Esti Budapest, 1953. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-06 / 183. szám
PÁRTÉLET Ahol „nem mindenkitől" fogadják el a bírálatot... Az Esti Budapest július 21-i számában „Egy levél nyomán a Csatornázási Művek pártszervezeténél” címmel cikket közöltünk, amelyben a kerepesi úti telep pártvezetőségének helytelen munkáját írtuk meg. A cikk, amely Zrujkó Zoltán elvtárs, a Csatornázási Művek egyik dolgozójának levele nyomán készült, arról szól, hogy az üzemi pártvezetőség sorozatosan megsérti a pártdemokráciát, a pártszervezeten belül nem érvényesül a kollektív vezetés és Tomcsik Ferenc elvtárs párttitkár egyedül végez minden munkát. A cikk megjelenése nem egyöntetű visszhangot váltott ki az üzemben. A dolgozók megelégedéssel fogadták, hogy a Budapesti Pártbizottság lapja foglalkozott az üzemi pártszervezet problémáival, útmutatást, segítséget adott a vezetők munkájához. Azt hihetnénk, hogy a pártszervezet vezetői is örömmel fogadták ezt a segítséget. A tények azonban mást mutatnak. A cikk megjelenése után több levél érkezett szerkesztőségünkbe — közöttük névtelenek is — amelyekben ismét több hibára hívják fel figyelmünket. ,A névtelen levelek azt mutatják, hogy nincs minden rendben a kritika terén és ezért újból kilátogattunk az üzembe. Kiderült, hogy a dolgozók nem ok nélkül írják névtelenül leveleiket. Mi történt az Esti Budapest cikkének megjelenése után a Csatornázási Művek kerepesi úti telepén? Néhány nap múlva szakszervezeti gyűlés volt, amelyen több dolgozó hivatkozott felszólalásában a cikkre. Többen elmondották: a pártszervezet egyes vezetői nem fogadják szívesen a bírálatot. Erre „bátran” felállt Füleczki elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja s tudtára adta a dolgozóknak — akik még nem tudták, most hallhatták. Jól bírjuk a kritikát, de nem fogadjuk el mindenkitől.” („Mindenki” alatt Zrutkó elvtársat értette.) Mindjárt meg is indokolta, miért nemfogadják el a bírálatot: „Amikor arra kértük,hogy végezzen pártmunkát, adjon el néhány brosúrát, azt felelte, nincs ideje.” Majd hozzátette hatásvadászóan: „arra azonban van ideje, hogy az Esti Budapest cikkét mutogassál Itt érdemes megállni. Addig, amíg Zrujkó elvtárs nem írt a pártvezetőség hibáiról, nem volt semmi baj. Pártmunkája végzése iránt sem mutattak különösebb érdeklődést a pártszervezet vezetői. Amióta azonban megbírálta az üzemi pártvezetőséget, előszedték minden eddigi „bűnét”, így lett „Zrufkó-ügy” e Csatornázási Művek kerepesi úti terepén, azokból a hibákból, amelyek a kollektív vezetés hiánya nem foglalkozott , amelyekre az Esti Budapest cikke felhívta figyelmüket. Sem a szakszervezeti gyűlésen — ahol a dolgozók szóbahoztak — sem másutt nem beszéltek arról az elvtársak, amiről tulajdonképpen az Esti Budapest cikke írt. Ezért att most újból megkérdezzük, hogy miért akar Tomcsik elvtárs egyedül végezni minden feladatot, hogy miért nem ad feladatokat Tomcsik elvtárs az alapszervezetek pártvezetőségi tagjainak, miért sértették meg a pártdemokráciát akkor, amikor egy tagjelöltet úgy vettek fel párttagnak, hogy sem ő, sem ajánló nem voltak jelen a taggyűlésen, s nem utolsósorban arról, hogyan akarják kijavítani ezeket a súlyos hiányosságokat. Ahelyett, hogy erről beszéltek volna az elvtársak, Zrujkó Zoltán elvtársra irányították a „tüzet” s támadásukban odáig mentek, hogy Zrujkó elvtárs arból következnek. így mutatkozik meg a bírálat elfojtása. A párt- ■szervezet vezetősége ugyanakkor hibák kijavításával, ról értesített bennünket: többet ♦ bíráló levelet nem ír! } Elképzelhető, hogy ha Zrujkó ♦ elvtársnak ez a véleménye, mi lehet a nézete a dolgozók nagy- részének. Milyen következtetést ♦ vonhatnak le abból, hogy a pártvezetőség egyik tagja ki- jelenti: nem fogadjuk