Esti Budapest, 1952. augusztus (1. évfolyam, 102-126. szám)

1952-08-06 / 106. szám

4 Alkotmányunk ünnepe tiszte­letére a Budapesti Városi Ta­nács a Népművészeti Intézet bevonásával Rákospalotán bu­dapesti népművészeti hetet ren­dez. Az augusztus 20-tól­­30-ig tartó népművészeti hét célja, hogy megismertesse a dolgozók­kal azokat a díszítő és nép­művészeti elemeket, népi tánco­kat és énekeket, amelyek Buda­pest területén még ma is eleve­nen élnek. A népművészeti hét során az eddigi kutatások ered­ményeinek egy részét mutatják be. A népművészeti hét alkalmá­val rendezett kiállítás megmu­tatja a kerületek meglévő nép­művészeti kincseit, így a nép­viseleteket, hímzéseket, gyer­mek-néprajzokat, régi,­ faragott szobabútorokat. Egy budapesti térkép azt ábrázolja majd, hogy milyen népviseletek vannak a­ főváros területén Képeken is­mertetik azt is, hogy a kultúr­­csoportok eddig hogyan hasz­nálták fel ezeket a hagyományo­kat öltözékeikben. Kiállításra kerülnek munkásmozgalmi kéz­iratok, plakátok, levelek, 1919 hősi emlékei, illegális kultúrelő­­adások dalai és jelvényei. Kiemelkedő eseménye lesz a népművészeti hétnek az össze­gyűjtött népi táncok és énekek bemutatása. Erre a jelentős eseményre augusztus 19-én és 20-án kerül sor. A bemutatón szerepel a többi között: a rá­kospalotaiak lakodalmas táncai, régi népdalaik és énekes, tán­cos gyermekjátékaik. A békás­megyeri énekkar eredeti nép-, és sommás dalokat ad elő. A cinkotaiak koszorús leánytán­­­cukkal, legény verbunkosokkal és csárdásukkal ismertetik meg a dolgozókat. Szlovák­­ népdalo­kat és táncokat,mutatnak be a rákoskeresztúriak és a rákos­csabaiak. A pesthidegkútiak pol­­kával és régi csárdásokkal sze­repelnek a bemutatón. A bemutatót versenyszerűen bonyolítják le és augusztus 30-án, a népművészeti hét utol­só napján a győztes csoportok előadásán osztják ki majd a dí­jakat. A Budapesti Városi Tanács tervbe vette, hogy az alkotmány ünnepén Budapesten szereplő vidéki népi együtteseket meg­hívja a népművészeti hétre, hogy lépjenek fel a bemutatón és utána folytassanak tapaszta­latcserét a budapesti népi együt­tesekkel. Ezenkívül tapasztalat­­cserére hívtak meg a népművé­szeti hét alkalmából több vidéki népművészt is. Készülő új magyar filmek A Bakonyban forgatják Je­lenleg Illyés Gyula kétrészes színes filmjét, a „Feltámadott a tenger”-t. Egy másik pro­dukció Fábry Zoltán rendező vezetésével ugyancsak színes filmen dolgozik. Címe: „Vihar", forgatókönyvét a Kossuth-díjas Urbán Ernő írta. Főszereplői: Molnár Tibor, Bessenyei Fe­renc, Olthy Magda, Komlós Juci, Bihari József, Kiss Manyi, Bánhidi László, Pápai Erzsi és a vidéki színházak ünnepi he­tén kitüntetett szegedi művész: Barsi Béla. ★ Új magyar filmszatíra for­gatókönyvét fejezte be Gyárfás Miklós. Címe: „Első fecske’'. A film egy porcelángyárban ját­szódik. A Kossuth-díjas Bán Frigyes fogja rendezni. ★ Ugyancsak elkészült a szín­padon már. turgyk-jsikw.t aratott Barabás Tímó ésa Zsidor­­Béla— Darvas Szilárd vígjátéka, az ,állami áruház" forgatókönyve. A film rendezője Gertler Viktor Asz. A Máriássy Judit forgató­­könyvéből készülő filmet az írónő férje,, Máriássy Félix fogja rendezni. Címe: „Rendü­letlenül". A film a Vörös Cse­pel több évtizedes történetét dol­gozza fel. A Kossuth-díjas Keleti Már­ton legközelebb ipari tanulókról készülő filmet fog rendezni. A forgatókönyvet Bacsó Péter írja. Bányásztémájú film is szere­pel a Magyar Filmgyártó Vál­lalat ezévi munkatervében, írója: Hegedűs Zoltán, rende­zője: a Kossuth-díjas Kalmár László. Aczél Tamás, a Sztálin- és Kossuth-díjjal , kitüntetett író antiimponalista filmforgató­könyvet ír a Rajk-bandáról, a címe: „ÖsszeesküvőkA filmet a Nemzetközi Békedíjas Kiss József rendezi. Sztálinvárosról is film készül még ebben az esztendőben Sándor András írja, rendezi: Herskó János, aki tanulmányai­nak egy részét a Szovjetunió­ban végezte. A Filmgyártó Vállalat jövő­­évi tervei között szerepel Sán­dor Kálmán nagysikerű szín­művének, a „Harag napjá”-nak megfilmesítése. (­más) A magyar plasztikus film nagy sikere képünkön: sorban állnak a mozi pénztára előtt. Margitszigeti Szabadtéri Szín­­pad: Carmen (8). — Majakovszkij (Margitsziget): Vadvízország (szí­nes magyar dokumentumfilm 8). —­ Munkácsy-kert: Lehár-est (8). — Fővárosi Nagycirkusz: Mé­lyet a nőknek (4. 8). IFJÚ SASOK (II.­ koreai film ): URÁNIA (Rákóczi­ út 21.) 4. negyed 7. fél 9., TÁNCSICS (Csepel) fél 6. háromn 8. ESŐ UTÁN NAPSÜTÉS (Vidám német film): DUNA (Fürst Sándor-u 7.) fél 5, háromn. 7. 9.. SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) 4. negyed 7. tél 9.. MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b.) negyed 6. fél 8. MI LESZÜNK AZ ELSŐK (Színes szovjet film.): PUSKIN (Kos­suth Lajos-u 18.) fél 5, há­romn. 7, 9.. TÁTRA (P-erzsé­beti Kertmozi háromn. 6. ne­gyed 9 UR! MURI (Magyar film): VÖ­RÖS CSILLAG (Lenin-krt. 45.) fél 5, háromn. 7, 9. TENGERI KARVALY (Szovjet film.): SZIKRA (Lenin-krt. 120.) negyed 5, fél 7, 9. MARITA (Szovjet film.): COR­VIN (Kisfaludy-köz) hároma 4, 6. Tél 9. RIGOLETTO (Olasz operafilm­­): MÁJUS 1. (Mártírok­ útja 55.): 4.. .negyed 7. fél 9. MESEORSZÁG (A­ színes szovjet rajzfilmsorozat) FELSZABADU­LÁS (Flórián-tér 8.) 4, ne­gyed 7, fél 9., ALKOTMÁNY (Ú Mpest) 4, negyed 7, fél 9., ATTILA (Budafok) Kertmozi. (3, negyed 9. TENGERÉSZ LÁNYA (Zenés szov­­jet film): HUNYADI (Kispest) 6. negyed 9. TOLDI. PLASZTIKUS MOZI (Baj­csy-Zsilinszky­ út 36.) 1 1952 MÁJUS 1, 2. ARTISTA-VIZS­GA, 3. ÁLLATKERTI SÉTA. prof. — fél 4, 5. fél 7, 8. fél 10 RETTEGETT IVAN (Szovjet film): GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfán. 4.1 háromn. 