Esti Hirlap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

II. évfolyam, 50. szám­ára 60 fillér 1957. március 1. péntek FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Törvényerejű rendeletet adnak ki a magánkereskedelemről Reklám-merényletterv Eisenhower repülőgépe ellen MA: TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR | Angyalcsináló társaságot lepleztek le Mi okozta a ma reggeli nagy ködöt Sürgősen Néhány napja, hogy munka­társunk hajnalban munkakez­déskor végigutazott a pesti utcákon s megírta — amit egyébként mindenki saját bő­rén tapasztal —, hogy a csúcs­forgalmi időben már-már csőd szélén jár a főváros közlekedé­se. Persze nemcsak betűkkel akarta lefényképezni a megle­vő állapotot, cikkével hozzá akart járulni, hogy ez az ál­datlan helyzet változzék meg. Javasolta: valósítsák meg is­mét a rég bevált jó intézke­dést , vezessék be a lépcső­zetes munkakezdést. Azóta egyre-m­ásra érkeznek levelek szerkesztőségünkbe, cseng a telefon, mindenki, a villamoson, autóbuszon, trolin utazók egyetértenek ezzel a­­ javaslattal. Senkinek sem kö­zömbös, hogy az utazás vi­szontagságaitól, a tolakodástól, tülekedéstől kimerülten ér munkahelyére, vagy pedig — a lehetőséghez képest — tűr­hető körülmények közt utaz­hat. Mi az akadálya, hogy a ja­vaslatot megvalósítsák? A köz­lekedési vállalatoknak is csak előnyös lenne ez az intézkedés. A túlzsúfolt kocsikon most mind több alkalom van a blic­celésre, sokan még akkor sem tudják megváltani jegyüket, ha akarják, hiszen a kalauz sem tudja átverekedni magát a túltömött kocsikon. Bizonyos, hogy a lépcsőze­tes munkakezdés bevezetésé­nek is vannak nehézségei. Pél­dául a kijárási tilalom vagy helyi üzemi problémák — köz­tük a három műszak beveze­tése. Úgy véljük azonban, hogy mindezek a nehézségek kikü­szöbölhetők. A javaslatot ismételten fi­gyelembe ajánljuk. Intézked­jenek az illetékesek! Javasol­juk, hogy a Fővárosi Tanács megfelelő osztálya hívja össze sürgősen a minisztériumok, az iparigazgatóságok, esetleg a gyárak képviselőit is, s vitás­ak meg ezt a kérdést. Azután­­ig — minél előbb vezessék újra a lépcsőzetes munka­­est, mert amint igaz az ■zmondás, hogy kétszer­­, aki gyorsan ad a­z is, hogy kétszer c­­­selekszik, aki a köz gyorsan cselekszik. Elég, hogy ezt a czmondást igen korláti példával ]­négy íij miniszter: Biszku Béla, Beleschall frigyes, Kállai Gyula, Révész Géza Münnich Ferenc a kormány első elnökhelyettese A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Ferencet, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét, a kormány első elnökhelyettesévé, Bisz­ku Bélát, dr. Doleschall Fri- t munkás-paraszt kormány­­gyest, Kállai Gyulát és Ré­­j­ban viselt tisztsége alól fel­vesz Gézát a kormány tag k­imentette, jaivá megválasztotta, Rónai A kormány új tagjai ma Sándort, az országgyűlés el­ délben 1 órakor letették az nőket, a magyar forradalmi­­ esküt. PULT ALATTI RAZZIA SZÁZHÚSZ ÜZLET BEH Eltitkolt textilárut, vásznat,ágyneműt, gyermekholmit, szappant, mosóport vattát, cipőt, edényt találtak az ellenőrök Sok a panasz a ,,pult alóli” árusítás miatt. A vevők felhá­borodva beszélik: hiába járnak boltról boltra, egyes cikkeket nem kapnak, holott tudják, hogy van, de az eladók csak rejtélyes módon „kiválasztot­taknak” adják el a keresett árut. A kereskedelem felügyelő szervei nagyszabású ellenőrző szemlét tartottak