el min--denkitől a kritikát. Nyilvánvaló, még bátortalanabbak lesznek, még kevésbbé „merészelnek” bírálni. Ez a légkör pedig lehetetlenné teszi a munkát. Nem beszélik meg nyíltan a problémákat, nem tudnak segíteni a hibákon, mert a hibákat ilyen körülmények között nagyrészt csak névtelen levelekben vagy amolyan fal melletti suttogásokban” kritizálják. Az ilyen légkörben nagyszerű talajra talál az ellenség, amely minden alkalmat felhasznál, hogy a zavarosban halászhasson. A kormányprogramos megvalósításának egyik legfőbb feltétele, hogy a dolgozók bátran ma megmutassák, hol látnak hibákat és segítsenek azok kijavításában. Amíg a bírálatnak lehetősége itt nem lesz, a Csatornázási Műveknél dolgozó elvtársak nem járulhatnak hozzá a hibák kijavításához, nem segíthetnek az életszínvonal emelésében. A VIII. kerületi pártbizottság a legutóbbi cikk megjelenése után beszélt ugyan Tomcsik elv ! ! ! adják el véleményüket, társsal — s bár tettek intézke-déseket — de a beszélgetésnek - mint az események mutatják — nem lehetett sok eredménye. Ide je, hogy a kerületi pártbizottságé keményen kézbe vegye az ügyet , indítsanak sürgősen vizsgálatat és biztosítsák a Csatornázási Mű- éveknél a megfelelő lehetőséget a bírálat és önbírálat részére. Harcban az augusztus 20-i vállalások teljesítéséért Vasasok, téglagyártók, textilipari dolgozók küzdelme adott szavuk valóraváltásáért A Klement Gottwald Villamossági Gyár*nagygépgyárának „MSZT I. Kongresszus"-brigádja augusztus 20-i vállalása valóraváltása során a vállalt határidő előtt 48 órával elkészítette a sztálinvárosi II. turbógenerátor forgórészének marási munkálatait. Nyomban új vállalást tettek, megfogadták, hogy következő munkájukat 43 órával rövidebb idő alatt fejezik be. Képünkön a brigád két tagja, Bodolai András és Borda István a marógép mellett Az új lakások tégláiért Biczó István elvtárs, a Kerámia Téglagyár munkaérdemrendes kétszeres sztahanovistája, az ország legjobb téglakihordója az előző félévben átlagosan 224 százalékra teljesítette előirányzatát. Egy féléven keresztül óránként átlag 2195,2 téglát hordott ki, szemben 980-as előirányzatával. Jó munkája jutalmaként 16 felejthetetlen napot töltött Csehszlovákia legszebb üdülőiben. Amikor visszajött az üdülésből, a gyár bizony éppen csak hogy teljesítette tervét — az augusztus 20-ra tett vállalás, a terven felül vállalt 200.000 tégla elkészítése veszélyben volt. Legjobban az I-es kemence — a Biczó-brigád kemencéje — maradt el. Biczó István elvtárs jó kommunistához méltóan megmagyarázta brigádja tagjainak, hogy soha nem szabad elmaradni a tervvel, mert azzal gátolják az üzem tervteljesítését is, ami pedig szégyenfolt gyáruk becsületén. Ezenfelül hátráltatják a pártunk és kormányunk által kitűzött cél megvalósítását is, az ez évre tervezett 23.000 és a jövő évi 40.000 lakás felépítését. A brigád tagjai megértették Vezetőjük szavait és elhatározták, hogy augusztus 20-ig naponta 2200 téglát hordanak ki tervükön felül. Az elhatározást tett követte: naponta túlteljesítik vállalásukat, s kemencéjük az utolsó helyről a második helyre került a versenyben. Biczó István brigádvezető azonban nemcsak szavakkal teljes télen járt, óránként átlagosan 2380 téglát hordott ki, s ezzel döntő mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy a gyár kollektívája júliusban 124,536 téglát égetett terven felül. A több és jobb minőségű textiláruért Az élüzem Soroksári Textiliparban alkotmányunk ünnepének tiszteletére azt vállalták, hogy az I. osztályú áruk arányát 91 százalékra emelik. A dolgozók felajánlásukat már teljesítették: 93,8 százalékos minőségi eredményt értek el júliusban. Augusztusban továbbfejlesztik eredményeiket, 4-én már a 105,7 százalékos tervteljesítés mellett 96,5 