Esti Budapest, 1952. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1952-04-24 / 18. szám
4 Ismerős gyárigazgató a színpadon... A „Hajnal Moszkva felett" a Madách Színházban Már az első jelenetek utánaz volt az érzésem, hogy valahonnan ismerem Kapitolina Szotncevát, a „Hajnal Moszkva felett" hősnőjét. Aztán ahogy a darab fordulatos bonyodalmai után mind több oldalról ismerem meg egyéniségét, már nem iscsak érzem, hanem bizonyosan tudom is, hogy találkoztam, láttam, beszéltem vele. Sőt, sok ilyen Szolncevával találkoztam. Igaz, máskép hívták őket, de nem a név fontos — az ember. És az a sok Kapitolina Szolnceva sűrűsödik abban az egyben, akit Dayka Margit személyesít meg aprólékos gondossággal ugyan, de félreértve szerepét, szeszélyes dámát formál a szovjet gyárigazgatónő alakjából. Egyszer az egyik körúti Állami Áruházban találkoztam Kapitolina magyar változatával. Kern volt gyárigazgató, mint színpadi mása, elárusítónő volt, cipőket adott el. A magam is azt akartam vásárolni, így lettem szemtanúja a jelenetnek. Egy idősebb munkásasszony jött férjével, magasszárú fekete cipőt kerestek. Az elárusítónő mutatott egyet, de a házaspárnak nem tetszett. — Nem szép — mondotta az asszony, mire a magyar Kapitolina felcsattantva a következőket válaszolta: ,,lejtige, elvtársnő, nem a Szépművészeti Múzeumnak készült... néhány évvel ezelőtt még jó tett volna magának ez a ■cipő!" — Lehet — felelte az asszonyt, de ma már nem jó, mert szépet is, meg jót is akarok! Ami volt, az volt... Ilyen egyszerű a probléma. Kolumbusz tojása. És mégis, sokan nem értik. Kapitolina Szolnceva, a Moszkvicska-gyár igazgatója sem értette. Ő nem cipőket gyárt ugyan, hanem női ruhaanyagokat és naponta 120.000 szovjet asszonyt öltöztet fel— mint mondja és igen gyakran hangoztatja ezt. Eddig helyes is. A gyárigazgatónő túl akarja teljesíteni a tervet. Boldog, hogy naponta 120.000 szovjet asszonynak ad ruhát. Lelkes, becsületes ember. A háború alatt fegyverrel a kezében partizánként űzte a németet. De sehogyan sem megy a fejébe az egyszerű igazság; nem elég az, ha sok és jó minőségű ruhaanyagot gyárt, szépnek is kell annak lennie, mert különben a kutyának sem kell, nem hogy szovjet asszonyoknak, akik szerelik a szépet. Kapitolinának hiába magyarázza ezt Kurepin, a párttitkár. Nála a minőség és a szépség két külön dolog. Hiába beszél az édesanyja, Georgina Szemjonovna, a nagyszerű munkásasszony, akit olyan életteljesen, szívből jövő derűvel elevenít meg Gobbi Hilda. A kislánya is szembeszáll vele, de Kapitolina szemellenzőt hord, az érvek süket fülekre találnak nála. Ő „nem a puccos dámáknak gyártja a ruhaanyagot, hanem dolgozó szovjet asszonyoknak.” Szurov kedves hangú, rendkívül szórakoztató és tanulságos vígjátékában azt mondja el, hogyan fogott össze a párttitkár, Kapitolina egész családja és tágabb családja, a gyár egész kollektívája, mindenki, aki szerette, becsülte az igazgatónőt — ellene — érte. Kapitolina végül is felismeri a szépség erejét, megtalálja azt, aminélkül élete nem volt teljes. Nem volt könnyű belátnia tévedését. Nem könnyű dolog elviselni a miniszterhelyettes szavait, aki szemébe vágta, hogy ,,120.000 szovjet asszonyt csúfított el naponta". De körülötte ott voltak a szovjet emberek, akik lelkesen és bátran harcoltak igazukért, azért, hogy több, szebbnél-szebb ruhaanyagot adhassanak a szovjet asszonyoknak. Igen, nagyon ismerős Kapitolina Szolnceva. Nemcsak a textilszakmából ismerős nálunk, hanem a bőripartól az edénygyártó iparig sok Szolncevával találkozhatunk. És nemcsak őt ismerjük, a többieket is, akik a