Esti Budapest, 1952. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1952-04-24 / 18. szám

4 Ismerős gyárigazgató a színpadon... A „Hajnal Moszkva felett" a Madách Színházban Már az első jelenetek után­­az volt az érzésem, hogy vala­honnan ismerem Kapitolina Szotncevát, a „Hajnal Moszkva felett" hősnőjét. Aztán ahogy a darab fordulatos bonyodalmai után mind több oldalról isme­rem meg egyéniségét, már nem iscsak érzem, hanem bizonyosan tudom is, hogy találkoztam, lát­tam, beszéltem vele. Sőt, sok ilyen Szolncevával találkoztam. Igaz, máskép hívták őket, de nem a név fontos — az ember. És az a sok Kapitolina Szoln­ceva sűrűsödik abban az egy­ben, akit Dayka Margit szemé­lyesít meg aprólékos gondos­sággal ugyan, de félreértve szerepét, szeszélyes dámát for­mál a szovjet gyárigazgatónő alakjából. Egyszer az egyik körúti Ál­lami Áruházban találkoztam Kapitolina magyar változatával. Kern volt gyárigazgató, mint színpadi mása, elárusítónő volt, cipőket adott el. A magam is azt akartam vásárolni, így lettem szemtanúja a jelenetnek. Egy idősebb munkásasszony jött fér­jével, magasszárú fekete­­ cipőt kerestek. Az elárusítónő muta­tott egyet, de a házaspárnak nem tetszett. — Nem szép — mondotta az asszony, mire a magyar Kapitolina felcsattantva a következőket válaszolta: ,,lej­­tige, elvtársnő, nem a Szépmű­vészeti Múzeumnak készült... néhány évvel ezelőtt m­ég jó tett volna magának ez a ■cipő!" —­ Lehet — felelte az asszony­t­, de ma már nem jó, mert szépet is, meg jót is akarok! Ami volt, az volt... Ilyen egyszerű a probléma. Kolumbusz tojása. És mégis, sokan nem értik. Kapitolina Szolnceva, a Moszkvicska-gyár igazgatója sem értette. Ő nem cipőket gyárt ugyan, hanem női ruhaanyagokat és naponta 120.000 szovjet asszonyt öltöztet fel— mint mondja és igen gyak­ran hangoztatja ezt. Eddig he­lyes is. A gyárigazgatónő túl akarja teljesíteni a tervet. Bol­dog, hogy naponta 120.000 szov­jet asszonynak ad ruhát. Lelkes, becsületes ember. A háború alatt fegyverrel a kezében par­tizánként űzte a németet. De sehogyan sem megy a fejébe az egyszerű igazság; nem elég az, ha sok és jó minőségű ruhaanya­got gyárt, szépnek is kell an­nak lennie, mert különben a kutyának sem kell, nem hogy szovjet asszonyoknak, akik sze­relik a szépet. Kapitolinának hiába magya­rázza ezt Kurepin, a párttitkár. Nála a minőség és a szépség két külön dolog. Hiába beszél az édesanyja, Georgina Szem­­jonovna, a nagyszerű munkás­asszony, akit olyan életteljesen, szívből jövő derűvel elevenít meg Gobbi Hilda. A kislánya is szembeszáll vele, de Kapitolina szemellenzőt hord, az érvek sü­ket fülekre találnak nála. Ő „nem a puccos dámáknak gyártja a ruhaanyagot, hanem dolgozó szovjet asszonyoknak.” Szurov kedves hangú, rendkívül szórakoztató és tanulságos víg­játékában azt mondja el, ho­gyan fogott össze a párttitkár, Kapitolina egész családja és tágabb családja, a gyár egész kollektívája, mindenki, aki sze­rette, becsülte az igazgatónőt — ellene — érte. Kapitolina végül is felismeri a szépség erejét, meg­találja