Erdélyi Szemle, 1937 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1937 / 1. szám

Szerkeszti: S. Nagy László. — Helyettes szerkesztő: Walter Gyula. Szerkeszt­őség és kiadóhivatal: CLUJ, Calea Marechal Foch (volt Cal. Victoriei) 37. Huszonkettedik év .Magyar kisebbségi folyóirat 1937. 1 szám TARTALOM: S7ÜIICÍ lltflll SZÜNET UTÁN U­ MAGYAR ÉLET KEZDETÉN S. Nagy László: A DUNA ÍGÉRETE A magyar kisebbségek jövője A román-magyar közeledés uj szempontjai. Gróf Bethlen István akciója a kisebbségi és többségi népek kapcsolata érdekében. I­özépeurópa Románia és Magyarország történelmi hivatása és jelentősége Európa jövőjének alakulásában. * ? M. EMINESCU—FINTA GERŐ: Holnapoddal nő az élet. fraud­o ir­odalmi élet. Walter Gyula: Irodalmi életünk új eseményei. B. Adorján Jenő: AZ ERDÉLYI FIATALOK. Tudomány és élet» Színház -- Művészet. -- Sport Közgazdaság Lectum­ Salutem! Pár hónapi kényszerű, rajtunk kívülálló okokból tör­tént hallgatás után az Erdélyi Szemle újra eljut olvasó­­közönségünk asztalára. És ez alkalommal első szívesen teljesített kötelességünk: üdvözöljük kedves olvasóinkat, akik évtizedek óta hűségesen kitartanak mellettünk és kitartottak ezekben a nehéz időkben is. Az a húsz éves múlt, amelyet a magyar szó és mű­velődés szolgálatában töltöttünk el, feljogosít arra a hitre hogy a mai újra indulással s folyton és folyton, a nehézségek közt is bővülő munkaprogramunkkal még szorosabbra fűzzük a k­apcsolatot a felükön keresztül a lelkekben, a romániai kisebbségi magyar sors jobbra fordításának célkitűzéseiben. Teher alatt nő a pálma. Az Erdélyi Szemle hasábjain az irodalmi törekvések mellett a korszerű kérdések helyet kaptak eddig is, a ki­sebbségi sorsba jutott magyarság halaszthatatlan és meg­oldásokat követelő létérdekei azonban ennél többet köve­telnek s a régi, irodalmi célok mellett a jövőben a leg­szabadabb teret nyitva sorskérdéseinknek, véleményeket, hozzászólásokat kérünk és adunk, hogy ezzel is közelebb jussunk egymáshoz és az éltetőbb, jobb élet kivívásához. Az Erdélyi Szemle programmja mindig a megmara­dásáért és további művelődésünkért folytatott becsületes munka volt. Ha lehet ezt fokozni, bővíteni, olyan értelem­ben tesszük ezt, hogy irodalmi, tudományos, művészeti, közgazdasági, társadalmi és kisebbségi-politikai téren ki­fejtett elgondolásainkat, terveinket, a romániai magyar sors kérdéseinek megoldását minden vonalon és minden téren közelebb juttathassuk a megvalósulásokhoz. Az a meggyőződésünk, hogy egymáshoz való testvéri közeledés­sel, egymás őszinte megértésével, friss légkört tudunk teremteni magunk körül s azon keresztül érdekeink vé­delmében ki kell építenünk a baráti és kulturális kapcso­latokat a többségi néppel, annak megértést tanúsító kö­reivel, hogy azután egymás megismerésén át, a kölcsönös megbecsülés eszközeivel építő munkát végezhessünk mind­kettőnk s a kenyeret adó közös föld javára. Mert kell, hogy egyszer már meghallják a mi szavunkat is és hisszük, hogy eljött­­ már az ideje, hogy vannak a többségi nép fiaiban is, akik meghallják a feléjük hangzó kívánságokat. Ennek a gondolatnak a gyökerei ma már mélyen bent élnek a lelkekben, csak meg kell ragadni az alkalmat, hogy a szunyadó szikrát tűzre lobbantsuk, hogy két év­tizedes meddő munkánk eredményeket­­ hozzon, hogy a magyar kulturális és népi érdekek érvényesítésének útját megértéssel karolja fel a többségi nép rajtunk keresztül szerzett meggyőződése is. Az Erdélyi Szemle mindig független felfogásának lak­­ ó­i A­ V /

Next