Esti Budapest, 1956. szeptember (5. évfolyam, 206-230. szám)

1956-09-07 / 211. szám

HETI ZENEI SZEMLEA szabin nők elrablása A József Attila Színház előadása Franz és Paul Schönthan bohózatát nem először játsszák Budapesten — és nem utoljá­ra. A szabin nők elrablása 1885. évi születése óta mindig színre kerül, valahányszor azt tűzi ki célul egy színház, hogy — ilyen vagy olyan okból — biztos sikerrel megnevettesse a közönséget. Nyilvánvaló, hogy a József Attila Színház új ve­zetőit is az a meggondolás ve­zette ez alkalommal, hogy hu­morra éhes közönségünket el­szórakoztatva néhány órán át, időt és nyugalmat nyerjen évadja további előkészítésére, és anyagilag is megalapozza munkáját. Az, aki nem vár a színháztól egyebet, mint gond­űző szórakoztatást, nem is csa­lódik — s hogy elég sokan van­nak ilyenek városunkban, azt­ bizonyítja az a hömpölygő ka­cagás és sokszor kitörő taps, amely a színészek játékát kí­séri. Egyszóval a „recept“ ez­úttal is beválik, a siker bizto­sított, s ha jósolni akarnánk, azt az állítást is megkockáztat­hatnánk, hogy A szabin nők el­rablását annyiszor játszhatja a színház, hogy még a Csárdás­­királynőt is túlszárnyalhatja , ha akarja. A darabról szabályos értéke­lést írni hiábavalóság lenne. A szabin nők elrablása Kellér De­zső átdolgozásában és Horváth Jenő zenéjével zenés bohó­zat, amely nem szándékszik egyebet nyújtani, mint amit egy bohózattól elvárhatunk: mulatságos szöveget és szituá­ciókat, bőséges alkalmat a ko­­médiázásra a színészeknek, őszinte mulatságot, és mindezt kitűnően teljesíti. Bizonyára lesznek olyanok, akik fanya­lognak majd — de hát nem kö­telező senkire sem, hogy sze­resse a bohózatot, elkerülhetet­len azonban, hogy tudomásul vegye: ez a műfaj létezik, van­nak, akik szeretik, s ma sem téveszti hatását a közönségre. Létjogosultságát nemigen lehet vitatni, ezt eldönti a közönség, a közönségnek az a része, amelynek ez az első lépcsőfok ahhoz, hogy megszokja és meg­szeresse a színházat, s igényei növekedvén, az értékesebb és tartalmasabb drámák közönsé­gévé váljék. A József Attila Színház fő feladata éppen az, hogy e kezdeti lépés után to­vábbi bátor lépéseket tegyen, nevelje közönségét, s vezesse a drámairodalom értékeinek megismeréséhez vezető úton. A szabin nők elrablásának előre­látható szériája lehetőséget nyújt arra, hogy átgondolt munkával úgy alakítsa ki pro­filját a színiház, hogy az újon­nan toborzott nézőknek ne ma­radjon első lépcsőfoka, hanem a további lépcsőfokokon is se­gítse át őket. A színház művészei jóked­­ vűen komédiáznak, és szinte valamennyien kiváltják a kö­zönség elismerését. Szíveseb­ben láttuk volna ugyan őket új magyar bohózatban — hi­szen itt élnek köztünk például néhányan azok közül, akik az egykori magyar vígjáték- és bohózatexport darabjait írták —, de ha már Schönthanra esett a választás, állapítsuk meg, hogy a színészek azok, akik feledtetik a darab régisé­gét és naivitását. Lovas Edit jól pergő, az ízlés buktatóit ki­kerülő rendezésében Bilicsi Tivadar vérbő komédiása. Er­dődi Kálmán szórakozott és fe­leségétől rettegő tanárja. Sze­mes Mari tűzről pattant szoba­lánya és Báró Anna házisárká­nya a nevetés fő forrása. Döm­­södi