6, 8. 1. FELSZABADULÁSUNK ÜN­NEPE 2 SZTÁLIN NÉPÉNEK KÜLDÖTTEI. 3 NEK­I BÉKE . KELL: ZUGLÓI (Angol-u. 26.) háromn. 4, 6. fél 9 SZOVJET BÁLNAVADÁSZOK (Szí­nes szovjet film.): ELŐRE (De­­lej-u. 41.) Tél 6. háromn. 8. csüi. szünnap.. ÚJLAKI (Bécsi, u. 69.) fél 4. háromn 6. 8. VADVÍZORSZÁG (Színes magyar természetű im.1. (Kísérőfilm: A kiskakas gyémánt félkrajcár­ja.): HALADÁS (Bartók Béla­út 128.) negyed 4. fél 6. 8., SZABADSÁG (R.-liget) fél 6. háromn. 8. csüt. szünnap. A „SZTÁLINI SÓLYMOK" ÜNNE­PE. (Színes­­szovjet dokumentura­­film.) (Kíséret:I. Szovjet Azer­bajdzsán.) TÁTRA (Üllői­ út 63.) 4 negyed 7. fél 9 HALLÓ, ITT HELSINKI! (Olimpiai sportműsor: 1. számú magyar sporthiradó, így készültünk az olimpiára- 1­ 2- 3 sz. olim­piai sporthiradó, FÁKLYA !Le­­nin-krt. 88.) fél 5-től 11-ig folyt. HÍRADÓ: (Lenin-krt 13.) 1. Ma­gyar híradó. 2. Szovjet hír­adó. 3. ÍGY KÉSZÜLTÜNK AZ­ OLIMPIÁRA. 4, 1., 2., 3. sz. OLIMPIAI SPORTHIRADÓ. — Reggel 9-től este l1-ig folyt. 1 sz. OLIMPIAI SPORTHIRADÓ. TINÓDI. TANÁCS. ZUGLÓI. CSOKONAI. UGOCSA. BÁ­NYÁSZ. BEM. ÚJLAK­. ATTILA (Budafok).­­JÓZSEF ATTILA (R. palota), TERV (P.-újhely). ÉS MUNKÁS (Kispesti KÖLCSEY (Kispest). KOSSUTH (R. mi­­hály), VILÁG (R. mihály), CSIL­LAG (Cs.-hel­v), MIKSZÁTH (Sashalom). ÚJVILÁG .­R.-ke­resztúri. 2—3. sz. OLIMPIAI SPORTHÍR­ADÓ: VÖRÖS CSILLAG, SZIK­RA, URÁNIA, DUNA, CORVIN, PUSKIN MÁJUS L. SZAB­AD­SÁG, FELSZABADULÁS, MUN­KÁS TÁNCSICS (Csepel). TÁT­RA, (P­f.zs.), ALKOTMÁNY (Újpest. HUNYADI (fllsp.), GOR­KIJ­ ADY, BÁSTYA, KOSSUTH, VÖRÖSMARTY. MARX, BRI­GÁD (P lőrinci RÁKOSI MÁ­TYÁS KULTURHÁZ. PEN­TELE, RÁKÓCZI, HONVÉD. RÁKÓCZI (Csepel). SZABADSÁG (Újpest). Bátor emberek: (Színes, magya­rul beszélő szovjet fil­m­.): KOSSUTH (Váci-út 14.) fél 5. háromn 7. 9 Döntő fordulat (Magyarul be­szélő szovjet film.): BÁS­TYA (Lenin-krt. 8.) II. fél 2. 4 fél 7. 9. Augusztusi vasárnap (Olasz film.): ADY (Somogyi Béla-út 3.) fél 4. háromn. 6. 8. Farkasrér (Szovjet film.): VÖ­RÖSMARTY (Üllői­ út 4.) 4. ne­gyed 7. fél 9. Tizenötéves kapitány (Szovjet film.): CSOKONAI­ (N­­épszínház­a 13) fél 4 háromn 6, ne­gyed 9 Mágnás Miska (Magyar filmvíg­­játék.): TINÓDI (Nagymező­ u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. Vidám vásár (Színes,­­ zenés tán­cos szovjet filmvígjáték.­: TA­NÁCS (Szent István­ krt. 16.) negyed 5, fél 7, 9 Janika (Magyar filmvígjáték.): MARX (Landler Jenő­ u. 39.) fél 4. háromn 6. 8. Szerelmem (Szovjet film.): SPORT (Thököly út 56.) 4 negyed 7. Tél 9 ütközet békében (Magyar film.): UGOCSA (Ugocsa­ u. 10.) fél 4. háromn 6. 8. A cárnő cipője (Zenés szovjet film 1. BRIGÁD (P. lőrinci fél 6 háromn ) Nincs béke az olajfák alatt (Olasz film ): RÁKOSI MÁ­TYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) háromn 6. 