csaknem 120 különféle szakmájú budapesti bolt­ban, hogy megállapítsák: mi igaz a felgyülemlett panaszokból. Az ellenőrző szemlén a fő­városi tanács kereskedelmi osztályának, a kerületi taná­csok kereskede­lmi osztályai­nak, továbbá a Belkereskedel­mi Minisztérium Állami Ke­reskedelmi Felügyelőségének képviselői vettek részt, vala­mint a főkapitányság néhány megfigyelője. Az ellenőrző szemle feladata volt megállapítani azt, vajon miképpen történik egyes rit­kább cikkek árusítása, nem rejtik-e el, továbbá nem for­dul-e elő árdrágítás. Az ellenőrök mint vevők jelentkeztek, és a panaszok szerint ritkán kapható cikkeket kértek. Ami­kor azután egyes kereskedé­sekben azt a választ kapták, hogy ez idő szerint ilyen cik­kük nincsen, hanem majd né­hány nap múlva nézzen be a vevő, az ellenőrök igazolták magukat és megtekintették a raktárt. Sajnos, közel húsz esetben azt kellett tapasztal­nuk, hogy a raktárakban nemegyszer nagy mennyiségű olyan áru volt felhalmozva, amit kint, a boltban mint ve­vők nem tudtak megvásá­rolni. A jegyzőkönyvek szerint A TEX-boltokban raktáron ta­láltak ágynemű vásznat, lepedő­vásznat, törülközőket, konyharuhákat, sima ka­­ngár­­-sz­ö­vetet, bútor­huzatot, szőnyeget, amit a ve­vők elől eltitkoltak. RÖLTEX- üzletekben a vevők elől elrej­tettek olcsó paplanokat, hor­­golópamutot, szőnyeget, Né­metországból importált nagy­méretű női fehérneműt, nylon­­harisnyát, guminadrágot, gyermek-tréningruhát és gyermek-kötöttárut. 11 latszerbol­tok­ba­n, továbbá háztartási boltokban eltitkolt áru volt a mosószappan, a márkás pipereszappan, baba­­szappan, a német és magyar mosópor, a ton­ette-papír és találtak raktáron nagy mennyiségű háztartási vat­tát is, amelyhez a közönség ugyan­csak nem tud hozzájutni. Vas­kereskedésekben zománcolt edényáru volt elrejtve raktá­ron, cipőüzletekben pedig női és férfi goyservarrott cipő. Azok a boltvezetők, akiknek üzleteiben az ilyen árukat el­titkolták és raktáraikban a le­tagadott árukat megtalálták, legtöbbször azzal védekez­tek, hogy nem rejtik el az árucikkeket, hanem csu­pán „ütemezik“­ forgalom­­­bahozatalát, eladását. Hivatkoztak arra, hogy rend­szerint tíznaponként, sőt még hosszabb időközökben kapnak csak árut a nagykereskedelem­től, s ezért igyekeznek elhúz­ni az árusítás idejét, így pél­dául azt akarják, hogy ne csak a délelőtti vásárló jusson egyes árucikkekhez, hanem azok is, akik munka után, délután jönnek az üzletekbe. Az ellen­őrző hatóságok tagjai között van, aki hajlik arra az állás­pontra, hogy egyes iparcikkei­ esetében az ilyen „ütemezés” eltűrhető, de a legtöbb elrejtett cikk, mint például a vatta áru­­­sításának szabályozgatását , semmivel sem lehet indokolni.­­ Jogszabályok különben sem­­ adnak lehetőséget erre. Az ilyen ütemezés különben­­ is sok visszaélésnek lehet ta­­j­laja. A vevők elől eltitkolt és­­ a raktárban huzamosabb ideig a tárolt árut vajon végül is kik­­nek adják el? Mert azzal, hogy­­ ezeket a cikkeket a nagykö­zönség mint „hiánycikkeket“­­ tartja nyilván és üzletről üz­ I letre járva, napokon át keresi, s már megteremtik a feketézés lehetőségét.