Esély, 1999 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / Különszám - Tartalom

72 Könczei György 8. biztosítják, hogy azon dolgozókat, akik jogosan tartózkodnak az adott ország területén, nem utasítják ki, feltéve, hogy nem veszélyeztetik a nemzet­­biztonságot és nem sértik meg a közérdeket és közerkölcsöt; 9. a törvényes keretek között lehetővé teszik, hogy ezen munkások kere­setük és megtakarításaik saját kívánságuk szerinti részét átutalják; 10. az e cikkben biztosított védelmet és segítségnyújtást kiterjesztik az önmagukat foglalkoztató bevándorlókra is, amennyiben az adott intézke­déseket alkalmazzák. A 19. cikk esetjogi háttere. 19. 3.: A szállás, elhelyezés problémája; ezt a Független Szakértők Bi­zottsága működésének kezdetétől fogva különös fontosság­inak tekinti, mivel jelentős hatása van a migráns dolgozó és családja körülményeire. Németország esete: Két esztendőre szóló hitelt nyújtottak a migráns mun­kásoknak, ám a Bizottság úgy vélte, hogy a két esztendő nem elegendő arra, hogy ebből a forrásból házat vagy lakást vásároljanak maguknak. Az Egyesült Királysághoz tartozó Man szigete. Itt 10 éves tartózkodási időt írtak elő mint az önkormányzati lakás igénylésének minimumát a migráns munkások számára. A Bizottság negatív következtetésre jutott. Norvégia esete: Itt a migránsokra ugyanazon elvárások, követelmények vonatkoznak, mint a norvég állampolgárokra, a Független Szakértők Bizott­sága következtetése a konkrét tények figyelembevételét követően mégis ne­gatív. Ennek oka, hogy még azonos jogszabályi környezet esetében is nehe­zebb a migráns munkavállalóknak a feltételeket teljesíteniük, mint a honos állampolgároknak. Tehát eleve hátránnyal indulnak. A Bizottság döntése ér­telmében kedvezőbb helyzetbe kell tehát hozni őket, mint az ország saját polgárait. Ez a markáns pozitív diszkriminációs elem áthatja a 19. cikk teljes esetjogát. A fentiekkel összefüggésben igen karakteres Ausztria ratifikációs straté­giája. Ausztria ugyanis elfogadta a család újraegyesítésének szabályát - 6. számozott bekezdés -, viszont a 4. számozott bekezdés c) pontját nem rati­fikálta. Ez azt jelenti, hogy Ausztria nem vállalja, hogy szállást biztosítson a migráns munkások számára, de ahhoz már segítséget nyújt, hogy családját ismét egyesítse. A cikk a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos tartalmát te­kintve az első cikkel rokon. Az annyiban egészül itt ki, hogy a migráns munkások a honosakkal azonos bánásmódra jogosultak. Tehát nem diszk­ri­­minálhatók a munkavállaláskor, de a publikált álláshirdetésekben sem. Az Európai Szociális Charta egyéb részei A Charta IV. része a továbbiakban szabályozza az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos területi hatályt (34. cikk), a Charta viszonyát a belső joghoz és más nemzetközi egyezményekhez (32. cikk). Itt megfogalmazták, hogy az Európai Szociális Charta rendelkezései nem sérthetik a már hatályos vagy később hatályba lépő olyan rendelkezéseit az egyes országok belső jogának, vagy az általuk kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések rendel-

Next