Erdélyi Riport, 2007. július-december (6. évfolyam, 26-50. szám)

2007-07-05 / 26. szám

? Hétről hétre L MHHHH£Én»KSi'de^i riport ■ 2007. JÚLIUS 5. PD-PLD: együtt és külön Két közvéleményt kutató intézet mérte fel a lakosság politikai prefe­renciáit. A CURS és az INSOMAR adatai nem sokban térnek el egy­mástól, mindkettő szerint 40 száza­lék fölötti eredményt érne el a PD, ha most tartanák az európai parla­menti és a törvényhozási választá­sokat. A CURS adatai szerint a demok­raták 43 százalékkal nyernének, az INSOMAR szerint 47-tel. A pártok népszerűségi listáján a PSD a második helyen áll 19, illet­ve 18 százalékkal, de a szocdemek rosszabbul szerepelnének az EP- választáson, mint az általánoson. A PNL, noha a harmadik legnépsze­rűbb alakulat, mindössze a voksok 13 százalékát tudhatná magáénak. Az INSOMAR felmérése szerint csökkent a PRM és a Gigi Becali vezette PNG népszerűsége: a megkérdezettek 6-6 százaléka sza­vazna rájuk. Noha szerény mértékben csök­kent a támogatottsága, továbbra is Traian Basescu a legkedveltebb politikus: a megkérdezettek 19 szá­zaléka teljes mértékben, 35 száza­léka eléggé bízik az állam elnöké­ben. A kutatások adatai szerint a la­kosság 70 százaléka úgy véli, le kellene hogy mondjon a PNL és RMDSZ alkotta kormány, és csak szűk egyharmada szeretné, hogy a kabinet folytassa a munkáját a kö­vetkező választásokig. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter a legnépszerűbb tárcavezető, őt Adrian Cioroianu külügyminiszter és Ludovic Orbán, a szállításügyi tárca vezetője köve­ti, de magas pontszámot ért el Eugen Nicolaescu egészségügyi és Decebal Traian Remes mezőgaz­dasági miniszter is. A felmérés sze­rint Romániában az egyházakban bízik a legjobban a lakosság. A két közvélemény-kutatás eredménye szerint a törvényhozá­si választásokat a PD nyerné meg, és ha elérné a 40 százalék­nál magasabb szavazatszámot, egyedül alakíthatna kormányt. Az Emil Boc vezette alakulat a minap politikai megállapodást írt alá a Theodor Stolojan vezette PSD- vel. A pártelnökök nyilatkozata szerint a két alakulat ellenzékben politizál a kormánnyal szemben, és céljuk az, hogy megnyerjék mind az EP-, mind a törvényhozá­si választásokat. Ennek ellenére külön listán indulnak az európai képviselőségért folytatott kam­pányban, és arról sem ejtettek szót, hogy mit terveznek az álta­lános választásokra. Gordon Brown miniszterelnök a BBC televízió vasárnapi műsorá­ban kijelentette: fel kell ismerni, hogy az ország „al-Kaida-termé­­szetű fenyegetéssel néz szembe, az al-Kaidához kapcsolódó embe­rek részéről”. Lord John Stevens, a Scotland Yard volt főparancsnoka, Brown terrorellenes főtanácsadója a News of the World­ben azt írta: az al-Kaida a Bagdadban és Bali­ban alkalmazott módszereit impor­tálta Nagy-Britanniába. Az AP hír­­ügynökség közleménye szerint négy gyanúsított már rendőrkézen van, egy ötödiket pedig rendőri őri­zet alá helyeztek egy glasgow-i kórházban. A négy férfit azzal gya­núsítják, hogy ők hajtottak be szombaton Glasgow nemzetközi repülőterére egy lángoló terepjáró­val, valamint közük lehet a két lon­doni autórobbantási merényletkí­­sérlethez is. A brit rendőrség több házat átkutatott Glasgow közelé­ben. Az illetékesek közölték, hogy a brit főváros rendőrei a