János, Gozmány György, Rév Erzsi, Romváry Gertrud és Csisztai Andor igyekeznek ki­bővíteni humorban szegényebb szerepeiket­— nem sikertelenül. Horváth Jenő muzsikáját saj­nos kissé elkoptatták a táncze­nekarok az évek folyamán. Egyébként a darab stílusához nemigen illik ez a slágerzene, és nem is elég humoros. Az őszi kánikula ellenére ajánlhatjuk, hogy a bohózat­kedvelő közönség látogassa a jól szellőztethető színházat, ha igényei nem nagyobbak annál, hogy végigmulasson néhány órát A szabin nők elrablásánál, amely jobb, mint a tucatjával rendezett esztrádműsorok. Lenkei Lajos Rettegi Fridolin színigazgató (Bilicsi Tivadar) és a titkos dráma­író tanár (Erdödy Kálmán). A Hazafias Népfront Ország 90s Tanácsának a Káro­­ly­i-kertben rendezett estje tár­sadalmi és művészi ünnepi ese­mény egyszerre. Magas szín­vonalú lezáró hangversenye a nyári idénynek és megnyitó­ja az új zenei évadnak. A mű- Bor kiválasztása, csakúgy mint annak előadása, méltóan kép­viselte a nagyszerű magyar muzsikát legnemesebb hagyo­mányaival és új törekvéseivel, eredményeivel. Mihály András, Kossuth-dí­­jjas zeneköltő rövid, de tar­talmas bevezető beszéde után az est első felében a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György karnagy biztos­kezű, szabatos vezénylésével Erkel­ Hunyadi László nyi­tányát és Bartók Magyar ké­pek című szerzeményét ját­szotta tiszta hangzással, s mű­vészi alkalmazkodással kí­sérte Liszt Esz-dúr zongora­­versenyének előadásában Se­bők György kiváló fiatal zon­goraművészünket. A szünet utáni rész az a ca­­pella (hangszerkíséret nélkü­li) kórusoké volt. Bartók: El­múlt időkből című három­­tételes kórusművét adta elő Vass Lajos karnagy vezény-Kodály Zoltánt ünnepük az együt­tes tagjai a bemutatón ü­lésével a Magyar Néphadsereg Énekkara. A hatalmas hang­anyaggal rendelkező férfikar már a tavasszal éppen ezzel a nehéz, igényes kórusműnek előadásával bizonyította elő­nyös művészi fejlődését. A Magyar Állami Népi Együt­tes énekkara Darázs Árpád karnagy virtuóz vezénylésével Szervánszky Endrének Petőfi költeményeire írt Három kó­rusművében, a legújabb ma­gyar énekkari irodalom egyik legértékesebb alkotásában, va­lamint Kodály: Mátrai képek című remekművében, úgy mint legutóbb külföldön is, osztat­lan elismerést aratott. A szabadtéri hangverseny­­­­nek különös jelentőséget adott, hogy ezen mutatták be nyilvános koncerten először Kodály Zoltán új alkotását, a Nemzeti dalt, Petőfi költemé­nyének kongeniális megzené­sítését. A Magyar Néphadse­reg Énekkarának és Vass La­jos karnagynak ajánlotta új művét Kodály Zoltán. Kot­tája elejére előadási jelként ezt az egy szót írta: Tűzzel, C­zível-lélekkel, határta­lan lelkesedéssel énekel­te a kórus a Talpra magyar­t. A feudális és német rabbilin­csekből felszabadult unokák leborulása volt a dal és dalolá­sa Petőfi szent neve előtt. A viharos időjárás ellenére a szűnni nem akaró tapsokra meg kellett ismételni a mű­vet. p. I. A Magyar Néphadsereg Énekkara ma Indul kínai hangversenykörútjára. Tegnap este a Nemzeti Múzeum lépcsőjén mutatta be Kodály új kórusművét, a Nemzeti dalt. SZÍNHÁZI HÍREK A Magyar Néphadsereg Színházában megkezdődtek Shakespeare „A makrancos hölgy’’ című vígjátékának pró­bái. A főszerepeket Ruttkai Éva, Szabó Sándor, Bilicsi Ti­vadar, Földényi László, Szabó Ernő és Krencsey Mariann játssza. A darabot Apáthy Im­re rendezi. A bemutatóra ok­tóber közepén kerül sor. Ugyancsak megkezdődtek a próbák Anouilh francia író mo­dern „Antigoné” darabjából. Ezt a művet stúdió-előadásában mutatja be a színház, fiatal művészek közreműködésével, Ajtay Andor rendezésében.