Erdővidéki Hírlap, 2017 (5. évfolyam, 1-50. szám)
2017-03-23 / 11. szám
Erdővidéki Hírlap Erdővidéki Hírlap Barót-2017. március 23., csütörtök V. évfolyam, 11 (176.) szám 8 oldal Ára lej www.facebook.com/ErdovicUkiHirlap Nyolcvan év Elaltatás előtt Bíznak abban, hogy kerül gazda a kutyusoknak Böjte Ferenc • A baráti polgármesteri hivatal nemrég felhívással fordult a kutyabarátokhoz: ha tehetik, fogadják örökbe a városi menhelyen elhelyezett jószágokat, hiszen pénteken, március 24-én megürítik a ketreceket. Ez azt jelenti, hogy elaltatják őket, hiszen kell a hely más kóbor ebeknek. Vajda Lászlótól, a hivatal illetékes munkatársától megtudtuk, hogy tíz kutyáról van szó, melyek örökbevételét legkésőbb pénteken 10 óráig lehet igényelni, akár a hivatalnál, akár nála személyesen, még a délutáni órákban is. • Folytatás a 3. oldalon A gazdára váró ebek O-w OPTIKA* Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Tiltott Romániában Erdély zászlaja? Varga Manassé • Március 15-én a csendőrség Fancsali Ernőnél, az EMNP kolozsvári szervezetének elnökénél és négy másik felvonulónál kifogásolta az Erdélycímeres kék-piros-sárga lobogót a kolozsvári felvonuláson. Fancsali Ernő szerint a csendőrök arra hivatkoztak, hogy a rendezvényt szervező RMDSZ nem tette lehetővé, hogy a magyar és a székely zászlón kívül más zászlókkal is vonuljanak az ünneplők. Azt kérték tőle, hogy vonja be a zászlót, vagy távozzon a felvonulók közül. Mivel a felkérésnek nem tett eleget, ezért 500 lejes bírsággal sújtották. A szervezők szerint azonban egészen más történt: a csendőrség arra hívta fel a figyelmüket, hogy drasztikusan felelősségre vonják majd őket a hatóságok, ha a menetoszlopokban megjelenik az az erdélyi zászló. Hogy ki mond igazat, azt nem tisztem eldönteni, de a lényegen mit sem változtatna, miszerint Erdély zászlaja egy kényes kérdés, és egyesek számára nemkívánatos elem. Azonban tiltott vagy sértő jelképnek senki sem nevezheti, főleg azon oknál fogva, hogy Románia hivatalos címerének részét is képezi a Románia jelenlegi területét alkotó többi történelmi régióval, Havasalfölddel, Moldvával, a Bánsággal és Dobrudzsával együtt. A közismert sasos címert I. Ferdinánd román király személyes megbízására Keöpeczi Sebestyén József heraldikus tervezte 1921-ben. Különös azonban, hogy amíg a többi romániai régiókban probléma nélkül lenghet saját történelmi zászlajuk - főként turisztikai és hagyományőrző célból, de még hivatalos eseményeken is -, addig Erdély zászlaja tabunak számít. Vannak, akik azt hangoztatják, hogy az erdélyi románság egy része nem tud azonosulni Erdély zászlajával. Sokan sérelmezik, hogy a románság szimbóluma(i) nem köszönnek viszsza Erdély címeréről. Ez igaz, mert Erdély címere az általános magyarázat szerint az egykori három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti, ami valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi. Felmerül a kérdés, hogy megalapozottnak tekinthető-e a sérelem. Elsősorban egyet lehet érteni a vádjaikkal, kérvényezhetnék egy új címer létrehozását melyben már az őket szimbolizáló elem is bekerül, bár ennek csak akkor lenne jelentősége, ha Erdély egy hivatalos közigazgatási egység lenne. Másodsorban tekinthetjük alaptalan kifogásnak is. Európa szerte bevett szokás, hogy a történelmi szimbólumokhoz a változások dacára többnyire hűek maradnak: a címer és/vagy zászló mindenkit képvisel, aki az adott területen él, attól függetlenül, hogy rajta van-e az adott nép szimbóluma vagy nincs. Ha aktualizálnunk kellene a címereinket a jelenlegi állapotok szerint, akkor az egy óriási összevisszaságot szülne. Mert ekképp eltűnnének a szász bástyák Erdély címeréről - és így módosulna Románia címere is -, mert már sajnos számottevő szász lakosság nincs az országban. • Folytatás a 3. oldalon emlékei DHTilmaIVmi mi Iliit rWimillfi Beszámoló 4fr WfifiCpf'fiCn a Laura Hétnél Előadás ,Pészbetiko szterteré*$n" . Gyengén sikerültek a márciusi próbaérettségik Erdővidéken Lázár Szilárd • Szerdán függesztették ki a március elején megrendezett országos próbaérettségi eredményeit a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceumban. A próbaérettségin ez alkalommal a tizenegyedik osztályosok is felmérhették tudásukat, ők három tantárgyból (román, magyar, matematika vagy történelem) vizsgáztak, míg a tizenkettedik osztályosok négy tantárgyból kellett bizonyítsanak (a negyedik tantárgy a szaknak megfelelő szabadon választott volt). A hetvennyolc tizenkettedik osztályos diák közül öten nem jelentek meg a dolgozatíráson, és csupán tizenheten értek el átmenő osztályzatot, míg a nyolcvanhárom tizenegyedikesből tizenöten nem jelentek meg, és mindössze hatan érték el a hatos átlagot. A diákok számára a legtöbb gondot a román tétel okozta, ugyanis több diák ért volna el átmenő osztályzatot, ha román nyelvből minimum ötöst kapott volna. A statisztikák szerint a decemberben lezajló megyeszintű próbaérettségin a végzősök jobb eredményeket értek el, mint ezzel az alkalommal. Kórusest Baróton Négy kórustól zengett a református templom Tordai Iluska • „Égi szent béke jöjj Vár egy dúlt világ, Bontsd ki már szárnyadat, Várunk rég terád, Tűnjön el földünkről Gyűlölet és harc.” Kórusestre került sor az elmúlt hét végén, szombaton este hat órától a baróti református templomban. Tordai Árpád, helybeli lelkipásztor köszöntötte szeretettel, tisztelettel és nagy örömmel a vendég kórusokat és a hallgatóságot. * • Folytatás a 4. oldalért^ ------------------------------------------------------------------------------------------------