szokásosnál jóval gyakrabban igazoltatnak és kérdeznek majd ki embereket, sőt motozásra is fel vannak hatalmaz­va, ha gyanúsnak találnak valakit. Gordon Brown kormányfő megér­tést kért a lakosságtól, és a lehető legnagyobb éberségre intette hon­fitársait. Különleges védelmet ka­pott a wimbledoni tenisztorna és az a koncert, amelyet a tíz évvel ezelőtt autószerencsétlenségben elhunyt Diana hercegnő emlékére rendeznek az új Wembley stadion­ban. A reptereken és pályaudva­rokon bevezetett szigorított bizton­sági intézkedések miatt késésekkel kell számolni, az sem zárható ki, hogy egyes járatok kiesnek - kö­zölték a brit hatóságok. Terror­fenyegetettség A londoni és glasgow-i sikertelen terrorakciók után a brit kormány a legmagasabb, „kritikus” szintre emelte a terrorfenyegetettség hi­vatalosan megállapított szintjét az eddig érvényben volt második legmagasabb, „súlyos” fokozatról. www.riport.ro Főszerkesztő: Szűcs László (0788/613-839, szucs@riport.ro) * Szerkesztők: Kinde Annamária, Králik Lóránd, Simon Judit, Szilágyi Aladár. Főmunkatársak: Ágoston Hugó, Lokodi Imre. Állandó munkatársak: Both Abigél, Demján Levente, Horváth István. Műszaki szerkesztő: Bálint Aliz. Olvasószerkesztő: Megyesi Antónia. Kiadja a Scripta Kiadó Rt. Nagyvárad Vezérigazgató: Vincze Lóránt Adminisztrációs igazgató: Szentiványi Márta & Terjesztési menedzser: Béres Attila (marketing@riport.ro) ■ Jogtanácsos: Czédly József * Szerkesztőség és kiadóhivatal: 410161 Nagyvárad - Oradea, Magnolies u. 29. Telefax­: adminisztráció 0259/406-456, szerkesztőség 0359/414-470 (471, 473), e-mail: riport@riport.ro. ■ Nyomás: Cromoman (Bukarest). » Előfizethető a szerkesztőségben, a Rodipet Rt. megyei kirendeltségein, valamint banki átutalással az OTP Bank bármelyik fiókegységénél (Editura Scripta S.A., bankszámlaszám: RO30BNRB113000121978RO01 Sucursala Baneasa). Előfizetési díj magánszemélyeknek: 1 hónapra 5 lej, 3 hónapra 15 lej, 6 hónapra 30 lej, egy évre 60 lej; jogi személyeknek 1 hónapra 6 lej, 3 hónapra 20 lej, 6 hónapra 40 lej, egy évre 80 lej. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza . ISSN 1583-3402 Zágonban eltemették Domokos Gézát Sepsiszentgyörgyön búcsúztatták, a zágoni temetőben helyezték örök nyugalomra Domokos Gézát, az RMDSZ alapító elnökét, aki az elmúlt héten, életének 79. évében hunyt el Marosvásárhelyen. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház előcsarnokában felállított ravatalnál a Szövetség vezetői, országos és helyi képviselői mel­lett jelen volt Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal szakállamtitkára és Törzsök Erika, a nemzetpolitikai ügyek főosztá­lyának főigazgatója. A temetésre koszorút küldött Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Búcsúztató beszédében Markó Béla többek között így fogalma­zott: „Főembert temetünk ma. A jelenkori Erdély egyik főemberét, akinek sorsa elválaszthatatlan kö­zösségének életétől. Elválasztha­tatlan olyan értelemben, hogy életpályáját meghatározta a kö­zös romániai magyar sors, része­se volt ennek a sorsközösségnek, és ugyanakkor megadatott neki a lehetőség, az esély, amiként ő maga fogalmazott, hogy ezt a kö­zös életutat befolyásolhassa. Mi több, meggyőződésem szerint egy fontos történelmi pillanatban döntő szerepe