következő kormány legyen szerencsésebb a nemzeti egység létrehozatalában, mert csak így győzhetik le azt a veszélyt, ami Belgium pénz­ügyeit legközvetlenebbül fenyegeti. Az egész közvéleményre mély benyomást gyakoroltak a Theunis szavai. Lemondását a király el is fogadta, s a legnagyobb ellenzéki pártnak, a szociáldemokratáknak adott meg­bízatást az új kormány alakítására. Azóta foly­ton tartanak a kormányalak­ítási tárgyalások, d­e eddig eredménytelenül végződtek. A szo­cialisták visszaadták megbízatásukat azzal a N I VE A CREME «■ERBES M^^aBSEmBammsmEmsmaeasEaeaBt c javaslattal, hogy hajladék résztvenni egy na­gyobb koalícióban, amely a nemzeti egység kormányát a három nagy pártból: a katoliku­sok, a liberálisok és a szocialisták pártjából alakítaná meg. Lipót király ismét Theuvist bízta meg, hogy a szélesebb koalíciós alapon vállalja a kormányalakítást. Theunis a megbízást elfo­gadta és meg is kezdte a tárgyalást a kor­mányalakításra vonatkozóan. Programja: a nemzeti egység munkatervének megvalósítása. i eumát biztosan swigg! Csináljon egy teljes Togal-kurát! A Togal-tabletta a húgysavak oldása által mérgeket távolít el a testből! Hasonló biztos hatású a Togal-tabletta ICsúz * Idegzsába * Spanyolnátha rés mindennemű főfájás esetén. A Togal biztos gyógyulást jelent ! Minden gyógyszertárban és drogériában. Lei 52— és 130— . A Togal-tabletta svájci készítmény. il kuk a nehéz viaskodásban. Féltízkor kegyelmet kértek. Tíz órakor pedig végkimerülés címén födhöz vágták a tollat. Pihent erőknek kellett felvonulni a tintaharcvonalba. Nem telt bele kétszer huszonnégy óra, már alá is lett írva. Azután ráütögették a bélyegzőt. A szimbolikus bélyegző közepén két kéz barátságosan kezet fog egymással, mintha mondanák: — Szervusz Jóska. A szimbolizálás azonban gyengén sikerült. Nem adta vissza, amit vissza kellett volna ad­nia. Nem munkáskezek voltak. Inkább,fór­iás női kacsák és így nem is annyira a szerv­usz­­jóskát érzékeltették, mint inkább: pá drágám ! — Azonnal menjen az intéző bizottsághoz, — horkantott rám egy vörös katona. — Miért? — Alkalmasint fejbelövik, mert Ibolya ta­nácsos elvtárs megszakadt az aláírásokban. Ez a maga bűne. — A fene nem ette meg?! — Nézze elvtárs, — kezdte Putymaring népbiztos elvtárs, — holnap megkezdjük a föld­osztást, helyesebben az igény­jogosultak össze­írását. Miután a kataszteri birtokívekben csak maga ismeri ki magát, — azért ezt a fontos munkálatot magára bízzuk. A jogosultságot egy négytagú bizottság fogja megállapítani. Maga csak a kérdőíveket tölti ki. Mindenki csak öt holdat kaphat. Akinek már eddig is volt vala­mije, — a kiegészítendő öt holdra. A dolgot úgy ossza be, hogy ne kelljen sokat várakozni sen­­kinek sem, mert az idő pénz. Csak földmunkás kaphat. Iparos, kereskedő, hivatalnok, — kuss. Megértette? — Tökéletesen. A vörös katona tehát csak kedélyeskedett velem. A földosztási előmunkálatok kezdetüket vették. A szoba közepére kitett asztal körül helyet foglalt a négy bizalmi, négylevelű lóhere módjára. Az igénylők libasorban felvonultak. Dicséretükre legyen mondva, ezúttal nagy fe­gyelem uralkodott köztük., Villásreggeli tájon a bizalmiak tíz percnyi szusszanási szünetet szavaztak meg maguknak. — Szabad itt pipálni? — kérdezte Pityeri elvtárs. —■ Hogyne, ha van dohány. A pipák tehát elővétettek s a bizalmiak nemsokára füst­felhőkbe burkolóztak. Mingyárt derűsebben ment a szellemi földmunka. Napszálltával kijelentették, hogy mára elég volt a munkából. Felállottak az asztaltól, f­a­gyot nyújtottak s megropogtatták a derekukat, össze voltak törve. Karankota elvtárs kifejezést is adott neki: — Sohse hittem vólna, hogy az ülésbe is el lehet fáradni. Másnap már csak két bizalmi díszlett az asztalnál. A másik kettőnek sürgős dolga akadt. Délben láttam őket álldogálni a főtér napsüté­ses oldalán. Estefelé pedig a maradék bizalmiak jelentették