8. szerda szünnap Hősök tavasza (Olasz film.): BA­NYASZ (József­ krt. 63.) 4. ne­gyed 7. fél 9.. OTTHON (Be­niczky­ u. 3—5.) fél 4 háromn. 6 8. Utazás a mesék birodalmában (Színes szovjet rajzfilmsoro­zat.) BEM (Mártírok­ útja 55.) fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7 fél 9 Kínai cirkusz (Színes szovjet film.l. RÁKÓCZI (Rákóczi­ út 88.) 11. 1. 3. 5. 7. 9 Szevasztopol hősei (Szovjet film.): HONVÉD (Rákóczi­ út 82.) fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. Fények a faluban (Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film.) (Kísérőfilm: Moszkva a béke­egyezményre szavaz.): PEN­TELE (Lenin krt 39.) 10. 12. 2. 4. 6. 8. Diszmagyar (Magyar film.)- ZRÍ­NYI (Lenin krt 26.) háromn. 4. 6. fél 9 Titkos küldetés (Magyarul be­szélő szovjet film 1. KULTUR (Kinizsi­u 28) Kertmozi. fél 4. háromn 6. 8 Emberek között (Magyarul be­szélő szovjet film.): HAZÁM (Váci­ út 150.) 4. negyed 7. fél A­­határon (Szovjet film.): PAR­TIZÁN (Üllői­ út 101.) 4 ne­gyed 7 fél 9. Cirkusz (Zenés szovjet film )• ÉVA (Erzsébet kir-né-út 36/b.) fel 4 háromn 8, 8 Hallo, Moszkva (Vidám, zenés táncos szovjet film.): VAS­VÁR! (Kerepesi út 44.) három­negyed 4 háromn. 6, 8. Heten a hó ellen (Szovjet film ): ALKOTÁS (Alkotás­ u. 11.) 4 negyed 7. fél 9. Teli Vilmos (Olasz film.): BÉKE* (Szent László út 48.) fél 1 5. fél 7 fél 9.. ÚJVILÁG (R.­keresztúr) háromn. 6. 8, szer­da szünnap Nyugati övezet (Magyar­­ film ): NAP (Népszínház-n. 31.­ há­­romn . 6, negyed 9 Hív a tenger (Német film ): SZI­­GETHY (Albertfalva) 6-án, há­romn. 6. 8. Furfangos fejedelem (Olasz film.): KOSSUTH (R. mihály) fél 6. há­romn 8. esat szünnap.. VI­LÁGOSSÁG (P -erzsébeti fél 6. háromn . Expresszszerelem (Színes, ze­nés szovjet filmvígjáték.): CORVIN (P.-erzsébeti háromn 6. 8. Reszket a föld (Szovjet film.): RAKOCZI (Csepel) Kertmozi háromn. 4. háromn. 6. 8. Veszélyes vizeken (Szovjet film.) JÓZSEF ATTILA (A­ palotai há­romn. 6. fél 9 Volt egyszer egy kislány (Szov­jet film.): SZIGET (Csepel) fé 6. háromn 8 Ezerarcú hős (Szovjet film.) KÖLCSEY (Kispest) 6. negyed Sivatagi tizenhármak (Szovje film.): ÉLMUNKÁS (Kispest háromn 6. 8. Pilótaszerelem (Szovjet film.) SZABADSÁG (Újpest) három negyed 6. 8. Felhők titánja (Szovjet film.): TÜNDÉR (Újpest) 6. negyed 9 Karrier Párizsban (Német film­.) (Kisérőfilm: 700 méter a föld alatt) TERV (P.­újhely) fél 6. háromn. 8. csüt. szünnap. PE­­TÖFT (Nagytétény) háromn. 6. 8 Elitélt falu (Német film.): ÁRPÁD (Soroksár) háromn. 6. 8 Uzsorás (Szovjet film.)- CSILLAG (Cs.-hegy) negyed 7. fél 9., csüt. szünnap. Boldog aratás (Vidám szovjet film.): JÓKAI (R.-hegy) negyed 6. fé) 8. csüt szünnap. Aranykulcsocska (Magyarul be­szélő szovjet bábfilm.) CSABA (R.