volt abban, hogy merre indultunk. Egy nehéz, re­ményt is adó, de gyötrelmes di­lemmákkal is terhes korban ő az együttműködés, a párbeszéd útját választotta a román-magyar vi­szonyban, és ami sokszor még ennél is nehezebbnek látszott, a Parlamenti szilánkok Egyezkedés és hőhullám a véghajrában. A Parlament tavaszi ülés­szakának utolsó hetében a hőmérsékleti csúcsok mellett - a rossz nyel­vek szerint azok hatására - négy ellenzéki indítványt is tárgyalt a Parla­ment két háza. Ezek közül csak egyet, a mezőgazdaság sanyarú helyze­tét taglalót, szavazott meg a Tisztelt Ház. Igaz, rögtön az eredményhirde­tés után szót kért a kormánypárti házelnök, Bogdan Olteanu, és bejelen­tette, hogy a kormány az ellenzék követelését megfejelve 400 helyett 650 RON hektáronkénti kártérítést ad az aszály sújtotta termelőknek. Ezzel a nagy tapsot arató bejelentéssel kihúzta a sámlit az ellenzék alól, ellehetet­lenítve médiabeli örömünnepét. Közben az egyezkedés megállás nélkül folyt a színfalak mögött, úgy, hogy az már a többedik mandátumukat töltő honatyákat is kihozta a sod­rukból. Szerda reggel kilenc órakor kellett volna elkezdődnie a két ház együttes ülésének, de egy órakor még mindenki csak várt. Markó Béla tü­relmetlenül telefonálgatott, hisz az ülés kezdetekor kívánt megemlékezni Domokos Gézáról, az RMDSZ alapító elnökéről. A telefonüzenetekből ki­derült, hogy a PSD jelöltje, Valentin Nicolau nem akarja betartani az egyezséget és megszavazni a liberális elnökjelöltet az Audiovizuális Ta­nács élére. Minden veszni látszott, de jött, illetve telefonált Hrebenciuc, az észkombájn,­s csodák csodája, Nicolau hirtelen felindulásában beadta le­mondását, estére pedig már megvolt az új jelölt, akit villámgyorsan meg is hallgatott a bizottság. Ellenkezést csak a Demokrata Párt tanúsított, folytonosan és sikertele­nül. Olyannyira túlzásba vitte a tiltakozást, a kivonulással való fenyegető­zést, hogy Puiu Hasotti liberális frakcióvezető szabályosan ajtót, illetve aj­tókat, a teremből kivezetőket mutatott nekik. Sanyarú az ellenzéki sors, Rémes Remes. Kedden reggel alig pár képviselő lézengett az ülésterem­ben, amikor egy kínai váza és nagy virágcsokor társaságában megjelent Remes agrárminiszter. Hamar kiderült, aznap van a születésnapja. Gyor­san meg is született az aktuális vicc: „Mit kap Remes az ellenzéktől szü­letésnapjára? Bizalmatlansági indítványt.” A nagy darab, értelmiségi és médiakörökben tuskónak tartott miniszter nemcsak hogy állta a sarat, ha­nem ellentámadásba ment át. Bár a végszavazáson alulmaradt, az egy­szerű falusi emberek számára mégis ő tűnik a mezőgazdaság megváltó­jának, gatyába rázójának. Közvetlen stílusa, érthető szóhasználata és ha­sonlatai miatt a földművelésből élők maguk közül valónak tekintik, terme­te, orgánuma és vitát nem tűrő diktatórikus magatartása hihetővé teszi ki­nyilvánított rendcsinálási szándékát. Lehet, hogy rémes Remes lesz a Tariceanu-kormány sikerembere? Média-dublőrök. Romániában a média politikai nagyhatalom. Tudják ezt a Képviselőház vezetői is, ezért nem erőltetik a házszabály előírásai­nak betartását. Megengedik, hogy a televíziók riporterei és operatőrei a padsorok között járkáljanak, interjút készítsenek, mi több, beüljenek a képviselői padokba. Ennek az