Esti Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

Csökkent a primőrök ára, 19 vagon újburgonya és 8 vagon cukorborsó érkezett A Nagy­vásártelepre ma reg­gel 68 vagon áru érkezett, töb­bek között újburgonya 10 vagon, zöldborsó 8, cseresz­nye 3 és új karalábé 5 vagon. Tehergépkocsival 55 fuvar, hajóval 76 nagy kosár idei zöldáru jött. Az újburgonya zömét az apátfalvi és az ordai földmű­vesszövetkezet szállította. A jelentős felhozatalra az állami boltokban a darabos újburgo­nyát 7,60—8 forintért, az apró parázsburgonyát 4—4,50 fo­rintért adták. Olcsóbb lett a cukorborsó is. A legszebb bor­sót 5,60—6 forintért árusítot­ták. Az új kék karalábét cso­mónként 3,20 forintért lehe­tett venni. Zöldpaprikából a tölteni valót 2,60, a kovácshá­zit 2—2,20 forint, a hegyes paprikát 1 forintért és 1,50 fo­rintért adták darabonként. A nyári cseresznyét 6, a ropo­gós karmazsint 7,60—8 forin­tért árusították. A földieper ára, nagyság szerint osztá­lyozva, 14,26 forint kilónikint. A nagyszemű egres ára 6,50 fo­rint, az apróé 5 forint kilón­­kint. Megjelent a piacon a ma­kói új zöld fokhagyma, ára 4 forint csomónikint. Tiszapalkonya öröme és gondja Hamarosan működik már az ország legnagyobb energiatermelő telepe, de nincs elegendő lakás a munkásoknak és vezetőknek Tiszapalkonya, május 31. Nevezetes eseményre készül­nek Tiszapalkonyán: július elején üzembe helyezik az erőmű első gépegységét. A nagyszabású építkezésen, ame­lyet egyik oldalon a polgári híd alá futó Tisza, túlfelől pedig az asztalsík zöld mező határol, finiséhez érkezett a munka. Kőművesek, szerelők, autók, kordék, buldzerek rajzanak a roppant telepen, s a hozzá nem értő szemében bábelinek tűnő zűrzavar központjában ott áll ma még csendesen a zöldszínű csehszlovák gép. Az első gépegység. A nagy munka, az Erőmű Beruházási Vállalat és csaknem 30 építő, gyártó és szerelő üzem sokéves erőfeszí­tése befejezéshez közeledik. Egy falu egynapi vize Érdekes megfigyelni, hogy az emberek itt mind csupa felsőfokban beszélnek — és jogosan. — A tiszapalkonyai erőmű lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb energiatermelő telepe — mondják a szakembe-KtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiiiimiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimi rek. — Teljes kiépítésében 230 megawatt energiát termel majd, kétszer annyit, mint az inotai, vagy a mátrai. — Gépegységei a legnagyobb teljesítményűek az országban — közük a szerelők. — ötven megawattosak, egyenként fel­érnek egy-egy közepes erőmű­vel. Egyetlen gép — már az el­ső is — elláthat több mint fél­millió háztartást villamos­­energiával. Ekkora gépegység az országban még nem volt. Itt van a legnagyobb gyár­kémény az országban: kereken 120 méter magas. A főépület a maga nemében a legnagyobb. Ha kész lesz, alig marad el a félmillió légköbmétertől. Szer­kezeti megoldása a legmoder­nebb az országban. Itt dolgoz­nak majd a legnagyobb nyo­mású és a legforróbb gőzzel, s ezért ez az erőmű lesz a leg­gazdaságosabb ... Az adatok, amelyeket el­mondtak a szakemberek, meg­­kapóak és impozánsak. Az éhes kazánok évente csaknem kétmillió tonna mizserfai sze­net falnak majd fel. A vízki­vételi mű szivattyúi percen­ként annyi vizet szippantanak a Tiszából, amennyit egy köze­pes falu teljes nap alatt fo­gyaszt. S ekkor jött a meglepetés: május 21-én a TVK nyilatko­zott. Ad 60 la­kást —­­ úgy­mond —, de az erőműtől há­rommillió forintot kér a telep­­ építésének folytatásához. Rá­következő nap pedig ez is mó­­­­dosult: legjobb esetben — kez­dődtek, az országos hálózatról s­zölte a TVK — szeptember­re­ a múlt hét végén a telepre ér­kezett a 120 kilovoltos áram. Megkezdődött a transzformáto­rok fűtése, és