Esti Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-07 / 183. szám

// Az én utcám Le akarják bontani Az én ■teámat. Nem azt az utcát, ahol lakom, hanem azt a má­sikat, amelynek ez a neve: Az én utcám. Mindenki így ismeri — és majdnem mindenki járt már benne. Barátságtalan közlekedési terület, megérett a lebontásra. Már a levegője sem kellemes. Jellemző, hogy ha életünk so­rán bárki meginvitál bennün­ket, jössz te még Az én ut­cámba!, elfog a gyanakvás, s furcsa módon azon kezdjük tömni a fejünket, miben jár­hatunk az invitáló kedvére, hogy elkerüljük a betérést az utcájába. Mert nem szeretünk arra járni. Intrikákból, kisebb­­nagyobb bosszúállásokból van ott kikövezve a járda, s utcahosszat olyan buktatók vannak, hogy az ember a nya­kát törheti rajtuk. A jó ég tudja, ki, vagy mi hozta létre Az én utcámat. Annyi szent, hogy lassan való­ságos sziklavárrá alakult, erőddé, amelynek a sáncai mö­gé húzódva a Rosszindulat, Visszaélés és Zsarolás kitűnő védelmet élvez és rendszerint sikert tud biztosítani akarata érvényesítésének. A neve is ál­­nok, félrevezető. Azt hihetnők, mert Az én utcámnak hívják, hát nekem is, neked is, min­denkinek a rendelkezésére áll, s bármikor odacsalogathatjuk, aki ítéletünk szerint odavaló. Pedig nem így van. Veszélyes aszfaltját valóban mindenki végigróhatja. Odahívni azon­ban rendszerint csak azok az emberek szoktak bennünket, akik úgy érzik, valamilyen formában kiszolgáltatottjaik vagyunk, vagy leszünk. Emiatt történik gyakran, hogy nem vagyunk elég gerincesek, ügyeink intézésében nem me­rünk elég következetesek len­ni, szemünk elöl tévesztjük a köz javát, csupán azért, mert valaki megfenyegetett: „Jössz te még Az én utcámba!...” S most végre szóba került a lebontása. Mind több helyről és egyre sürgetőbben hangzik el a kívánság: meg kell sem­misíteni ezt a közéletre­­ ártal­mas útvonalat. Véget kell vet­ni a kis egyéni bosszúknak, büntetéssel kell élni azokkal szemben, akik én utcámat mondanak, holott kizárólag mások számára hozták létre ezt a szemmel nem látható misztikus, zugutcát. Meg kell akadályozni, hogy a becsüle­tesség és a jószándék továbbra is megalkuvásra kényszerül­jön e fenyegető terület miatt. Bízunk, nagyon bízunk a hivatalosan is támogatott meg­semmisítő akció sikerében. Mégis, hogy a bontási mun­kák gyorsabban haladjanak, lenne egy javaslatunk. Vala­mennyien vegyünk részt a kövek széthordásában, tegyük intézményessé ezt az áldásos rombolást. Azért, hogy ne hol­napután, h hanem már holnap, sőt ha lehetséges, még ma fel­szánthassuk és sóval hinthes­sük be „Az én utcám” helyét. // fi. évfolyam, 183. szám­ára 60 fillér F. Ü G G E T L E N PO L I TI KA I NA P I L A P 1957. augusztus 7. szerda Belvillongások az angol kormányban a nukleáris fegyverek miatt Rekordot javít az idei dohánytermés Elhalasztották a KK-bizottság ülését Mi okozza a téves telefonkapcsolásokat _____________________________ • Újfajta, jobb kenyér sütésével kísérleteznek Függő világítást kap a Bajcsy-Zsilinszky út Kicserélik a Bajcsy-Zsilin­­szky úton a régi közvilágítást­ Augusztus 1-én megkezdték a munkát. A régi kandalá­berek helyett a jövőben függő köz­világítás ad majd fényt a fon­tos főútvonalnak. Döntést kér a főváros