Erdélyi Napló, 2002. július-augusztus (12. évfolyam, 26-33. szám)

2002-07-30 / 30. szám

Képesek vagyunk... Amíg a kánikulai New Yorkban a városi tömegek hűsölés végett árasztják el az óceán partját a hullámokba gázolva, addig a Gyergyói-havasokban hűvös­friss hajnalokkal búcsúzik a Július Postabontás Az automaticwarning@yahoo.co.uk címről kapott e-mailt idézzük: „Véleményem szerint nevetségesen kicsinyes, buta, anakronisztikus lap az önöké. Piszok fröcsögés és tömény unalom váltja egymást benne, semmi más nincs a hasábokon. Jól láthatóan bérencek önök, szegény kis megélhetésükért eladták a bőrüket pár háborodott, de jól fésült szemétnek. Amit önök »képviselnek« az undorító, szánalmas, túlhaladott. Persze világos, hogy pénzért csinálják, de akkor is.­­Mindez ugyan nem jelenti azt, hogy az úgy­nevezett másik oldal jobb, rokonszenvesebb. Az önök stílusa, vonalassága viszont kifejezetten a bohóckodást juttatja az ember eszébe.­ Röviden eny­­nyit, lehetne hosszabban is, de semmi kedvem hozzá. Azért olyan jelenték­telenül kicsi az EN, mert olyan lett, amilyen most. Kovács Alpár, Sepsiszent­györgyi A sértő, alpári minősítéseket visszautasítva őszintén sajnálkozunk afelett, hogy nem tudunk felnőni egyes polgártársaink globális léptékekben mérhető igényeihez, nagy ívű elvárásaihoz, de hát a mi lapunk is csak annak a társadalomnak a tükörképe, amelyben élünk. Ugyanakkor távol áll tőlünk, hogy ráerőltessük jelentéktelen kicsinységünket azokra, akik kizárólag a csúcsteljesítményekhez és csúcstermékekhez, mindenből a legkiválóbbhoz és a legnagyobbhoz vannak szokva, akár Sepsiszentgyörgyön, akár más világvárosokban. Kövér Gábor (Arad), a napvilágot látott népszámlálási adatok kapcsán fejtve ki véleményét, arra a következtetésre jut, hogy a magyar nemzet fogyá­sa - különös tekintettel a határokon túli részekre - régi, állandó, megállítha­tatlannak tűnő, bizonyos törvényszerűségek mentén zajló folyamat, amelyet mindenekelőtt komolyan és átfogóan kutatni, feltárni, modellezni kellene, hogy aztán az egyetlen ellenszert kellő hatékonysággal lehessen bevetni elle­ne, ez pedig a gazdasági megerősödés. Mondhatni: tisztelt levélírónk - mi­közben nagyon is fején találta a szöget - ismét föltalálta a spanyolviaszt. Igaz, levelének utóiratában még megemlíti: nem minden múlik a jóléten, mert gondok vannak a neveléssel, oktatással, szolidaritással, erkölccsel, nemzet­politikával, invencióval és innovációval is az összmagyarság szintjén éppúgy, mint a Trianonban felszabdalt egyes nemzetrészekben.­­ Aradi olvasónktól e hónap folyamán még kaptunk néhány levelet, ezek egyikében egy újabb geo­politikai eszmefuttatásra leltünk, érdeklődve olvastuk, másik kettőt pedig nem szánt a nyilvánosságnak, ezért ezekre nem is reagálunk, köszönjük fá­radozását. Porcsalmi Sándor (Nagyvárad) jegyzeteit nem tudjuk olyan iramban ke­zelni és közölni, amilyen iramban gyártja őket, türelemre és belátásra int­jük, hiszen az Erdélyi Napló mégiscsak egy hetilap, amiből 52 szám jelenik meg egy évben, és nem törvényszerű, hogy minden számban legyen valaki­nek írása, erre még maga a főszerkesztő sem vállalt kötelezettséget, és nem is tart rá igényt. Több idős, nyugdíjas külső munkatársunk szerényen érdeklődött mos­tanában az iránt, hogy közléseiket nem tudjuk-e honorálni, mert bizony minden garasnak helye volna a háztartásukban. Tudjuk ezt jól és jogosnak tartjuk a felvetést, legutóbb az év elején tudott a kiadó jelképes összegeket juttatni szerzőinknek tavalyi közléseikért, jelenleg pedig arra tesz erőfeszíté­seket, hogy az idei első félévre esedékes honoráriumokat kigazdálkodja, mi­közben a lap előállítása és eljuttatása az olvasókhoz is már-már erőn felüli feladat akkor, amikor a politikum és a neki alárendelt gazdasági-közigazga­tási szféra elzárkózik mindenféle támogatástól, sőt még rendesen be is tart... Megértést