Erdővidék, 2002 (6. évfolyam, 1-51. szám)

2002-08-02 / 31. szám

3. Újfüdővidék - Közélet - 2002. augusztus 2. Meghitt ünneplés Bodosban -folytatás az első oldalról­ Az istentiszteletet követően a biharugrai gyülekezet kórusszámokkal köszöntötte az ünneplő közösséget. Az Egyed család leszármazottak, jelenlevőket Sándor István bodosi lelkipásztor köszöntötte. A templomból a gyülekezet a kultúrotthon előtti térre vonult, ahol Sán­dor István lelkipásztor méltatta vitéz Egyed Géza sokoldalú tevékeny­ségét, tanítói, igazgatói, kántori munkásságát, a közösségi életben vállalt szerepet. Tanítóként erőskezű, szigorú volt, jó mesélő és előadó, amiért tanítvány­ai tisztelték és nagyon szerették. Kántorként 20 évig szolgálta az egyházat, versei Isten, haza és családszeretetről árulkodnak. Közéleti emberként kivette részét a kulturális rendezvények szervezéséből, szín­darabokat tanított, ünnepségeket, gazdatanfolyamot rendezett. A kultúrotthon építésének szervezését nyugdíjba vonulása után vállal­ta fél, vállvetve dolgozott a munkavállaló falubeliekkel együtt. A kultúrház építésének részleteiről Dombi Réka számolt be. A megem­lékezés során szavalatokat, énekeket hallhattunk, pár verses vitéz Egyed Géza alkotásaiból is megismerhettünk. Ünnepi beszédet mondott Bárót önkormányzatának képviselője Dimény László alpolgármester, aki hangsúlyozta: "Szeretnénk, ha a gyerekek felnőve olyan névvé változnának, mint ez itt, és mindent megtennének, hogy kultúrájuk ne merüljön feledésbe." Kiss Jenő, a megy­ei tanács képviselője a megy­ei tanács és Demeter János tanácsel­nök nevében köszöntötte a jelenlevőket. Kiss Zoltán biharurgiai pol­gármester tolmácsolta a biharurgiai önkormányzat üdvözletét, és köszönetét fejezte ki a szíves vendéglátásért. Dr. Egyed Ákos történész, a tanító-igazgató fia a méltatásoktól meghatódva szólt az egybegyűl­tekhez, megköszönve a szervezőknek, és mindazoknak, akik segítettek a terv kivitelezésében. Felidézte édesapja cselekedeteit, szokásait, mond­va: "amikor egy közösség saját múltjára emlékezik, valójában önmagá­nak is tiszteleg." A délelőtti ünnepség utolsó állomása a református temető volt, ahol az intézmények, és a falu lakói a megemlékezés koszorúit helyezték el. Este a biharugrai és bodosi ifjak előadásában színdarabbal, humoros jelenettel, énekekkel, táncokkal zárult az ünnepség. A szervezők köszönetüket fejezik ki a bány­avállalatnak és a baróti pol­gármesteri hivatalnak a szervezésben, valamint a vendégek ellátásában v­aló segítségükért. Szent Anna búcsú... - folytatás az első oldalról -I. szép ünnepre templomunkat az egyházmegye és a falu segítségé­vel renováltuk és újrafestettük. Ezúton köszönetemet szeretném kife­jezni a fizikai és anyagi hozzájárulásukért, hiszen önzetlenül és érdek­lődéssel kísérték az 52 napos munkálatot. Az­ ifjúság megújulásához hozzájárult a négy ferences atya, akik három napig tartózkodtak falunkban, és fiataljainkat a helyes keresésre és igazi értékekre oktatták. Három napon keresztül egész napos prog­ramot szerveztek, amelyben volt lelki "mélyre nézés”, ének, szabad­idős program és játék. A csiksomlyói ferences testvérek-barátok hamar összekovácsolódtak a miklósvári ifjúsággal, annyira, hogy már az első napon 25-en jelentek meg az ismerkedésen és kiscsoportos beszél­getésen. Az utolsó napon óvodás korától egyetemistáig mindenki be­szerveződött a szórakoztató de üdvös programba. Hálásan megköszönjük Bakos Damián OFM barát atyának és a há­rom kistestvérnek, hogy eljöttek hozzánk, megízleltetvén a jó Isten keskeny de édes ösvényét. Nem utolsó sorban köszönetet mondok Tóth József plébános úrnak, aki már hagyományszerűen viszontlátogat híveivel a Szent Anna búcsúnkra. A baróti keresztalja mintegy 50 főből állott, jelenlétükkel emelve az ünnep hangulatát és szépségét. Hit,­élmény nélkül