­­ A belgrádi filharmónia meg­kezdte új idényét. Az együttes műsorán az idei évad több új műve szerepel. Ezek között van Kodály Galántai táncok című munkája és Bartók zongora­­versenye is. Okio Mimasu, japán színésznő, a velencei nemzetközi filmfesztivá­lon. 4 temnusz Péntek, 1956. szeptember 7. Szokatlan jelenségek a Marson A harkovi egyetem csillag­­vizsgáló intézetének munkatár­sai augusztus 23-án a Mars ta­nulmányozása közben meglepő új jelenséget tapasztaltak. A bolygó déli részén levő száraz­föld és „tenger“ felületén rend­kívül világos, szinte ragyogó, óriási foltok jelentek meg. A jelenség a következő napokban is megfigyelhető volt. Augusz­tus 26-án a világos csík majd­nem az egész korongot körül­fogta. Másnapra a sávból csu­pán ovális folt maradt, amely augusztus 28-án kettévált. A változásokat távcsővel kitű­nően lehetett látni, és fényké­pezéssel rögzíteni. N. P. Barabasov akadémikus, a harkovi obszervatórium igaz­gatója a szokatlan jelenségről a következőket mondta el a TASZSZ munkatársának: — Ilyen óriási világos fol­tok és sávok megjelenését a Marson még nem észlel­tük. Természetük előzetes tanulmányozása alapján feltételezhető, hogy hó­esésről, vagy dérhez has­­sonló képződményről van szó, amely beborította a jelenleg déli sarkával a Föld felé néző bolygó je­­jelentős részét. A Mars déli féltekéjén jelenleg tavasz van. A napsugarak ha­táására a félteke hórétegből, dérből és felhőkből álló fehér sarki „sapkája“, amely még júniusban is több ezer négyzet­kilométernyi területet foglalt el, kezdett gyorsan zsugorodni. Nyilván olvadt a hó, és szét­­foszlottak a felhők. Augusztus végére a fehér „sapka“ telje­sen eltűnt, és a sarkvidék fe­lülete elsötétedett. A Mars nemcsak a csillagászok szempontjából igen érdekes, hanem a laikusok számára is, hiszen sok tekintetben hasonlít Földünkhöz, és sok tekintélyes tudós állítja, hogy a Marson van élet. Ezekben a napokban a föld­kerekség minden csillagvizsgá­ló intézetének távcsövei a Mars felé fordulnak. (MTI) Ógörög példázatunk a tervszerűtlenségről Válság fenyegeti a párizsi színházakat A párizsi Renaissance Szín­ház csődbe jutott. A színház adóssága 24 millió frank — majdnem egymillió forint. Esténként alig-alig telnek meg a nézőterek széksorai, a kivétel csupán néhány szín­ház, amely véletlenül eltalál­ta, milyen darab hoz közön­ségsikert. Színházi szakértők hitetlenkednek, ha arról be­szélünk, hogy Magyarorszá­gon a színházak telt házak előtt játszanak, hogy sorba­­állanak a bérletekért... — Igen, a bérlet, c’est ca! A francia színházi körökben is mindinkább tért hódít ez az elgondolás, hogy olcsó bérle­tekkel, szervezett közönség­gel segítsenek a válságon. Mert a bajok fő forrása az, hogy­­ drágák Párizsban a színházjegyek. 