Esti Hirlap, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

Janus Pannonius A Rádiószínház bemutatója Első drámának igen figye­lemre méltó munka Miliók Éváé. A magyar humanizmus nagy alakját, a reneszánsz köl­tőt, Csezmicei János pécsi püspököt választotta főhősének, szembeállítva patrónusával, Mátyás királlyal. A Mátyás ki­­rály elleni összeesküvés idején játszódik a darab. Janus Pan­nonius ingadozik a magatartá­sában. A költőnek a királlyal történő összecsapása erősen Vitéz János, tehát nagybátyja befolyására történik, így a fő­ttlak veszít drámai erejéből. A vívódó a legyőzött, a menekülő Janus Pannonius megmutatása mellett — a drámán túl — jó lett volna megismernünk a poéta infelix, a sorsüldözött költő halála utáni megbecsülé­sét is. Igen, a parasztházban játszódó végjelenet azt hang­súlyozza, hogy a költő szava nem juthatott el a néphez, hi­szen latinul írt. De most, hogy a rádióból az egész néphez szól­hattak Janus Pannonius his­tóriájával, nemcsak politikai bukásának történetét, de írói nagyságát is meg kellett volna mutatni. A dráma így is értékes, nyelvezetéért pedig külön el­ismerés jár a szerzőnek, bár néha túlzottan használta az archaizáló, régies múltidőt. Ér­dekes színpadi munka lehet a Janus Pannoniusból, persze nem olyan felesleges és jelen­téktelen női szerepek beikta­tásával, mint amilyen a rádió­ban volt. A rendezéssel ott nem tudtunk egyetérteni, ami­kor a csaknem negyven éves Janus Pannoniust, mint egy vajúdó asszonyt jajgattatja, tompítani kellett volna Sza­kíts, a címszereplő hangján, aki a második félórától kezd­ve találta f­el az igazi hangot, mint Ladányi is, Mátyás ki­rály szerepében. Annál ki­egyensúlyozottabb volt Ajtay Vitéz Jánosa, vagy Bihari Ti­­borc-szerű parasztja. A sze­reposztás kezdeti elhallgatása megnehezíti a közönség számá­ra a dráma megértését. Talál­gatni kell, hol, mikor játszó­dik s kik beszélnek? Kristóf Károly Színházak pénteki műsora: Operaház: Rigoletto (S. 7. bér­let, 7). — Operaház Erkel Szín­háza: Jancsi és Juliska: Babatün­dér (9/6. bérlet, 7). — Nemzeti Színház: Phaedra (7). — Katona József Színház: Jó embert kere­sünk (Csortos-bérlet, 5. előadás, fél 7). — Madách Színház: Ki­rályasszony lovagja (7). — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: Sose lehet tudni (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Hajnal­ban, délben, este (Mikszáth kom­­pinált­ bér­let, 7). — Petőfi Szín­ház: Olympia (7). — Jókai Szín­ház: Hat szerep keres eg­y szer­zőt (7). — Fővárosi Operettszín­­ház: Luxemburg grófja (7). — Blaha Lujza Színház: Ipafai lako­dalom (fél 7). — Vidám Színpad: Pestről jelentik (7). — Kis Szín­pad: A doktor úr (fél 8). — Jó­zsef Attila Színház: Irány Cara­cas! (7). — Állami Bábszínház: Hamupipőke (10). Aki hallja, adja át (fél 8). — Déryné Színház: A csóknak próbája (7). — Zeneaka­démia: MÁV-szimfonikusok (XII. bérleti­ est. Vezényel: Lukács M. 7). *­ Bartók-terem: Játék és va­lóság (Az április 22-i jegyek ér­vényesek, 7). — Kamara Varieté: Kihúzzuk a lutrit (fél 6 és 8). — Budapest Varieté: Automat­ák .. .­ (fél 8). RÁDIÓMŰSOR wwwwwwwwwwwv/wwww Pente«, május 4. KOSSUTH; . 15.40: Könnyű zene. — 16.00: Hírek. — 16.10: Rafael Márta éne­kel, Balassa Tamás zongorázik. — 16.50: Bírósági riport. — 17.00: Szív küldi. — 18.00: Híreik. — 18.10: Népdalok. — 18.20: Szóra­koztató zene. (Közben 18.40: Az ifjúság fóruma). — 19.20: Gigli énekel. — 19.52: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.25: Operettek­ből. — 21.00: Händel. Vizizene.