Esti Budapest, 1953. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-21 / 273. szám
A Zahedi-féle katonai diktatúra terrorjának fő súlya tír. Iráni Néppártra (Tudehpárt) zúdult, amely az utóbbi esztendők harcai során ismételten bebizonyította, hogy az illegalitásban is Irán legnagyobb tömegpártja, a nemzeti szabadságmozgalom vezetője. A párt sokezer kiváló harcosát börtönbe vetették, megkínozták, sőt a teheráni katonai ügyészség azt is közölte, hogy a Néppárthoz való tartozást halállal büntetik. Emellett az is jellemezte a terrorhadjáratot, hogy a kormány széles körben kezdte meg azoknak a nemzeti burzsoá rétegeknek, csoportoknak az üldözését is, amelyek — ha a tömegek nyomása alatt és időleges ingadozásokkal is, de mégis eléggé messze mentek bizonyos imperialistaellenes, nemzeti követelések hangoztatásában. A Moszadik-perre tehát olyan időben kerített sort a Zahedi-rezsim, amikor úgy vélte, hogy a Tadeh-párt és a tömege elleni véres terrorjai, valamint a nemzeti burzsoázia említett rétegeinek megfélemlítésével már megteremtette a kellő hangulatot egy ilyen per számára. A tények azt mutatják, hogy a Zahedi-kormány ismét lebecsülte az iráni tömegek harci akaratát és szívósságát, sőt bizonyos értelemben lebecsülte magát Moszadikot is, valamint a nemzeti burzsoáziának azokat a rétegeit, amelyek a közelmúlt esztendőkben küzdeni próbáltak az imperializmus, elsősorban az angol imperializmus politikája ellen. Moszadik a tárgyaláson rendkívül éles hangot ütött meg. Magatartását ezúttal is ugyanazok a korlátok jellemezték, amelyek az utóbbi években az iráni nemzeti burzsoázia politikáját felemássá tették — ezen belül azonban elég bátran szembeszállt a tárgyalóteremben is megnyilvánuló terrorral. Mindenekelőtt teljes élességgel megállapította, hogy továbbra is ő a törvényes miniszterelnök, hogy az államügyész, sőt maga a bíróság is törvénytelen és illetéktelen ügyének megtárgyalására. Moszadik részletesen elmondotta: Irán történelmében még sohasem fordul elő, hogy a sah elmozdította volna a régi miniszterelnököt és a medzsasz, a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül nevezte volna ki utódját. Márpedig Zahedi kinevezésekor ez történt. Arai a bíróságot illeti, a miniszterelnök rámutatott, hogy a medzslisz által hozott törvény alapján feloszlatták az összes katonai bíróságokat és különleges törvényszékeket — s ez a törvény még mindig érvényben van. A hadbírósági tárgyalás tehát törvénytelen. De törvénytelen magának az ügyésznek fellépése is, mert a perben szereplő fővádló — Moszadiknak, mint nemzetvédelmi miniszternek, alárendeltje volt. Márpedig az Iránban érvényben lévő törvények szerint alárendeltek nem szerepelhetnek felettesük vádlójaként és nem lehetnek az ilyen ügyet tárgyaló bíróság tagjai sem. Moszadiknak ezek a jogi érvei kétségtelenül hatást gyakorolnak elsősorban a nemzeti burzsoázia bizonyos rétegeire. Különösen jellemző ebből aszempontból Husszein Makkinak, az iráni állami olajbizottság tagjának fellépése. Makki vezető szerepet játszott az iráni olajállamosítás végrehajtásában Moszadik követője volt. Később azonban nézeteltérések támadtak közöttük, amelyek politikai szakításhoz vezettek. Most Maliki az iráni sahhoz intézett nyílt levelében elismeri Moszadik jogi érvelésének helyességét, kijelenti, hogy nem tartja illetékesnek a katonai bíróságot és hangoztatja, hogy a miniszterelnököt csak a nemzetgyűlés engedélye alapján lehetett volna bíróság elé állítani. Ez a fellépés azt mutatja, hogy a helyzettel és a per vitelével I Kék Dunaszalonban I. kerület Ybl Miklós-tér (volt Várkert Kioszk) minden este Mezei Mária és Ciffra György művészestje . A TSC Szombat, vasárnap kivételével. HIRDESSEN AZ ESTI BUDAPESTBEN A hirdetéseket felveszi az Állami Hirdető Vállalat. V., Felszabadul ak. tér 1. szám. &BOOMST SZOMBAT, 1953 NOVEMBER 21. A Moszadik-per • Az iráni nép növekvő harca az imperializmus ellen Ezen a héten csúcspontja felé közeledett az utóbbi évek iráni történelmének egyik