és a Közlekedésügyi Minisztérium a földalatti vasút ügyében Raktár, konyha, mosoda és szemét a munkahelyeken Lebontják-e a forgalmat akadályozó munkatel­epeket 660 millió kellene az első szakasz megépítéséhez Évi 15 millió a fenntartásra A budapesti földalatti gyors­­vasútnál — mint ismeretes — csak a szükségszerű karban­tartási munkálatok folynak a földalatti vasút megépült alagútjaiban és aknáiban. A tervezett vasút vonalán ott állanak a munkaépületek, az állomások elkerített felszíni területei. Az építkezés felfüg­gesztése és folytatásának bi­zonytalansága miatt azonban­ a földfeletti munkahelyek, épületek érintetlenül ma­radtak és elhanyagolt álla­potukban bizony nem vál­nak díszére a városkép­nek. Sok helyen gátolják ezek az épületek a közforgalom lebo­nyolítását, elfoglalják a for­galmi területet és mint a Deák térnél tapasztalható, évek óta elzárják az utcát a szabad­­ közlekedés elől. A fővárosi tanács végrehaj­­j­tó bizottsága több alkalommal­­ foglalkozott a földalatti vasút­­ munkahelyeinek kérdésével­­ és a városrendezési osztály ja­vaslatára felkérte a Közleke­désügyi Minisztériumot, ren­delje el a forgalmat akadá­lyozó és a városképet rontó­­ épületek eltávolítását. A földalatti vasút földfeletti­­ munkahelyein levő épületek­­ nagy részét a munka leállítá­sa után különféle célokra bérbead­ták. A Népstadion-állomás egyik kupolás épületében például dipszszobor modelleket rak­tároztak el. A Baross téri munkahelyen szintén raktár van és azonkívül itt műkö­­­­dik a Hídépítő Vállalat üzemi konyhája. A Rákóczi út 66. sz. alatt felvonulási épületet rendeztek be a földalatti vasút munkahelyén. A Blaha Lujza téren vasraktárt létesítettek és emellett­­ szemetet tárolnak. A Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán szintén felvonulá­si épületet találunk, a Szent István téri épületeket pedig a villamosvasút használja raktározás céljára. A Bécsi utca és a Deák Ferenc utca sarkán a Gyermekélelmezési Vállalat vette igénybe élel­miszerraktár céljaira a föld­alatti vasút munkaépületét, a szomszédos Engels téri épüle­teket pedig irodának rendez­ték be. A Kossuth Lajos téri­­ üzemépületbe az Autóközleke­dési Kutató Intézet labora­­­­tóriuma költözködött be. A Batthyány téren a KPM anyagellátó osztálya kapott helyet, mosoda, varroda mű­ködik e helyen, a helyiségek többi részéből pedig 10 lakást alakítottak ki, amelyekbe ter­mészetesen azonnal beköltöz­­ködtek. A földalatti vasút Szé­­i­na téri emeletes épületeit a MÁVAUT irodái vették­­ igénybe. Végül a vérmezői munkahelyet anyagraktárnak használják. A Közlekedésügyi Miniszté­rium is egyetért azzal, hogy amennyiben a földalatti vasút felépítményei feleslegesek és belátható időn belül haszná­latba vételükre nem kerül sor, azokat le kell bontani. A kérdés azonban az, vajon feleslegesnek minősíthetők-e, ezek az épületek és tényleg hosszabb időn át nem lesz-e­­ rájuk szükség, vagy pedig úgy alakul a helyzet, hogy egy-két éven belül újból eleven élet kezdődik e munkahelyeken. Ennek a problémának az el­döntése most aktuális és azt­­ várják, hogy a Gazdasági Bi­zottság rövidesen megadja a­­ választ. 