­­— Szervánczky: Concerto József Attila emlékeire. (Közben 22.00: Hírek). — 23.03: Népdalok. — 23.30: Verses, zené® összeállítás. — 24.00: Kamarazene. — 0.30: Hírek. PETŐFI. , 15.00: Hangverseny. — 15.40: Irodalmi kislexikon. — 16.00: Népzene. — 16.40: Jókai elbeszé­lés. — 17.00: Operettzene. — 17.15: Vígoperákból. — 17.50: Könnyű zene. — 18.25: Mozart­­kamaramű­vek. — 19.00: Hírek. — 19.05: Operettzene. — 19.45: Sport. — 20.00: Hangversenyka­lauz. — 20.40: Kórusok. — 21.00: Híreik. — 21.05: Zenei anekdoták. — 21.20: Külpolitika. — 21.30: Népdalok. — 22.00: Tánczene. Szombat, május 4. KOSSUTH: 4.30—7.59: Zene. — 8.10: Ze­nekar­i hangverseny. — 9.00: Is­kolásoknak. — 9.20: Női kórus. — 9.40: Könnyű zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Operettzene. — 11.00: Folytatásos regény. — 11.20: Dalok, hangszerszólók. — 12.00: Hírek. — 12.10: Magyar népdalok. — 13.00: Könyvekről. — 13.10: Operarészletek. — 14.20: Bökkenő. — 14.40: Szív küldi. PETŐFI: 6.00 — 8.00: Zene. — 14.00: Hí­ Ve­k. — 14.20: Népek zenéje. Török Tamás: Esperanza Bemutató a Néphadsereg Színházában A Magyar Néphadsereg­­*• Színháza bemutatta Tö­rök Tamás ,,Esperanza” című drámáját. Ezzel a darabbal a mai élet tör be a színpad zárt formái közé. Napjaink egyik nagyon eleven gondja: az emigráció problémája kö­rül ütközik meg a két fősze­replő szándéka, elhatározása. Idegenbe szakadt ezrek, tízez­rek kínzó dilemmája keres a dráma szereplőinek sorsa ala­kulásában megvilágító, az út­kereső vívódás gyötrelmeinek súlyától megszabadító választ. A történelmi helyzet drársiai­­sága és aktualitása magát kel­letve kínálkozik a drámaíró tollára. Török Tamás él a lehető­séggel és szókimondó őszinte­sége nem kerüli meg a buk­tatókat. Nem keres könnyű megoldást: a színpadon meg­ütköző erők rajzában a ..kinn­maradni” és a ..hazamenni” érvei teljes nyíltsággal, nyers realitással mutatkoznak meg. Ezért sikerül a szerzőnek olyan drámai konfliktust szín­­re vinni, amely elevenbe vágó élességével képes felidézni az érlelődő elhatározások sors­döntő jelentőségének súlyát. S ha ezután mégis arról kell szólni, hogy a függöny legör­­dülése nem tölti el a nézőt a megnyugvás, a drámai igaz­ságszolgáltatás felemelő és fel­­eszméltető érzésével, ennek okát abban kell keresnünk, hogy a konfliktus kibontakoz­tatásában, a döntésért vívó erők csoportosításában eszmei és művészi fogyatékosságok ütköznek ki. A hazájába visszatérni kívá­nó Esztert a szerző érvek nélkül hagyja. Szinte csak az érzései, a vélt anyaság öröme, majd a halál hideg fenyegetése hozza őt haza Dél-Amerikából. S míg férje az emigráció érvei­­nek egész gazdag arzenálját felvonultatja, s hideg logikával tép el minden szálat, amely a hazához, a szülőföld vonzásá­hoz közelíti, az asszony nem képes a drámai erőket egyen­súlyba játszó hatásossággal fel - idézni a hazához való ragasz-l kodás, a hűség motívumait.­­ Ez az­ oka annak is, hogy a­­ szituáció lehetőségeit kihasz- | nálatlanul hagyó cselekmény­­ nem tölti be feszültséggel és­­ a dráma áramkörébe kapcso-­­­lódó anyaggal a három felvo- | nást. Ezért a sok „üresjárat”, a­­ hézagokat kitöltő epizódszerep-| lók, s mesterkélten tipizáló pár- f beszédek és monológok bal-| lasztja. Ugyancsak zavarólag | hat a dráma már-már tragikus f hangvételét a hamis életszerű-| ség igényével és ürügyével | megbontó gyakori helyzetko-| mikum és anekdotázó kedélyes- | kedés.