Ergonómia, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám

Я. SCHINDLER—К. Р. TIMPE—S. WEIGL A funkciófelosztás korrektív kialakításáról az ember-gép rendszerekben* Azok a gyakorlati feladatok, melyek az alkalmazott kutatások keretében (pl. a pszichológiai munkahely­kialakítás) közvetlenül a termelés érdekében oldandók meg, igen gyakran alapvető­ jellegű kérdéseket vetnek fel. Ezekhez a gyakorlati problémákhoz tartozik az is, hogyan szervezzük meg a funkciók felosztását a magas szinten automatizált termelő rendszerekben oly mó­don, hogy egyúttal a pszichológiai munkahely-kialakí­tás kritériumainak, pontosabban a magas hatékony­ságnak és a személyiségfejlesztés feltételeinek is eleget tegyünk. Az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy egy ember-gép rendszer automatizáltsági foka és a rövi­­debb-hosszabb ideig tartó pozitív vagy negatív hatá­sok, mint pl. a monotónia, pszichoszomatikus zava­rok, elégedetlenség között nincs közvetlen kapcsolat. Ezeket a hatásokat egész sor módo­sító jellegű változó befolyásolja, melyek mindenekelőtt a már meg­levő rendszerekben is a dolgozók közti funkciófelosztás utólag még megváltoztatható kialakításából adódnak. Az alábbi vizsgálatoknak is ez volt a kiindulópontja, a vegyiparon belüli ember-gép rendszereknél történő munkahely-kialakítás javítása céljá­ból a viszonylag magas szintű auto­matizáltság feltételei között. Máséként ezért a termelésbe bevont foglalkozáscsopor­tok mindegyikére vonatkoztatva elemeztük az objek­tív munkafeltételeket és a csoportvonatkozású munka­kihatásokat. Ezeknek az elemzéseknek az eredményeit e helyütt csak összegezve ismertethetjük. A munkafeltételeket jónak értékelhetjük. A vizsgált munkával összefüggő hatások tekintetében azonban olyan különbözősége­ket tapasztalhatunk az egyes foglalkozási csoportok­nál, melyek révén a mérőberendezésekre felügyelő sze­mélyzetnél (azoknál a dolgozóknál, akiknek a feladata a mérőhelyen a folyamatok ellenőrzése és vezérlése) a negatív kihatások miatt rosszabb eredmények voltak megállapíthatók. Az 1. ábra ismerteti példaként a köz­érzet befolyásolásának kifejezésre jutását a terhelés, a stressz, a monotónia és a pszichikai telítettség dimen­ziókban, megjelenítve a négy foglalkoztatottsági cso­portra nézve. Az ordinátatengelyre az érzékelés erőssé­gének T-értékeit vittük fel. Figyelembe kell venni, hogy egy alacsony T-érték nagyfokú negatív közérzet-befo­lyásoltságot jelent. Látható, hogy ezek az értékek a mérőhelyek felügyelő személyzeténél erősen befolyá­solják a közérzetet az alacsony színvonalú követelmé­nyek miatt [1]. A következő feladat az volt, hogy ezt a megállapítást differenciáljuk oly módon, hogy a funkciók adott fel­osztását, a tevékenységek időrendi struktúráját és a mérőhely kezelőszemélyzetével szemben támasztott kö­vetelményeket meghatározzuk. A mérőhelyek személyzetének munkafeladata lénye­gében ellenőrzési és kezelési műveletek végrehajtása egy optimális üzemmód fenntartása vagy helyreállítása érdekében. A berendezések üzemi állapotától függően változik az ellenőrzési és gépkezelői jellegű tevékenysé­gek száma (lásd a 2. ábrát). A leggyakoribb üzemálla-Külső be- BMSR- Laboratóriumi rendező- személy- személyzet sek keze-­ze­­lőszemély­­zete 1. ábra A közérzet érzékelt változásai különféle foglalkoztatottsági csoportoknál A VIZSGÁLAT FOLYAMATA ÉS EREDMÉNYEI A korrektív munkahely-kialakítás feltétele, hogy a jelenleg adott meg­oldásból kiindulva, annak elemzésé­vel és értékelésével határozzuk meg a leghatékonyabb támpontokat az át­szervezéshez. A vizsgálatok első lé­térőhelyek kezelősze­mélyzet­ e a XXII. Nemzetközi Pszichológiai Kongresszuson Lipcsében 1980-ban elhangzott előadás alapján

Next