ki, hogy ők nem kotlók s éppen ezért nem is hajlandók tovább ülni. — Friss bizalmiakat kérek, mert a régiek kihűltek, — jelentettem Heiprin elvtársnak. Heiprin elvtárs a fiókjába nyúlt s kivett egy sült libamájat. A bicskájával kétfelé vágta s az egyik részt felszúrta. Azt hittem, nekem akarja adni, de tévedtem, mert Goldfisch elv­­társnak nyújtotta. Hozzám pedig így szólt: — Magának mindig baja van. Hagyjon ne­künk békét. Csinálja, ahogy tudja. — Hiszen, ha csak ez kell! — gondoltam magamban. A további népboldogító ténykedésemről a történelem lesz hivatva bírálatot, mondani és megállapítani, hogy emberbarát voltam-e, vagy lelkiismeretlen hivatalnok. Szerettem volna én olyan embert látni, akinek ne adtam volna föl­det. Még a helyi titkos költőnknek is adtam öt holdat. Pedig a gazdálkodásból csak annyit tu­dott, hogy tavasszal a bornyát el kell vetni és ősszel az érett tehenet lekaszálják. Az öt hold­ból két négyzetmétert le akartam vonni, mint a leendő sírhelyét, ami már is a tulajdona,­­ de nem engedte, mert ő halhatatlan és így nem lesz szüksége sírhelyre. Aránylag elég rövid idő alatt sikerült húsz­ezer holdat elosztanom. Sajnos, az elkövetkezett események azt mutatták, hogy ez a föld Mezo­potámiában van. Később sokat gondolkoztam rajta, hogy kinek a föd jét osztogattam két kéz­zel, mert nem szerettem volna sötétben talál­kozni vele. De csak nem tudtam meg. Valami halovány csillag a Káptalan felé mutat. Ezt on­nan gondolom, hogy­ ahányszor kanonokkal ta­lálkozom, valami belső kényszer folytán mindig lesütöm a szemem. 3 árellenőrző hivatalokat állítanak föl a drágítások megfékezésére Országos tevékenységet indítanak a gyümölcsfák tisztítására Bucureşti. Saját tud. A kormány gazdasági bizottsága pénteken este ismét összeült. Sassu földművelésügyi miniszter javaslatára a bizott­ság hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyminisz­­er megfelelő összegeket bocsásson rendelkezé­sére a gyümölcsfák tisztogatására országosan megindítandó akció céljaira. Ugyancsak Sassu javaslatára hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a hadsereg posztószük­­ségletének fedezésére kitűzendő árlejtések el­halas­ztassanak addig, amíg a posztógyárak és gyapjútermelők között nem jön létre a meg­egyezés, ami a hónap végén fog megtörténni. A bizottság azután jóváhagyta az ipar és kereskedelmi miniszternek az árdrágítás ellen hozott szabályzatát. Eszerint az ipar és keres­kedelmi minisztérium mellett árellenőrző hi­vatal létesül, amely figyelemmel fogja, kisérni a fontosabb fogyasztási cikkek árainak válta­kozását. Ez a hivatal először megállapítja, hogy milyen cikkek árait kisérje állandóan fi­­gygyelemmel, azután nyilvántartja e cikkek árait a termelőknél, a nagykereskedőknél és a kiskereskedőknél Az ipari és kereskedelmi inspektorok minden hónap elsején és 15-én pontos jelentéseket fog­nak beterjeszteni erre vonatkozólag. A minisz­térium együtt­működik a kereskedelmi kama­rák szövetségével, az erre vonatkozó értesülé­sek ellenőrzése céljából, valamint az állandó spekulaellenőrző bizottsággal is, amelynek rendszeresen megküldi értesüléseit. A kereskedelmi kamarák szövetsége is lé­tesíteni fog egy árellenőrző hivatalt, amely a kereskedelmi kamarák által ugyancsak figye­lemmel fogja kísérni az árakat és havonta két­szer jelentést tesz a minisztériumnak az ár­változásokról. Az ellenőrző bizottság fokozott éberség­gel fog törekedni az árdrágítások meg­fékezésére, állandó együttműködésben a minisztérium illetékes szerveivel. Úgy az áruellenőrző hivatal, mint a spekula megfékezésére kirendelt bizottság állandóan informálják a külkereskedelmet szabályozó igazgatóságot is az árakról. A gazdasági bizottság felhatalmazta az ipar és kereskedelmi minisztert, hogy engedé­lyezze az exportáló iparágak számára a nyers­anyag behozatali hányadát az exportált áruk értékének megfelelően.

Next