azt, ami­­nélkül élete nem volt teljes. Nem volt könnyű belátnia té­vedését. Nem könnyű dolog el­viselni a miniszterhelyettes sza­vait, aki­ szemébe vágta, hogy ,,120.000 szovjet asszonyt csúfí­tott el naponta". De körülötte ott voltak a szovjet emberek, akik lelkesen és bátran harcol­tak igazukért, azért, hogy több, szebbnél-szebb ruhaanyagot ad­hassanak a szovjet asszonyok­nak. Igen, nagyon ismerős Kapitoli­na Szolnceva. Nemcsak a tex­tilszakmából ismerős nálunk, hanem a bőripartól az edény­gyártó iparig sok Szolncevával találkozhatunk. És nemcsak őt ismerjük, a többieket is, akik a szépet akarják, a szívet-lel­­ket gyönyörködtető, anyagokat. Itt ülnek körülöttem a nézőté­ren ők. A gyárak, üzemek dol­gozói, maguknak gyártják a ruhát, cipőt és szeretik a szé­pet. Ezért nézik olyan érdeklő­déssel Szurov darabját s mu­latnak a szórakoztató jelenete­ken. Tegyük hozzá, hogy még több lett volna a szórakozás s a tanulság sem kevesebb, ha a rendezés helyesen, jobban ki­hangsúlyozta volna a „Hajnal Moszkva felett" vígjátékelemeit. Ehelyett azonban többször a rendező (Simon Zsuzsa) egyéb­ként helyes, de mindenki által természetesnek tartott nyilván­való dolgokat hangsúlyoz egyes jelenetekben. Ezáltal törést szenved az amúgy is sok képre tagolt vígjáték. A szereplők mozgatása sem a legsikerül­tebb. A Moszkvicska-gyár dol­gozóit alakító színészek közül nem egynek mesterkélt, álmun­­kásízík a mozgása. A népes szereplőgárda közül a már említetteken kívül ki­emelkedik Kurepin párttitkár szerepében Újlaki László alakí­tása, aki jól érzékelteti a ked­ves, mindig mosolygó,-­de hatá­rozott, céltudatos? kentiffy párt-­ titkár alakját. A fiatal Berek Katalin, Kapitolina lányának, Szányának szerepében ügyesen formálja meg a lelkes, fiatal leányt, kár, hogy hangja nem illik Szánya egyéniségéhez. Csapó György Kapitolina Szolnceva Dayka Margit Georgina Szemjonovna Gobbi Hilda Michail Popov — Basilio szerepében Mih­ail Popov, Dimitrov-díjas népművész tehetségének gazdag­ságát szerdán az Operaházban a „Sevillai borbély" Basilio szerepében új oldaláról ismer­hette meg a magyar közönség. Borisz Godunov múlt heti meg­rázó drámai alakítása után Rossini páratlanul népszerű víg­operájában jóízű humorát él­vezhettük. A kiváló bolgár éne­kes a komikus­ figurát hangban, játékban, maszkban rendkívül mulatságosan, de ebben a sze­repben csábító túlzások mellő­zésével, egyénien, az olasz „opera-buffo" legjobb hagyo­mányai szerint jellemezte. Ha­zai szereplőtársai: Gyurkovics Mária, Melis György, Remsey Győző és Katona Lajos voltak. Popov nagysikerű színpadi ven­dégszereplése után holnap, pén­teken a Bartók-teremben mint hangversenyénekes is bemutat­kozik. Úttörők Kisfaludy-Stróbl Zsimond műtermében A rákoshegyi, rákoskerti általános iskolák három úttörő csapa­tának a Zrínyi Ilona-, Petőfi Sándor- és Kossuth Lajos-csapat­­nak legkiválóbb rajzolói műteremlátogatásán Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészünknél. temmsr CSÜTÖRTÖK, 1952 ÁPRILIS 24 Dolgozók levelei a szovjet és magyar fi­lm­m­ű­­vésze­t alkotása­iró­l A Magyar Filmgyártó Vál­lalathoz számos levél érkezik a dolgozóktól, amelyben véleményt mondanak egyes filmekről, el­mondják, mennyiben segítette őket munkájuk, művelődésük te­rületén egy-egy film és igen sok egészséges jó ötlettel járulnak hozzá a magyar filmgyártás si­keréhez. Benedikt Kálmán, az EKA- gyár lakatosa a szovjet film ünnepe alkalmából a követke­zőket írta a többi között: „El­lentétben a régi hazug filmek­kel, melyeket a nyugati kultúra művészetének­ neveztek egye­sek, a szovjet művészek az embert, napi életünk mozgó egy­szerűségét vetítik elénk." Ebben a pár sorban a levél írója tö­mören kifejezi azt a különbsé­get, mely a „Múmia bosszúja” és a „Vidám vásár” című film között van. A szinkronizált filmek sikere A levelezők kitérnek arra is, hogy a szinkronizálás meny­nyivel könnyíti meg a film ért­hetőségét. Steimann Henrik, a Könnyűipari Gépgyár dolgozó­jának ez a­ véleménye: „A szin­kronizált filmek még közelebb hozzák a szovjet és népi demo­kratikus filmek megértését, job­ban megértjük, tehát könnyebbé teszik a tanulási lehetőségeket." Igen sokan írnak a magyar filmekről. Dolgozóink szívükön viselik filmgyártásunk fejlődé­sét és ezért nem fukarkodnak sem a dicsérettel, sem a bírá­lattal. A „Civil a pályán" című sportfilm-vígjátékról igen sok levél érkezik. Siklósi Ist­vánnak, a Hőpalack és Üveg­ipari Vállalat dolgozójának az a véleménye: „Kifogásolom, hogy a filmet nem időszerű év­szakban kezdték bemutatni. Nyár elején helyesebb lett volna, márcsak azért is, mert az MHK-próbázások nyár elején történnek és a film befolyása alatt többen tették volna le a próbázásokat.” Ilyen és ehhez hasonló megfigyeléseket szép számmal tartalmaznak a leve­lek és ugyancsak sokan írnak arról, mit találtak jónak a filmben. A levélírók méltatják a film előnyeit. Sólyom Géza, a MÁVAG Szerszámgyárából például ezt írja: „Néhány év előtt a futballcsapat aktív já­tékosaként még én is előtérbe helyeztem a sportot, a termelő­­munkával szemben. Kommunis­ta társaim győztek meg állás­pontom helytelenségéről és az­óta a sportból és a termelőmun­kából egyaránt, kiveszem a ré­szem. Rendszeres sportolás mel­lett teljesítményem is egyre ja­vul, Rákosi elvtárs születésnap­jára felajánlottam, hogy 150 százalékos teljesítményemet 160- ra emelem, és idő előtt 170 szá­zalékkal már túlteljesítettem Milyen filmeket várnak a dolgozók Hasonló gonddal és szeretet­tel íródnak a levelek a „Déry­né”, „Gyarmat a föld alatt", „Teljes gőzzel”, „Nyugati öve­zet" és"a többi magyar"filmek­ről. ,De nemcsak azokról az al­kotásokról mondanak véleményt a dolgozók, amelyeket láttak, hanem azt is elmondják, mit szeretnének a jövőben látni. Kálmán Béla, a Hegesztőkészü­lékek Gyárának dolgozója mi­nél több történelmi filmet sze­retne látni, Benedikt Kálmán­nak pedig az EKA-ból az a kí­vánsága, minél több olyan film készüljön, amely hétköznapjaink­ról, munkánkról, egyszóval a máról szól. A Magyar Filmgyártó Válla­lat lelkiismeretesen építi levele­zőhálózatát, hogy