Esti Budapest, 1955. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

Az Egyesült Államok kormánya nem ad útlevelet a Kínában elítélt amerikai pilóták hozzátartozóinak WASHINGTON, január 28. Már jelentettük, hogy a Kí­nában kémtevékenység miatt elítélt amerikai pilóták közül ötnek a hozzátartozója enge­délyt kért, hogy élve a kínai népi kormány­ nyújtotta lehető­séggel, a Kínai Népköztársaság­ba utazhassák. Az amerikai kormányszervek azonban nem teszik lehetővé, hogy ezek a hozzátartozók elítélt rokonaik­hoz utazzanak. A nyugati hírügynökségek washingtoni jelentése szerint Dulles külügyminiszter csü­törtökön levélben értesítette a Kínában elítélt amerikai repü­lők családját arról, hogy „az amerikai kormány elhatározta: egyelőre nem ad útlevelet a Kínába utazáshoz“. Dulles azzal a kevéssé meggyőző érveléssel indokolta ezt a döntést, hogy az útlevelek kiadása „elővigyázat­lanság“ lenne. (MTI) Atomkonszern létesült Nyugat-Németországban BERLIN, január 28. Bonni jelentések szerint Nyugat-Németországban új, ha­talmas konszern létesült, amely atomháborús célokat szolgál majd. Az eddigi közlemények­ből kitűnik, hogy a konszern­ben részt vesz Nyugat-Német­­ország 16 legnagyobb fémipari, elektrotechnikai és vegyipari trösztje, köztük a Krupp-, a Siemens- és a Bayer-műveik is. A konszernben vezető szerepet játszanak azok a háborús bű­nösök, akiket 1947—48-ban a nürnbergi nemzetközi bíróság elé állítottak az I. G. Farben­industrie irányítói elleni per­ben. Az új konszern nemcsak az Adenauer-kormány bizalmát élvezi, hanem az amerikai im­perialisták támogatását is. Erre vall az, hogy az atomipari egye­sülés elnöke dr. Götzlker lett, a düsseldorfi bank egyik vezetője. Götzker kölcsönök folyósítása mellett az összekötő szerepét tölti be az amerikai trösztve­zérekkel. (ADN) Anglia nem vállalt kötelezettséget Csang Kaj-sek uralmának fenntartására Az angol külügyminisztérium állásfoglalása a tajvani kérdésben LONDON, január 28. A Reuter washingtoni jelen­tése szerint Eisenhower elnök csütörtökön értekezletet hívott össze, amelyen az amerikai fegyveres erők tajvani mozdu­latairól volt szó. James Ha­­gerty, a Fehér Ház sajtótitkára, csütörtökön nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek, s közölte, hogy a Tajvan körüli esetleges amerikai beavatkozás kérdésé­ben Eisenhower személyesen dönt. A Reuter londoni jelentése szerint csütörtökön sajtótudósí­tók megkérdezték az angol külügyminisztérium egyik szó­vivőjét, milyen álláspontra he­lyezkedik Nagy-Britannia a tajvani kérdésben. A szóvivő kijelentette: „Anglia nem vál­lalt közvetlen kötelezettségeket arra, hogy fenntartsa Csang Kaj-sek tábornok uralmát For­­moza szigetén.­ (MTI) „Az építőipar minden dol­gozójához .­így kezdődött a szovjet sajtóban nyilvánosság­ra hozott felhívás, amelyet a Kremlben tartott, a párt és a kormány által összehívott de­cemberi értekezlet kiadott. Va­kosók és mérnökök, építészek és szakmunkások, tervezők és tudósok beszélték meg ezen az értekezleten, hogyan lehetne még magasabb színvonalra emelni az építőipart, még szebbé, még gazdagabbá tenni a szovjet emberek életét. A Szovjetunióban talán egyetlen szakma, egyetlen hi­vatás sem olyan népszerű, mint az építőmunkásoké. S ta­lán egyetlen gazdasági ág sincs, amely olyan hatalmas területet ölelne át, mint az építőipar, hiszen e hatalmas országban nincs egyetlen hely, egyetlen sarok sem, ahol ne építkezné­nek. Vasba és acélba öntött alko­tások példázzák a szovjet épí­tőmunkások ragyogó eredmé­nyeit. Egyedül a háború utáni években 8000 állami nagyüze­met állítottak helyre, vagy épí­tettek, tegyük ehhez még hoz­zá, az ezer és ezer kilométer hosszan húzódó új vasúti sí­neket és utakat, raktárakat és hidakat. A városokban