1000—1500 fran­kot is elkérnek a jobb jegye­kért s a párizsiaknak ez igen sok. Hiszen a munkás havi 40 000 körül keres, a tisztvi­selő se sokkal többet. Drága a színház? A színigazgatók még maga­sabbra szeretnék srófolni a helyárakat. S hozzá, van is mivel érvelniök. A díszletvá­szon 200-szor (!) annyiba ke­rül, mint a háború előtt. Ré­gen a művésznők ruháját in­gyen szállították a legelőke­lőbb szalonok s megelégedtek cserébe azzal, hogy a műsor­füzetben benne volt­ ez és ez a szalon gondoskodott a diva „garderobe”-járól. Ma is benne van a műsorfüzetben a cég di­csérete, de még ezzel a kedvez­ménnyel is 60—70 000 frank egy-egy sztár ruhája. A régi Franciaországban is­meretlenek voltak, ma már itt is biztosítottak a dolgozók s a munkáltató köteles vállalni a szociális terheket. Növekedtek az olyan általá­nos természetű költségek is, mint a színház épületének bérlete, a fűtés, a világítás és így tovább. Nem csoda, ha a párizsi színházak többségében az a helyzet, hogy a pénztár­ban több a kifizetetlen számla, mint a bevétel. A gazdasági válság rá­nyomja a bélyegét a színhá­zak műsorpolitikájára is. Ilyen körülmények között direktor legyen a talpán, vagy a tű­sarkú papucsán — tekintve, hogy 25 párizsi színház igaz­gatója nő! —, aki kísérletezni mer, aki olyan darabot is haj­landó bemutatni, amely nem a sokpénzű közönség ízlésé­nek készült... Nemzeti Színház: Mipandolina (7). — Katona József Színház: Lipsk­ioa (Csortos-bérlet, 1. sz., 7) . — Petőfi Színház: Don Carlos (Fazekas-bérlet, I. fél 7). — Jó­zsef Attila Színház: A szabin nők elrablása (fél 8). — Fővárosi Ope­­rettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Montmar­­trei Ibolya (7). — Kis Színpad: Torkig: vagyok a szerelemmel (fél 8) . — Fővárosi Nagycirkusz: Szeptemberi műsor (4. 8). MOZIK MŰSORA 1956. szeptember 7. KÉT KAPITÁNY: VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) f4. t­6, 8, DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4. n7, f9 TRAVIATA: URANIA (Rákóczi út 21.) f5. h7. 9. SZIKRA (Lenin krt. 120.) 4. n7, f9. SZABADSÁG (Bartók Béla u. 64.) fl0. fl2. h2. 4. n7, f9. PUSKIN (Kossuth La­jos u. 18.) csak délelőtt 9. 11, n2. SZIGET (Margitsziget) f8. OTHELLO, VÖRÖS CSILLAG (Le­nin krt. 45.) prol. f5. h7. 9. PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) prol. f4. h6. 8. UGOCSA (Ugo­­csa u. 10.) prol. 4. n.7. f9. ZUG­LÓI (Angol u. 26.) f4. h6. RÓ­ZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV. Rózsavölgyi tér) f9. A PILLANGÓ MESÉJE: ÉPÍTŐK RÓZSA FERENC KULTURHÁZA (Gorkij fasor 50.) 6. n9. EGY SZÉP LÁNY FÉRJET KERES (16 éven felülieknek): KOSSUTH (Váci út 14.) 3. hétre prol.­­5. h7. 9. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) prol. csak délelőtt fl0. fl2, f2. MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 3. hétre prol. csak délelőtt 9. 11. n2. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) f4. h6. 8. A BAGDADI TOLVAJ: CORVIN (Kisfaludy köz) h4. 6. f9. SZIK­RA (Lenin krt. 120.) 6. hétre prol. csak délelőtt fl0, fl2, h2. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) n6. f8. VÉLETLEN TALÁLKOZÁS: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) prol. f4. h0. 8. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) f4. h6. 