van energia a szivattyúkat és más gépeket hajtó nagymotorok próbájá­hoz. A kémiai vízlágyító be­rendezés készen áll, a motorok itt már átestek a Vizsgán. A különlegesen szép, rejtett vilá­gítású, opálüveges mennyezetű kapcsolóteremben már villog­nak a színes jelzőfények. A széntéren 44 000 tonna tüzelőt tárolnak. Júniusban begyújtják az első kazán szárítótü­zét, és — szaknyelven mondva — megkezdik a gigászi szerkezet „kifőzését”; gőzt vezetnek a csövekbe, s azzal tisztítják meg a vasakat minden szennytől, rozsdától. Az úgynevezett 120 kilovoltos alállomás próbáját — bonyolult porcelánszigetelő­erdő ez, ahonnan az erőműben termelt energia az országos há­lózatba jut — a héten meg­kezdték. Bére lesz 24 lakás, ha az erő­mű azonnal ad hatmilliót. Végül néhány napja értekez­letet tartottak. Megállapodtak: a TVK most kap hárommillió forintot. Ennek ellenében a lehető leggyorsabban ad 24 lakást. A félév múltával átad­nák neki még hárommilliót.­­S ezért december 31-ig köte­lesek újabb 28 lakást a csalá­dok rendelkezésére bocsátani. Vagyis az erőműnek — azon túl, hogy a TVK megkapta a beruházási keretet a lakások felépítéséihez — az idén össze­sen 52 otthonért hatmillió fo­rinttal­­kell hozzájárulnia a munkához. A palkonyai lakás­­helyzet viszont — beleértve az épülő készenléti lakótelep há­rom házát és legényszállóját is — csupán valamelyest eny­hül az év végéig. Az erőmű­­ júliustól kezdve termelő üzem,­­ mint bármelyik pesti gyár. Sok­­ munkása, vezetője, viszont ide­­i­­glenes, fabarakkban, távol a családjától várja a telet. S ez az ideiglenesség, ez a honta­lanság súlyos bajok okozója le­het, ha csak erélyes és gyors intézkedés azonnal nem javít a helyzeten. Az MSZMP járási intéző bizottsága teljes súlyával tá­mogatja az erőmű dolgozóinak kérését. S mellettük szól a jó­zan ész minden gondolata. S mellettük, értük szavaz az országot éltető energia, amely kezük és tudásuk jeles bizonyítványaként, július első napjaitól a Tisza mentéről áradni kezd. Megérkezett az áram ideiglenes barakkokban Az első gépegység indításá­hoz az üzemi próbák meg kot­osztály vezetője többedmagá­­val a volt gátőr-házban lakik. Az épületet eredetileg egy családnak tervezték ... Lakóházak épülnek. A ki­sebb városnak is beillő koló­niát — közös beruházási ke­retből — a Tiszavidéki Vegyi­kombinát (TVK) építteti. A közös telep építéséhez szükséges pénzt a TVK idejé­ben megkapta. Az erőmű ré­szére idejében — 1955-ben! — kértek 50—60 lakást, 1956-os határidővel. Nem kapták meg. Tavaly június 5-én írott levél­ben rögzítették, hogy az erő­mű üzembehelyezéséhez 1957- ben 220, egy év múlva 150 és 1959-ben 64 lakás kell. Az idén februárban a lehetőségekhez mérték és csökkentették az igényt: 120 lakást kértek erre az évre, jövőre meg százat. Április 23-án kötelezték a TVK-t, hogy ez évben min­den körülmények között ad­jon át 60 otthont a költözésre váró , és most fabarakkok­ban zsúfolódó­­ családok­­nak. Az építők tudásuk és erejük teljét adták a munkához. Cse­rébe érte most nagy panaszuk orvoslását kérik. Nincs lakásuk. Az erőműnek csaknem egész személyzete már a helyszínen van ismerkedik a pompás be­rendezéssel. A szakképzetlen munkásokat a környékről to­borozták, velük kevesebb a gond. De a vezetők, a nagytu­dású szakmunkások nem hely­béliek. Ideiglenes barakkokban élnek. Az igazgató, a műszaki Nyilatkozat, értekezlet Lantos László Egy kiváncsi kártyás javaslata: Egyszer már a királynő folytatását is szeretné látni.: * (Szür Szabó József rajza) Az alvilági „Mocsok a bíróság előtt Egy alvilági nő állt ma a Fő­városi Bíróság elé. A Life cí­mű amerikai folyóirat „hősö­ket“ dicsőítő egész oldalas fényképén látható az a papucs­­cipős nő, amint emberi