Esti Hirlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-09 / 6. szám

Visszaadják a közalkalmazottak féláru vasúti kedvezményét A kormány ma megjelent határozata értelmében 1957. április elsejével visszaállítják a közalkalmazottak félárú uta­zási kedvezményét, amit 1952. december 31-en vontak meg. A kedvezmény csak a ténylegesen közszolgálati alkalmazásban álló személyeket illeti meg, a nyugdíjasokra vagy egyéb ellá­tásban részesülőkre, amennyiben közszolgálati alkalmazásban nem állanak, nem terjed ki. Az utazási kedvezményt arcképes igazolvánnyal lehet majd igénybe venni. Az arcképes igazolvá­nyok kiállítására később részletes intézkedést adnak ki. A kormányhatározat a félárú vasúti kedvezmény vissza­állításán kívül arról is intézkedik, hogy az illetékes szervek az 1954 óta megvont valamennyi utazási kedvezményt vizsgál­ják felül és az indokolatlanul megvont kedvezményeket állít­sák vissza. *Építőipari m­unkák utikit nincs foggalm­i adó! November 1-től kezdődő ha­tállyal megszüntették az állami vállalatok, valamint a kisipari szövetkezetek által végzett épí­tőipari munkák után fizetendő forgalmi adót. SZÁZTÍZ MOZDONY sebességmérője A Kalibergyárban az utóbbi napokban javult az energia­ellátás. Az üzem nappalra 70 kilowattóra, az éjszakai mű­szakban pedig 50 kilowattóra energiát használhat fel, de még mindig nem indulhatott meg a termelés teljes kapacitással.­­ A termelés növeléséért a munkástanács és az igazgató­ság új munkamenetet vezetett­­ be. E szerint az edzőm­űhely,­­ amely a legtöbb energiát fo­gyasztja, csak hétfőn, szerdán­­ és pénteken dolgozik. A hét­­ többi napján két műszakban dolgoznak a forgácsolók és a köszörűsök. Az új munkaszer­­­­vezés eredményeként január­­­­ban eddig több mint 110 moz­donysebességmérőt és több­­ száz más műszert készítettek.­­ A gyár jelenleg már a régeb­­­­bi kapacitásának 80 százalékát­­ használja ki. Fontos döntéseket hozott lakásügyekben az ügyészek értekezlete A fővárosi és a kerületi ügyészek ma délelőtt összeül­tek a fővárosi ügyészségen, hogy a mind tömegesebb la­káspanaszok ügyében egységes joggyakorlat megteremtésével rendet teremtsenek. Ezt meg­előzően a fővárosi tanács la­kásosztályán a fővárosi és a legfőbb ügyészség részvételé­vel értekezlet volt, amelyen valamennyi kerületi tanács la­kásosztályának vezetője is megjelent. A megbeszélésen felvetődtek a lakásügyi rende­let végrehajtásával kapcsola­tos különböző problémák, amelyekben sikerült egységes álláspontot kialakítani. Erre különösen azért van ilyen nagy szükség, mert noha a lakásügyi rendelet november elsején életbe lé­pett, végrehajtási utasítás mindeddig nem jelent meg. Az ügyészi értekezletre azért volt szükség, hogy a kerületi ügyészségek, valamint a fővá­rosi ügyészség a lakáskiutalá­soknál a törvényességi fel­ügyeletet egységes szempontok szerint gyakorolhassa. A lakásproblémáknál a fő­városi ügyészség álláspontja a következő: Az ideiglenes kiutalásokat a tanácsok felülvizsgálják, és végleges lakáskiutaló határozatokat hoznak. Az önkényes beköltözőket nem lehet bérlőül kijelölni. Kivételes méltánylást ér­demlő okokból elismerhető az olyan önkényes beköltözés, amikor a beköltöző igényjogo­sultsága nem vitás, és az illető inkább formai mulasztás miatt vált önkényes beköltözővé. Olyan esetben, amikor va­lakit karhatalommal tesznek ki a lakásból, a végrehajtásnál a lakásügyi osztály képviselő­jének is jelen kell lennie. Társbérlő-választási jog a bérlőt csak a lakrész igény­bevételénél illeti meg. A személyi tulajdonban levő — három szobánál nem na­gyobb — szabadrendelkezésű lakások, vagy az 1953. április elseje után épült házban levő lakások — megüresedésénél és a bérlő megválasztásánál a ke­rületi