és mun­kástelepülésekben 200 millió négyzetméter új lakóterületet építenek, ez 5 millió összkomfortos új lakást jelent. S ezenkívül még építettek négy és fél millió házat a vidéken, nem is be­szélve az oly fontos kulturá­lis létesítményekről, mint az iskolák, kórházak, klubok, mo­zik és szanatóriumok. A legutóbbi nyolc évben az építőmunkálatok két és félsze­resükre növekedtek. Nem cso­da tehát, hogy a Szovjetunió­ban az „építőmunkás“ szót szeretettel, tisztelettel ejtik ki. Szinte ez a szimbóluma a bé­kés építőmunkának. A kopár sztyeppéken, a hegyekben és a tengerpartokon, mindenütt új üzemek és gyárak ablakai vi­lágítanak, gátak és erőművek emelkednek. Ha figyelembe vesszük a há­ború óta épült összes új épü­letet, akkor kiderül, hogy a szovjet építőmunkások alig 8 esztendő alatt 110 olyan nagy­ságú várost építettek, mint a háború előtti Sztálingrád. Ilyen körülmények között természetes az a nagy érdeklő­dés, az a feszült figyelem, amellyel az egész ország az építőipari konferencia tanács­kozását követte, hiszen a hatá­rozat közvetlenül érinti min­den szovjet ember anyagi és kulturális szükségleteit, min­dennapi életét. Új, grandiózus építési pro­gram körvonalai rajzolódnak ki. Jellemző, hogy 1954-től 1956 végéig a Szovjetunióban mintegy 4000 új üzemet létesí­tenek a tömegfogyasztási cik­kek gyártására. S persze nem szabad elfelejtkezni a nehéz­ipar további fejlődéséről, az új kohók, erőművek építéséről sem. A lakásépítés pedig a leg­közelebbi években messze túl­szárnyalja az eddig elért szín­vonalat. Mint a városi építke­zés minisztere, a konferencián elmondotta, 1955-ben megháromszorozódik a lakásépítési program. Számtalan ipari és középület nő majd ki a földből, különösen azokban a körzetekben, ahol a sokmillió hektár szűzföldet ve­szik művelés alá. Mindennek, e megragadó ütemű építésnek az alapfeltéte­le a hatalmas építőipar. A Szovjetunió rendelkezik egy ilyen iparággal, amely a szov­jet népgazdaság egyik legjelen­tősebb ága. Ehhez tartozik a magasfejlettségű építőanyag­ipar, amely percnyi szünet nélkül önti a cementet, betont, téglákat. Az építkezés ütemét példátlanul meggyorsítják az előregyártott elemek. Jellem­ző, hogy Moszkvában, Lenin­­grádban és más városokban egy nyolcemeletes lakóházat 8—10, egy ötemeletes nagy előregyár­tott elemekből összeállított is­kolát pedig 4 hónap alatt épí­tenek fel. Moszkvában egyedül 1954-ben egy millió négyzetmé­ter új lakóterületet adtak át a dolgozóknak. S a szovjet szak­emberek, munkások és mérnö­kök, tudósok és technikusok még ezzel sem elégednek meg, új és új módszerekkel, ötletekkel fokozzák e hatalmas iparág gépesítését. Gondolnak a növekvő nyers­anyagszükségletre is, s ezért az elkövetkező három évben 600 új üzemet létesítenek, s így a vasbeton alkatrészek elő­állítását megötszörözik. Ezek az eredmények, ezek a messzemutató tervek bizo­nyítják, milyen lendülettel va­lósítja meg a szovjet nép a párt és a kormány határozatait a népjólét emeléséről, milyen gyors ütemben növekszik, iz­mosodik a szocialista nagy­hatalom gazdasági ereje. (V. Szokolovszkij cikke nyomán.) A­Z é­rettségi bizonyítvány SZÍNES, MAGYARUL BESZÉLŐ SZOVJET HÍM AZ IFJÚSÁGRÓL... A TANULÁSRÓL... A SZERELEMRŐL... &BUMPIST PÉNTEK, 1955 JANUÁR 28.2 K­ülföldi Hírek Francia parlamenti bizottságot küldenek Algírba A nemzetgyűlésnek a tenge­rentúli területekkel foglalko­zó bizottsága kijelölte annak a parlamenti bizottságnak tag­jait, mely a közeli napokban Algírba utazik, hogy tanulmá­nyozza a helyzetet. A bizott­ság egy kommunista, két szo­cialista, egy MRP, egy köztár­sasági szocialista (volt gaulle­­ista), egy független és egy ra­dikális képviselőből fog állni. (MTI) Az algíri terror Algírban egy büntetőtör­vényszék tízévi