szépet akarják, a szívet-lelket gyönyörködtető, anyagokat. Itt ülnek körülöttem a nézőtéren ők. A gyárak, üzemek dolgozói, maguknak gyártják a ruhát, cipőt és szeretik a szépet. Ezért nézik olyan érdeklődéssel Szurov darabját s mulatnak a szórakoztató jeleneteken. Tegyük hozzá, hogy még több lett volna a szórakozás s a tanulság sem kevesebb, ha a rendezés helyesen, jobban kihangsúlyozta volna a „Hajnal Moszkva felett" vígjátékelemeit. Ehelyett azonban többször a rendező (Simon Zsuzsa) egyébként helyes, de mindenki által természetesnek tartott nyilvánvaló dolgokat hangsúlyoz egyes jelenetekben. Ezáltal törést szenved az amúgy is sok képre tagolt vígjáték. A szereplők mozgatása sem a legsikerültebb. A Moszkvicska-gyár dolgozóit alakító színészek közül nem egynek mesterkélt, álmunkásízík a mozgása. A népes szereplőgárda közül a már említetteken kívül kiemelkedik Kurepin párttitkár szerepében Újlaki László alakítása, aki jól érzékelteti a kedves, mindig mosolygó,-de határozott, céltudatos? kentiffy párt- titkár alakját. A fiatal Berek Katalin, Kapitolina lányának, Szányának szerepében ügyesen formálja meg a lelkes, fiatal leányt, kár, hogy hangja nem illik Szánya egyéniségéhez. Csapó György Kapitolina Szolnceva Dayka Margit Georgina Szemjonovna Gobbi Hilda Michail Popov — Basilio szerepében Mihail Popov, Dimitrov-díjas népművész tehetségének gazdagságát szerdán az Operaházban a „Sevillai borbély" Basilio szerepében új oldaláról ismerhette meg a magyar közönség. Borisz Godunov múlt heti megrázó drámai alakítása után Rossini páratlanul népszerű vígoperájában jóízű humorát élvezhettük. A kiváló bolgár énekes a komikus figurát hangban, játékban, maszkban rendkívül mulatságosan, de ebben a szerepben csábító túlzások mellőzésével, egyénien, az olasz „opera-buffo" legjobb hagyományai szerint jellemezte. Hazai szereplőtársai: Gyurkovics Mária, Melis György, Remsey Győző és Katona Lajos voltak. Popov nagysikerű színpadi vendégszereplése után holnap, pénteken a Bartók-teremben mint hangversenyénekes is bemutatkozik. Úttörők Kisfaludy-Stróbl Zsimond műtermében A rákoshegyi, rákoskerti általános iskolák három úttörő csapatának a Zrínyi Ilona-, Petőfi Sándor- és Kossuth Lajos-csapatnak legkiválóbb rajzolói műteremlátogatásán Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészünknél. temmsr CSÜTÖRTÖK, 1952 ÁPRILIS 24 Dolgozók levelei a szovjet és magyar filmművészet alkotásairól A Magyar Filmgyártó Vállalathoz számos levél érkezik a dolgozóktól, amelyben véleményt mondanak egyes filmekről, elmondják, mennyiben segítette őket munkájuk, művelődésük területén egy-egy film és igen sok egészséges jó ötlettel járulnak hozzá a magyar filmgyártás sikeréhez. Benedikt Kálmán, az EKA- gyár lakatosa a szovjet film ünnepe alkalmából a következőket írta a többi között: „Ellentétben a régi hazug filmekkel, melyeket a nyugati kultúra művészetének neveztek egyesek, a szovjet művészek az embert, napi életünk mozgó egyszerűségét vetítik elénk." Ebben a pár sorban a levél írója tömören kifejezi azt a különbséget, mely a „Múmia bosszúja” és a „Vidám vásár” című film között van. A szinkronizált filmek sikere A levelezők kitérnek arra is, hogy a szinkronizálás menynyivel könnyíti meg a film érthetőségét. Steimann Henrik, a Könnyűipari Gépgyár dolgozójának ez a véleménye: „A szinkronizált filmek még közelebb hozzák a szovjet és népi demokratikus filmek megértését, jobban megértjük, tehát könnyebbé teszik a tanulási lehetőségeket." Igen sokan írnak a magyar filmekről. Dolgozóink szívükön viselik filmgyártásunk fejlődését és ezért nem