Erdélyi Szemle, 1939 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 1. szám

A magyar kisebbségi élet legrégibb irodalmi, tudományos, művészeti, társadalomszemléleti és nemzetgazdasági lapja. * Felelős szerkesztő és kiadó: S. NAGY LÁSZLÓ. * Huszonnegyedik évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: CLUJ, Cal. Marechal Foch No. 13. ROMÂNIA.* Trib. Cluj, No. 868/1938. sect. HI. Reg. spec. 28. 1939. 1. TARTALOM: EGYETEMES MAGYAR ÉLETÍ. Márton Áron erdélyi róm. kath.­­püspök. Az erdélyi magyarság sorskérdései. S. NAGY LÁSZLÓ : Világnézetek helyett egységes öntudatot. BARABÁS ENDRE: Tervek helyett tetteket. DÁNIEL LAJOS: Történelmi visszapillantások helyett cselekvést. KERTÉSZ DÉNES: A régi rendszer helyett új életlehetőségeket. TELEKY DEZSŐ: A magyar sorskérdés a román sajtóban. SÜTHŐ LÁSZLÓ : A magyar sorskérdés Magyarországon. IRODALOM­­­TUDOMÁNYI: A legutóbbi idők új erdélyi könyvei. Kolumbán Károly : A székely rendi társa­dalom kialakulása. Sárközy Gerő: Égi tragédia. (Vers.) Sztojka László : Béke. (Versek szerző tíz­éves írói működése alkalmából.) SZÍNHÁZ — MŰVÉSZET: Az erdélyi színészetről írt új regényt Ignácz Rózsa. Kolozsvári Magyar Színház: Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Fodor László darabjai. HÖLGYFUTÁR: Csiky Lajos : Látogatás Márton Áron szü­leinél. Két új költőnő : Sándor Judit és Kabos Éva versei. AZ IDŐ SODRÁBAN : Dr. Koleszár László: Dr. Gergely Endre. Fülöp József: Csendes szamosujvári jubileum. HÍREK KÖZGAZDASÁG. Nemzeti újjászületés Ma, amikor a világon mindenütt új szellem kezd uralkodóvá lenni, új cél­kitűzések vetik meg a jövő alapját, természetes, hogy Románia sem ke­rülheti ki ezt a friss áramlatot hozó hullámvonalat s maga is oda áll az új eszmék meghintői közé, kaput tár a további fejlődés számára. Az ország új alkotmánya, amelyet 1­938 februárjában hivott életre az­­Uralkodó, valóban meg is szüntette a régi rendszer útban álló akadá­lyait s új alapokra fektette egész Románia szellemi, gazdasági és poli­tikai életét. „Ezzel a román nemzet sorsának — Isten által rendelt — irányítója, mondja E. Savit, olyan hosszú életű intézményt ajándékoz az országnak, amelyen keresztül az új, modern Románia fog meg­­alakulni.“ Újév napján két nagyjelentőségű beszéd mutatott rá erre a várható át­alkulásra. Az egyiket maga a király mondotta. A királyi szavak ezek: „Románok! 1939 első pillana­taiban szegezzétek előre tekin­teteket, nézzetek előre a fejlő­dés és haladás útjára, amelyen az ország elindult s mindegyik találja meg lelkében a hazafias sziklát, amelynek arra kell bíz­tatnia, hogy ő is részese legyen a nemzeti újjászületés művének.­­ Azt kívánom, hogy minden román bizalommal néz­zen országának jövője elé és higgyen azoknak, akik az ország ügyeit vezetik, mert ezeknek s közöttük nekem is, nincs más kívánságunk és nincs más cé­lunk, mint a haza békés fejlő­désének elősegítése. Az a célom, hogy az ország egész népének támogatásával megvalósítsam Románia nemzeti újjászületését. Nemcsak gazdasági, hanem er­kölcsi újjászületését is. Ezekben a napokban nem is lehet az or­szágnak olyan polgára, aki ne fordítaná minden erejét és tu­dását ennek a célnak a megva­lósítására. Az én igyekezetem és az ország vezetőinek igyeke­zete eredményesebb lesz, ha az egész népet maguk mellett ér­zik ebben a munkában. Egye­sült erővel így könnyen legyőz­hetjük a nehézségeket és bol­doggá, áldottá és virágzóvá te­hetjük országunkat.“ Ezek a szavak hozzánk is szólnak, magyar kisebbségekhez. Ezek a ki­rályi szavak nekünk is boldogabb új esztendőt, új szellemet, nemzeti újjászületést jelentenek. Erre vall a másik hivatalos beszéd, amelyet maga a miniszterelnök, Mi­ron Cristea mondott. A miniszterelnök, amellett, hogy újévi beszédében összesűrítette a kormány közel egy esztendei munkás­ságának eseményeit, Románia nem­zeti kisebbségeinek is fontos közlést továbbított. »Nem feledkezhetünk el a századok óta, Románia földjén élő nemzeti kisebbségekről,« kezdő­dött a minket illető rész, míg a be­fejezés ezt mondotta : »a jövő szem­pontjából az új politikai és parlamenti szervezetben el fogják foglalni az őket megillető helyet a trón és a román állam iránti lojalitásuk keretében, ter­mészetes fejlődésük útján. Teljes is­­(folytatása a második oldalon)

Next