tanácsok, nem intézked­hetnek. Ezekben az esetekben a bérlő megválasztása a ház­tulajdonos joga. Ideiglenes lakáskiutalásokat a lakásügyi osztályok a jövő­ben nem adnak ki, csak rend­kívül kivételes esetben. Ügyel­ni kell arra, hogy azok, akik október 23-a után hajléktalan­ná váltak, és ideiglenes kiuta­lással más lakást kaptak, az időközben helyreállított régi lakásukkal ne üzérkedhesse­nek. Ennek megakadályozásá­ra a tanács ezekről a lakások­ról nyilvántartást fog készí­teni. ABBÁZIA ÉTTEREM (Magyar Ifjúság útja II.) DIÉTÁS KONYHÁJA újból megnyílt Bőséges menük HÁZI CUKRÁSZAT, ESZPRESSZÓ TAVAS­Z« »... Másfélezer vagon élelmiszert tárolnak a hű­tő­házak Az ország éléskamrái, a hűtőházak készülnek a tavaszra. A hat hűtőházban csaknem másfélezer vagonnyi élelmiszert tárolnak. A többi közt hatszáz vagon húst tettek el májusra, ezenkívül százhúsz vagonnyi Mirelite-áru, jelentős mennyiségű zsír, gomolya és vaj várja a kiszállítást. Almából nem érkezett be a várt mennyiség, önk hatszáz vagonnyit tárolnak. CÍMZETT a FELM­ONDÓBIZOTTSÁG: PANASZOK ÉS KÉRDÉSEK... Illegális tanácsadó a Közlekedésiben A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban sokan panaszkodnak az elbocsátó bizottságra, amellynek munkájáért Katona Antal minisz­terhelyettes felelős. A bizottság tagjai: Takács György, a munkaügyi főosztály volt vezetője, Nagy István, a IX. főosztály és Bogáth Lajos, a VIII. főosztály, Rimaszombati Géza a szak­­szervezet, dr. Szilágyi István, az igazgatási osztály képviseletében. De illegális tagja a bi­zottságnak Badacsonyi György, a megszünte­tett személyzeti főosztály vezetője is, aki a háttérben ,,tanácsadóként“ vesz részt a bizott­ság munkájában — mondják a tisztviselők. És ez az, a többi között, ami joggal aggasztja a dolgozókat. — Sajnos az eddigi felmondások között is akad néhány, amely az elbírálás tárgyilagos­ságát illetően nem egészen megnyugtató — mondotta a minisztérium egyik jól tájékozott tisztviselője. — Azt hiszem elég, ha csak két esetet említek. A volt személyzeti­ főosztály egyik munkatársa, aki most a X. főosztályon dolgozik, megállapodott a főosztály vezetőjé­vel, hogy figyelembe véve anyagi viszonyait, hajlandó belemenni elbocsátásába. A főosz­tályvezető és az elbocsátó bizottság eszerint is döntött. Katona miniszterhelyettes ennek el­lenére kihúzta a nevét a kész listából. A nem­zetközi osztályon dolgozó két férjes asszony esete még furcsább. Mind a kettő egyformán jó munkaerő. Az egyik asszony férjének 1200, a másikénak 2200 forint fizetése van. A mi­nisztériumi titkárság vezetőjével megállapod­tak, hogy a kettő közül az maradjon, akinek a családjában kevesebb a jövedelem. A mi­niszterhelyet­tes ezt a döntést is megváltoz­tatta: az 1200 forintosnak felmondtak, a 2200 forintos marad, ezt senki sem tartotta igazsá­gosnak. De elküldtek két olyan tisztviselőnőt­­ is, akiknek férjét már hamarább elbocsá­­■ tották. Katona miniszterhelyettes egyébként kije­­­­lentette, hogy a minisztérium volt forradalmi­­ tanácsának valamennyi tagja kivétel nélkül ellenforradalmár és valamennyit el kell bo­­­­csátani. Az egyik volt tanácstagot ennek alap­­­­ján úgy bocsátották el, hogy munkaviszonyát „minden igény nélkül, azonnali hatállyal“ mondták fel. — Ez a mód a ma is érvényben levő Munka Törvénykönyve alapján is kifogásolható — tá­­­jékoztat az igazgatási osztály egyik jogásza. — Minden igény nélkül csak fegyelmi úton lehet valakit elbocsátani. Márpedig ebben az esetben nem folyt fegyelmi eljárás. A 35—40 évi szolgálat után elbocsátott embe­reknek annyit sem mondanak búcsúzáskor: köszönjük eddigi munkájukat. — Ez bizony nagyon rosszul esik — mondja Fodor bácsi. Fodor Mihály hivatalsegéd, aki 36 évi szolgálat után került most nyugállo­mányba. Igaza van!