a dolgozók véleményére támaszkodva telje­sítse fontos hivatását. A Szikra sorozatainak új számai A Szikra Könyvkiadó „Nem­zetközi kérdések” sorozatában megjelent Visinszkij „A békéért és a népek biztonságáért, az új háború veszélye ellen" című beszédgyűjteménye, amely az ENSZ hatodik ülésszakán el­hangzott fontos beszédeket tar­talmazza. Ugyancsak ebben a sorozatban jelent meg Jer­­molajev „Argentína néptömegei­nek harca az Egyesült Államok imperialista terjeszkedése ellen" című tanulmánya. A marxista ismeretek kis könyvtára sorozat új szántai­­ Z. Bolevoj „A lenini Iszkra harca az újtípusú pártért" és F. V. Konsztantyinov „Alap- és felépítmény” című brosúrája. Külön füzetben jelent meg L. Zalesszkaja és M. Zalesszkij műve a „Szépirodalmi művek felhasználása a párttörténet ta­nulmányozásánál" címmel. Továbbtanulásra jelentkeztek A XVII. kerületben az általá­nos iskolás gyermekek tovább­tanulásáért is eredményes har­cot folytat a kerületi tanács. Az oktatási állandó bizottság mellett dolgozó, iskoláztatással foglalkozó albizottság tagjai, együttműködve a szülői munka­­közösségekkel, személyes be­szélgetések és családlátogatá­sok során elérték, hogy az álta­lános iskolák VIII. osztályos tanulóinak 75 százaléka jelent­kezett már továbbtanulásra. Kü­lönösen jó eredmény mutatko­zik a Hősök terén lévő általá­nos iskolában, ahol 49 tanuló közül eddig 43-an jelentkeztek továbbtanulásra. Legnagyobb számban ipari technikumra és általános gimnáziumba készül­nek, 11 tanuló pedig művészeti pályára indul. (MTI) Operaház: Szöktetés a szerály­­ból (Mozart-ciklus 4., 7). — Vá­rosi: Aida (V. Sz III. sor, 6. előadás, 7). — Nemzeti: Feledhe­tetlen 1919. (Bartha—Gárdonyi­bérlet, 7). — Katona József Szín­ház: Ványa bácsi (D. II., 7). — Madách Színház: Liliomfi (7). — A Magya­r Néphadsereg Színháza: Győztesek, szelvény-bérlet (7). — Ifjúsági: Az új ember kovácsa (Kéméndi-bérlet, 7). — Úttörő: Mesterek városa (fél 8). — Fővá­rosi Operett: Szelistyei asszonyok (7). — Zeneakadémia: Növendék­hangverseny (fél 6). Magyar Ál­lami Hangverseny Zenekar (8). — Bartók-terem: Beethoven szonáta­est (ifjúsági­ bérlet, 8). — Állami Bábszínház: Búbos vitéz (3, 5), Sztárparádé (fél 8). — Vidám Színpad: Tessék hozzászólni (Ber­­czik-bérlet, 7). — Fővárosi Víg Színház: Címe: ismeretlen (fél 8). — Artista Varieté: Tavasz a Körúton (6, fél 8, 9) — Rádió: Tosca, opera (Kossuth, 20.45), Kék ciklon, rádióburleszk (Petőfi, 21.30). GYERMEKÉVEIM (KÖDÖS IFJÚ­SÁG) (magyarul beszélő szov­jet film): CORVIN (Kisfaludy­­köz) 4, n 7, f 9, MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4, n 7, f 9, v. h 2, BRIGÁD (P.­lőrinc) f 6, h 8, v. n 4. HŐSÖK TAVASZA (olasz film): SZIKRA (Lenin­krt 120.) f 5, h 7, 9, v. f 3. SZABADSÁG (Bartók Béla­ út 64.) 4, n 7, f 9. RETTEGETT IVÁN (szovjet törté­nelmi film): PUSKIN (Forum, Kossuth L.-u. 18.) f 4, h 6, 8. MUNKÁS (Kápolna­ u. 3/b.) n 6, f 8, v. 3. ÜTKÖZET BÉKÉBEN (új magyar film): VÖRÖS CSILLAG (Lenin­­krt 45.) prof. f 5, h 7, 9. FEL­­SZABADULÁS (Flórián­ tér 3.) h 4, 6, n 9, v. h 2. ALKOT­MÁNY (Újpest) 4. n 7, fél 9, TÁTRA (P.