Fraknói Vilmos szerk.: Értekezések a Történeti Tudományok köréből 6. kötet (1876-1877)
9. Pesty Frigyes: Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországban és a rácz despota czím. (1877)
42 PESTY FRIGYES nak, vagy Galambócz várát a töröknek átadnák, vagy bármiként elsajátítanák, ez által Becse vára, Becskerek oppidum, és Somlyó vára azonnal Szilágyi Mihályra örökségi joggal szálljanak. Azultán most Nándorfehérvárt vette czélba, és hódító öntudatában már csak két hónapra vélte kitűzhetőnek azt az időt, midőn Budán fogja parancsait osztogatni. Elég lesz itt csak érinteni, hogy Hunyadi 1456. évben Nándorfehérvár alatt legszebb győzelmeinek egyikét, de nemsokára halálát is találta, hogy Brankovics azonban, noha a hozzájárulása nélkül aratott győzelmek folytán, majdnem egész országát ismét visszanyerte, megint a törökök felé fordult, azultántól most, midőn annyira megaláztatott, jobb feltételeket, sőt vele teljes kibékülést remélvén. A legnagyobb fény mellett, a legnagyobb árnyék. A csatatéren diadalok, — otthon a hős vezér nagy alakja mögött, ellene szőtt ármányok. Midőn a dicső vezér elhunyt, a Brankovics és Cilleyek közti egyetértés a Hunyadi-ház megdöntésére határozottabb szint öltött. Cilley, egy a despotához irt levélben annak Hunyadi János fiainak fejét igérte küldeni. Ezen felfedezés kényszerítette a Hunyadiak barátait elhárító lépésekre, és Cilley Ulrik kardjaik alatt kiadta annyi szerencsétlenség forrásául szolgáló lelkét. A nándorfehérvári fényes győzelem, és a hős Hunyadi János halálának esztendejében, Brankovics György despota is meghalt, -') kinek eseménydús élete valóban nem igaz gyön- Mátyás király oklevele a budai kamarai levéltárban, NRA. 688. csom. 46. sz. Kaprinai: Hungaria diplomatica II. 195. lap. 2) A halálának idejét megállapító adatokat Teleki állította össze, III. köt. 76. és 77. lap. Ezekből Teleki a lehető legjobb következtetéseket húzta ki, azonban mindezen adatok nem elengedők Brankovics halála idejének szorosabb meghatározására. A zavart még növeli III. Calixtus Pápa 1457. év márczius 14-én kelt levele, melyben I. Angeli János bibornok-követnek meghagyja, hogy Ráczországot a szentszék nevében birtokba vegye, az ellentállókat pedig kiátkozza. Cum — irja a pápa — sicut fidedignorum relatione intelleximus, quondam despotus Basie, sicut domino piacuit, debitum naturae persolvit. (Theiner : Monumenta hist. Hungáriáé II. 308. lap ) Ha a pápának már a fennebbi