­­ A bolt vezetője vagy eladója­­ esetleg rokonának, ismerősé­­­­nek adja csak el az ilyen árut,­­ s ez még akkor is helytelen, ha hivatalos áron árusítja és­­ semmilyen ajándékot vagy el­­­­lenszolgáltatást nem kap ezért. Örülni kell annak, hogy­­ azokban az ellenőrzött boltok­­­­ban legtöbbször semmiféle­­ visszaélésnek még a nyomára I sem akadtak. De volt vagy­­ húsz kereskedés, ahol bizony­­ elrejtett árut találtak. Az ille­­­­­ékesek értesülésünk szerint­­ ezután fogják megállapítani I alapos mérlegeléssel, hogy va­­j­­on úgynevezett „megmagya­­­­rázható és elnézhető áruüte­­l­mezés“­­ történt-e, vagy pedig­­ olyan áruelvonás a fogyasztók ■ elől, ami felelősségrevonással­­ jár. A nagyközönségnek azon­­­­ban se rokona, se ismerőse és ezért ellene van minden „üte­mezésnek”, amely feketézést vagy pult alóli árusítást, kivételezéseket, visszaéléseket tesz lehetővé. Ha a nagykereskedésből eljut az áru a kiskereskedésbe, aká­i­kor azt árusítják anélkül, hogy megválogatnák a vevő­­i­ket. Helyes volna, ha az illeték­­­kes szervek vizsgálata arra is kiterjedne, hogy miért tartják szükségesnek egyes boltvezetők a jogsza­bályok ellenére és a fele­­lősségrevonás veszélyével nem törődve, az áruk üte­mezését. Lehetséges, hogy egy ilyen vizsgálat az áruforgalom és tervezés esetleges hibáit is fel i­s tárja.­­ Pakoli György Ma rendelet jelent meg a kiskereskedők önkéntes biztosításáról A hivatalos lap mai száma ,­lamint a terhességi és a gyer­­rendeletet közöl a kiskereske­­mekágyi segély kivételével — dók, valamint családtagjaik — ugyanazokra a szolgai­­önkéntes biztosításáról. A vou­­tatásokra jogosultak, mint delet a kiskereskedőknek és a szövetkezeti tagok és ésa­­családtagjaiknak lehetőséget ládtagjaik. nyújt, hogy az önkéntesség és Családi pótlék és nyugdíj a kölcsönösség alapján társadó­ kiskereskedői önkéntes biztosí­­tombiztosítási szolgáltatások-­­ t98 -­an nem jár­­ban részesülhessenek. Az önkéntes biztosítás a Kis-A rendelet szerint Ipari Szövetkezeti Kölcsönös a kiskereskedők betegség, Biztosító Intézet útján járulék szülés és elhalálozás eseté­ befizetésével történik. A járu­­le biztosíthatók­ lék alapja a kiskereskedők évi Az önkéntes biztosítás alapja jövedelme, a járulék kulcsa az a kiskereskedők, valamint csak ! évi járulékalap 5—8 százaléka,­lábtagjaik — a táppénz, az idő- A rendelet 1957. március első­­jeges rokkantsági járadék, va-­­ jén lép hatályba. Háromezer állami lakás ebben az évben, anyag húszezer egyéni lakásépítéshez Sajtótájékoztató az Építésügyi Minisztériumban Lux László építési minisz­terhelyettes ma délelőtt sajtó­­tájékoztatót tartott, amelyben­­ beszámolt az építőipar jelenle­­­­gi helyzetéről, az építés gond­­­­jairól. Az építőipar gépesítése­­i­ről szólva elmondta, hogy je­­­­­enleg viszonylag sok gépe van­­ az iparnak, de főleg nagy be­­­­ruházásokhoz alkalmas gépek­­ vannak. A minisztérium illeté­kes vezetői már több állammal tárgyaltak a géppark kiegészítéséről. Főleg könnyen mozgatható kis­gépeket kívánnak az ipar ré­szére beszerezni. A lakásépítésről,Luk László közölte, hogy, bár az októberi­­ események megakadályozták­­ több épület befejezését, az­­ utóbbi évek közül mégis 1956-­­ ban adtak át legtöbb­ lakást. 