fukarkodnak sem a dicsérettel, sem a bírálattal. A „Civil a pályán" című sportfilm-vígjátékról igen sok levél érkezik. Siklósi Istvánnak, a Hőpalack és Üvegipari Vállalat dolgozójának az a véleménye: „Kifogásolom, hogy a filmet nem időszerű évszakban kezdték bemutatni. Nyár elején helyesebb lett volna, márcsak azért is, mert az MHK-próbázások nyár elején történnek és a film befolyása alatt többen tették volna le a próbázásokat.” Ilyen és ehhez hasonló megfigyeléseket szép számmal tartalmaznak a levelek és ugyancsak sokan írnak arról, mit találtak jónak a filmben. A levélírók méltatják a film előnyeit. Sólyom Géza, a MÁVAG Szerszámgyárából például ezt írja: „Néhány év előtt a futballcsapat aktív játékosaként még én is előtérbe helyeztem a sportot, a termelőmunkával szemben. Kommunista társaim győztek meg álláspontom helytelenségéről és azóta a sportból és a termelőmunkából egyaránt, kiveszem a részem. Rendszeres sportolás mellett teljesítményem is egyre javul, Rákosi elvtárs születésnapjára felajánlottam, hogy 150 százalékos teljesítményemet 160- ra emelem, és idő előtt 170 százalékkal már túlteljesítettem Milyen filmeket várnak a dolgozók Hasonló gonddal és szeretettel íródnak a levelek a „Déryné”, „Gyarmat a föld alatt", „Teljes gőzzel”, „Nyugati övezet" és"a többi magyar"filmekről. ,De nemcsak azokról az alkotásokról mondanak véleményt a dolgozók, amelyeket láttak, hanem azt is elmondják, mit szeretnének a jövőben látni. Kálmán Béla, a Hegesztőkészülékek Gyárának dolgozója minél több történelmi filmet szeretne látni, Benedikt Kálmánnak pedig az EKA-ból az a kívánsága, minél több olyan film készüljön, amely hétköznapjainkról, munkánkról, egyszóval a máról szól. A Magyar Filmgyártó Vállalat lelkiismeretesen építi levelezőhálózatát, hogy a dolgozók véleményére támaszkodva teljesítse fontos hivatását. A Szikra sorozatainak új számai A Szikra Könyvkiadó „Nemzetközi kérdések” sorozatában megjelent Visinszkij „A békéért és a népek biztonságáért, az új háború veszélye ellen" című beszédgyűjteménye, amely az ENSZ hatodik ülésszakán elhangzott fontos beszédeket tartalmazza. Ugyancsak ebben a sorozatban jelent meg Jermolajev „Argentína néptömegeinek harca az Egyesült Államok imperialista terjeszkedése ellen" című tanulmánya. A marxista ismeretek kis könyvtára sorozat új szántai Z. Bolevoj „A lenini Iszkra harca az újtípusú pártért" és F. V. Konsztantyinov „Alap- és felépítmény” című brosúrája. Külön füzetben jelent meg L. Zalesszkaja és M. Zalesszkij műve a „Szépirodalmi művek felhasználása a párttörténet tanulmányozásánál" címmel. Továbbtanulásra jelentkeztek A XVII. kerületben az általános iskolás gyermekek továbbtanulásáért is eredményes harcot folytat a kerületi tanács. Az oktatási állandó bizottság mellett dolgozó, iskoláztatással foglalkozó albizottság tagjai, együttműködve a szülői munkaközösségekkel, személyes beszélgetések és családlátogatások során elérték, hogy az általános iskolák VIII. osztályos tanulóinak 75 százaléka jelentkezett már továbbtanulásra. Különösen jó eredmény mutatkozik a Hősök terén lévő általános iskolában, ahol 49 tanuló közül eddig 43-an jelentkeztek továbbtanulásra. Legnagyobb számban ipari technikumra és általános gimnáziumba készülnek, 11 tanuló pedig művészeti pályára indul. (MTI) Operaház: Szöktetés a szerályból (Mozart-ciklus 4., 7). — Városi: Aida (V. Sz III. sor, 6. előadás, 7). — Nemzeti: Feledhetetlen 1919. (Bartha—Gárdonyibérlet, 7). — Katona József Színház: Ványa bácsi (D. II., 7). — Madách Színház: Liliomfi (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Győztesek, szelvény-bérlet (7). — Ifjúsági: Az új ember kovácsa (Kéméndi-bérlet, 7). — Úttörő: Mesterek városa (fél 8). — Fővárosi Operett: Szelistyei asszonyok (7). — Zeneakadémia: Növendékhangverseny (fél 6). Magyar Állami Hangverseny Zenekar (8). — Bartók-terem: Beethoven szonátaest (ifjúsági bérlet, 8). — Állami Bábszínház: Búbos vitéz (3, 5), Sztárparádé (fél 8). — Vidám Színpad: Tessék hozzászólni (Berczik-bérlet, 7). — Fővárosi Víg Színház: Címe: ismeretlen (fél 8). — Artista Varieté: Tavasz a Körúton (6, fél 8, 9) — Rádió: Tosca, opera (Kossuth, 20.45), Kék ciklon, rádióburleszk (Petőfi, 21.30). GYERMEKÉVEIM (KÖDÖS IFJÚSÁG) (magyarul beszélő szovjet film): CORVIN (Kisfaludyköz) 4, n 7, f 9, MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4, n 7, f 9, v. h 2, BRIGÁD (P.lőrinc) f 6, h 8, v. n 4. HŐSÖK TAVASZA (olasz film): SZIKRA (Leninkrt 120.) f 5, h 7, 9, v. f 3. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 4, n 7, f 9. RETTEGETT IVÁN (szovjet történelmi film): PUSKIN (Forum, Kossuth L.-u. 18.) f 4, h 6, 8. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) n 6, f 8, v. 3. ÜTKÖZET BÉKÉBEN (új magyar film): VÖRÖS CSILLAG (Leninkrt 45.) prof. f 5, h 7, 9. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) h 4, 6, n 9, v. h 2. ALKOTMÁNY (Újpest) 4. n 7, fél 9, TÁTRA (P.erzsébet) prol. h 6, 8, v. h. 4. VADÁSZORSZÁG (színes magyar természetfilm): URÁNIA (Rákóczi út 21.) prol. 4, n 7, f 9, DUNA (Fürst S.-u. 7.) prol. f 5, h 7, 9, v. n 3, RÁKÓCZI (Csepel) h 4, h 6, 8. VALLOMÁS (csehszlovák film): DÓZSA (Róbert Károly-krt 61.) f 5, h 7. 9, HUNYADI (Kispest) 6. n 9, v. 4. SZABADSÁG (Újpest) h 6 8, v. f 4. VIDÁM VETÉLKEDÉS (csehszlovák film): TÁNCSICS f 6, h 8, v. f 4, BÁSTYA (Lenin-krt 8 ) 11, 1, 3, 5, 7. 9, KOSSUTH (P.ezsébet) f 6, h 8, v. f 4, csüt. szünnap. BŰVÖS SAPKA (szovjet, népmese): GORKIJ (orosznyelvű mozi, Akácfa utca 4.) h 6, 8. sz., v. f 4 KÉPZETT BETEG (színes magyar kisfilm). Kísérőfilm az URÁNIA és DUNA mozikban. KISKAKAS GYÉMÁNTFÉLKRAJCÁRJA (az első magyar színes rajzfilm). Kísérőfilm a VÖRÖS CSILLAG, FELSZABADULÁS és TÁTRA (P.erzsébet) mozikban. SZOVJET KAZAHSZTÁN: Kísérőfilm az ÁRPÁD moziban. MOSZKVA A BÉKEEGYEZMÉNYRE SZAVAZ: Kísérőfilm a VERSENY ÉLMUNKÁS (Kispest) és FORUM (P.-lőrinc) mozikban. Nyugati övezet (új magyar film): KOSSUTH (Váci út 14.) f 5. h 7. 9, VÖRÖSMARTY (Savoy, Üllői út 4.) 4, n 7, f 9, MARX (Landler Jenő u. 39.) 4, h 6, 8, UGOCSA (Ugocsautca 10.) f 4 h 6, 8, RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) h 6, 8, sz., v. 3, n 6, CSILLAG (Csillaghegy) h 6, 8, v. f 4, csüt. szünnap. Nagy koncert (színes szovjet film): CSOKONAI (Pátria, Népszínháza, 13.) h 4, 6, n 9, v. h 2, TINÓDI (Nagymező u. 8.) f 4, h 6, 8, JÓZSEF ATTILA (R.palota) h 6, 8, v. f 4. Tűzkeresztség (új magyar film): JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) 4, n 7, f 9, VILÁG (R.mihály) h 6, 8, v. f 4, MIKSZÁTH (Sashalom) 5, n 8, v. h 3. Utazás a mesék birodalmában (színes szovjet , rajzfilmek): BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4, n 7, f 9. Civil a pályán (színes magyar sportvígjáték): ZUGLÓI (Angol utca 26.) f 4, h 6, 8, HAZÁM (Váci út 150.) 4, n 7, f 9, TÁTRA (Üllői út 63.) prof. 4, n 7, f 9, BÉKE (Szt László u. 48.) f 5, f 7, f 9. Aranycsillag lovagja (színes, magyarul beszélő szovjet film): RÁKÓCZI (Phönix, Rákóczi út 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. KULTUR (Kinizsi u. 28.) f 4. h 6, 8. Fények a faluban (színes, magyarul beszélő szovjet film): VERSENY (Astoria, Szí Lászlótér 14.) f 6. h 8, v. n 4. ÉLMUNKÁS (Wekerle, Kispest)* f 6. h 8, v. n 4. FORUM (P.lőrinc) f 6. h 8, v. f 4. Megvédjük Coakint (magyarul beszélő szovjet film): ELŐRE (Delej-u. 41.) f 6. h 8, v. n 4, csüt szünnap. BÉKE (R.