8. BU­DAI KERTMOZI (Bem rakpart 18.) f9. VISSZAÉLÉS: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) prol. f5. h7. 9. SÖTÉT CSILLAG (kísérőműsor: Ár­víz után): MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) prof. 14. h6. 8.­­ Magyar híradó, örök barátság: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reg­gel 9-től este 11-ig folytatólag. A mexikói: BÁSTYA (Lenin krt 8.) hrt. 12. n3 f5. h7. 9. BEM (Mártírok útja 5/b.) 4. n7. f9. Vörös és fekete I —II. rész (16 éven felülieknek): ADY (Ta­nács krt. 3.) 5. hétre prol. f4. f8. SPORT (Thököly u 56.) pro­. 4. 8. BEM (Mártírok útja 5/b.) csak délelőtt 9. 11. Bel Ami (16 éven felülieknek): HA­LADÁS (Bartók Béla u. 128.) f4. h6. 8. TANÁCS (Szent István krt 10.) 10. 12. n­ i. f5. h7. 9. Kék kereszt (kísérőműsor: Gól Vízbeesett): GORKIJ (Akácfa u. 4.) f4. h6. Egy nap a bíróságon (16 éven fe­lülieknek): BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) prol. 4. nz. f9. Halálugrás: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A­ terem fl0. fl2. h2. 4. n7. f9 ÓBUDA (Selmeci u. 14.) prol. 4 nz. f9. Merénylet a kikötőben: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B-terem f4, h6, 8. A papa, a mama, a feleségem, meg én: CSOKONAI (Népszínház u. 13.) f16. f 12, f2, f4, h6, 8. Utak és sorsok: HAZAM (Váci út 150.) 4. n7. f9. TINÓDI (Nagyme­ző u. 8.) f4. f6, 8. Scuderi kisasszony (16 éven fe­lülieknek): ELŐRE (Delej u. 41.) f6, h8. DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4. n7. f9. MÓRICZ ZSIG­­MOND KULTURHÁZ (Jókai u. 2.) n6. f8. A csínytevő: JÓZSEF ATTILA (Kál­vária tér 7.) f4. h6, 8. Füst az erdőben (kísérőműsor: Hős falu, A két cárevica): AKA­DÉMIA (Üllői u. 101.) f4. h6, 8. A vádlottak padján: MARX (Land­ler Jenő u. 39.) h4. 6. n9. VER­SENY (Pataki István tér 14.) f6. h8. Rákóczi hadnagya: MATRA (Lenin krt 39.) 10. 12. 2. 4. 6. 8. A 45-ös körzet nem válaszol (kí­sérőműsor: Magyar nóták, Zse­bek és emberek): TATRA (Üllői u. 63.) f4. h6. 8. Eladó kísértet: ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) f10. f 12. h2. 4. n7. f9. Csavargó (kísérőműsor: Túl a Kálvin téren): RÁKÓCZI (Rákó­czi út 68.) prol. fl6. f 12. f2. f4. h6, 8. NYOMDAIPARI SZAK­­SZERVEZET KULTURHÁZA (Köl­csey u. 2.) n6. f8. Varázsduda: REGE (Rege u. 15.) 6. 8. A gonosz favágó: ALKOTÁS (Al­kotás u. 11.) f4. h6, 8. Rembrandt: BÉKE (Mautner Sán­dor u. 48.) 4. 6. 8. Első szerelem (16 éven felüliek­nek): HONVÉD (Rákóczi út 82.) fl0. fl2. f2. f4. h6. 8. Fiam a tanár úr: ÉVA (Erzsébet királyné útja 36/b.) f4. h6. 8. Dollárpapa: IPOLY (Hegedűs Gyu­la u. 65.) f4. h6. 8. Vízkereszt, vagy amit akartok: NAP (Népszínház u. 31.) f4. h6. .8. Idegen tollak: OTTHON (Beniczky u. 3­5.) f4. h6. 8. Menekülés Franciaországba (16 éven felülieknek): PETŐFI (Pongrácz u. 9.) f6. h8. Holnap már késő: ÚJLAKI (Bécsi u. 69.) f4. h6. 8. Egymillió fontos bankjegy (kísé­­rőműsor: Tihany): VASVÁRI (Kerepesi út 44.) f4. h6. 8. ER­KEL KERTMOZI (Kosciuszkó Tádé u.) 8 óra Kis szökevény: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) n6. 18 BÚTORASZTALOS - és faipari gépmunkást fel­­vesz szövetkezeti tagnak a Bútorértékesítő Ktsz, Bu­dapest, I., Mészáros u. 1­.

Next