Ergonómia, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám
Я. SCHINDLER—К. Р. TIMPE—S. WEIGL A funkciófelosztás korrektív kialakításáról az ember-gép rendszerekben* Azok a gyakorlati feladatok, melyek az alkalmazott kutatások keretében (pl. a pszichológiai munkahelykialakítás) közvetlenül a termelés érdekében oldandók meg, igen gyakran alapvető jellegű kérdéseket vetnek fel. Ezekhez a gyakorlati problémákhoz tartozik az is, hogyan szervezzük meg a funkciók felosztását a magas szinten automatizált termelő rendszerekben oly módon, hogy egyúttal a pszichológiai munkahely-kialakítás kritériumainak, pontosabban a magas hatékonyságnak és a személyiségfejlesztés feltételeinek is eleget tegyünk. Az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy egy ember-gép rendszer automatizáltsági foka és a rövidebb-hosszabb ideig tartó pozitív vagy negatív hatások, mint pl. a monotónia, pszichoszomatikus zavarok, elégedetlenség között nincs közvetlen kapcsolat. Ezeket a hatásokat egész sor módosító jellegű változó befolyásolja, melyek mindenekelőtt a már meglevő rendszerekben is a dolgozók közti funkciófelosztás utólag még megváltoztatható kialakításából adódnak. Az alábbi vizsgálatoknak is ez volt a kiindulópontja, a vegyiparon belüli ember-gép rendszereknél történő munkahely-kialakítás javítása céljából a viszonylag magas szintű automatizáltság feltételei között. Máséként ezért a termelésbe bevont foglalkozáscsoportok mindegyikére vonatkoztatva elemeztük az objektív munkafeltételeket és a csoportvonatkozású munkakihatásokat. Ezeknek az elemzéseknek az eredményeit e helyütt csak összegezve ismertethetjük. A munkafeltételeket jónak értékelhetjük. A vizsgált munkával összefüggő hatások tekintetében azonban olyan különbözőségeket tapasztalhatunk az egyes foglalkozási csoportoknál, melyek révén a mérőberendezésekre felügyelő személyzetnél (azoknál a dolgozóknál, akiknek a feladata a mérőhelyen a folyamatok ellenőrzése és vezérlése) a negatív kihatások miatt rosszabb eredmények voltak megállapíthatók. Az 1. ábra ismerteti példaként a közérzet befolyásolásának kifejezésre jutását a terhelés, a stressz, a monotónia és a pszichikai telítettség dimenziókban, megjelenítve a négy foglalkoztatottsági csoportra nézve. Az ordinátatengelyre az érzékelés erősségének T-értékeit vittük fel. Figyelembe kell venni, hogy egy alacsony T-érték nagyfokú negatív közérzet-befolyásoltságot jelent. Látható, hogy ezek az értékek a mérőhelyek felügyelő személyzeténél erősen befolyásolják a közérzetet az alacsony színvonalú követelmények miatt [1]. A következő feladat az volt, hogy ezt a megállapítást differenciáljuk oly módon, hogy a funkciók adott felosztását, a tevékenységek időrendi struktúráját és a mérőhely kezelőszemélyzetével szemben támasztott követelményeket meghatározzuk. A mérőhelyek személyzetének munkafeladata lényegében ellenőrzési és kezelési műveletek végrehajtása egy optimális üzemmód fenntartása vagy helyreállítása érdekében. A berendezések üzemi állapotától függően változik az ellenőrzési és gépkezelői jellegű tevékenységek száma (lásd a 2. ábrát). A leggyakoribb üzemálla-Külső be- BMSR- Laboratóriumi rendező- személy- személyzet sek keze-zelőszemélyzete 1. ábra A közérzet érzékelt változásai különféle foglalkoztatottsági csoportoknál A VIZSGÁLAT FOLYAMATA ÉS EREDMÉNYEI A korrektív munkahely-kialakítás feltétele, hogy a jelenleg adott megoldásból kiindulva, annak elemzésével és értékelésével határozzuk meg a leghatékonyabb támpontokat az átszervezéshez. A vizsgálatok első létérőhelyek kezelőszemélyzet e a XXII. Nemzetközi Pszichológiai Kongresszuson Lipcsében 1980-ban elhangzott előadás alapján