­erzsébet) prol. h 6, 8, v. h. 4. VADÁSZORSZÁG (színes magyar természetfilm): URÁNIA (Rá­kóczi­ út 21.) prol. 4, n 7, f 9, DUNA (Fürst S.-u. 7.) prol. f 5, h 7, 9, v. n 3, RÁKÓCZI (Cse­pel) h 4, h 6, 8. VALLOMÁS (csehszlovák film): DÓZSA (Róbert Károly­-krt 61.) f 5, h 7. 9, HUNYADI (Kispest) 6. n 9, v. 4. SZABADSÁG (Újpest) h 6 8, v. f 4. VIDÁM VETÉLKEDÉS (csehszlo­vák film): TÁNCSICS f 6, h 8, v. f 4, BÁSTYA (Lenin-krt 8 ) 11, 1, 3, 5, 7. 9, KOSSUTH (P.­ezsébet) f 6, h 8, v. f 4, csüt. szünnap. BŰVÖS SAPKA (szovjet, népme­se): GORKIJ (orosznyelvű mozi, Akácfa­ utca 4.) h 6, 8. sz., v. f 4 KÉPZETT BETEG (színes magyar kisfilm). Kísérőfilm az URÁ­NIA és DUNA mozikban. KISKAKAS GYÉMÁNTFÉLKRAJ­­CÁRJA (az első magyar színes rajzfilm). Kísérőfilm a VÖRÖS CSILLAG, FELSZABADULÁS és TÁTRA (P.­erzsébet) mozikban. SZOVJET KAZAHSZTÁN: Kísérő­film az ÁRPÁD moziban. MOSZKVA A BÉKEEGYEZMÉNY­RE SZAVAZ: Kísérőfilm a VER­SENY ÉLMUNKÁS (Kispest) és FORUM (P.-lőrinc) mozikban. Nyugati övezet (új magyar film): KOSSUTH (Váci­ út 14.) f 5. h 7. 9, VÖRÖSMARTY (Sa­voy, Üllői­ út 4.) 4, n 7, f 9, MARX (Landler Jenő­ u. 39.)­­ 4, h 6, 8, UGOCSA (Ugocsa­­utca 10.) f 4 h 6, 8, RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila­ tér 4.) h 6, 8, sz., v. 3, n 6, CSILLAG (Csillaghegy) h 6, 8, v. f 4, csüt. szünnap. Nagy koncert (színes szovjet film): CSOKONAI (Pátria, Nép­színháza, 13.) h 4, 6, n 9, v. h 2, TINÓDI (Nagymező­ u. 8.) f 4, h 6, 8, JÓZSEF ATTILA (R.­­palota) h 6, 8, v. f 4. Tűzkeresztség (új magyar film): JÓZSEF ATTILA (Kálvá­ria­ tér 7.) 4, n 7, f 9, VILÁG (R.­mihály) h 6, 8, v. f 4, MIKSZÁTH (Sashalom) 5, n 8, v. h 3. Utazás a mesék birodalmá­ban (színes szovjet , rajzfil­mek): BETHLEN (Bethlen­­ Gá­­bor­ tér 3.) 4, n 7, f 9. Civil a pályán (színes magyar sportvígjáték): ZUGLÓI (Angol utca 26.) f 4, h 6, 8, HAZÁM (Váci­ út 150.) 4, n 7, f 9, TÁT­RA (Üllői­ út 63.) prof. 4, n 7, f 9, BÉKE (Szt László­ u. 48.) f 5, f 7, f 9. Aranycsillag lovagja (színes, ma­gyarul beszélő szovjet film): RÁKÓCZI (Phönix, Rákóczi­ út 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. KULTUR (Kinizsi­ u. 28.) f 4. h 6, 8. Fények a faluban (színes, ma­gyarul beszélő szovjet film): VERSENY (Astoria, Szí László­­tér 14.) f 6. h 8, v. n 4. ÉL­MUNKÁS (Wekerle, Kispest)* f 6. h 8, v. n 4. FORUM (P.­­lőrinc) f 6. h 8, v. f 4. Megvédjük Coak­int (magyarul beszélő szovjet film): ELŐRE (Delej-u. 41.) f 6. h 8, v. n 4, csüt szünnap. BÉKE (R.-palota) f 6. h 8, v. f 4. h 6, 8, csüt. szünnap. Békés napok (színes, magyarul beszélő szovjet film): ÉVA (Er­zsébet kir.-né-út 36/b.) f 4, h 6. 8 Cirkusz porondján: ÁRPÁD (Ke­­repesi-út 146.) n 6, f 8, v. n 4. csüt. szünnap. HÍRADÓ (Lenin-krt 13.) 