Erdővidéki Hírlap, 2016 (4. évfolyam, 1-51. szám)
2016-05-05 / 18. szám
2 ORSZÁG-VILÁG Nem csak a minimálbér, a közlekedési bírságok is növekedtek Május 1-jétől nem csak a minimálbér emelkedett, hanem a közúti szabálytalankodásokért kiszabható pénzbírságok értéke is. A jogszabályok szerint ugyanis egy büntetőpont értékét a mindenkori minimálbér 10 százalékában határozzák meg, így a minimálbér 1 050 lejről 1 250 lejre való növekedésével egy büntetőpont értéke is 125 lejre növekedett az eddigi 105 lejről. Ez azt is jelenti, hogy a közúti szabálytalankodásokért kiszabható legkisebb büntetés május 1-jétől 210 lejről 250 lejre emelkedik (két büntetőpont értéke, Romániában ez a legkisebb kiszabható büntetés a közúti szabályszegések esetén). A jogszabályok szerint így vasárnaptól kezdődően a sebességhatár kisebb átlépéséért a három büntetőpont mellé nem 315 lejes, hanem 375 lejes bírságot szabnak ki a járművezetőkre. A biztonsági öv használatának elmulasztása miatt a büntetés értéke 315 lejről szintén 375 lejre emelkedik. A minimálbér emelkedése miatt az ittas sofőröket akár 2 500 lejes büntetéssel is sújthatják. (mediafax) Több pénz juthat a határon túli magyaroknak jövőre Bővülhetnek a külhoni magyarság különböző programjaira jutó magyarországi költségvetési források a jövő évben: a Bethlen Gábor Alap az idei 11,8 milliárddal szemben 20,93 milliárd forinttal gazdálkodhat. A 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslat szerint a Miniszterelnökségen belül a nemzetpolitikai államtitkárság rendelkezésére álló keret az idei 5 milliárdról 6,7 milliárdra növekszik A Magyarság Háza programjaira 216 millió forint áll rendelkezésre. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra az idei 1,2 milliárddal szemben csaknem kétmilliárd forintot különítenének el. Határon túli felsőoktatási feladatokra 800 millió jutna, ami közel duplája az idei összegnek. A köznevelés területén a támogatási előirányzat több mint 231 millió forint, határon túli kulturális programokra közel 100 milliót különítenének el. A Rákóczi Szövetség támogatása 50 millió forinttal szerepel a büdzsé tervezetében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet költségvetési kerete az ideihez hasonlóan 1,2 milliárd forint. A gazdaságfejlesztés területén a vajdasági programokra 7,6 milliárd, a kárpátaljai elképzelésekre 5,2 milliárd, az erdélyiekre és a felvidékiekre 1-1 milliárd, a horvátországiakra és muravidékiekre fél-félmilliárd forint áll majd rendelkezésre. (mti) Már a CFR áraival versenyeznek a fapados légitársaságok A két fapados társaság, a Wizz Air és a Blue Air Kolozsvár-Bukarest járatai komoly konkurenciát jelentenek nem csak a Tarom, de a CFR számára is. Tavaly októberben megtört a Tarom belföldi monopóliuma, a Blue Air ugyanis járatokat indított a Iasi-Bukarest útvonalon. Idén egy-egy erdélyi és bánsági városból is repülni fognak fapados légitársaságok a fővárosba: az európai piacvezető Ryanair Temesvárról, a magyar tulajdonban levő Wizz Air pedig Kolozsvárról. A fapadosok megjelenése a belföldi piacon várható volt, ugyanis éves szinten a Tarom körülbelül 400 ezer utast szállít az említett három útvonalon, amihez hozzáadódik a CFR több százezer utasa. Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy hány ügyfelet hódított el az állami tulajdonban levő konkurenciától a Blue Air, ám az biztos, hogy számolni kell vele, lévén, hogy a társaságnak a moldvai nagyváros és Bukarest között repülő gépeire egy jegy 32,9 euróba, napi árfolyamon számolva 147 lejbe kerül. Ez bagatell a Tarom belföldi tarifái mellett, amelyek a vásárlás időpontjától függően 400 és 1200 lej között mozognak. (maszol.ro) AKTUÁLIS 2016. május 5. - csütörtök Hagyományos népi mesterségek „Nekem ezt muszáj csináljam" - interjú Szőcs István erdőfüles kályhásmesterrel Amikor az otthon melegéről beszélünk, szinte sokunknak eszébe sem jut az, hogy valójában minek is köszönhetjük ezt a szófordulatot, hiszen legelső gondolatunk természetesen a család meghitt hangulata, de ami a jó hangulathoz szükséges, az a valódi meleg, aminek előállítására egy cserépkályha, vagy akár kandalló szükséges. A modern kor előrehaladtával rengeteg házban központi fűtéseket, villany-, vagy napelemek által termelt különféle fűtőtesteket szerelnek a lakásokban, de az igazi melegséget mégiscsak elődeink által is használt és jól bevált kályhák melege biztosítja. Szőcs István erdőfüles kályhásmestertől érdeklődtünk, napjainkban mennyire elterjedt a cserépkályhák használata, és kik azok, akik még most is emellett a fűtési rendszer mellett döntenek, valamint érdeklődtünk a szakma elsajátítását illetően is. - Hogyan és mikor kezdődött a kályhásmesterség iránti szeretete? - Édesapám kőműves volt, s már elemi iskolás koromtól kellett menjek segíteni, mint aprómunkás, így tőle tanultam a kőműves mesterséget. Azt szerettem volna folytatni, de elküldték Brassóba, szakiskolába, hogy tanuljak valami „hivatalos” mesterséget is, így vasiparosként marós szakmát tanultam. Miután onnan hazakerültem, a Köpeci Bányavállalathoz mentem dolgozni, ahol 24 évet dolgoztam. Emellett a kőműves szakmát is folytattam, valahogy jobban vonzott, mint a vasipar. A bányászélet után hazaköltöztem, és 1983-ban a bardoci kályhásmester, Pap Gyula elhívott segédmunkásnak, mert abban az időben rengeteg munka volt, s nem győzte egyedül. Első napon segéd voltam mellette, és második napra is el volt vállalva egy kályha felrakása Székelyszáldoboson, ahova én reggel megérkeztem, de ő nem jött el, közbejött valami, és nekem nem szólt. Így egyedül fogtam neki, és be is fejeztem a kályharakást, este kilenckor már lobogott benne a tűz, amire ő megérkezett. Emlékszem, 1000 lej volt akkor egy kályhának a felrakása, s amikor hazaértünk, én 500 lejt oda adtam neki, de nem akarta elfogadni, azt mondta, ezt én kerestem, s tegyem el, de addig győzködtem, hogy az iskolát is megfizeti az ember, s nekem többet ért 500 lejnél, amit azelőtt való nap tanultam, hogy végül elfogadta, de a könny összegyűlt a szemében. Attól a naptól még nagyon sokat dolgoztunk együtt, de idővel elmaradtunk egymástól, s 1990-től saját, bejegyzett vállalkozást indítottam. - Mi az, amit még szívesen végez a kályharakások mellett? - Falfestést, szobafestést is végezek, a kőművességet sem hagytam abba, azt is nagyon szeretem, látni azt, hogy a munkám után milyen maradandó nyomot hagyok, akárcsak a kályharakás után, hiszen mindkét munka évtizedekig is ki kell, hogy tartson. Egy jól felrakott kályha 25-30 évig is szolgál, azután kiég, s általában újrarakatják, vagy újat rakatnak helyére. - Miben áll egy kályha felrakása, melyek azok a tényezők, amelyek elengedhetetlenek a hosszú