Esti Budapest, 1955. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

.Nagy öröm ért minket, az Egyesült lírak dolgozóit — írja levelében Peszeki Ádámné, a katódgyártás dolgozója. — Gyárunk és üzem lett, sőt megkaptuk a Kohó- és Gépipari Minisztérium vándorzászlaját is! Most nagyobb lendülettel, szorgalommal dolgozunk, mint eddig. Nem szeretnénk kiengedni kezünkből — ebben a negyedévben sem — az élüzem-jelvényt, sem a vándorzászlót. Remélem, sikerül. Mi rajta is leszünk. Eddig a felszabadulási versenyben jobbnál jobb eredményeket értünk el — ez a biztosíték.“ A levélben kapott híradás alapján érdeklődtünk a verseny eredményeiről. Az Egyesült Izzóban a katódgyártás készíti a rádiócső „lelkét“, a katodokat. S hogy a katódgyártás jól dolgozik-e vagy sem, azt elsősorban a rádiócsőgyártás eredményeiből láthatjuk. Ez az üzemrész pedig 108,5 százalékra teljesítette februári tervét. Egyetlen óra kiesésük sem volt a katódgyártók miatt — időben megkapták a szükséges alkatrészeket. Sok jó dolgozója van a katódgyártásnak. Egyik brigád például azt vállalta, hogy a felszabadulási versenyben a terv szerinti napi 6 ezer darab rádióalkatrész helyett 12 ezret készít. Az ügyes, gyorskezű kollektíva általá kán háromezerrel túlteljesíti vállalását, és kitűnik jó minőségű munkájával is. Molnár János elvtárs, az ÉM 22-es Építőipari Vállalat technikusa szerkesztőségünkhöz küldött levelében megdicsérte Süttő Géza szerszámkészítő lakatost, megírta róla, hogy milyen jól dolgozik a felszabadulási versenyben. — Tönkrement a 21 tonnás excenter-prés csapágya és tengelye — mondta Rózsa Jenő elvtárs, a vertikális osztály vezetője. — Pedig ez a gép lakatosműhelyünk fő erős— Az Esti Budapest nagyon keveset foglalkozik a sütőmunkásokkal, pedig igen fontos cikket, a mindennapi kenyeret készítik — írták levelükben az V. és VI. kerületi Sütőipari Vállalat dolgozói. Mi tűrés-tagadás, igazuk van. Hogy a hibán javítsunk, megnéztük mit vállaltak a felszabadulás tiszteletére és hogyan teljesítik felajánlásukat. — Februári tervünket 126,3 százalékra teljesítettük — mondja Bata Lajosné alapszervi párttitkár. — Többet is elérhettünk volna, ha egy hét múlva jó volt a gép.. sége. Gyorsan meg kellene javítani, mert különben a lakásépítkezések is késhetnek, hiszen az ablakok, az ajtók szerelékeit, a lépcsőkorlátok vasszerkezetét részben ezen a gépen munkáljuk. A lakatosok elgondolkoztak. Tudták: igen bonyolult munka a gép javítása. Szétszedni, a kopott részeket kicserélni, új tengelyt esztergálni — beletelik több mint két hét. — Én vállalom — szólalt meg néhány perces csend után Süttő elvtárs. — Igaz, van már fogadalmam április 4-re, de ezzel még megtoldom. Tíz nap Mint minden sütőipari vállalathoz, az V. és VI. kerületihez is érkezett panasz a minőségre, de legfőképpen a szállításra. — Későn érkezik a sütemény és a kenyér is — kifogásolták az üzletvezetők. A szállítás dolgozói restelltek magukat emiatt és elhatározták: csökkentik a késői szállítás okozta bosszúságot. Versenyre hívták a sütőipar valamennyi szállítási dolgozóját. Azóta már levelet is kaptak az I. sz. Közétkeztetési Vállalattól, amelyben megdicsérik Haszender időben megkapjuk a fonalat. J No, de ebben a hónapban majd rápótolunk. Már megvan azt anyag, jól indult a felszabadulási verseny utolsó hónapja .. *5 dolgozhatnak azután már Majd a múlva már présen. Néhányan a kijelentés megcsóválták a fejüket, sok meg ezt mondták: meglátjuk... Még tíz napig sem kellett várni, mert egy hét múlva a gép az új csapággyal és tengellyel megindulhatott. Már dolgoznak is rajta. Süttő elvtárs jó munkája is nagyban segítette, hogy az új- pesti Árpád úton 23, a Csarnok téren pedig 43 lakás határidő- re elkészült. A boldog tulajdo-nosok késedelem nélkül köl- tűzhettek be új otthonukba. Sándor árukihordót, mert korán reggel megkapják a kenyé-rét, süteményt. A vállalat többi dolgozója, a minőség javítására, a választék bővítésére tett felajánlást.