legdrámaibb fejezete, a Moszadik-per. Az imperialista sajtó mindent elkövetett, hogy harsogó színekkel, „szenzációsan” tálalt részletekkel elterelje a figyelmet ennek a pernek politikai lényegéről. Aprólékosan beszéltek ezek a lapok arról, hogy Moszadik „sír és alszik” a tárgyaláson, hogy fázik és olajkályhát kért, hogy szívrohamot kapott és gyors orvosi segítséggel kellett magához téríteni. A nemzetközi közvélemény figyelmét azonban ezeknek a részleteknek felnagyításával és eltorzításával sem sikerült elterelni azokról a jelenségekről, amelyek éppen a perijén, illetve pert kísérő események során tárultak fel különös világossággal és élességgel. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy Moszadik miniszterelnök perét a Zahedikormány — amely az amerikaiak által megrendezett katonai puccs segítségével került hivatalba,— többhetes, véres terrorhadjárata előzte meg, amelyek Moszadiktól jobbra állottak, s amelyeket a Zahedipuccs előtt az imperialistáknak a nemzeti burzsoázia olyan csoportjai is elégedetlenek, sikerült kivonni a miniszterelnök hatása alól. Ennél sokkal lényegesebb a Moszadik-per politikai hatása és a miniszterelnök politikai magatartása a bíróság előtt. A tények azt mutatják, hogy a tárgyaláson A Moszadik az angol imperializmussal szemben teljes élességgel lépett fel. Kijelentette például, hogy „minden szerencsétlenség”, amely az utóbbi félévszázad alatt Iránt érte, az angol mesterkedések és intrikák következménye volt”. Noha ezt a teljesen nyílt és éles hangot a miniszterelnök ezúttal is az a külföldiek kívánságainak”. Az iráni tömegek, amelyek természetesen rendkívül nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik a per lefolyását, gyorsan és nagy erővel mozdultak meg, s angol imperializmus tevékenységének elítélésére korlátozta, a bírósági terror légköre ellenére is elment addig, hogy általában „szótemelt külföldiek” uralma ellen. „Perzsa vagyok és egész életemben a gyarmatosítás ellen küzdöttem” — mondotta, majd kijelentette, „sok bűnnel vádolnak, de úgy vélem, csak egy úgynevezett ,bűnt követtem el, mégpedig azt, hogy fellépésük azt mutatta, hogy az eddiginél sokkal nehezebb körülmények között, a fasiszta típusú terror, a katonai diktatúra fokozódó szorítása közepette is készek folytatni a küzdelmet, nem voltam hajlandó engedelmeskedni Erre mutattak azok a tömegtüntetések, amelyek a teheráni bazárnegyedben, az egyetem, valamint az igazságügy minisztérium épülete előtt zajlottak le, s amelyek a csendőrség brutális beavatkozása, sortüzei után sem vesztettek erejükből. A Zahedi-rezsim magatartása megmutatta, hogy fél ezeknek a tömegfellépéseknek erejétől, hatásától. Ezért léptettek életbe gyakorlatilag ostromállapotot a fővárosban a per ideje alatt, ezért kobozták el azokat a lapokat, ameknél részletesebb tájékoztatást közöltek a per lefolyásáról, s végül ezért nem engedték meg K Moszadiknak, hogy teljes védekezését elmondja a bíróság előtt. A lapé Iran című lap ezért írta: „Várjon miket mondhatott Moszadik' a katonai bíróság miart, hogy a kormány úgy meg ér rémülve tőle’?" A Teheránban és más iráni városokban a terror és a gyülekezési tilalom ellenére megismétlődő tömegtüntetések egyben késői figyelmeztetésül szolgálhatnak a nemzeti burzsoázia politikusai és személyszerint Moszadik számára — hiszen megmutatják: melyik az a jó erő, amely egyedüli támasza a gyarmatosítás ellen folytatott küzdelemnek. Az ügyész — mint ismeretes — haldt két Moszadikra. Jellemző azonban, hogy egyes tőkés lapok már a per megkezdése előtt rámutattak Moszadik személyes sorsától függetlenül egy ilyen ítélet kétélű voltára. „Ha Moszadikot halálra ítélik — írja a Nese Statesman and Nation — a felelősség legnagyobb részét az angol és amerikai kormányra fogják hárítani, amelyek szinte rikácsolnak az örömtől, amióta csak... az államcsínyt végrehajtották ... Az a feltevés, hogy az új kormány hirtelen figyelmen kívül hagyhatja a tömegek impenalistaellenes érzelmeit — nem egyéb néhány nyugati üzletember