börtönre ítélte Ban Boazizt, Szuk-Ahrasz vá­ros községi tanácsosát, aki el­len fegyverrejtegetés miatt emeltek vádat. Ugyanez a tör­vényszék több más algirit is többévi börtönbüntetésre ítélt vele együtt. Leonard főkormányzó ren­deletet írt alá, amely „mozgó vidéki rendőr­alakulatok“ fel­állításáról intézkedik. (MTI) 390.000 könyvtár működik a Szovjetunióban A Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a Szovjetunióban 1954- ben 1,2 milliárd kötet könyvvel körülbelül 390.000 könyvtár állt a szovjet emberek rendel­kezésére. (TASZSZ) A burmai kormány intézkedé­seket tesz a Kínával folytatott kereskedelem könnyítésére A burmai kormány a népi Kínával folytatott kereskede­lem elősegítése érdekében el­határozta, hogy enyhít a kivi­telt szabályozó rendelkezése­ken és nemzetiségre való tekin­tet nélkül minden cégnek en­gedélyezi a kivitelt — jelenti a burmai kereskedelmi mi­nisztérium közleménye. (MTI) Évtizedek óta fakaszt mosolyt Beszélgetés Boross Gézával Amikor elterjedt a hír, hogy Boross Géza, a Népiköztár­saság érdemes művésze kitün­tetést kapta, barátai, dolgozó­társai, mindazok, akik szeretik, jókívánságaikkal halmozták el. Percenkint keresték telefonon. Lakásán látogattuk meg a gyengélkedő művészt. Válla, karja fáj. Mint mondja: ez a korral jár. Ezt nehéz elhinnünk, ha mosolygós arcát nézzük. Boross Géza évtizedek óta fakasztja mosolyra a pesti kö­zönséget. Nagymamák és nagy­papák már azok, akik 1907-ben a Modern Színpadon derültek vidám dalain... Boross Géza ma is a régi, s ha érzi is kar­jában az időjárás változását, bizonyosak vagyunk, hogy nem­sokára ismét színpadon talál­juk. — A színész egy darab­­kere­tében játszik — mondja. — De a szólistának más a helyzete. Sok ideje nincs. Vagy megnyeri perceik alatt a közönséget vagy nem. Ezért a rendelkezésére álló időben szívét-lelkét kell, hogy nyújtsa. Ha a színész már népszerű lett, persze könnyebb a helyzete, akkor már a közön­ség bizalmát élvezi. Viszont vi­gyáznia kell, hogy ezzel soha­se éljen vissza. — Az a színész, aki szólózik, a sikert is, a bukást is egyedül „aratja". A közönség ritkán mondja, hogy a kupié rossz, csa­k az előadót hibáztatja. — Megtörtént-e — vetjük közbe — hogy sikertelenség „koronázta“ fellépését? — Előfordult, de csak­ elvét­ve. — Hogy lesz-e sikere a kupiénak vagy sem — foly­tatja Boross Géza az előbbi té­mát — az a zenéjétől is függ. Nem panaszkodhattunk, a há­romfelvonásos nagyoperettek zeneszerzői, Kálmán Imre. Szir­mai Albert zenésítették meg az akkori kabarészámokat. — Művészi pályáján mindig kabaréban lépett fel? — kér­dezzük. — Nem. Budapestnek majd­nem minden színpadán szere­peltem, de a kabarét sohasem akartam elhagyni... S nem is hagytam el. — Néhány szót a mai kaba­réról — kérjük búcsúképpen. — Nagyon szeretem a Vidám Színpadot. Kollégáim, művész­társaim végtelenül kedvesek. S — az „öregekről“ nem akarok szólni — a fiatalokat nagyon tehetségeseknek tartom. Azt hiszem, a közönségnek ugyan­ez a véleménye. Elbúcsúzunk Boross Gézától. Mielőbbi gyógyulást kívánunk. Remélhetőleg hamarosan a színpadon ismét találkozunk vele. Révai István Csokonai emlékünnepségek Csokonai Vitéz Mihály halá­lának 150. évfordulója alkal­mából tegnap este a Zeneaka­démia nagytermében közös em­lékünnepélyt rendezett a Haza­fias Népfront, a Társadalom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Veres Péter megnyitó szavai után Juhász Géza egyetemi ta­nár mondott ünnepi beszédet. Az emlékestet művészi mű­sor zárta be. * Tegnap délelőtt a városligeti Művész sétányon álló Csoko­­nai-szobornál koszorúzási ün­nepséggel adóztak nagy köl­tőnk emlékének. KITŰNŐ KONYHA - JÓ SZÓRAKOZÁS VÁRJA A GUNDEL ÉTTEREM VÁLLALAT éttermeiben A HUNGÁRIA-SZALONBAN új műsor, 11 órai