élettartamukhoz? - Legfontosabb az alapozás, és a jó összetevők. Az agyagot mindig a környékről használom, szinte minden faluban található egy agyaglelőhely, s fontos annak megkészítése, mert ha netán túl kövér az anyag, akkor hamar elrepedezik a belső rész, és füstölni fog a kályha. Nem használok semmilyen modern eszközt a felrakáshoz, a régi, jól bevált módszert alkalmazom. Egy szoba, vagy helyiség felmérésénél tudom, hogy mekkora kell legyen a kályha térfogata, és miként kell kialakítani a füstjáratokat, hogy optimális legyen az égés. Gondolkodtam azon, hogy megpróbálok valamin változtatni, hátha kevesebb fával is lehet ugyanolyan hőt előállítani, de nem kockáztattam. A régi módszer, a hagyományos minta sikeres volt, bevált, és nem tértem el azóta sem attól. - Voltak-e inasai, s volt-e, aki ugyanúgy ellopta a szakmát, mint ahogyan ön is tette? - Voltak inasaim mielőtt még nyugdíjba jöttem, meg is tudtam fizetni őket, de most, nyugdíjasként nem vállalok annyit, inkább ismerősöknek, rokonoknak dolgozom. A fiam és a két vejem is megtanulta tőlem a kályhásmesterséget, s tudom, hogy szükség lesz a munkájukra, mert egy jó cserépkályha pótolhatatlan. Főként az idősebb korosztály kedveli, de a fiatal házasok is rakatnak még, mindenkinek nem telik rögtön központi fűtésrendszerre, s van, aki meg is marad mellette, nem feltétlen azért, mert nincs pénze másra, hanem mert egy szépen felrakott kályha felér egy bútordarabbal is. - Hozzávetőlegesen hány kályhát rakott fel eddigi élete során? - Ezt azt hiszem, nem tudnám soha összeszámolni, de sokat. Székelyszáldoboson körülbelül negyvenet, Erdőfülében is legalább hatvanat, itt Vargyason isaz interjú készítésekor Vargyason dolgozott - szerk. megj.) csak a szomszédságban tízet raktam, de a környéken található kályhák legalább 85 százalékát ketten raktunk Pap Gyulával. - Meddig szeretné még folytatni, menynyire maradt meg a kedve a szakma iránt? - Én nem vagyok elfáradva, de érzem, hogy nem bírok már annyit, mint régen. Egy kályha felrakásához nem elég egy nap, de régebb volt, amikor reggel nyolctól éjjel háromig felraktam egy hétsorost. Munka az volt mindig, és van most is, ha nem kályharakás, akkor egyéb. A kedvem az nem lankadt, sőt, túl nagy, az a baj. Amikor virrad, már lesem az órát, hogy pontos időben odaérjek a megbeszélt helyre. Nem tudok otthon ülni, nekem ezt muszáj csinálnom. Május 10-én 62. évemet töltöm, de még nem fáradtam bele, úgy érzem. Igaz, régen tartottam állatokat is otthon, de mára más világot élünk, a disznót is megvesszük az üzletből, s ahogy a nóta is mondja, nem kapálunk, nem kaszálunk, fazekas inasnak állunk. Lázár Szilárd A 62 éves kályhásmester még nem fáradt bele a mindennapi munkába Szőcs István edőfülei kályhásmester Régi, kiégett kályhákat is felújít, ha kell lebontja őket az alapig és újból felrakja Erdővidéki Hírlap Megjelenik a Ferenczy Géza Egyesület kiadásában Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel.: 0267 377 731 Főszerkesztő és műszaki szerkesztő: Lázár Szilárd Főmunkatárs: Benkő Levente Munkatársak: Bardócz Andrea • Böjte Ferenc • Demeter Zoltán • Lőrincz Sándor • Szabó Gyula Jenő • Tordai Iluska Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével. ■■ A:"______________________________________________________________________________________________________________)