­­—­ Felesleges" szakemberek a Belkereskedelmiben !r Több mint harminc emberrel beszélgettünk a Belkereskedelmi Minisztériumban. Van kö­zöttük olyan, akinek kézbesítették a felmondó­­levelet, van, akit nem küldtek el, továbbra is a minisztériumban dolgozik. Nemcsak panaszkodtak, hanem kérdeztek is. Megkérdezték: m­iért vált meg eddigi be­osztásától Mándi Péter, a minisztérium egyik legjobban képzett csoportfőnöke? Miért küld­ték el Villányi Lászlót, a tervfőosztály veze­tőjét és helyettesét Lieszkovszky Gyulát, ho­­­­lőtt szakértelmükhöz nyilvánvalóan nem fér kétség. Miért lett egyszerre felesleges Kristóf László munkája, pedig ő a ruházati főigazga­tóság vezetője mellett esztendőkön át, mint szakember működött? S viszont miért maradt a helyén nem egy olyan vezető és beosztott, aki hosszú éveken át a legképtelenebb intéz­kedések sorozatát hajtotta végre és nem egy­szer bebizonyította, hogy alkalmatlan a fel­adatok megoldására, a kulturált, szocialista kereskedelem fejlesztésére? Sürgősen a lakására kézbesítették a fel­mondólevelet a betegen fekvő Dunai Ernő Kossuth -díjas­nak, aki a kereskedelem tech­nikai fejlesztésének ügyeit intézte. Az elbocsá­tók nem feledkeztek meg a betegállományban levő, kétgyermekes Hosszú Gézánéról sem: egyedülálló szaktudása, több mint negyedszá­zados gyakorlata ellenére új munkahelyet ke­reshet magának. S mennyire vették figyelembe a szociális szempontokat? Kacsvai Margit egyedülálló nő, pár hónappal ezelőtt súlyos betegséggel operálták. Neki is felmondtak. Kiről beszéltek még a tisztviselők? Az 50 éves Máhrról, négy gyermek apjáról, az 54 éves Groó Istvánról, aki három gyereket tart el. S arról, hogy az illetékesek miért nem hallgatták meg az el­bocsátások megtárgyalásánál Vilmos Józsefet, az árosztály vezetőjét, vagy Szabadosnét, a Kereskedelemfejlesztési és Piackutató Igazga­tóság szakszervezeti bizottságának elnökét? Végezetül megkérdeztük a szakszervezet titkárát: van-e tudomása arról, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztériumban hogyan haj­tották végre az elbocsátásokat. A válasz ez volt: — Hivatalosan még senki sem fordult a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetéhez. Amennyiben panasz érkezik, mi azonnal kivizsgáljuk. De vajon csak az a dolga a szakszervezet­nek, hogy aktára várjon, vajon az a dolga, hogy várjon amíg „hivatalosan“ érkezik hozzá panasz? Aligha! L. M. Átszervezik a Kohó- és Gépipari Minisztériumot A munkástanácsok képviselőiből kollégiumot szerveznek az iparigazgatóságok vezetői mellett munkásönkormányzat megvalósulásával az üzemi de­mokrácia kiszélesítése céljá­ból átalakítják a Kohó- és Gépipari Minisztérium szer­vezetét. A minisztérium ezután nem avatkozik bele min­den ügyben a vállalatok vezetésébe, fő tevékenysé­ge a terv helyes arányai­nak kialakítása lesz, s­­ iparpolitikát folytat. A terv szerint a miniszté­riumban a következő főbb osz­tályok maradnak meg: tervfő­osztály, iparpolitikai főosz­tály, főkönyvelőség, általános igazgatási osztály (ehhez tar­toznak a jogi ügyek, a minisz­térium gazdálkodásával kap­­csolatos költségvetési ügyek, a bér- és munkaügy). Lesz egy termelési intézőség, amely a beruházások, az exportra tör­ténő termelés és a fontosabb komplex berendezések gyár­tásának koordinálásával fog­lalkozik. A revizori főosztály a vállalatok gazdálkodását el­lenőrzi. A kereskedelmi főosz­tályon kívül még néhány ki­sebb osztály vagy csoport mű­ködik majd a minisztériumban. Ilyenformán lényegesen csökkenteni akarják a múltban kialakult hatalmas bürokráciát, s az üzemek munkástanácsaira és igaz­gatóira támaszkodva elvi irányítást akarnak adni az üzemeknek, de ellenőrzik