-palota) f 6. h 8, v. f 4. h 6, 8, csüt. szünnap. Békés napok (színes, magyarul beszélő szovjet film): ÉVA (Erzsébet kir.-né-út 36/b.) f 4, h 6. 8 Cirkusz porondján: ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) n 6, f 8, v. n 4. csüt. szünnap. HÍRADÓ (Lenin-krt 13.) 1. Magyar híradó, 2. Szovjetunió ma. 3. PRÁGA—VARSÓ BÉKETÚRA. 4. Óvd gyermeked a tüdővésztől, 5. Lammermoori Lucia. Reggel 9-től este 11-ig folyt. FÁKLYA (Lenin-krt 88.): 1. Magyar híradó, 2. Szovjetunió ma, 3. SZOVJET BÁLNAVADÁSZOK, 4. Altáj. Fél 5-től 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó, 2 Szovjetunió ma, 3. SZOV JET BÁLNAVADÁSZOK, 4. ALTÁJ 5-től fél 10 ig, vasárnap fél 4-től fél 10-ig folyt. Színes szovjet film a bálnavadászokról. Mától kezdve a Fáklya és a Fény-mozik bemutatják a „Szovjet bálnavadászok” című színes szovjet filmet, amely a szovjet bálnavadászok önfeláldozó és érdekes munkáját örökíti meg. Ugyanebben a műsorban színes útirajzot láthat a közönség, amely az Alláj-hegységeinek hófödte csúcsairól készült. A Szovjetunióban járt zeneművész-küldöttség beszámolója a Magyar-Szovjet Társaságban A magyar-szovjet barátság hónapja során a Szovjetunióban vendégszerepelt magyar zeneművészek szerdán a Magyar Szovjet Társaság Központjában beszámoltak a Szovjetunióban tett útjuk élményeiről, tapasztalatairól. Ujfalussy József, a népművelési minisztérium zenei osztályának vezetője elmondotta, hogy milyen páratlan és felejthetetlen meleg barátsággal és szeretettel fogadták a nagy Szovjetunióban a magyar küldöttséget s mennyi figyelemmel gondoskodtak művészeinkről megérkezésük percétől hazatérésükig. Részletesen ismertette a hangversenyeket és sikereket. A küldöttség tagjai közül még Kórodi András, Operaházunk karmestere és Sebők György zongoraművész számoltak be szerepléseikről és főként azokról az egész jövő pályájukra kiható tanulságokról, amelyeket a Szovjetunió élenjáró zeneművészetéből ott, a helyszínen kaptak. A kínai jogászküldöttség látogatása az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tanácsának bécsi üléséről átutazóban Budapestre érkezett kínai jogászdelegáció szerdán délben látogatást tett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karán Sen Csun Zsu-t, a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnökhelyettesét, a delegáció vezetőjét és a küldöttség két tagját Trencsényi-Waldapfel Imre, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, Mártonffy Károly, az egyetem jogi karának dékánja, Ligeti Lajos Kossuth-díjas, a Tudományos Akadémia alelnöke, valamint az egyetem jogi karának professzorai fogadták. A vendégek hosszan elbeszélgettek a kar tanáraival és hallgatóival. Katona József Bánk bánját románra fordítják A Romániai Magyar Szó című bukaresti lap beszámol arról, hogy a Román Népköztársaságban egy fordítói és ellenőrző munkaközösség Katona József Bánk bán című tragédiájának román fordításán dolgozik. A fordítás igen gyors ütemben készül és valószínűleg még ebben az évben meg is jelenik. A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kultúregyezmény keretében mindkét nép kölcsönösen lefordítja egymás klasszikusainak legértékesebb műveit. A Román Népköztársaságban például már megjelent vagy megjelenik Petőfi, Mikszáth, Móricz, Ady és József Attila több műve, a Magyar Népköztársaságban pedig lefordították Eminescu, Caragiale és Coșbuc legkiemelkedőbb alkotásait. ■ • ■