és diplomata üres ábrándozásánál” Az ilyen és az ehhez hasonló hangokat bőségesen igazolták a Moszadik-pert kísérő iráni események, a terrorral szembeszálló legkülönbözőbb tömegmegmozdulások. A Moszadik-per eddigi legfőbb tanulsága éppen az, hogy megmutatta: a terror ellenére is elevenen élnek Iránban azok a tömegerők, amelyek egyedül képesek eredményes harcot vívni az ország függetlenségéért, szabadságáért. OCX000060000000000000 MINDENT MEGJAVÍT A LAKASKARBANTARTÓ! Sürgős javítása ügyében este 9 óráig hívja Az I. kerületben: A VII. kerületben: A XIII. kerületben: 360-675 114-665 416-946 telefonszámokat és 12 óra alatt lakására küld az I., VII. és XIII. kerületi LAKASKARBANMIO Kft. Szövetkezeti dolgozók a lakosság szolgálatában! EJET ELKELŐIÜLEGESSÉG : „HALTOROS" VACSORA a Csillag Halásztanyában, VI. Bajcsy Zsilinszky-út . Minden este Veres Károly és népi zenekara muzsikál. Sokhey nyilatkozata a Pakisztán és az Egyesült Államok között készülő katonai egyezmény ellen DELHI, november 21. Sokhey, az Indiai Országos Béketanács alelnöke Delhiben november 19-én sajtóértekezletet tartott. Nyilatkozatában hangsúlyozta, „sürgős és létfontosságú probléma, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja törvényes helyét a Biztonsági Tanácsban. Nem biztosítható a tartós béke, ha kizárják az ENSZ-ből a világ lakosságának egynegyedét.” Nyilatkozata további részében hangsúlyozta: a Pakisztán és az Egyesült Államok közöttjelenleg megvitatás alatt álló katonai egyezmény közelebb hozza a hidegháborút, ezért „nekünk erősen támogatnunk kell kormányunkat abban az erőfeszítésben, hogy rávegye az Egyesült Nemzetek Szervezetét igazi funkciójának teljesítésére." Iránban tiltakoznak az olajipar átengedésének terve ellen TEHERÁN, november 21. (TASZSZ) Az Azerii című lap, azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek „nemzetközi társaság" alakítását indítványozzák az iráni olajipar igazgatására amerikai, angol és francia tőke bevonásával, ezeket írja: „Ez a társaság az egykori Angol-Iráni Olajtársaság ikertestvére lesz, mindössze azzal a különbséggel, hogy a múltban csupán az angolokkal volt dolgunk, most pedig Franciaországgal és az Egyesült Államokkal is.” Az Egyesült Államok beavatkozik India belügyeibe DELHI, november 21. Travankor-Kocsin indiai államban törvényhozó testületi választásokra készülnek. A sajtó hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok különböző szervezeteken keresztül beavatkozik Travankor-Kocsin állam belügyeibe. Mint a Desabhimani című lap jelenti, az amerikai ügynökök meg akarják vásárolni a választókat azáltal, hogy a katolikus szervezeteken keresztül tejport osztanak ki. --------------------- bob Kit» Grönland ? KOPENHÁGA, november 21. (TASZSZ) Grönlandot az amerikaiak már régen támaszpontjukká változtatták, noha a dán alkotmány értelmében Grönland közvetlenül Dániához tartozik A helyzet ma már odáig fajult, hogy a dánoknak engedélyt kell kérniük az amerikaiaktól a grönlandi repülőterek használatára. Az Information című lap jelentése szerint a skandináv repülőtársaságnak csak hosszú tárgyalások után engedélyezték a Söndre Ström-Fjord-i repülőtér használatát. Nyugatnémetországi életforma Conant, nyugatnémetországi amerikai főbiztos csütörtökön és pénteken Münchenben tartózkodott ahol megbeszélést folytatott Ehard, bajor tartományi miniszterelnökkel. A Neue Zeitung című amerikai lap szerint Conant ellenőrző látogatást tett az amerikaiak úgynevezett „szabad Európa”-rádiójánál. Bonn körül rövidesen minden útvonalat robbanókamrákkal látnak el — jelentette a Stuttgarter Nachrichten című polgári napilap. A lap ehhez hozzáfűzte: „A szövetségi köztársaság számos más stratégiai pontján már régebben foganatosítottak hasonló intézkedéseket.” A ruhrvidéki bányákban ebben az esztendőben eddig öszszesen 1046 bányász járt szerencsétlenül, közülük hat belehalt sérüléseibe. Schulz, üzemi tanácselnök a marsi „Brassert"bánya dolgozóinak gyűlésén rámutatott a ruhrvidéki bányászok kíméletlen kizsákmányolásának következményeire: míg a bányászok szociális helyzete állandóan rosszabbodik, a bánya, tulajdonosok nyeresége lényegesen növekedett. Ai, Egyesült Államok „ajándéka“ NEW YORK, november 21. (TASZSZ) Az United Press hírügynökség washingtoni tudósítójának közlése szerint Carney tengernagy, az amerikai haditengerészet vezérkari főnöke egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben két torpedórombolót bocsát a csangkajsekista csapatok rendelkezésére. 