1­17 800 lakás építését kezdték­­ meg a múlt évben. Ezek közül­­ 1957-ben azoknak az építését­­ fejezik be, amelyeknél a mun­­­­kát legalább negyven százaléko­­­ban már elvégezték. Bejelen­tette, hogy a tízezer bányászlakáson kívül további háromezer állami lakás építését irá­nyozták elő erre az évre. A bányászlakások közül 1937- ben a minisztériumhoz tartozó vállalatok 6500-at, a bányásza­ti minisztériumhoz tartozó vál­lalatok pedig ezret fejeznek be. 2500 bányászlakás átadására 1958 elején kerül majd sor. A miniszterhelyettes beszélt az egyéni lakásépítési akcióról is. Közölte, hogy 20 ezer lakás építéséhez a minisztérium biztosít anya­got. Ebben az évben a lakosság egyéni lakásépítési akcióira a­­tavalyi 413 millióval szemben 450 millió téglát, a tavalyi 134­­ezer tonna cementtel szemben 160 ezer tonnát, és a tavalyi ISO ezer tonna égetett mész­helyet 160 ezer tonna meszet adnak a lakosságnak. Csupán az e egyéni lakásépítés cserép­­ellátása okoz gondot. Már ta­­valy is kevés cserepet kaptak az egyéni lakásépítők, az idén azonban a tavalyinak csak 54 százalékát tudja biztosítani az építőipar. Lapunk zártakor a sajtótájé­koztató még tart. Elapulva vonul végig az árhullám a magyar Dunaskaszon Mai jelentés a Dunáról és a Tiszáról Pár napja az osztrák Du­­naszakasz vidékén szokatla­nul erős esőzések voltak, az Inn vízgyűjtő területén 24 óra alatt egészen rendkívüli mennyiség esett: 88 milliméter. Bécsben keddről szerdára két és félméteres vízszinteme­lke­­dés következett be. Közben azonban elállt az eső, és az 580 centiméteres bécsi víz­állás nem következett be, és azóta az osztrák vízjelzők apa­dást jelentettek, így az egynapos árhullám el­­lapulva vonul végig a ma­gyar Duna szakaszon. Jelenleg Dunaremeténél tart az árhullám, egy-két nap múlva tetőzik Buda­pesten. Ezzel egyidőben a Tiszán is vonul lefelé egy árhullám, je­lenleg Csongrád és Szolnok között tetőzik 640 centiméte­res vízállással, tíz centiméter­rel alacsonyabban, mint amennyi ezen a szakaszon az elsőfokú árvízvédelmi készült­ség elrendeléséhez kellene. Azt az elsőfokú készültsé­get is feloldották már, amelyet két héttel ezelőtt rendeltek el a Felső-Ti­­szán. Belvizeink jelenleg 34 000 katasztrális holdat borítanak, főleg Tiszacsege, A­bony, Csongrád, Szeghalom, Szeged és Kiskunhalas határában. Ez a szám a tavalyi 200 000 hold­hoz képest nem jelentős. Számos évben elöntenek bel­vizeink tavasszal 20 000—30 000 holdat. Szerencsére csak 2400 hold vetés volt elöntve, ebből is mentesítettek már 60 szá­zalékot. A 22-e és 24-e között Felső-Szabolcsban lehullott 28 milliméter csapadék újabb 3000 holdat öntött el Nyíregy­háza környékén. A mentesítő munka azon­ban teljes erővel folyik. Az egész országban száz be­épített és ötven hordozható szivattyú naponta 12 millió köbméter vizet szív le a föl­dekről. Kirabolták, véresre verték, összekötötték, a Tiszába dobták Elfogták a szegedi rablógyilkosokat Szeged, február 28. (Tudósítónktól.) A minap hírt adtunk róla, hogy Szeged alatt, a jugoszláv határ közelében összekötözött kezű holttestet vetett partra a Tisza. Először az volt a fel­tevés, hogy öngyilkosság tör­­t­­ént, a boncolás során azonban­­ megállapították, hogy Gyulai­­ Mihály tiszaderzsi lakos brutá­­­­­is kegyetlenséggel végrehaj­­­­tott gyilkosság áldozata lett. I­dején ugyanis ütésektől szár­mazó koponyaalapi törést ta­láltak. Az áldozat még élt, amikor vízbe dobták, de halá­lát nem az ütések, hanem a fulladás okozta. A szolnoki rendőrség meg­állapította, hogy a szerencsét­len ember mintegy 2000 forint­nyi összeggel tartott hazafelé, de két útonálló feltartóztatta, a pénzt elrabolták tőle, véres­re verték, majd összekötözték és a Tiszába dobták. A két rablógyilkost elfogták.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék