Erdélyi Szemle, 1937 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1937 / 1. szám
Szerkeszti: S. Nagy László. — Helyettes szerkesztő: Walter Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: CLUJ, Calea Marechal Foch (volt Cal. Victoriei) 37. Huszonkettedik év .Magyar kisebbségi folyóirat 1937. 1 szám TARTALOM: S7ÜIICÍ lltflll SZÜNET UTÁN U MAGYAR ÉLET KEZDETÉN S. Nagy László: A DUNA ÍGÉRETE A magyar kisebbségek jövője A román-magyar közeledés uj szempontjai. Gróf Bethlen István akciója a kisebbségi és többségi népek kapcsolata érdekében. Iözépeurópa Románia és Magyarország történelmi hivatása és jelentősége Európa jövőjének alakulásában. * ? M. EMINESCU—FINTA GERŐ: Holnapoddal nő az élet. fraudo irodalmi élet. Walter Gyula: Irodalmi életünk új eseményei. B. Adorján Jenő: AZ ERDÉLYI FIATALOK. Tudomány és élet» Színház -- Művészet. -- Sport Közgazdaság Lectum Salutem! Pár hónapi kényszerű, rajtunk kívülálló okokból történt hallgatás után az Erdélyi Szemle újra eljut olvasóközönségünk asztalára. És ez alkalommal első szívesen teljesített kötelességünk: üdvözöljük kedves olvasóinkat, akik évtizedek óta hűségesen kitartanak mellettünk és kitartottak ezekben a nehéz időkben is. Az a húsz éves múlt, amelyet a magyar szó és művelődés szolgálatában töltöttünk el, feljogosít arra a hitre hogy a mai újra indulással s folyton és folyton, a nehézségek közt is bővülő munkaprogramunkkal még szorosabbra fűzzük a kapcsolatot a felükön keresztül a lelkekben, a romániai kisebbségi magyar sors jobbra fordításának célkitűzéseiben. Teher alatt nő a pálma. Az Erdélyi Szemle hasábjain az irodalmi törekvések mellett a korszerű kérdések helyet kaptak eddig is, a kisebbségi sorsba jutott magyarság halaszthatatlan és megoldásokat követelő létérdekei azonban ennél többet követelnek s a régi, irodalmi célok mellett a jövőben a legszabadabb teret nyitva sorskérdéseinknek, véleményeket, hozzászólásokat kérünk és adunk, hogy ezzel is közelebb jussunk egymáshoz és az éltetőbb, jobb élet kivívásához. Az Erdélyi Szemle programmja mindig a megmaradásáért és további művelődésünkért folytatott becsületes munka volt. Ha lehet ezt fokozni, bővíteni, olyan értelemben tesszük ezt, hogy irodalmi, tudományos, művészeti, közgazdasági, társadalmi és kisebbségi-politikai téren kifejtett elgondolásainkat, terveinket, a romániai magyar sors kérdéseinek megoldását minden vonalon és minden téren közelebb juttathassuk a megvalósulásokhoz. Az a meggyőződésünk, hogy egymáshoz való testvéri közeledéssel, egymás őszinte megértésével, friss légkört tudunk teremteni magunk körül s azon keresztül érdekeink védelmében ki kell építenünk a baráti és kulturális kapcsolatokat a többségi néppel, annak megértést tanúsító köreivel, hogy azután egymás megismerésén át, a kölcsönös megbecsülés eszközeivel építő munkát végezhessünk mindkettőnk s a kenyeret adó közös föld javára. Mert kell, hogy egyszer már meghallják a mi szavunkat is és hisszük, hogy eljött már az ideje, hogy vannak a többségi nép fiaiban is, akik meghallják a feléjük hangzó kívánságokat. Ennek a gondolatnak a gyökerei ma már mélyen bent élnek a lelkekben, csak meg kell ragadni az alkalmat, hogy a szunyadó szikrát tűzre lobbantsuk, hogy két évtizedes meddő munkánk eredményeket hozzon, hogy a magyar kulturális és népi érdekek érvényesítésének útját megértéssel karolja fel a többségi nép rajtunk keresztül szerzett meggyőződése is. Az Erdélyi Szemle mindig független felfogásának lak ói A V /