mi­voltáról megfeledkezve, egy halálra kínzott és lábával a fára akasztott sorkatona holt­testét leköpi. A kép látható a Fehér könyv második köteté­ben és az Így történt című do­kumentfilmen is. Az ismert kép alapján elfo­gott és a mai tárgyaláson fe­lelősségre vont nő, a 34 éves Hagy Dezsőné, Markos Mária, akit az alvilágban „Mocsok“ néven ismertek. Eddig tizenhatszor volt büntetve, főként közveszé­lyes munkakerülés és tit­kos prostitúció miatt, amelyből a nyilvános házak megszüntetése előtt hivatás­szerűen is élt. Az ügyész most a népi demokratikus állam­rend elleni izgatás bűntettének vádját emelte ellene. A vádlott kihallgatásakor ki­derült, hogy régen nem él a férjével és évek óta nem dol­gozik. Mikor a tanács elnöke megmutatta neki a Life című folyóiratot, sorra elmondotta, hogy kik láthatók a fényképen a meggyilkolt sorkatona meg­gyalázott holtteste körül és ki­nek társaságában volt a Köz­társaság téri vérengzésnél, ok­tóber 30-án. Társai közül soknak csak az alvilági álnevet tudja idézni. Vele együtt ott voltak a rég­ről ismert társnői és a selyem­fiúk: „Duplaszájú“ Ica, a képen­­is jól látható egyenruhás Józsi­­ nevű férfi és a „Japán“ álnevű­­ Víg utcai nő,, aki októberben a­­ „felkelők" titkárnőjévé lépett­­ elő a Víg utcai kapitányságon.­­­­tt volt a „Gonosz“ álnevű al­világi férfi is, aki a megkínzott, még élő ka­tonán keresztülhajtott egy gépkocsival, s így gyilkolta meg. Lapzártakor a tárgyalás tart. Különleges ételek és italok boltja A budapesti I-es számú földművesszövetkezet a kerü­leti tanáccsal egyetértésben elhatározta, hogy a Bartók Béla út 66. szám alatt boltot nyit, ahol különleges tartósí­tott ételeket és italokat hoz forgalomba. A boltban egé­szen kis tételekben árusítani fogják az országban fellelhető összes borfajtákat, csabai és gyulai kolbászt, paprikás sza­lonnát, különlegesen füstölt csemege szalonnákat, zöld­ségfélékből készített vitamin szendvicseket, gyümölcs kon­­zerveket, és savanyúságokat, valamint különlegesen fűsze­rezett egyéb ételeket. Az Éjféli szerenád című mű­sor június 1. helyett 8-án kerül Bemutatásra a Puskin moatban. 140000 forintot sikkasztott egy banda Sikkasztó bűnszövetkezetet leplezett le a rendőrség. Őri­zetbe vették Hadházi Mihályt, a Kocsi Földművesszövetkezeti Bolt vezetőjét és bűntársait: Debrői Endrét, a Kocsi Állami Gazdaság anyagraktárosát, Po­­kori Lajos építésvezetőt, Gyür­ke Ferenc konyhavezetőt, Sza­kál Tibor könyvelőt, Mátyás József boltellenőrt, Kaszás Sándor raktárost, Farkas Já­nost, az Egyeki Földművesszö­vetkezeti Bolt vezetőjét, Erdei János boltvezetőt és Molnár Erzsébetet, a Kocsi Állami Gazdaság főkönyvelőjét. A nyomozás során kiderült, hogy a fondorlatosan működő sikkasztók, a gyenge ellenőr­zést kihasználva, hamis szám­lákkal néhány hónap alatt 140 000 forint kárt okoztak az államnak. Ma délig nincs ötös, eddig tizenhat négyes a lottón 4 330 000 forint kerül kiosztásra A lottó a tizenharmadik hé­ten újabb csúcsforgalmat ért el több mint 2 887 000 szel­vény vett részt az e heti já­tékban. Ilyen alapon több mint 4 330 000 forint nyeremény kerül kiosztásra a szeren­csések között. öttalálatos szelvény a tizen­harmadik héten ma délig nem került elő és eddig a négyta­­lálatosak száma is kevesebb, mint az elmúlt héten volt Pénteken délig 16 négytalálatos szelvényt fedeztek fel. Ha a további revízió során a négytalálatosak száma nem szaporodik és ötös nem lesz, egy-egy szelvényre mintegy 135 000 forint nyeremény jut. Holnap megnyílik a Gellért-pezsgő NYITNAK A HIDEG VIZŰ STRANDOK IS A Gellért pezsgő-fürdő jú­nius 1-től, szombattól a közön­ség rendelkezésére áll. Ugyancsak június 1-én nyíl­nak m­eg a hidegvízű strandok, a lőrinci Május 1, a