és türelmet kérünk, különben munkatársaink és olvasóink tudják nagyon jól, hogy az Erdélyi Napló nem profitorientált médiavállalkozás (iga­zából nem is volt az soha), hanem „csupán” szívügy, szerelem, misszió, de ha ezek nagy szavaknak tűnnek, akkor akár azt is mondhatnánk - sepsi­szentgyörgyi bírálónkat idézve -, hogy úri passzió, bohóckodás... A szerk. miértek és hogyanok Erdélyi Napló Elmélet és gyakorlat ütközése Nagyon sokszor esünk abba a hibába, hogy csak elméletben gondol­juk végig a dolgokat. A hangzatos szózatok, felszólalások, színészi tel­jesítmények, ígéretek valahogy mindig könnyen elhangzanak, és nehe­zen teljesülnek be. Talán természetes­­ a bűnbeesés előtt valójában még természetellenes - emberi restségről, reakcióról lehet szó. Mindez annak apropóján jutott eszembe, hogy néhány hete részt vettem az egyik erdélyi nagyvárosunkban megtartott cigánykonferencián. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a témaként megjelölt romák a rész­vevők alig tíz százalékát tették ki. Az előadások nyomán megszületett a nem is olyan ismeretlen, s nem meglepő diagnózis: valamit tenni kell. A cigányság meg kell találja a helyét a társadalomban. Integrálni, szocializálni kell őket. A hogyanra azonban már senki sem tudott választ adni. Nem is csoda. Elég, ha ar­ra gondolunk, amit az egyik felszólaló lelkész megosztott hallgatóságá­val. A parókiáján alamizsnáért hűségesen és rendszeresen megjelenő cigányok azon nyomban távol maradtak, amint kötelezővé tették szá­mukra a zsíros kenyér elfogyasztása előtti kézmosást... Szóval a diagnózis nyomán megállapítottuk, hogy baj van, gyógyíta­ni kell, de még nem találjuk a megfelelő orvosságot. Apropó, gyakorlat: alig három héttel a konferencia után egy perem­­kerületből induló buszon utaztam. A jármű hátsó felében csak romák és én. Csodálkoztam is ezen a furcsa elkülönülésen. Közben ellopták a pénztárcámat... Nehéz ilyenkor szeretni a cigányokat, még akkor is, ha némi veszekedés és fenyegetés után sikerült először az üres pénztárcát, majd a pénzt is hiánytalanul visszakapnom a három megtermett le­génytől. Azt viszont elismerem: rendszerető zsebtolvajjal álltam szem­ben. Miután elemelte a táskámból a pénztárcát, gondosan visszahúzta a cipzárt... Szóval elmélet és gyakorlat néha egyáltalán nem egészítik ki egy­mást. Inkább ütköznek... (fábián) Megjelent a Cartographia Erdély útikönyvének átdolgozott kiadása. A 224 oldalas kötet elbeszélő, anekdotázó stílusban, ízes kifejezésekkel tűzdelt tájnyelven íródott, és zsebútikönyvnél nem megszokott részletes­séggel mutatja be a történelmi, vagyis Belső-Erdélyt. A könyv alapján a legfontosabb látnivalók bejárásán túl lehetőség nyílik önálló útitervek, egyéni túrák szervezésére is. A részletes és naprakész gyakorlati tudni­valók minden téren kielégítik a turisták igényeit. Kultúrtörténeti, tájtör­téneti, gasztronómiai leírásai kedvet csinálnak Erdélyhez azoknak is, akik még nem ismerik, vagy nagyon régen járták be ezt a vidéket. Ára Magyarországon 1400 Ft, hamarosan Erdélyben is forgalomba kerül. Folklórtábor Hatodik alkalommal rendezik meg Vajdaszentiványban a tánc- és zeneoktató tábort augusztus 4. és 11. között. A rendezvény házigaz­dája a Vajdaszentiványi Hagyo­mányőrző Táncegyüttes, főszerve­zője a Zichy-Horváth Egyesület. A táborban napközben vajdaszentivá­nyi, marossárpataki, mezőpaniti, mezőmadarasi és mezőbándi tán­cokat tanítanak kezdő és haladó táncosok számára, idős adatközlő táncosok folyamatos közreműkö­désével. Mindezek mellett zeneok­tatás, viseletkészítés, népi kézmű­vesség, lovaglás, íjászat, gólyabálo­zás és strandolás is szerepel a programban, esténként pedig tánc- és színházi előadások, valamint koncertek várják a részvevőket. A tábor végén tizenkét környékbeli együttes részvételével hagyomány­­őrző fesztivált rendeznek. Jelent­kezni még lehet a következő