a következménye, hogy lencsevégre kap­nak egy-egy honatyát, amint bóbiskol, s ezt aztán hónapokon keresztül bevágják a parlamenti tudósításokba, hadd lássa a nép a semmittevőket. Arról már nem számoltak be, ami legutóbb történt. A képviselői padba be­ült tudósítót nyomta el a buzgóság, s még arra sem ébredt fel, hogy az ülésvezető elnök szünetet rendelt el a horkolás megszüntetéséig. Csak azt nem sikerült kideríteni, hogy az illető tudósító valamelyik aluszékony honatya dublőré kívánt-e lenni, vagy az előző esti hosszú műszak fáradal­mait pihente ki. Átverték Garda Dezsőt. Sok vicc tárgya az erdőkerülőkkel az igaz­ságszolgáltatás területén vívott csatáiról ismert képviselő. Legutóbb, ami­kor a frakcióvezető azzal küldte a képviselőket a terembe, hogy már meg­kezdődött az ülésszak, hisz épp Garda Dezső beszél, valaki megjegyez­te: „Nem kell sietni, ez még a Dezső múlt heti beszédének ismétlése.” A nevetés után támadt a tréfa ötlete. Szabályos, A képviselők és szenátorok jogállásáról szóló 2006/96. számú törvény olyan módosítását tartalmazó „indítványt” készítettek, mely megtiltaná a történelemtanári képzettségű képviselőknek - mint Garda Dezső is -, hogy egyetemen oktassanak. A tervezetet betették Dezső fiókjába, majd lesték a hatást, ami nem is ma­radt el. A vélt igazságtalan megkülönböztetésen felháborodott honatyát csak nehezen lehetett megnyugtatni. Aztán már ő is megkönnyebbülten mesélte másoknak: „Jól átvertek a fiúk.” Lakatos Péter képviselő (Rovatunk a parlamenti vakáció idején szünetel.) magyar-magyar kapcsolatokban is. Mert bizony időnként vére­sebb, fájdalmasabb feladat kitar­tani a megbékélés eszménye mellett, mint utat engedni min­denfajta erőszaknak. Szeretni vagy legalább megérteni a mási­kat, a másik embert, a másik eszmét, a másik álmot, a másik nemzetet, sokkal nehezebb volt mindig a Kárpát-medencében, mint gyűlölködni. (...) Domokos Géza elöljárónk volt nekünk, felelős emberünk, aki rombolni nem tudott, csak építeni. Vannak pillanatok, amikor a rom­bolásra is szükség van, erre ő nem volt képes, talán ez volt egyetlen gyengéje, egyetlen hibá­ja számos erénye között, hogy ő mindig, minden körülményben építeni akart. És épített is. Épített intézmé­nyen belül is külön intézményt, amikor napilapnál vagy könyvki­adónál volt szerkesztő, aztán fel­épített egy térben és időben mesz­szire sugárzó, valóban önálló in­tézményt, a Kriteriont, és működ­tette több mint húsz esztendőn át. (...) Hagyatékként megmarad ne­künk Domokos Géza politikai cre­­dója, de megmarad emberi tartá­sa is. (...) Dilemmái a mi dilemmáink vol­tak, lefojtott tüze minket is mele­gített, sokat veszítettünk halálá­val. Lehet, hogy nem volt mindig igaza, hiszen ő sem volt csalha­tatlan, és egyébként is óvakod­nunk kell a csalhatatlannak tűnő emberektől. Amikor mások hebe­hurgyán rohantak volna előre, ne­ki az a hálátlan, sokszor ellen­szenves szerep jutott, hogy fé­kezze, hogy visszafogja őket. Jobban ismerte a román gondol­kodásmódot, mint mi, és jobban tudta, hogy milyen nehéz lesz megküzdeni ezzel a mentalitás­sal, mégis vállalta a feladatot. Ná­lunk szkeptikusabb volt, de éppen ezért, paradox módon, derűlátóbb is minden bizonnyal.” RMDSZ Markó Béla Domokos Géza ravatalánál. Csak építeni tudott

Next