az ember lelke hamar kiég és élete íztelenné vál­hat. Miklósváron az elmúlt napokban Istentapasztalatot és hit­élményt nyerhettek a jelenlevők. Éljünk az ilyen lehetőségekkel, hogy a hétköz­napi munka és keserűség édessé és könnyűvé váljon. Kisebbség és regionalizmus RMDSZ-es vezetőink - a fekete bárányok - folytatás az első oldalról -Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő úgy vélte: bárhogyan is viselkednének a kisebbségek a térségben, úgyis úgy tekintenek rájuk mint az instabilitás forrására. Az RMDSZ kapcsán elmondta, a 2000- ik év végi szerepvállalásával a 10 éves politikai alanyiságát adta fel a szervezet, ezért végre vissza kellene emlékeznie saját programjára. Ugyancsak sikeresnek ítélte az RMDSZ korábbi politikáját Gabriel Andreescu emberjogi szakértő, de hozzátette a mai programmal a szövetség veszélyezteti mindazt, ami az elmúlt 12 évben megvaló­sult. Megállapította, hogy az RMDSZ az­ erdélyi magyarság érdekei ellen cselekszik. A "Kell-e reform a szövetségben?" című előadáson a megfogalma­zott kérdésre egyértelműen helyeslő választ adtak a meghívottak. Toró T. Tibor elmondta: a Reform Tömörülés célja, hogy féléven belül tárgyalásos módon megegyezzenek a tisztességes játékszabá­lyokról az RMDSZ-en belül. Ha lesznek játékszabályok, lesz játék is, lesz verseny, ha viszont nem, akkor az RMDSZ minden lesz csak nem demokratikus érdekképviselet. Toró valamint Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Borbély Zsolt Attila sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ országos vezetőségéből senki nem fogadta el a szabadegyetemre szóló meghívást, pedig ez alkalmat adott volna a párbeszédre és az érvelésre. Elhangzott, hogy a távolmaradás és a részvételre vonatkozó RMDSZ-es "tilalmak" azt jelzik, hogy a jelen­legi, vezetés tagjai nem a kommunikálást tekintik fontosnak, hanem saját pozíciójuk megtartását. Molnár Gusztáv úgy látja, hogy az RMDSZ vezető struktúrája "mini állampártként" működik, a kormány­párttal hasonló szerkezetű, így el tud érni konkrét részeredményeket, de általános megoldást nem. A megoldás az lenne ha az RMDSZ párttá válna, a közösségépítést pedig magára vállalhatná a civil szféra. A probléma az, hogy a mai központosított Romániában ez nem megvalósítható, de regionális stratégia részeként igen. Ezért lenne fontos a decentra­lizálás. Az állam hatásköröket leoszt ugyan a decentralizálás jegyében de forrásokat nem, ami miatt pénzügyileg ellehetetlenedik a tanácsok és a polgármesteri hivatalok tevékenysége - fejtette ki Cristian Anghel, Nagybánya PNL-s polgármestere. Ugyanakkor elhangzott, hogy az önkormányzatiság fejlődik ugyan Romániában, teret nyer a regiona­lizmus eszménye is, a jogok és az eszközök azonban igen lassan teremtődnek meg ilyen vonatkozásban. A legnépszerűbb előadást Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere tartotta. Többek között kijelentette, hogy fel kellene térképezni Székelyföld gazdaságát, ugyanakkor sajnálkozott amiatt, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és fel­vetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Az erdélyi magyarság fogyása kapcsán kijelentette, hogy még 12 ilyen év és papjainkat Magyarországról kell megfizettetni, hogy a Székely­földön temethessenek, vagy halottainkat pogányként kell eltemessük, ha csak nem engedjük, hogy ortodox pap mondjon imát a fejfájuk mellett. Mindehhez még hozzátette: "az RMDSZ vezetősége a 200 ezres fogyás láttán nem azt mondta, hogy bocsánat, akkor mi félre állunk, hanem azt, hogy ... valamit kellene tenni". Igaz viszont, hogy ahhoz, hogy egyáltalán valamit lehessen tenni a passzivitást mindannyiunknak le kell gyűrni, hiszen a regionali­­zálódás tekintetében EU-s álláspont szerint is először azt az itt lakók kell, hogy akarják, és kooperatívan kinyilvánítsák akaratukat.

Next