­­ Ennek lefojtása és tompítása | a rendező — Szendrő József — | feladata lett volna. Az egyéb- | ként jó rendezői munka | elismerése mellett még egy | hiányosságra fel szeretnénk | hívni a figyelmet: Ruttkai­­ Éva játékában — az első | és a második felvonás je-| leneteiben — nem kap kellő | hangsúlyt a mérnök elcsábítá-| sának, a flört indításának | szándéka. Mintha nem az a tö-| rekvés vezetné Juditot az első| pillanattól fogva, hogy egykori | pesti hódolóját, a biztos egzisz- | tenciát megkaparintsa magá-| nak. | A szereplőgárdát megillető | elismerés jutott kifeje-| zésre a premier közönségének | tapsaiban. Bulla Elma és Aj-| tay Andor kiváltképp sokat | tett a sikerért. Ez a két kiváló | művész mindig tud újat, meg-­ lépőt adni, felfokozni, s a meg-­ írt szerep korlátain túlra len-­­díteni az alakítás hatásának­ erejét. Bullánál az egyszerűsé- i­get, az eszközök puritán tisz-j taságát csodáljuk; ezúttal ezek­ az erények a halál fenyegető­ rémével való szembefordulás és a könnyes tréfával álcázott búcsú jelenetében tűnnek ki leginkább. Ajtay játékában vi­szont a mesteri szintézisben egyesített beszédtechnika és mimika eszközeinek gazdag változatossága ejt ámulatba. Máté Imre összetett jellem, s Ajtay úgy tárja elénk a han­gulati szélsőségek közt hányó­dó, bukott színész egyéniségé­nek éles kontrasztokat villan­tó mozaikját, hogy az már szinte rögtönzésnek hat. Mű­vészgőg és önemésztő tudata a művészi züllésnek; önbizalmat és erőt mímelő biztonság a hó­dításban és rezignált tisztán­látása helyzete lealázó és ki­­úttalan reménytelenségének: mindez az elemzés szándéká­nak lehangoló erőpróbája nél­kül, az élet természetes hőfo­kán olvad össze Ajtay játéká­ban. A buta vég előtti mono­lóg, a Csehov-reminiszcencia ennek a kitűnő alakításnak is csúcspontja. Szakáts Miklós — Máté Kál­mán, a férj nem túl hálás sze­repében — szépen, becsülettel gyötrődik. Nem az ő hibája, hogy a figura az Esztert sor­vasztó, halálos betegség titká­nak megismerése pillanatától a zárófüggönyig ki nem moz­dul drámai pozíciójából és lépten-nyomon önmagát is­métli. Pándi Lajos a disszidens vállalkozó figurájában kissé fáradt és színtelen. Mintha a sematikus végletesség, a lelep­lező „egyénítés“ unalmától való félelmében lemondott volna a szerep sajátos karak­terének megformálásáról. Fé­­chy Blanka, Deák Sándor és Bánhidy László, a Dél-Ame­­rikába szakadt magyarok­­tí­pusait idézve, jó színészi telje­sítménnyel szólaltatják meg drámai betétként ható szere­peiket. A díszlettervező Upor Tibor hangulatos, szép mun­kája dicséretet érdemel. Dersi Tamás Ajtay Andor Bulla Elma rr JUd­ hall&Uuk | □„ AZ ARANYPRÓBÁS LE-IGÉNY” a címe Jankovich Fe­­­renc új mesejátékának. | □ 100... Szirmai Albert­­ „Tabáni legenda” című új ope­­­rettje századszor került színre­­ e héten a Déryné Színház egyik­­ társulatának előadásában. | □ BAJOR GIZIRŐL emlé­­­kezik május 19-én a Magyar­­ Rádió, s Gobbi Hilda, Kárpáti­­ Aurél, Rajnai Gábor, valamint I Vajda Miklós mondják el mik- Irofon előtt visszaemlékezései- | két. I □ NAGY ADORJÁN, a nem­irég elhunyt színművész színé­­­­szek­ vonatkozású hagyatéka az­­ Országos Széchenyi Könyvtár | Színháztörténeti Osztályának | birtokába jutott. | | □ A MAGYAR ÁLLAMI | HANGVERSENYZENEKAR | hagyományos Károlyi kerti | hangversenyeinek nyári prog-­­ ramja gazdag és változatos | műsort ígér. Beethoven, Haydn, I Mozart, Schubert és Prokof­iv­jev szimfóniáit. Bartók, Ko­­­­dály, Bárdos Lajos, Dávid­­ Gyula, Farkas Ferenc, Ránki­­ György, Szabó Ferenc, Szer­­­­vánszky Endre és Vincze Ottó­­ műveit legkiválóbb hazai elő­­­­adóművészeink és karmeste­ri­jeink