a gyárak gazdálkodását, hogy segíthessék az esetle­ges nehézségek megoldá­sát. Az iparigazgatóságok meg­maradnak, egyes igazgatóságokat azonban összevonnak. Ha­táskörük a jelenleginél jó­val kisebb lesz, nem adhatnak a vállalatoknak konkrét utasításokat. Az ipar­­­­igazgatóság vezetői mellett a munkástanácsok képviselőiből kollégiumot szerveznek. A nagy gyárak ezután köz­vetlenül a minisztériumhoz, a miniszterhez, illetve az illeté­kes miniszterhelyettesekhez tartoznak majd és nem az ipar­igazgatóságokhoz. Ez az új szervezeti forma is csak átmeneti, fenntar­tását körülbelül egyévi időtartamra tervezik. Az időközben szerzett tapasz­tatok alapján alakítják majd ki az új szervezeti for­mát, mert további lépéseket akarnak tenni az üzemi de­mokrácia kiszélesítésében. Rövidesen megkezdi működését a Munkaügyi Minisztérium Megszűnik a Munkaerőtartalékok Hivatala Február elsejéig új miniszté­rium kezdi meg működését, a Munkaügyi Minisztérium. Bér- és munkaügyekkel, a munka­erőgazdálkodással, a munka­ügy tervezésével, a szociális és munkásvédelmi kérdésekkel foglalkozik majd. Feladatköré­be tartozik az ipari tanulók, szakmunkások képzése. Az új minisztérium működé­sének megkezdésével egyidejű­leg megszűnik több hivatal, közöttük például a Munkaerő­­tartalékok Hivatala. Az új mi­nisztérium létszáma alacso­nyabb lesz, mint azoké a hiva­taloké, amelyek eddig a most a minisztérium hatáskörébe utalt feladatokat intézték. Ülést tartott az országgyűlési képviselők Zala megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Zala megyei csoportja hétfőn ülést tartott a megyei tanács épületében. A többi között ar­ról tárgyaltak, hogy a jövőben sokkal szorosabb kapcsolatot kell fenntartaniok választóik­kal, meg kell teremteni a köl­csönös bizalmat és segítséget kell nyújtani a választók ügyes-bajos dolgainak elintéze­zéséhez. A továbbiakban azo­kat a kérdéseket beszélték meg, amelyeket a legközelebbi országgyűlésen interpelláció formájában terjesztenek az or­szággyűlés elé. Alperi anyagokat, puplinokat, műszálszöveteket készítenek Pápán A Pápai Textilgyár ma már 65 százalékos kapacitással dol­gozik. A nyersanyagot biztosí­tották, s amint az energiaellá­tás tovább javul, a nappali műszakokban is rátérnek a teljes erővel folyó termelésre. A gyár még ebben a hónap­ban sok új gyártmánnyal je­lentkezik a belföldi piacon: többek között újfajta alperi anyagokat, puplinokat készíte­nek majd, és ismét megkezdik a tetszetős, tartós műszálszö­vetek gyártását is. A választék növelésére meg­valósítják régi tervüket: fel­­állítják a saját tervező részle­­get, amelyben a gyár adottsá­gainak legjobban megfelelő, a közönség ízlését kielégítő új mintákat, anyagokat tervez­nek. Szentes... / • • • . Szemétdombok, egy-egy helyen valóságos szeméthegyek borítják Budapest utcáit, tereit. Képünk az Izabella-tér vi­rágágyaira telepített szemétrakásokról készült. De ugyanilyen szemétrakásokba botlik a járókelő a főváros majd minden részén. Ideje lenne, hogy most már az eddiginél nagyobb len­dülettel lássanak hozzá az utcák megtisztításához! Ma megjelent a végrehajtási utasítás a kötelező tűz- és jégbiztosítás megszüntetéséről Már jelentettük, hogy 1957. március 31-i hatállyal meg­szüntették a kötelező tűz- és jégbiztosítást. A pénzügymi­niszter most kiadott végrehaj­tási utasításában úgy rendel­kezik, hogy 1957. március 31-ig a biztosításra kötelezetteknek a biztosítási díjat az Állami Biz­tosítóhoz továbbra is be kell fizetniök. A biztosítás március 31-től kezdve önkéntes lesz, és a biztosítási szerződést az Ál­lami Biztosítóval lehet majd megkötni. Az önkéntes biztosí­tásra vonatkozó részletes sza­bályokat január 31-ig adják ki. 1957. január 9. szerda

Next