­csaba) negyed 6, fél 8. csüt szünnap Leány a talpán (Szovjet film.): MilrSZATH (Sashalom) 5. ne­­gyed 8 szerda szünnap Csárdáskirálynő (Szovjet film.): KELEN (Kelenvölgyi 6-án, fél 6. háromn. 8. Csoda lyu­lánóban (Olasz film.): KULTÚRA (P.-hidegkút) három, negyed 6, 8, csüt, szünnap. Így lett belőlem három év alatt kultúrmunkás Ha az elvtárs azt akarja tud­ni, hogyan lett belőlem kultúr­munkás, akkor elmondom, ho­gyan jöttem el három évvel ez­előtt a zuglói Vegypapír Válla­lattól.­­ Ilyen rekkenő augusztusi nap volt akkor is. Szombat dél volt, arról beszélgettünk a lányokkal munka közben, hová­­is megyünk vasárnap. Egyszer csak hivat­tak, hogy menjek fel a személy­zeti osztályra. Ott volt a párt­titkár, elvtárs is. Első pillanat­ban el sem tudtam képzelni, hogy várjon miről akarnak ve­lem beszélni. Arra gondoltam, hogy az elvtársak talán észre­vették valami hibát a munkám­ban. Mert akkoriban még mesz­­sze voltam az elsőktől. — No, Rózsi, örülsz, hogy meg­válsz tőlünk? — kérdezték az elvtársak. Hirtelenében nem is tudtam, mit feleljek. Nem értettem a dolgot. Azután megmondták, hogy engem küldenek az Ál­lami Fonodába, egy új gyárba, hogy képviseljem a­ Vegypapírt. Akkor még Állami Fonodának hívták a­ Lőrinci Fonót. Megalakítottuk a tánccsoportot... — Tudod egyáltalán hová mész? — kérdezte a párttitkár elvtárs. — A hároméves terv első új gyárába. Te itt csévéket csinál­tál. Soha nem láttad, mi lesz a munkából, ami kezed alól ki­kerül. Most odamész, ahol a csévéket felhasználják, új gyár, kellenek a munkások, akik betanítják a kezdőket. Mi téged küldünk... Aztán vigyázz, ne hozz szégyent ránk... Így kerültem ide én, Galántai Rózsi, a Vegypapír egyik leg­hanyagabb munkája, hogy se­gítsek az új gyárban. Áthelyezésem után körülbelül egy héttel Köröndi elvtárs, az akkori művezetőm odajött hoz­zám: „Ugye az elvtárs a Vegy­papírból jött? Biztosan szeret táncolni. Jó lenne, ha itt az osztályon megalakítaná a népi tánccsoportot. Magára gondol­tam" ... Azt sem tudtam, mi fán terem a népi tánc, csak látásból ismertem, milyen is az. De nem mondhattam, hogy nem veszek részt a tánccsoportban. A Vegypapírra gondoltam és arra, mivel bocsátott útra a párttitkár elvtárs. Először egy DISZ-taggyűlé­­sen léptünk fel. A gyárban kezdték megismerni a csévevá­­logatót. Nőtt a gyár, egyre több gép indult be. A mi munkánk az volt, hogy csévéket készít­sünk a­ fonónők­ keze alá. Egy nap alatt 178 ládát készítettünk elő fejenként Lassan ez kezdett kevésnek bizonyulni. Egy tánc­próba után együtt maradtunk és a munkáról beszélgettünk. Be­szélgetés közben rájöttünk, hogy újítani kellene munkánkon. Egy ferde, lejtős üveglapú asz­talt kellene csinálnunk, azon végiggurulhatnának a hüvelyek, maguktól szétválnának, egymás