százalék /. osztállyú árut termeltek. A szép eredmény ■ elérésében nagy részük van a műszakiaknak, akik a vállalás óta fokozottabban gondoskodnak a műszaki feltételek időben való megteremtéséről és a gépek karbantartásáról. Számos problémával kell megküzdeniök. Kreisz Lőrincné szövőnő például még mindig sokat mérgelődik amiatt, hogy az elektromos lamellák rosszul működnek, szálszakadáskor nem mindig állítják meg a gépet. Így az anyagot többször csíkok és „fészkek” teszik rossz, minőségűvé. — Nem egyszer szinte irigykedve nézegetem Tukacs Ida szövőgépeit — mondja — amelyekre néhány hete korszerű mechanikai lamellákat szereltek fel. Ezek kezelése és működése sokkal biztosabb. Szóltam én is a műszakiaknak, szereljenek gépeimre is mechanikai lamellákat, mert augusztus 20-ra — Tukacs Ida példája nyomán — jelenlegi 97—98 százalékos minőségi eredményemet 100 százalékra akarom emelni. A műszakiak a minőség további emelése érdekében megígérték: rövidesen mintegy 300 újabb gépre szerelnek mechanikai lamellát. A Fővárosi Víg Színház kivételével valamennyi budapesti színházunk nyári szünetet tart, de mindenütt megkezdődtek már az előkészületek az új évadra. Az elmúlt idény nagysikerű darabjaival nyitnak színházaink szeptemberben, így a Nemzeti Színház a „Bánk bán"-nal, a Katona József Színház a „Pygmalion”-nal, A Magyar Néphadsereg Színháza a „Leszámolás”-sal, a Madách Színház a „Romeo és Juliá”-val, az Ifjúsági Színház „Az aszódi diák”-kal, az Ifjúsági Színház Kamaraszínháza eltüsszentett birodalom”-mal, a Fővárosi Operettszínház pedig a „Bociboci tarka” című operettel. Több színházunknál kialakult már a teljes jövő évi Programm is, amelyből megállapítható, hogy színházaink az elmúlt év tapasztalataiból okulva, az idén telte brigádját, a munkában is nagyobb gondot fordítanak új i elmúlt idény nagysikerű darabjaival nyitnak a fővárosi színházak magyar darabok bemutatására. A jövő színházi idényben nemcsak több új magyar darabbal, hanem az ismertebb nevű színpadi szerzők mellett több új drámaíró művével is megismerkedik színházba járó közönségünk. Az új drámaírók közül Asztalos Sándor Schönherz Zoltánról írott művét a Nemzeti Színház, Mesterházi Lajosnak a bányászokról írott operettjét a Fővárosi Operettszínház mutatja be. Több fiatal drámaíró műve van előkészületben az Ifjúsági Színháznál. Tehetséges, fiatal drámaíró mutatkozik be A Magyar Néphadsereg Színházában, Kárpáti Gyula, akinek „Zrínyi” című műve a tél folyamán kerül színre. A Magyar Néphadsereg Színháza első bemutatója a „Kultúra gyümölcsei" című Tolsztoj-darab lesz, a következő pedig Schiller „Tell Vilmos"-a. Új képzőművészeti alkotásokkal díszítik az Úttörővasút állomásépületeit Az Úttörővasút megindulásakor az egyes állomásépületeket képzőművészeti alkotásokkal díszítették. Ezeknek az alkotásoknak egy része az időjárás viszontagságai következtében megrongálódott. Ez év tavaszán elhatározták, hogy a megrongálódott képzőművészeti munkákat újakkal pótolják,és ugyanakkor a szocialista realizmus követelményeinek meg nem felelő képzőművészeti alkotásokait kicserélik. Képzőművészeink az elmúlt hetekben fejezték be az új alkotások kivitelezését, amelyek végleges elhelyezésére a napokban kerül sor. Az Úttörő-mozgalmat és a vasút működését ábrázoló 12 négyzetméteres mozaik kerül a Széchenyi-hegyi állomásépület előcsarnokában a pénztárablak fölötti falmezőre. A mozaikot Göllner Miklós és Iánossy Fer ♦renc festőművészek készítették. Az „Úttörő”-állomás épületé * nek két oromfalára egyenként * körülbelül öt négyzetméteres nagyságú plasztikus kerámiát helyeznek, amely szintén az Úttörő-mozgalomból és a vasút életéből meríti témáját. A két kerámiát Majoros János keramikus művész és Vigh Tamás szobrászművész, illetve Sándor