kispesti Vörös Csillag, a rákoscsabai Béke és a cinkotai strand. Minden strandfürdő reggel hét órától este nyolc óráig nyitva. Az erzsébeti strand későbbi időpontban nyílik meg. Miért kell bokáig érő vízben fogadnia a Budavoxnak a külföldi küldötteket? IKV-regény több alcímmel és egy időszerű kérdéssel Mielőtt cikkünk érdemi ré­szére térnénk, hadd ismertes­sük meg az olvasóval: mi is az a Budavox, teljes nevén: Bu­davox. Budapesti Híradástech­nikai Vállalat (a „Vox“ szó a magyar „hang" szó latin nyelvű jelentése). Ez az ország egyet­len külkereskedelmi szerve, amely a magyar híradástech­nikai gyártmányok export­já­­val-importjával foglalkozik. Je­lenleg is több mint harminc or­szággal — köztük a Szovjet­unióval, Indiával, Kínával, Ar­gentinával, Brazíliával, Ro­mániával, Lengyelországgal, Egyiptommal, Szíriával áll rendszeres kereskedelmi kap­csolatban és egyedül szeren­csétlensége, hogy irodái a Ta­nács körút 3/a. számú házban vannak, amely a VII. kerületi Házkezelési Igazgatóság gon­dozásába tartozik. Illetve tar­toznék, ha gondozná. Tréfa és valóság És itt fel kell hívni a figyel­met egy olyan IKV-magatartás ellen, amely — a házban lakók sérelmei mellett — egy másfél­­százmilliós forgalmat lebonyol­ító külkereskedelmi vállalat munkáját akadályozza, nehezí­ti. A fentemntett Budavox an­nak idején mintegy félmilliós beruházással maga hozta rendbe irodahelyiségeit, hogy azok alkalmassá váljanak kül­földi kereskedelmi megbízot­takkal való tárgyalásokra. Az ellenforradalom során helyisé­geik újból megrongálódtak, ám a helyreállításhoz még novem­berben maguk hozzáfogtak, s egy részét el is végezték. Egyes rongálódások helyreállítása azonban az IKV-ra várt. Munka a javából A KIK, alias IKV, alias Házkezelési Igazgatóság több­szöri írásos és szóbeli bead­vány, kérelem ellenére mind­össze februárban kezdett iga­zán munkához. De milyen munkához? Az egyik helyiség négy négyzetméternyi, sérült padlójának helyreállítása he­lyett tizenöt négyzetméternyi padlót felszedetett,­­ majd az egészet abbahagyta. Most, a rozsdától vert födémrácsok között le lehet látni a féleme­leti, romos raktárhelyiségbe. A tisztviselők lefektetett pal­lókon egyensúlyoznak, artista­módra ég és föld között. Két helyiségben — telje­sen értelmetlenül — felszed­ték az egész födémet, azóta is úgy van. Márciusban csőrepe­dés történt a házban és a ki­­ömlő víz elöntötte a hivatali helyiségeket, tönkretéve falait és a friss festést. Egy lengyel kereskedelmi küldöttség tag­jai, akik éppen akkor keresték fel a vállalatot, megkérdez­ték: — Itt kötelező fürdés van tárgyalások előtt? Sőtér kartársat nem érdekli a minisztérium Amikor a vállalat a maga költségén vásárolt új lift be­szerelését kérte az IKV-tól, Balogh István főmérnök azzal utasította vissza, hogy a lift nem szolgál valamennyi lakó hasznára. Hogy külföldi kap­csolatok hasznára szolgál, az­zal nem törődött. Ugyanez volt a véleménye Sőtér Dánielnek, a fővárosi tanács házkezelési igazgatósága előadójának is, aki a Külkereskedelmi Minisz­térium külön kérelmére így reagált: — Engem nem érdekel a mi­nisztérium... Decemberben és januárban, amikor a romos szobákban dolgozó tisztviselők alkalmi vaskályhák mellett dideregtek, Balogh főmérnök kijelentette, hogy míg a kályhák füstcsövét be nem veszik az utcáról, nem kezdeti meg a helyreállítási munkákat. Könyvelés esernyő alatt Néhány napja csődugulás következtében újabb vízömlés árasztotta el a Budavox helyi­ségeit, és a ház néhány ma­gánlakását. Egyes lakásokban a két hónappal ezelőtt rosszul megjavított vízcsövek okozták a bajt. A Budavox előszobájá­nak közepén nagy zománcos lavór fekszik (szent naivitás!), a mennyezetről csörgő víz azonban valóságos tavat alkot körülötte. A propaganda-iro­dában a tisztviselő esernyő alatt dolgozik. Az átázás a te­lefonközpont mennyezetét is veszélyezteti, tönkretétellel fe­nyegetve az érzékeny műszaki berendezést. — A napokban várjuk a Szí­riai kereskedelmi küldöttség látogatását — mondja a válla­lat igazgatója. — Mit fognak mondani, ha ebben a hivatal­ban fogadjuk őket? ... Erre magunk is kíváncsiak lennénk, ha a kíváncsiság he­lyét nem foglalná el másfajta érzés: a restellkedésé és a fel­háborodásé. Vajon meddig akarja folytatni a kerületi ház­kezelési igazgatóság ezt a ha­­logatósdit? Túri András ­ T hivatalos'' minőségben, 99**- azzal a céllal ültem be az Opera nézőterére, hogy el­lenőrizzem a szerkesztőségbe érkezett panaszokat a közönség egy részének a hely szettemet sértő viselkedése miatt. A tudósításban éppen ezért szó sem lesz Mascagni meló­­diagazdagságáról és Turiddu botrányos szerelméről, hanem kizárólag közvetlen szomszé­daim és nézőtársaim egyéni alakításairól, zenei virtuozitá­sáról és bűbájos szerelmeiről. Vonatkozó laikus véleménye­met a Parasztbecsületről a kö­vetkezőkben foglalhatom ösz­­sze: Kitűnőnek találtam azt a dialógust, amely a hátam mö­gött folyt egy zuglói fiatal­emberről, aki a konfliktus el­len a Területi Egyeztető Bi­zottsághoz fellebbezett, és vé­gül az intrikus igazgatót súj­totta a megérdemelt sorsharag. A párbeszéd mulattató, fojtott szenvedélyességét Molnár Fe­renc is megirigyelte volna, s nem értem azokat a botfülűe­­ket, akik emiatt állandóan pisszegtek és közbeszólásaikkal zavarták a párbeszéd szerep­lőit. Becsülöm azt a fiatalem­bert, aki mellettem ült parti­túrával az ölében, folyton bele­lapozgatott, és halkan elődol.­ A nézőtéren rászáll, messze megelőzve az egész operai együttest, így hát zenei kifejezésekben sem volt hiányom, csak az za­vart, hogy a színpadról valaki (azt hiszem, Santuzza) folyton beleénekelt a szomszédomba, holott folyton bele kellett vol­na rúgni. Később, a sor köze­pén, nylonzacskóból vacsorázni kezdett egy emberformájú hal­mazállapot, sőt, mi több, a ne­jére is rá akart tukmálni egy sonkás zsemlét. A jobbérzésű hölgy csak nagy nehezen tudta megértetni haspók férjével, hogy ne zavarja ilyen földi gyönyörűségekkel, mikor ő ze­nei transzban van, és éppen Turiddu hatása alá került. Ezt az utóbbit, tárgyilagosan szólva, nem láttam, pedig min­den mozzanatra figyeltem, ami ez idő tájt a nézőtéren zajlott, így konstatáltam többek közt: cukorkazacskó-zizegtetést, láb­­csoszogtatást, székrecsegtetést, tüdőszuszogtatást, zsebkendő­­be-trombitálást, egyénített tüsszögést és általános köhö­gést. Ez utóbbi igen tartós és változatos volt, átnyúlt a Ba­­jnwAJ­ h* t.«. A szüntelen gégerobbanások azt a gyanút ébresztették ben­nem, hogy minden pesti pol­gár, akinek otthon tüsszögni­ és köhögnivalója van, az mind ide jön az Operába, nyilván abból a feltevésből kiindulva, hogy itt senkit sem zavar, mi­vel mások is ide járnak kö­högni és tüsszögni. Végül az egész dolog versenyjelleget öl­tött. A köhök és tüsszög kü­lönböző hangfekvésekben egy­másnak feleselgettek, bezeng­ték az egész zenei teret, és túlszárnyalták az énekkart. Az előadás felszabadult vak­­kantások, polifónikus székcsat­­togtatások és gyufásdoboz­­csörgetések közepette ért vé­get. Jól kiköhögtük magunkat, most már nyugodtan hazame­hetünk. Amennyiben hézagosnak ta­lálnák tudósításomat, szolgál­jon mentségemre, képtelen vol­tam minden egyes hangbenyo­mást feljegyezni, mert az éne­kesek a színpadról folyton za-, vártak engem is és a közönsé­get is. Magától értetődik, hogy ilyen körülmények között nem volt módomban a nézőtér pro­dukcióját élvezni, és civilizált emberhez méltóan értékelni. Szegedi Emil

Next