mellé sorakoznának. Két nap múlva már a brigád újításán, a „Guri-guri”-n dolgoztunk. Egyszerre felugrott a terme­lésünk, 460 láda lett a 178 he­lyett az átlag. Már nemcsak a tánccsoportunkat ismerték a gyárban­ , a munkánkat is, br­­ádunkról nagy cikket írt a üzemi vfjság. A tánccsoport pedig mind töb­bet szerepelt. Sokat voltun együtt a próbákon, sok minder­ről beszélgettünk. Könyvekre filmekről, színházról. Többszö megtörtént, hogy az elvtársa például egy színdarabról be­széltek és én nem tudtam hoz­zászólni, mert nem láttam. Te­tek a hetek egymásután és elő­ször csak kíváncsiságból, a.. után komoly érdeklődésből egy­re sűrűbben járogattam én­­ moziba vagy színházba. ■ • ■ ■ Az anyag legbelsőbb titkait, összetételét, felépítésének szer­kezetét kutatják, vizsgálják ha­talmas értékű tudományos fel­szerelés segítségével a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének spek­troszkópiai (színképelemző) osz­tályán. A Központi Fizikai Kutató In­tézet 1950. nyarán kezdte meg működését. Először a spek­troszkópiai osztályon indult meg a munka. Az osztály munkatár­sainak egyik csoportja közvetlen gyakorlati célokat szolgáló ku­tatásokat folytat és állandó kap­csolatot tart nagyüzemeinkkel, ipari kutatóintézeteinkkel. A színképelemzés segítségével ma már hajszálpontossággal meg tudják állapítani, hogy például a beküldött dohányhamuban mi­lyen különböző anyagok találha­tók és milyen mennyiségben for­dulnak benne elő. Dohányiparunk számára azért szükséges ennek pon­tos megállapítása, mert így javíthatják a dohány minőségét. A gyakorlati célokat szolgáló elemzésen kívül nagyjelentősé­gű elméleti munkát is végeznek a csoport tagjai. Ők kísérletezik ki és állítják össze a színkép előállításához szükséges elektro­nikus ívfénygerjesztő berende­zéseket és­ ezek a téren már világszerte elismert és nagyra­­becsült eredményeket értek el. Több olyan új technológiai el­járást dolgoztak ki a munka so­rán, amelyek jelentős valuta­megtakarítást biztosítanak nép­gazdaságunknak. Azelőtt például külföldről kellett behozni az ol­datok és elektromosan nem ve­zető anyagok színképének elő­állításához szükséges úgyneve­zett „színkép-tiszta” szenet. Ma már az intézetben hazai szénből állítják elő. Különösen féltő gonddal őr­zik az intézet legdrágább kin­csét, az úgynevezett spektrosz­kópiai nagyváccal. A nagyér­té­kű készülékből egész Euró­pában mindössze 3—4 van. Tel­­jesítőképessége óriási A spektroszkópiai rács 3 méter hosszúságban bontja fel a teljes színképet és le­hetővé teszi az infravörös és ibolyántúli részek meg­figyelését is. Ezzel a készülékkel az osztály egyik csoportja végez igen fon­tos, tudományos értékű kutatá­sokat. A részletes színkép alap­­ján ugyanis, következtetni le­, hét a ttrolekulák .. legbelsőbb szerkezetére. Az egyes molekulák belső szerkezetének megismerése le­hetővé teszi, hogy megmagya­rázzák, sőt gyakorta számsze­rűen előre megadják a külön­böző molekuláris gázok szá­mos fizikai és kémiai tulaj­donságát. Ezek a vizsgálatok vezettek a többi között a kémiai kötés és vegyiérték fogalmá­nak mélyebb megértéséhez. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a mo­­lekula-színképet az asztrofizi­kában is. A színképek alapján követ­keztetni tudnak az egyes égitesteken, illetőleg kör­nyezetükben lévő molekulák természetére, valamint az égitesteken uralkodó fizikai állapotokra. Az anyag belső szerkezetének pontos megismerése hatalmas lehetőséget nyit meg mind az elméleti, mind pedig a kísérleti fizika, a kémia és az asztrofi­zika továbbfejlődése terén is. Aa MtifOQ, titkaikat kiamálta* Új módszerek a Fizikai Kutató Intézetben SZERDA, 1952. AUGUSZTUS 6. Átalakult az életem Magam sem vettem észre hogy átalakult az életem. Ma szemmel néztem a világot, a embereket, az élet jelenségei. Valamiről még beszélnem kel Abban az, időben igen laza álltunk a munkafegyelem dol­gában. Gyakoriak voltak késések, hiányzások. Elég a hozzá, hogy Kocsis elvtárs, írot­tan, kultúrfételesünk felvetett az ötletet, hogy meg kellene ta­nulni egy jó kis darabot, amelyy­ben kifigurázzuk a „lógósokat. Mi, táncosok úgyis sokat va­gyunk együtt, előadhatnánk. Egy ilyen kis jelenettel keze tűk. És mostanában Hétfőn nem talál nálunk az elvtárs­­egyel­len üres gépet sem. Ezután újabb jelenetet tanultutt­­majd később egy egész egy felvonássost. Most új darab­bal készülünk, Moliére ,Dandi Györgyiére. És ezt a darabo már nem az első emeleti kul­túrteremben adjuk elő... Od új gépek kerültek. Mi pedig­­ kultúrotthon­ kapunk. 1.200.00 forintból épül nekünk itt a gyár­ral szemben. Biztosan sok mindent kihagy­tam. Egy azonban biztos, m már nem tudom elképzelni, hog hiányozzék az életemből könyv, a színház... Termelő munkámban és társadalmi munkámban egyaránt nagy se­gítség mind a kettő. És nem­­ tudom elképzelni, hogy vajaik ne­ szeretné és nem, igyekezni megismerni a kultúrát. Elmondta Galántai Rózsi, a Lőrinci Fonó dolgozója Sok üzemi dolgozó örülne , Vince bácsi történeté"-nél Az elmúlt hetek egyik vasár­napján két, igen jó színdarabo hallottam a rádióban. Az egyik­nek a címe: „Vince bácsi törté­nete”, amely a 1zoeses Kalen­dárium-műsorban szerepelt, a másik a „Segíteni nem szé­gyen” című rádiójáték. Javasolnám, hogy ezt a ké színművet sokszorosítsák és ad­ják ki az üzemi kultúrcsopor­toknak. Mind a kettő tanulsá­gos, mert az életből íródott és emellett mulatságosak, nevette­tőek. Véleményem szerint az üzemi dolgozók nagyon örülné­nek ennek a két színdarabnak Török Mihály, B­UH­A­LÉP, Erzsébet Építés Osztály dolgozója

Next