István kerámikus művész és Megyeri Barnabás szobrászművész készítette. Az „Előre”-állomás épületének homlokfalára 80 centiméter átmérőjű, mélyített, színes porcelán-plasztikát helyeznek. A porcelán-plasztika Lőrincz István iparművész alkotása. (MTI) fl MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSflGfi ÉS fl FÖVftROSI TRRflCSIBPJft Két jelentés Koreából Ma reggel, szinte egyidőben, két jelentés Koreából, egyik Phenjanból, másik Szöulból. A phenjani jelentés arról szól, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott ÉszakKorea újjáépítéséről. Szöulból pedig azt jelentik: Li Szín Man félreérthetetlen nyilatkozatban közölte újból, hogy egyesíteni akarja Koreát saját rendszere alatt, „ha lehetséges békés úton, de ha kell erőszakkal is". Li Szín Man megjelölte a határidőt is, amikor „cselekvéshez folyamodik", ha a politikai értekezlet addig nem ér el eredményt. 1954 január 23. E két hír azt jelenti, hogy a sokat szenvedett koreai nép hozzáfog lerombolt hazája újjáépítéséhez, de csupán egyik kezével építhet; másik kezével fognia kell a fegyvert, készen kell állnia arra, hogy visszaverje az újabb támadást, amelylyel Li Szín Man fenyegetőzik. S annál inkább éberen kell őrködnie, mert Li Szin Man mögött olyan pártfogók állnak, akik nagyon nehezen nyelték le a fegyverszünet keserű pillláját, s alig várják, hogy megint elkezdődjék a profitnövekedésre oly áldásos háború. Egyes amerikai lapok legújabb cikkei semmi kétséget sem hagynak efelől. A Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök tekintélyes lapja, például Ilyen címmel cikkezik: „Nincs helye az ünneplésnek!" Meg is írja miért: „Hivatalos körök aggódnak, hogy közeli áresésre lehet számítani, ezért a vállalkozók lassítják majd a megrendelések teljesítését, s ezzel maguk siettetik a gazdasági panglás bekövetkezését, amitől pedig félnek...” Más lapok még nyíltabban írnak s egyenesen arra hívják fel a kormány figyelmét, hogy ne lassítsa a fegyverkezési hajszát. A New York Herald Tribune odáig megy, hogy „tragikus befejezésnek" nyilvánítja a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírását. Lawrence, a New York Herald Tribune szemleírója szó szerint ezt írja: „Megkondultak a harangok, figyelmeztetik az együgyű és hiszékeny embereket, ne örüljenek a fegyverszünetnek, hanem búslakodjanak.” Mr. Lawrence arra céloz, hogy az Egyesült Államok városaiban és kikötőiben a fegyverszünet aláírása alkalmából megkondultak a harangok, így juttatták kifejezésre örömüket az egyszerű amerikaiak, akiknek a koreai háború csupán hozzátartozóik elvesztését és magas adókat jelentett. Lawrence úr és gazdái szerencsétlenségére Amerikában is — mint a világ többi részén — egyre kevesebb az „együgyű és hiszékeny" ember. A népek tudják, hogy a harangok a fegyverszünet aláírásakor a hadianyaggyárosok és halálbankárok busás nyereségei fölött kondultak meg. De éppen ezért a népeknek most éberebbeknek kell lenniük, mint valaha: • meg kell akadályozzák, hogy a háborús gyújtogatók újra kezdjék. A koreai hősök, egyik kezükben fegyverrel hozzálátnak házaik újjáépítéséhez. A béke harcosainak szerte a világon biztosítaniuk kell, hogy az elpusztított koreai házak valóban fel is épülhessenek. A mi népünknek is megvan a maga feladata abban a hatalmas küzdelemben, amely most a koreai fegyverszünet pontjainak betartásáért és a koreai békekötés kikényszerítéséért indul meg. Mindnyájan lelkes helyesléssel fogadtuk minisztertanácsunk határozatát Korea újjáépítésének segítéséről. Kormányunk határozata adósságunkat rójja le Korea népének, hiszen, amíg mi békében alkottunk, a koreai hősök vérük hullatásával védték a mi békénket is. De nem elég helyeselni minisztertanácsunk döntését. Továbbra is aktívan — s még erőteljesebben, mint