kezdettel. Marietta, Csonka Endre, Potassy KISS ELEMÉR és szólistái. VASÁRNAP DU. 5 ÓRAI TEA Tánc reggel 5-ig A HUNGÁRIA KÁVÉHÁZBAN esténként és vasárnap délután a Harmónia-zenekar hang­versenyez KONTRA ANTAL vezetésével. ÖSSZEJÖVETELEKRE KÜLÖNTERMEK LEVESKÜLÖNLEGESSÉGEK GUNDEL-ÉTTEREM HORVÁTH ELEMÉR és népi zenekara muzsikál. RENDEZVÉNYEKRE KÜLÖN TERMEK ÉTEL- és ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK RÓZSADOMB-ÉTTEREM (Keleti Károly utca 9.) LAKATOS TÓNI és népi zenekara muzsikál. Minden csütörtökön szegedi halászlé, szombaton sólet HÁRMASHATÁRHEGYI-ÉTTEREM egész éven át nyitva. TÖRÖK GÉZA és zenekara muzsikál. FRISSEN SÜLT KÜLÖNLEGESSÉGEK Hogyne jutnának végül is az anyakönyvvezető elé a fia­talok, hiszen nem gyalog, nem szekérrel,­­ hintán jár a sze­relem Urbán Ernő új filmjé­ben, melyet hamarosan be­mutatnak a budapesti film­színházak. Urbán Ernő bájos, vidám történetet írt, kicsit ki­gúnyolja a maradiságot meg a fennhéjázást, de azután mégis összebékíti a két rokonszen­ves szerelmes szüleit. Közben azonban eltelik néhány, iz­galmakkal zsúfolt nap, meg­ismerjük az egyik balatonmel­­léki tsz életét, s sokat neve­tünk a film tréfáin, a szerző vígjátéki leleményén. Mind­végig jól szórakozunk és a rendezés ötletessége, fordula­­tossága­ még a szembeötlő dra­maturgiai következetlensége­ket is elfeledteti. Szép sikert jósolunk a filmnek. Ami nem gyerekjáték A gyerekjáték­készítés sem­­ gyerekjáték. A ka­rácsony óta eltelt hetek alatt tettem szert erre az új, s részemre meglepő tapasztalatra. Fiam révén ke­rültem közelebbi kapcsolatba né­hány játékszerrel, apró iskolai táblá­val, lánctalpas da­ruval, képes mesés­könyvvel, ismeret­len célt szolgáló kétkerekű kocsival és más effélékkel. Kezdjük a nem mindennapi táblá­val. Három lábá­val bajosan ne­vezhető állvány­nak , legfeljebb dűlvénynek, mert a három láb leg­alább háromfelé csúszkál. Megállí­tani, hogy írni is lehessen rajta, nemcsak egy gye­reknek, hanem még egy felnőttnek is becsületére válik. (Gyerekjáték — felnőttek részére.) Maga a tábla pe­dig! — külön feje­zet a gyerekjáté­­kok történetében. Kezdetben fekete vala, olyan, mint ahogy tréfás rejt­vényeken csupa fe­ketével jelzik a né­ger­ek boxmeccsét az alagútban. Né­hány nappal ké­sőbb viszont nagy meglepetésünkre alaposan megválto­zott: olyan lett, mint heves januári hózivatar a Mátra felett. A változás oka, mint kiderült, egy­­szerű: a fekete fes­ték, se szó, se be­széd, lepergett. Fe­hér krétával már kissé bajos írni raj­ta, mert nehezen látszik. Talán majd feketével lehet, ha egészen lehullik a festék ... Ehhez vi­szont azt hiszem, még néhány napot várnunk­­kell. Igaz, azt mond­hatná valaki, hogy mit akarok 15 fo­rintért, ugyanis­­ kb. ennyibe került a kistábla. Azonban a drágább játékok­­nak sem kell a szomszédba men­­niük a gyengébb kivitelezésért. A több mint 70 forintos daru már a harmadik nap javításra szorult, két kereke levált. (Minden különö­sebb beavatkozás nélkül.) Három és féléves tulajdonosa ugyanis még társ­bérlői rosszakarat­tal sem nevezhető „rontópárnak". Lakásunk kará­csony óta egyre in­kább gyerekjáték­­javító műhelyhez kezd hasonlítani. A kétkerekű kis­kocsi kerekeit pe­dig vígan, szinte csámcsogva eszege­ti a rozsda, ha jól megy, egy szép reggelre semmi sem marad belőle. Új játék, régi rozsda­foltokkal — ugye, kissé mégis furcsa? Igaz tehát? A gy­erek játékkészítés sem gyerekjáték. Molnár Károly M­EGHÍVJUK önt és ismerőseit a HANGULAT eszpresszóba (Nyugati­pályaudvar épület) i. e. 11 órától 19 óráig Pressen­ este 21 órától éjjel 3 óráig ZENE ♦ TÁNC ♦ MŰSOR Fellépnek: KAZAL LÁSZLÓ, KARDOS MAGDA, PÉCSI GIZI, BOGÁR RICHARD, KOVÁCS ERZSI, SZELLAY KATA és Kalmár Rezső hattagú művészegyüttese UTASELLÁTÓ

Next