Erec, 1998 (1-12. szám)

1998-01-01 / 1. szám

Vita Jeruzsálem jövőjéről Az izraeliek­­ és a turis­ták szerint is­­ Jeruzsálem a világ egyik legszebb városa. A Közel-Kelettel foglalkozó politikusok számára az egyik legmegoldhatatlanabbnak tűnő vita palesztinok és zsi­dók között. Feiszal Husszeini, a Pa­lesztin Hatóság Jeruzsálem­mel foglalkozó úgynevezett minisztere szerint a megol­dás az, ha Jeruzsálem két or­szág fővárosa lesz. Izraelé és a létrejövő palesztin államé. A palesztin vezető egy jeru­­zsálemi sajtótájékoztatóján azt fejtegette, hogy a várost ketté kell hivatalosan is osztani és a megosztott Jeru­zsálem egyik felében kell lét­rehozni a székhelyét a pa­lesztin hatóságoknak. Ugyanakkor a polgárok szabadon járhatnának a vá­ros egyik feléből a másikba, a település közös ügyeit együtt intéznék. A meg­egyezés után - vélte - Jeru­zsálem a Közel-Kelet leg­gyorsabban fejlődő üzleti központjává válhatna. Jeruzsálem kormánypárti polgármestere Ehud Olmert - mintha csak Husszeini ja­vaslatára válaszolt volna - amikor a 33. cionista kong­resszuson mondott beszédé­ben határozottan kijelen­tette, hogy a ma már több mint hatszázezer lakosú vá­rosnak egységesnek kell maradnia - s ebben semmi­féle engedmény nem kép­zelhető el. Jeruzsálem egy és mindörökké az is marad - mondta. Hasonlóképpen véleke­­­dett Uzi Landau a Kneszet biztonsági és külügyi bizott­ságának az elnöke, aki mind­ehhez hozzátette a paleszti­nok veszélyt jelentenek Iz­raelre nézve, a megkötött szerződéseket sem tartják meg, a terrorizmust nem tudják megfékezni. A béke­folyamat megkezdése óta sok száz ember veszítette életét terrorista támadás so­rán. Benjamin Netanjahu a cionista kongresszusról tu­dósító újságíróknak szintén azt fejtegette, hogy szó sem lehet arról, hogy Jeruzsálem sorsáról vitatkozzanak, hi­szen Jeruzsálem Izrael és a világ zsidóságának fővárosa. Niszim Cvilinger, az el­lenzéki Munkapárt főtitká­ra viszont úgy véli, hogy folytatni kell a tárgyaláso­kat a palesztinokkal - még akkor is, ha mind a mai na­pig nem törölték el a palesz­tin nemzeti chartából az Iz­rael megsemmisítését célzó részt. Bár Jeruzsálem kérdé­sében pártja sem kíván en­gedményt tenni, véleménye szerint meg kell érteni a pa­lesztinok szempontjait is. Feiszal Husszeini ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha a palesztinoknak önálló álla­muk van, jól működő ható­ságaik, sokkal inkább ga­rantálhatják a biztonságot, mint most. Kérdésekre válaszolva hozzátette, természetesen nem ragaszkodnak az úgy­nevezett 1967-es határok­hoz, vagyis ahhoz, hogy a palesztin állam fővárosa teljes egészében az a Kelet- Jeruzsálem legyen, amelyet 1967-es felszabadításáig Jordánia tartott megszáll­va. A Siratófal is ezen a te­rületen található egyéb­ként. Arra a kérdésre, hogy el tudja-e képzelni, hogy az is palesztin fenn­hatóság alá kerüljön, ki­térően csak annyit felelt, természetesen mindenki szabadon közlekedhetne a keresztény, zsidó, moha­medán szent helyek kö­zött. Ennek ellenére kicsi az esélye annak, hogy Jeru­zsálem kérdésében belát­ható időn belül megállapo­dás szülessen. Simon Peresz volt mi­niszterelnök, akit a tavalyi választási küzdelemben el­lenfelei azzal vádoltak, hogy feladná Jeruzsálemet, határozottan kijelentette, hogy a városnak egységes­nek kell maradnia. Ám a békefolyamatnak nincs al­ternatívája, természetes, hogy kompromisszumok­nak kell születnie. S en­nek során a palesztinok­nak tudomásul kell venni­ük, hogy Jeruzsálemet nem kaphatják meg ,mint ahogy mi sem kaphatunk meg sok mindent, amit szeretnénk.” EREC --------------------­

Next