eddig — kell hallatni hangunkat. A fegyverszünet megkötésének kikényszerítése legjobb példája annak, hogy a népek beleszólhatnak a nagy nemzetközi kérdések eldöntésébe. Most minden eddiginél erélyesebben kell beleszólnunk. Legyen szavunk oly erős, hogy az óceánontúli profitcápák kénytelenek legyenek tudomásul venni: nem hagyjuk koreai testvéreinket, nem engedjük, hogy Li Szin Man és főnökei zsarolással és fenyegetéssel szerezzék meg azt, amit fegyverrel nem tudtak megszerezni. Hallassuk hangunkat a világ népei sorában, követeljük a végleges békekötést Koreában , és álljanak követelésünk mögött tettek, a mindennapi, országépítő, béketábort erősítő tettek milliói, így járulhatunk hozzá ahhoz, hogy az imperialista barbárok pusztította északkoreai tájakon mielőbb virágzó, békés élet fakadjon. érkezett Többezer cserép színpompás virág augusztus 20-ra A budapesti XI. kerületi „Március 15” virágtermesztő tsz megalakulása óta az év minden időszakában sokezer virággal látja el a főváros virágkedvelő közönségét. A „Szabad Föld” munkacsapat tagjai gondosan ápolják a 80.000 különböző színű szekfűt, 50.000 élénkpiros és rózsaszín gladioluszt. A virágágyak szakaszos beosztásával egész nyáron friss virággal látják el a vásárlókat. A többiek 12.000 cserép krizantémumot, 10.000 cikláment ápolnak és most ültetik át nagyobb cserepekbe a 6000 hortenziát. Ezenkívül ezerszámra nevelik a gloxiniát, aszparáguszt, begóniát és még sokféle más virágot. Augusztus 20-ra 20.000 szál piros, fehér és rózsaszín szekfűt, valamint 8000 szál gladioluszt és többezer cserép virágot hoznak forgalomba. Üzembehelyezték az országos távgépíró automata központot Nagyjelentőségű eseményre került sor a Magyar Posta történetében: a posta műszaki dolgozói kétévi megfeszített munka után, 20 nappal a határidő előtt üzembehelyezték az országos távgépíró automata központot. Az esemény azért nagyjelentőségű, mert Magyarország ezzel egynéhány, iparilag sokkal fejlettebb kapitalista államot megelőz. Mit jelent az országos távgépíró automata központ? A közlekedés- és postaügyi minisztérium postafőosztályán a következő tájékoztatót kapjuk: — Hazánkban az egyes gyárak és üzemek távirataikat csak kézi kezelésű központokon keresztül, a Központi Táviró Hivatal közvetítésével adhatták le egymásnak. Ez az eljárás lassú és korszerűtlen volt. Egyre fejlődő ipari életünk szükségessé tette, hogy a kézikezelésű központ helyett, korszerű gépkappcsolású távgépíró központ létesüljön. A gépkapcsolású távgépíró központ építését a gyárak nem vállalták, s azt legkorábban 1955-re építették volna meg. Ezeket a nehézségeket látva, a posta legkiválóbb műszaki dolgozói brigádot alakítottak és gondos számítások eredményeként vállalták, hogy roncs-anyagokból, saját erejükből megépítik a központot. Felkutatták a roncs-alkatrészeket, összegyűjtötték azokat és hozzákezdtek a munkához. Ezeket az anyagokat csak olvasztóba lehetett volna már szállítani. Vállalkozásuk sikerrel járt. Lelkesedésük átragadt az építőbrigádra is, az idősebb technikusok tanították a fiatalokat és együttes erőfeszítésük eredményeképpen határidő előtt 20 nappal elkészült az automata távgépíró központ. A nagyfontosságú létesítmény biztosítja, hogy Budapest, Győr, Veszprém, Miskolc, Hatvan gyárai, üzemei távgépírógépükkel közvetlen tárcsázással hívhatják fel egymást. A távgépíró automata központ üzembehelyezése azt is lehetővé teszi, hogy még ebben az esztendőben 80 új előfizetőt kapcsoljanak be a távgépíróhasználatba. Az új automata központot Szentpáli Béla, a posta vezérigazgatója helyezte üzembe. A központok bekapcsolása után a posta műszaki dolgozói még ebben az évben fokozatosan bekapcsolják a székesfehérvári, debreceni, szolnoki és szegedi alközpontokat is.