1. Ma­gyar híradó, 2. Szovjetunió ma. 3. PRÁGA—VARSÓ BÉKE­­TÚRA. 4. Óvd gyermeked a tüdővésztől, 5. Lammermoori Lucia. Reggel 9-től este 11-ig folyt. FÁKLYA (Lenin-krt 88.): 1. Ma­gyar híradó, 2. Szovjetunió ma, 3. SZOVJET BÁLNAVADÁ­­SZOK, 4. Altáj. Fél 5-től 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó, 2 Szovjetunió ma, 3. SZOV­ JET BÁLNAVADÁSZOK, 4. AL­­TÁJ 5-től fél 10 ig, vasárnap fél 4-től fél 10-ig folyt. Színes szovjet film a bálnavadászokról. Mától kezdve a Fáklya és a Fény-mozik bemutatják a „Szov­jet bálnavadászok” című színes szovjet filmet, amely a szovjet bálnavadászok önfeláldozó és érdekes munkáját örökíti meg. Ugyanebben a műsorban színes útirajzot láthat a közönség, amely az Alláj-hegységein­ek hófödte csúcsairól készült. A Szovjetunióban járt zeneművész-küldöttség beszámolója a Magyar-Szovjet Társaságban A magyar-szovjet barátság hónapja során a Szovjetunióban vendégszerepelt magyar zene­művészek szerdán a Magyar­ Szovjet Társaság Központjában beszámoltak a Szovjetunióban tett útjuk élményeiről, tapasz­talatairól. Ujfalussy József, a népműve­lési minisztérium zenei osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy milyen páratlan és felejthetet­len meleg barátsággal és sze­retettel fogadták a nagy Szov­­jetunióban a magyar küldöttsé­­get s mennyi figyelemmel gon­doskodtak művészeinkről meg­érkezésük percétől hazatérésü­kig. Részletesen ismertette a hangversenyeket és sikereket. A küldöttség tagjai közül még Kórodi András, Operaházunk karmestere és Sebők György zongoraművész számoltak be szerepléseikről és főként azok­ról az egész jövő pályájukra ki­ható tanulságokról, amelyeket a Szovjetunió élenjáró zeneművé­szetéből ott, a helyszínen kap­tak. A kínai jogászküldöttség látogatása az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tanácsá­nak bécsi üléséről átutazóban Budapestre érkezett kínai jo­gászdelegáció szerdán délben látogatást tett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karán Sen Csun Zsu-t, a Kínai Nép­­köztársaság Legfelsőbb Bírósá­gának elnökét, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsé­gének elnökhelyettesét, a dele­gáció vezetőjét és a küldöttség két tagját Trencsényi-Waldapfel Imre, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem rektora, Már­tonffy Károly, az egyetem jogi karának dékánja, Ligeti Lajos Kossuth-díjas, a Tudományos Akadémia alelnöke,­ valamint az egyetem jogi karának profes­szorai fogadták. A vendégek hosszan elbeszélgettek a kar ta­náraival és hallgatóival. Katona József Bánk bán­ját románra fordítják A Romániai Magyar Szó cí­mű bukaresti lap beszámol ar­ról, hogy a Román Népköztár­saságban egy fordítói és ellen­őrző munkaközösség Katona Jó­zsef Bánk bán című tragédiájá­nak román fordításán dolgozik. A fordítás igen gyors ütemben készül és valószínűleg még ebben az évben meg is jelenik. A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kö­zötti kultúregyezmény keretében mindkét nép kölcsönösen lefor­dítja egymás klasszikusainak legértékesebb műveit. A Román Népköztársaságban például már megjelent vagy megjelenik Pe­tőfi, Mikszáth, Móricz, Ady és József Attila több műve, a Ma­gyar Népköztársaságban pedig lefordították Eminescu, Cara­­giale és Coșbuc legkiemelke­dőbb alkotásait. ■ • ■

Next