címe­ken: Mező Palkó István, 4269 Voi­­vodeni, jud. Mureş, tel.: 0740/ 49-18­05, Varga János, 9400 Sop­ron, Ötvös u. 6., tel./fax: 0036/99/ 320-213, mobil: 0036/20/326-4339, e-mail: gj@sopron.hu. A LÁTÓ júliusi számában Szabó György, Páll Lajos, Visky András, Simonfy József, Balási András, Szántai János, Varró Dániel, Szálinger Balázs közölnek verse­ket, Sarusi Mihály, Kali Kinga esszériportokkal, Zsidó Ferenc regényrészlettel jelentkezik. Po­­mogáts Béla Kosztolányi Erdély­ben címmel értekezik. Tamás Andrea és Régeni Jenő könyvre­cenziókat, Láng Zsolt, Balázs Im­re József, Menyei Róbert, De­­mény Péter, Hajdú Farkas Zoltán jegyzeteket közölnek. A folyóirat közli Szép Ernő Milyen jó nékem lefeküdni című versét. Diákúj­ságírók Szegeden Júliusban a Tisza-parti városban ren­dezték meg az egyhetes II. Nemzetközi Ifjúsági Médiafesztivált. Az elsősorban Magyarországról, továbbá Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből összesereglett félszáz diákújságíró közül két-két közép­­iskolás képviselte a marosvásárhelyi Bo­­lyai-gimnáziumot és a Papiu-főgimnáziu­­mot: Orosz Márta, Salat Kincső, Bartha Réka, Hideg­ András. Az Újságíró-etika az Európai Unión innen és túl című ren­dezvényt a Szegedi Ifjúsági Ház Regioná­lis Ifjúsági Médiaközpontja szervezte. A programban előadások, szakmai foglalko­zások, szerkesztőségi látogatások, vetél­kedők, tanulmányi kirándulás, szabadidős tevékenységek szerepeltek. A tanuláson és a lazításon túl a leghatásosabbnak a lapkészítő verseny bizonyult, amely a részvevők cikkíró és lapszerkesztő képes­ségét, hozzáértését tette próbára. : né s vim pi POMIAR! BETH.AP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagyvárad. Kanonok sor 25. Levélcím: Redacta Erdélyi Napló. Of. p. 2., c. p. 13., 3700 ORADEA. ROMÁNIA Telefon: 0259/41-71-58 Telefax: 0259/41-71-26 E-mail: erdelyinaplo@rdslink.ro http://www.hhrf.org/erdelyinnaplo/ Főszerkesztő: DÉNES LÁSZLÓ Szerkesztő: KRISZTA ANDREA­­ Szerkesztőségi titkár: SZILÁGYI GABRIELLA Riporterek: KRISTÁLY LEHEL (0721/24-49-19) SZENTGYÖRGYI KIRÁLY LÁSZLÓ (0265/16-49-27) Tördelőszerkesztő: BALOGH ÉVA Munkatársak: FÁBIÁN TIBOR MOLNÁR JUDIT NITS ÁRPÁD ROMÁN GYŐZŐ SZIKA LEVENTE ZOLTÁN Kiadja az ERDÉLYI SAJTÓHÁZ Felelős kiadó: BORUZS ISTVÁN Marketing: NYÉKI LÁSZLÓ Készült a kolozsvári GARAMOND KFT. nyomdájában. Előfizethető a helyi postahivatalokban (katalógusszám: 2201), a kolozsvári Apex, a nagyváradi Inform Media Kft, a szatmárnémeti Zatmar Press lapterjesztő cégeknél, valamint a kiadóban. ISSN 1223-1223 Reklám- és hirdetésfelvétel a kiadó székhelyén, munkanapokon 8-16 óra között Meg nem rendelt kéziratokat fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A KELLÉK című kolozsvári filozófi­ai folyóirat Isten arca és/vagy a szent­ség megnyilvánulása a zsidó és a ke­resztény hagyományban című friss számának nagyváradi bemutatója a Hársfa utcai katolikus ifjúsági köz­pontban, a Posticumban lesz augusz­tus 2-án 18 órakor Tónk Márton fő­­szerkesztő és Bencsik István teológus közreműködésével, filmvetítéssel és beszélgetéssel kiegészítve. E|­vM­.RDBA ELŐFIZETÉS __................................... >-¡­­tar­tó tótSJ CG A megrendelő neve: Pontos címe: ............ hónaptól megrendelem az Erdélyi Naplót Az előfizetés díja 3 hónapra belföldre: 66.000 lej □ külföldre: 15 dollár □ vagy ennek megfelelő lej napi árfolyamon □ Aláírás: A bejelölt összeget kérjük postai utalványon vagy banki átutaláson elküldeni kiadóvállalatunk bankszámláinak egyikére. S.C. Casa de Editură Erdélyi Sajtóház S.RL. cont: 2511000005514406 (lejben) cont: 2511001005514406 (dollárban) Banca Transilvania, suc. Oradea. Miután az összeget postázta vagy átutalta, a kitöltött megrendelőlapot szíveskedjék szerkesztőségünk címére elküldeni. Redacţia Erdélyi Napló O1. p. 2., c. p. 13. 3700 Oradea România Csak töltse ki, és küldje be! •

Next