tolmácsolásában hallhat- j juk majd. Zenei közvélemé­­­­nyünkben pedig bizonyára a­­ szenzáció erejével hat Carlo­s Zecchi, Jeanne Marie Darré és­­ Lucienne Boyer új vendégsze- I replésének híre, akiknek Ká­li folyi kerti fellépése értesülé­­­­sünk szerint most már bizo­­­­nyos. □ AZ OKTÓBERI FORRA­DALOM 40. évfordulójára új szovjet filmek készülnek. Ezek között különösen figyelemre méltó „A történelem doku­mentumai” című, hatalmas do­kumentumfilm, valamint Alek­­szej Tolsztoj Golgota című re­génytrilógiájának megfilmesí­tése. □ MÁNYAI LAJOS mondja az Esti Hírlapnak: „Szabad es­téimen Molnár Ferenc „Delila“ című darabjában játszom, leg­közelebb május 24-én a Tiszti Házban. Új filmszerepem al­kalmasint egy ügyvéd figurája lesz a „Rigó Jancsi” című ze­nés darab filmváltozatában.” □ RÁBAI MIKLÓS megte­kintette Cannes-ban az egyik legnevezetesebb francia balett­együttes, a „Marquis de Cue­vas Ballet“ próbáját. Kossuth­­díjas koreográfusunkat ez al­kalommal felkérték arra, hogy rendezzen egy balettet a fran­cia együttes számára. □ ULANOVA POSTÁJÁ­RÓL ad hírt a „Dance and Dancers” című angol tán­cszak­­lap. Legutóbbi londoni szerep­lése után egész zsákra való le­velet vitt haza magával Moszk­vába Galina Ulanova. Azóta már sok-sok angol táncrajongó kapta meg a nagy művésznő válaszlevelét. □ „TRÁGÁR KIFEJEZÉ­SEK használata miatt” szigorú dorgálásra ítélték A Magyar Néphadsereg Színháza egyik műhelyének vezetőjét, aki ezért kisebb beosztásba került. FILMEK Híradó (Közepes) A Híradó-mozi új műsorá­ban a negyedik hétre is pro­­­lonaálta az ellenforradalom októberi támadásáról szóló „Így történt” című dokumen­tumfilmet. Az e heti új magyar híradó elmarad az utóbbi hónapok­ban már megszokott ötletes­ségtől, frisseségtől. Megható jelenet a rádiónál elesett hő­sök temetése, nagyon kedves a Győri-család négy nemzedé­kénél­ bemutatása, de ezen­felül megoldásukban semmi újat nem tudtak hozni. A Ta­vaszi Tárlat megnyitása után tíz nappal bemutatott képek viszont nem vallanak valami nagy frisseségre. A legsikerül­tebb jelenet filmeseink ame­rikai kollégáitól származik, a texasi tornádóról felvett, hát­­borzongató képsor. Az új világhíradó friss, ér­dekes, mint mindig. Most is nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. Az egyórás műsor legki­emelkedőbb száma a „Paris lángjai” című szovjet balett­film. Az Aszafjev zenéjére és a hazánkban is jól ismert Voj­­nonnem mester készítette ko­reográfiát vitték filmre, a film adta tágabb lehetőséget is felhasználva. Igaz, a szabadba csak az első jeleneteket vit­ték ki, de a lázadó utca és a remegő urak palotabeli ké­peinek jól sikerült vágása lük­tetőbbé, drámaibbá teszi a cse­lekményt. A film fő erénye a kitűnő szovjet táncművészek teljesítményei, alakításai. B. L. Yvette milliói (Rossz) Megnéztük az ,,Yvette mil­liói” című DEFA-filmet és a közönség csalódottságának, bosszúságának is hangot adva egyetlen kérdésben összegez­zük véleményünket: miért vesz át a filmek válogatásával fog­lalkozó bizottság ilyen ham­vában holt, elhibázott, teljesen érdektelen produkciót? Hiszen ebben a filmben semmi sincs, ami a néző érdeklődését akár csak pillanatokra is felkelte­né és kielégítené. A cselek­mény unalmas és banális, a játék tempója alvásra ingerel, a képek sötétek és semmit­mondóak, a színészek játéka szürke és hatástalan, sehol egy szép nő, egy érdekes fi­gura, másfél órán át árad az unalom. Kötelességünk figyel­meztetni a közönséget: csak akkor nézze meg ezt a filmet, ha nem akarja magát túlter­helni