300000000000000000000000000OOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOCXJOO. ooooooooooooooooooooooooooooooooooooy, Túz-„eset66 ,A görög mitológia szerint a tűz „feltalálása" Prometheus görög titán nevéhez fűződik, aki egy szép napon nagy ribidiót okozott az istenek házatáján. Úgy látszik, valamelyik szolgálatban levő isten elbámészkodott és ezalatt Prometheus lelopta a tüzet a földre, az embereknek.. A jóisten szörnyű haragra gerjed, és a vakmerő titánt büntetésből egy sziklához táncoltatta. Mindebből következik: már abban az időben sem volt kifizetődő vállalkozás a tűzzel játszani. Ma sem jó. Sem a titánoknak, sem az egyszerű halandónak, sőt — mint a továbbiakból kiderül — még a tűzoltónak sem. Na de ne tüzeljünk mindjárt az elején, menjünk csak sorjába. A minap valamit hegeszteni kellett a Kőbányai Textilművek hengerraktárában, s mint ez ilyenkor szokás, értesítették erről az üzemi tűzőrséget Vörös József tűzoltó-örvezető annak rendje-módja szerint meg is jelent a tett helyén. Megállapította, hogy tűzveszély nincs, különösebb tűzbiztonsági intézkedést nem kell „foganatosítani”. Virág József villanyszerelő ekkor óvatosan szóba hozta: nem kellene-e vödörben vizet készíteni a villanymotor mellé, ahol a hegesztést végzik. Nem hangzott a rövid, de érthető válasz. Ám a villanyszerelő úgy vélekedett: itt van ugyan a tűzoltó, de egyik-másik neveletlen szikla esetleg nem veszi tudomásul a tűzfegyelmet és még egy örvezetői sarzsit viselő tűzoltó jelenlétében is pattogni merészel. Letakarta tehát vizes ruhával a villanymotort, nehogy baj történhessék. Mielőtt megkezdték a munkát, odaérkezett a tűzoltójárőr. ők is engedélyt adtak a hegesztésre. Nagy kő esett le a hegesztő szívéről, s nekilátott a munkának. Hogy-hogy nem, egy szikra mégis bepattant a motorházba és meggyújtotta a benne levő pamutpihéket. A motor füstölni kezdett. Mindenki nyugodt volt, elvégre ott függnek az oszlopokon a fölismert gázoltó készülékek, sőt valódi tűzoltóban sincs hiány. Igen ám, csakhogy aki tűzzel bánik, mindenre készüljön el, mert könnyen meglepetés ért. A mi tűzoltónk ugyanis kijelentette: a tüzet nem ő okozta, miért oltsa el? Melege lett erre a hegesztőnek és a villanyszerelőnek, jobbra-balra telefonálgattak, mire megérkezett a tűzőrség szolgálatvezetője, Somogyi őrmester. Közben Vörös tűzoltót hosszas könyörgés, rá- és beolvasás után sikerült rávenni, hogy az egyik gázoltókészülékkel oltsa a tüzet. A motorban levő pihék azonban, ha már egyszer tüzet fogtak, nem akarták magukat egykönnyen megadni, s izzattak tovább. A tűzőrség parancsnoka ekkor sem vesztette el a fejét. Kiadós előadást rögtönzött azokról a tűzbiztonsági rendszabályokról, amelyeket beosztottjának végre kellett volna hajtania. Az csak természetes, hogy a tűzveszély végleges elhárításáról — ő is elfeledkezett.. A tüzet végül is a villanyszerelő oltotta el, a két hivatásos tűzoltó szakszerű szemlélődése mellett. Aki keres, az talál erre is magyarázatot. A tűzoltók azért nem merték könnyű szívvel használni a gőzeitől, mert már ezévi tűz-előirányzatukat teljesítették. A jövő évre előirányzott edzői óival pedig — ugyebár csak, 1954-ben szabad tüzet „elgázolni". Elvégre rendnek kell lenni. Különben is a tűzoltók előtt nyílt titok, hogy tüzet okozni könnyű, de gázoltót igényelni nehéz. Mindezek után döntsék el a szakértők, ki vet, merészebb: az a bizonyos titán aki ellopta az isteneid! a tüzet vagy a mi tűzoltóparancsnokunk, aki a tűzoltás helyett vizet prédikált... (b. e.)