« Amit megígértek , megtart-; ják. Ebben az évben mindöszsze három reklamáció érkezett. (keletien volt a kenyér, kisebb volt a zsemle.) Néhány hete megkezdték a kuglói, a diabetikus- és a graham-kenyér gyártását, s nem;sokára rétessel is meglepik a vásárlókat. tgari LÁTOGATÁS a atom levél nyomában Jól indult a felszabadulási verseny utolsó hónapja Staszender Sándor árukihordót már megdicsértek Több új gyártmány gazdagítja a választékot az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában Az Elektronikus Mérőműszerek Gyára mérnökei és technikusai nemrég végezték el az utolsó műveleteket az ipari fanedvességmérő mintapéldányán. Az új műszer árammal működik s a nedves fa elektromos ellenállásából állapítható meg a víztartalom. Méréseredményei majdnem csalhatatlanok. A műszer gyártására a második félév elején kerül sor. Újdonság még a gyár cikklistáján az elektronikus rendszerű gyors gyapotminősítő készülék és a fonalegyenlőtlenség-mérő műszer, amely a Textilipari Kutató Intézet tervrajzai alapján készül. (MTI) niíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiitHiiiiiiiitiiiiiiimtimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHimiiHHHntiiiiiimiiit» Téli napsütés a síparadicsomban Bizonyosan sokan kapnak kedvet e kép láttán egy kis síelésre , hisz olyan irigylésre méltóan siklik a márciusi napsütésben a sí. Amíg nem késő, addig keressék fel a téli sport kedvelői a Szabadsághegyet, mert a közelgő tavasz rövidesen véget vet a síparadicsomnak. Ma reggel még 13 centiméteres hő fedte a Szabadsághegyet! A laboratóriumot falként választja ketté a nagy ebonit-tábla. Erre üvegcsövek vannak sorban felerősítve. Alig hallhatóan bugyborékol a csövekben a víz, ketyeg az óramű, emelkednek és süllyednek a nyomótartályok, szaggatottan kattannak a víz útját elzáró fémlapok. A kutató a csövek mögött elhelyezett papírra feljegyzi a csövekben lévő víz magasságát. S újból kattannak a zárak, újból folyik a víz. Az okos műszer — a hidrointegrátor — nagyon sok csövén átfolyó víz olyan nehéz feladatokat old meg, melyeket a matematikus sem mindig képes megoldani. Emellett az embernél sokkal gyorsabban dolgozik. A V. Sz. Lukjanov professzor által feltalált műszer gyorsan és pontosan oldja meg a differenciálegyenleteket — mint a tudósok mondják — integrálással. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a műszer alapja: a víz. Innen ered elnevezése is. Segítségével megláthatjuk például, hogy miként változik a talaj hőmérséklete a jövendő építmény alapja alatt, miként változik a hőmérséklet a lehűlő öntvényben stb. A műszer láthatóvá, megfigyelhetővé tesz olyan folyamatokat, melyek egyébként nagy tudományos képzelőerőt igényelnek. Az első pillanatban úgy tűnhetik, hogy a hidrointegrátor egyáltalán nem hasonlít egyik olyan jelenségre sem, melyet vele vizsgálnak. De vajon látunk-e hasonlóságot a hullámos tengeren haladó hajó lengései és az égitestek mozgása vagy a sokhengeres motor forgattyútengelyének lengései között? Mintha ezek között sem volna hasonlóság. Pedig A. M. Krilov akadémikus már sok évvel ezelőtt kimutatta, hogy az ezeket a folyamatokat kifejező differenciálegyenletek teljesen egyenlőek. A tudomány és technika már sok év óta felhasználja a különböző jelenségek hasonlóságát a gyakorlatban. A repülőgépek, hajók, gépkocsik modelljei segítségével működésük jövőjébe tekinthetünk, mert a később elkészülő gépek tényleges működésének vizsgálata közben a laboratóriumban végbemenő folyamatokhoz hasonló folyamatokkal találkoznak. A gépek és létesítmények modelljét aránylag könnyű elkészíteni. De hogyan lehet elkészíteni az összehegesztés köz- AZ O - ben felhevített lemezekben végbemenő bonyolult hőfolyamat mását, vagy hogyan lehet ábrázolni a talajvíz láthatatlan áramlását? Az ifjú Lukjanov mérnök a fagyban kötő beton viselkedésének tanulmányozása közben, több mint 15 évvel ezelőtt azt a feladatot tűzte maga elé, hogy egyszerű módszert keres a differenciálegyenletek megoldására. Kezdetben a matematikai megoldás kitaposott ösvényén haladt. De ezen az úton nem juthatott célhoz. Ezen az úton le kellett egyszerűsíteni a számítást, s ezzel gyakran eleve az történt, hogy a számítás körülményei eltértek azoktól, melyek között az egyik vagy másik folyamat a valóságban tényleg végbemegy. A mérnök ebből megértette, hogy a régi út helytelen. Mit lehet tenni? S erre a kérdésre nem puszta érdeklődésből keresett választ, hanem a gyakorlat követelt sürgős megoldást. Hirtelen az az ötlete támadt: a hőfolyamat modelljét el kell készíteni... vízből! Helyesebben a műszer szerkesztéséhez a vizet kell alapul venni! Saját magát is meglepte a gondolat egyszerűsége. Vajon senki sem gondolt erre korábban? Lehetetlen! A gondolat valóban igen egyszerű volt. A víz a magasabb szintről az alacsonyabbra, a meleg pedig a forróhelyről a hideg felé áramlik. A hőáramlás attól az anyagtól függ, amelyben ahő terjed: minél nagyobb a hő terjedésével szemben tanúsított ellenállás, annál lassúbb a felmelegedés. A víz áramlását hasonlóképpen fékezi a cső oldalfalához, vagy a mederfenéken való súrlódás. Hiszen kis csöveken vagy erősen köves mederben lassabb a folyás ... Ezek és egyéb megfontolások alátámasztották azt, hogy a meleg terjedése és a víz áramlása között vannak hasonló vonások. Az ezirányú kétségek egymásután dőltek meg. Megkezdődött a műszer konstruktív kivitele utáni kutatás. A hidrointegrátornak az az első változata, melyet még az 1935. évben készítettek el, ma már a múlté. Mamár csak fényképeken lehet látni. A műszer állandóan tökéletesedett, újabb alkatrészekkel és szerkezetekkel bővült, kényelmesebben kezelhetővé vált. Lukjanov professzor a műszerben rejlő beláthatatlan lehetőségekről beszél. Példát említ. Tanulmányozni kell egy építendő házat, ennek bonyolult falát. Ez rétesre emlékeztet: belsejében acélváz van, ezt minden oldalról beton veszi körül, a betont kívül kerámialapok burkolják, belül száraz vakolat borítja. A fal tehát különböző anyagokból épül, hőszigetelő tulajdonságainak ellenőrzése végett meg kell ismerkedni azzal, hogy miként viselkedik minden egyes rétege egyfelől a nyári hőségben, másfelől a téli hidegben. A kutatóknak vagy különleges hőmérőket kellene a falba építeniük, s egész évben napról napra fel kellene jegyezniük a hőmérők adatait. Vagy tucatnyi igen bonyolult differenciálegyenletet kellene megoldaniuk. A matematikusok hónapokon át foglalkoznának a feladat megoldásával. A hidraulikus analógiák laboratóriumában pedig a szó igazi értelmében néhány óra alatt lehet ilyen feladatot megoldani. A professzor az integrátorhoz lép. Kiválaszt néhány üvegcsövet és fémcsövet. A hőfolyamatnak megfelelő ellenállást iktat a víz áramlásának útjába. A műszer most sajátságos „időgéppé“ változik. Bekapcsolódik egy óramű, amelynek forgó hengerein grafikonokat ábrázoló lapok vannak. A kutató kis kézikerék forgatásával feljebb, vagy lejjebb ereszti a nyomótartályokat, s ezzel a fal körüli hőmérsékletváltozásnak megfelelő viszonyokat teremt. Másfél-két óráig tart ez a folyamat, mely a valóságban egy év alatt megy végbe. Meghatározott időközönként elzárja a víz útját, s feljegyzi az eredményt, azt az eredményt, melyhez a műszer nélkül csak bonyolult differenciálegyenlet megoldása útján lehetne jutni. Sztálin-díjat kapott találmányáért a professzor. A műszer előtt nagy jövő áll A hidrointegrátor az ország sok laboratóriumának mindennapi műszerévé válik. A Lenin-hegyen, a moszkvai egyetem új épületében, Leningrádban, Kievben, Kazanban és még sok városban a kutatók ezrei oldják meg segítségével a tudomány és a technika igen bonyolult problémáit, fejtik meg a természet titkait. (M. Abazarov mérnök cikke nyomán.) O S G É P Új iskolai falitérképet készít az Ofset Nyomda Az Ofset Nyomdában új iskolai falitérkép készítésén dolgoznak, amely a föld domborzatait és vizeit mutatja be egy síkra vetítve. Most a négyíves, tíz színnyomású térkép színbontását és litografálását végzik, nyomására áprilisban kerül sor. A Magyarország dom- borzatait és vizeit, illetve a Magyarország megyéit ábrázoló falitérképekből utánnyomással többezer darabot készítenek. (MTI) Háromszáz holdon csemegeszőlőt telepítenek a pesti homokrá gás talajt. (MTI) Budapest híres szőlő- és azért esett vissza, mert a gigyümölcskultúrájának felvirágidákról ideszállított facsemeték goztatására újabb telepítéseket nem bírták az agyagos, már terveznek a főváros mezőgaz- ...................zzdasági kerületeiben. A pesti oldal homokos talajaira 1956 végéig háromszáz holdon ültetik el a csemegeszőlő-vesszőket. A nagyarányú terv végrehajtására kellően előkészültek. Az újabb szaporító telepeken kétmillió gyökeres vesszőt nevelnek és még a tavasszal harminc holdon be is telepítik a XVII. kerületi homokot. A rigolírozó ekékkel megforgatott talaj készen várja a telepítésre alkalmas enyhébb időt. Ebben az évben Budapest területén 120 holdon ültetik el a gyümölcsfa-csemetéket, mindenekelőtt az őszibarackot. A Kertgondozó Vállalat faiskoláiból már az idén 35—40.000 őszibarack-csemetét szednek ki. A kerttulajdonosok bizonyára örömmel fogadják majd a különleges budapesti talaj- és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott kis fákat, hiszen a híres baracktermesztés éppen ♦ . «. BUOffPIST Barátok érkeztek A 2 ezüst gépmadár szárnyain megcsillant a tavaszt ** ígérő napsugár. A gép földet ért s ajtaja megnyílott, mosolygós arcok jelentek meg, s a mosoly visszatükröződött a várakozók arcán. Barátok érkeztek — barátok találkoztak. Immár hetedik éve, hogy felszabadítónk elküldi legkiválóbb tudósait, művészeit, szakembereit, hogy gazdag tapasztalataikkal segítsék dolgozó népünk nagy művét, hazánk szocialista felépítését. A magyar—szovjet barátság hónapja olyan hagyományosan visszatérő ünnepe országunknak, amely alkalmat ad arra, hogy bemutassuk: nem, volt hiábavaló a szovjet hősök véráldozata, a magyar nép nagy pártja vezetésével jól sáfárkodik a szabadsággal, felépíti a magyar dolgozók szocialista hazáját. Nincs életünknek olyan pillanata, amikor, a munkában vagy a pihenésben ne éreznénk nagy barátunk szerető gondoskodását. Nézzünk csak körül itt, Budapesten. Reggel, amikor a gyárakba, hivatalokba indulunk, a suhanó trolibuszokra szállunk, a Szovjetuniótól kaptuk, s a szovjet példa nyomán gyártjuk magunk is. S ha elhaladunk egy épülő lakóház előtt, megcsodáljuk a toronydarut: a Szovjetuniótól kaptuk, a szovjet emberek tapasztalatai szerint építünk. Munkahelyünkön gépeink a szovjet emberek tanításai alapján forognak gyorsabban, gyermekeink a szovjet mintára alkotott bölcsődékben, óvodákban töltik vidám játékkal napjaikat, színházaink, kultúrházaink, mozijaink a szocialista kultúra kincseit nyújtják a magyar dolgozóknak, azt a kultúrát, amelynek megalkotója és számunkra is példaképe a Szovjetunió művészete. Jz éve, hogy a boldog, szabad élet fénye besugározza oly sokat szenvedett országunkat. S e tíz év alatt nemcsak segített, hanem óvott is bennünket nagy barátunk. A Szovjetunió következetes békepolitikája a mi számunkra is lehetővé tette, hogy terveinket megvalósítsuk, hogy a fasiszták által romon döntött és kifosztott országunkat újjáépítsük. Évszázadok mulasztását kell helyrehoznunk, s olyan világot építenünk, amely biztosítja a boldog jövőt. Az anyagi és kulturális javak bőségének világáért harcolunk, s ehhez kapunk felmérhetetlen értékű segítséget, immár hetedszer a magyar—szovjet barátság hónapján. A magyar dolgozók szerte az országban, a gyárakban és tudományos intézetekben, a művészetek otthonaiban és a szántóföldeken vagy szeretettel várják segítő barátaikat, a szovjet kulturális delegáció tagjait. Tanításaikat úgy fogadjuk, hogy azok eredményeként a mi kis országunk népe még jobban kivehesse részét a világ összes becsületes dolgozójának jövőjéért folytatott igazságos harcból, még többet tegyünk a hatalmas Szovjetunió oldalán a békéért. Valamennyiünk szeretete és megbecsülése jeléül úgy használjuk fel a kapott útbaigazításokat, hogy barátaink is érezzék: a magyar nép pártja vezetésével, a szocializmus egyik rohambrigádjához méltóan küzd az emberiség jólétéért, békéjéért. Köszöntjük szeretett vendégeinket és kívánjuk, hogy úgy érezzék magukat országunkban, mint örömmel látott idősebb fivér vendégségben a szerető fiatalabb testvérnél. Színes kép helyett — képtelen huzavona Az ügy azzal kezdődött, hogy a Magyar Filmgyártó Vállalat az úgynevezett resztli (forgatásnál megmaradt) színes filmek árusítását átadta az OFOTÉRT- nak. Az amatőrök örömmel fogadták az ésszerűnek látszó intézkedést, hogy ezután „közvetlenül az OFOTÉRT útján“ vásárolhatják meg ezeket a filmeket — írta szerkesztőségünknek küldött levelében Bónis László tanácstag, a Budapesti Műszaki Egyetem tanársegéde, örömük azonban egyre inkább ürömmé változott. Elmentek az OFOTÉRT fotoszakboltjába: — Van színes negatív film? — Van, kérem, de nincs. __ ? ? ? — Tudniillik van itt jónéhányezer méter, de eladni nem tudjuk, mert nem kaptunk rá árat. Tessék megpróbálni talán a hét végén... A fotó-szakbolt dolgozói jobban tették volna, ha rajzszögekkel felerősítenek egy nagy papírlapot — de alaposan, hogy le ne essék az idők folyamán — és ráírják: „Színes film ügyében tessék talán a hét végén érdeklődni.“ Mert az a bizonyos „hét vége“, amit Bónis elvtársnak ígértek — a múlt év december elején volt. És azóta neki és még rengeteg más érdeklődőnek de sokszor válaszolták ugyanezt hónapokon keresztül! Az OFOTÉRT központja még tavaly novemberben előterjesztette javaslatát a film árára és azóta is sokszor sürgette a döntést. A javaslat közben megjárta a Belkereskedelmi Minisztériumot, a Minisztertanács és az Országos Tervhivatal illetékes osztályait, de már még mindig nincs. Pedig az idő sürget. Bizonyos idő elteltével a színes filmeket le kell értékelni, csak mint másodrendű minőséget adhatják el, — természetesen sokkal olcsóbban. Folyik a vita az árról — és a raktár mélyén szép csendben romlanak a filmek, károsul a népgazdaság. Az OFOTÉRT annak idején úgy tervezte, hogy 1954. karácsonyára forgalomba hozza a színes filmeket. Az érdeklődő amatőrök kíváncsian várják, hogy vajon 1955. húsvétjára végre megvásárolhatják-e? ... (n. g.)