benyomásokkal, gondo­lati és érzelmi reflexiókkal. (df) AZ JELENTI Az ENSZ kábítószer-bizott­sága New Yorkban tartja ti­zenkettedik ülésszakát április 29 és május 31 között. A Ma­gyar Népköztársaságot az ülé­sen kéttagú delegáció képvi­seli. KALIFORNIÁBAN, Van Nuys repülőterén egy együlé­­ses helikoptert mutattak be, amelynek akciórádiusza ötven kilométer, háromezer méter magasságba tud emelkedni, és sebessége óránként 100 kilo­méter. A kis helikopter raké­tameghajtású, és olyan köny­­nyű, hogy a repülő, akár egy egy hátizsákot, két vállára csatolva hordozhatja. Ötven kisiparos gyermeke utazott négy hétre a lengyel kisiparosok üdülőjébe. GÁZOLTAK A RÉSZEG LOVAK. A bajorországi Fi­scherdorf városkában furcsa szokásra derített fényt egy rendőri vizsgálat. Egy szekérbe fogott két ló hirtelen megbok­rosodott, őrült vágtába kezdett, öt járókelőt megsebesített, egy asszonyt pedig halálra gázolt A nyomozás kiderítette, hogy a fischerdorfi kocsisok — lovaik iránti szolidaritásból — mindig kihoznak számukra egy-két korsó sört, ha megállnak a kocsma előtt. A fenti esetben a kocsi már az ötödik kocsma előtt álldogált... S a fischer­dorfi városatyák komor tör­vényt hoztak: szigorúan tilos szeszesitallal itatni a lovakat. Anglia számára is termel hibrid kukorica-vetőmagot több csongrádi és békési ál­­lami gazdaság. Ha a kísérlet beválik, jövőre Magyarorszá­­gon és más Duna menti álla­­mokban több ezer holdon ter­meltetik majd a kukoricát. 175 ezer kis elsőosztályost várnak az 1957—58. iskolai év­re az általános iskolákba. Bu­dapesten előreláthatólag 21 500 gyermek kezdi meg a tanulást. Csoportos határátlépés elő­mozdításának bűntette miatt a XV. kerületi Bíróság Posch Jenő rákospalotai lakost két évi és öthónapi, Pánczél Vendelné, Szalay Lajos és Vo­­lent Ferenc mosonszentjánosi lakosokat egy-egy évi börtön­büntetésre ítéltek. A vádlottak egy-egy ember átcsempészé­­séért tízezer forintot, motor­kerékpárt és más egyebeket kaptak. Az ítélet nem jogerős. RITKA JUBILEUMOT ÜN­NEPELT a napokban a lenin­­grádi repülőtér. Sarapov pol­gári pilóta legutóbbi Mur­­manszk—Leningrád közötti repülőútján tette meg gépén a négymilliomodik kilométert. Sarapov 1931 óta pilóta, és csaknem valamennyi szovjet légijáraton teljesített már szolgálatot. Repülőútjainak időtartama együttvéve mint­egy két évet tesz ki. Tizenkét évi fegyházra ítélte a Fővárosi Bíróság Varga And­rás 22 éves rakodómunkást, aki tavaly november 11-én, a Mautner Sándor utca 120. szá­mú ház előtt három lövéssel megölte az arra haladó Puck Jánost. Az ítélet nem jogerős. AZ ARGENTÍNAI OLA­­VARRIA VÁROSBAN a helyi cementgyár szakszervezeté­nek munkavédelmi bizottsága bankettet rendezett. A bizott­ság jogos büszkeséggel azt ün­nepelte, hogy az elmúlt év min­den baleset nélkül telt el. A banketten több mint ezer em­ber­i ételmérgezést szenve­dett. A magyarbólyi határállomás újjáépítése befejeződött. Háromszor tört be két sze­gedi, tizenkét éves iskolásgyer­­mek a Szeged, Párizsi körút 43. szám alatti házba. A fiatalokat elfogták. MESTERSÉGES SZIGET ké­szült el a Mexikói-öbölben, hogy megkönnyítse az ottani, gazdag kőolajlelőhelyek kiak­názását. Hossza hetven, víz­­szint feletti magassága harminc, szélessége ötvennégy méter. Generátorai túlméretezettek: egy hatezer lakosú várost tud­nának ellátni energiával. A vi­lág legnagyobb mesterséges szigetén ötven ember lakik majd. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427—960) műsora 4-én, szombaton. Radó Lili: Az­­ eltévedt méhtestvérek. (El­mondja: Komlós Juci.) NAPTÁR Május 4. szombat, Flórián nap­ja. A Nap kél 4.23, nyugszik 18.59 órakor. A Hold kél 7.55, nyugszik 23.22 órakor. Jubileum A fény, a világosság egy újabb — elmaradt — jubileu­mára készül a város. A száz­éves pesti gázvilágítás megün­neplésére, „országra szóló ün­nepre“ hívott meg 1200 hazai és külföldi vendéget a Gáz­művek. „Elmaradt“ ünnep szomorú télen, pislákoló, di­­dergős decemberben töltötte be száz esztendejét a pesti ut­cák silbakló gázlámpása. Ké­szült is már ősszel a „válla­lat“ az évfordulóra, de az ese­mények elfújták az utcácská­kat világító gáz lepkelángját. Felállították már­ a Vörös­marty ■téren műemlékszámba menő nyolcbúrás, kovácsoltvas díszlámpát, de december 24-én — az igazi születésnapon — a sötétedő térben nem gyullad­tak fel lángjai. Sötétedés után ma már is­mét világosság érkezik a pesti házak közé: a díszlámpa üveg­kalitkáiban most — május kék estéiben — ismét felszökik a gáz lepkelángja. „Múzeumi darab“, „kiállítási tárgy“, mondják az ünnepség rende­zői, de mi pestiek, szerelme­sek és emlékezők, öregek és fiatalok tudjuk és hisszük, hogy ez már többé nem dísz­let: e karcsú vasoszlopok te­reink, sétaútjaink visszatért békéjének hűséges őrei. Magyarország földrajzát is­mét tanítani fogják az­ általá­­nos iskola VIII. osztályában. A pedagógusok régi kívánsága teljesül ezzel A VILÁGHÍRŰ HERENDI PORCELÁNGYÁR legjobb fes­tői, a negyven-ötven éves gya­korlattal rendelkező, művész­számba menő öreg mesterek hetenként háromszor egy-két fiatal segédet vesznek maguk mellé, tanítják őket, s a nehe­zebb festési feladatokat közö­sen oldják meg. Helyreállították a közvilágí­tási hálózatot a legsúlyosabban sérült VIII. és IX. kerület ki­vételével. A Ferencvárosban még hátralevő útvonalakon május közepéig, a Józsefváros­ban pedig május végére befe­jezik a munkát. HARMINCHÉT ÉVE űzi ne­héz mesterségét Zsigmond Jó­zsef hatvanéves gyárkémény­­javító és építőmester. Munka­­módszere lehetővé teszi, hogy a javítási idő alatt nem kell el­oltani a kazánok tüzét. 1945 óta 178 gyárkéményt javított már meg és sokszor életveszélyes munkájával milliókat takarí­tott meg államunknak. Még mindig reng a föld Tö­rökország nyugati vidékein — jelenti Ankarából az AFP. De­­nizli közelében komoly föld­lökés-sorozatok voltak, na­gyobb földcsuszamlások kísé­retében. Egy hegy teljesen ket­tévált. Óriási szikladarabok zuhantak szerteszét és teljesen eltüntettek egy erdőt, valamint eltorlaszoltak egy négy kilo­méteres útszakaszt. MIT SEM SEJTVE SÉTÁL L­ondonban egy férfi, akinek gyomrában nyitott biztosítója van. A férfi — Thomas Latter —, a napokban beállított az egyik kórház belgyógyászati rendelőjébe és gyomorfájdal­makra panaszkodott. A rönt­genlelet kimutatott a páciens gyomrában egy nyitott bizto­­sítótűt. Ezt azonban nem kö­zölték vele, csak annyit, hogy azonnali operációra van szük­ség. Latter ettől úgy megijedt, hogy szabályosan megszökött a kórházból. A rendőrség teljes apparátussal nyomoz a sze­rencsétlen után, aki az orvo­sok szerint bármelyik pillanat­ban meghalhat. 2500 cserép muskátlit küldött Svájcba ma délben a Zöldség- Gyümölcs Export Szövetkezeti Vállalat, ez a tízezer darabos virágrendelés első része. Amíg külföldön járt, kifosz­tották lakását Simonyi And­rásnak, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium dolgozójának. A le­zárt lakásból Burger Gyula bé­kásmegyeri lakatos és egy fia­talkorú nyolcvanezer forint értékű holmit vitt el. A fosz­togatókat letartóztatták.

Next