1954 derekáig elkészült 575 ezer köbméternyi föld alatti­­ építkezés. Befejezték 5500 fo­lyóméter pályaalagút, 1000 méter állomáscsarnok, 340 mé­­­­ter kihúzóvágány építését. El­készült 44 nagyobb műtárgy, szellőzőaknák, szellőzőcsövek, állomási és vonalpajzskamrák, elágazási műtárgyak. Mindezeknek az építkezé­seknek és berendezéseknek a karbantartása alkotja ez idő szerint a Földalatti Vasút Vállalat feladatát. Az erősen csökkentett, évi 15 milliós fenntartási hitelkeret azonban még ezeknek a fel­­­­adatoknak az ellátására sem elegendő. Felmerülnek olyan körülmények, amelyek szük­ségessé teszik bizonyos kiegé­­szítő, befejező építkezések el­végzését. A Közlekedésügyi Miniszté­rium épp ezért előterjesztést tett a Gazdasági Bizottságnak, hozzon határozatot a föld­alatti vasút sorsáról.­­ Amennyiben a határozat úgy­­ szólna, hogy hosszabb időn át­­ nincs kilátás a földalatti vasú s út építkezésének folytatására, az esetben olyan intézkedése-­­­ket kell tenni, amelyek tartó-­­­sítják az eddigi földalatti léte­sítményeket és biztosítják azok állagvédelmét. Az elvégzendő építkezések, befejezésre váró­­ szigetelések és egyéb munka­­j­á­latok mintegy 150 millió forint­­­i befektetését igényelik, azon­­­­ túl pedig a talajvíz kiszivaty­­t­tyúzása már csak évi 4,5 mill­l­­­lió forint költséggel jár.­­­s Amennyiben a határozat ilyen­­ értelmű lesz, meg lehet kezdeni a föld­feletti munkahelyek lebon­tását és a környék rende­zését, mert hiszen ezekre az épületekre ilyenformán nem lesz szükség.­­ Elsősorban a Baross téri, a­­ Blaha Lujza téri, a Deák téri­­ épületek bontását kezdenék­­ meg. A másik alternatíva sze­rint — a rendelkezésre álló pénzügyi és anyagfedezet fi­gyelembevételével — lassúbb vagy erőteljesebb ütemben folytatni lehetne a földalatti vasút felfüggesztett építkezé­sét. A gyorsabb ütem azt je­lentené, hogy 1965-ben átad­nák a forgalomnak a Népsta­dion és az Engels­ tér közötti földalatti vonalat. Ehhez az építkezéshez mintegy 660 millió forintra lenne szükség. A lassúbb ütemű építkezés ha­táridő nélkül történnék és en­nél jóval kevesebb anyagi be­fektetést igényelne. A főváros közönsége termé­szetesen nagy érdeklődéssel várja az illetékes fórumok döntését a földalatti vasút jövőjéről. Örömmel fogadná mindenki,­­ ha megtalálnák a lehetőséget az egymilliárdot felemésztett , hatalmas beruházás folytatá­­­­sára és ez esetben szívesen látnák még néhány évig a csú­­­­nya munkaépületeket a lakte-­­ tt életű főútvonalak legexpo­náltabb pontjain. Ha azonban­­ csak hosszú évek múltán kez­dődne a földalatti vasút to­­­­vábbépítése, úgy minél sür­gősebben le kell bontani a­­ joggal kifogásolt, eredeti ren­deltetésüket már nem szolgáló­­ munkaépületeket. Gárdonyi Jenő Költözik a hivatal... Az IBUSZ a Díjbeszedőbe, az Autó Tours a MALÉV-be, a MALÉV a minisztériumba Nagyarányú üzleti költözkö­dés kezdődik a legközelebbi hetekben a Belvárosban. Az IBUSZ elhagyja több évtize­des megszokott központi iro­dáit, a Vigadó épületét, és a menetjegyirodát átköltözteti a Felszabadulás útra és a Váci utca sarkára, ahol jelenleg még a Díjbeszedő Vállalat hi­vatalai működnek. Egy másik IBUSZ-iroda is elköltözik, mégpedig a Vörösmarty téri Autó Tours, ahol a társasuta­zásokat intézték. Ezt a helyi­séget ugyanis kiutalták a Vö­­rösmarty-cukrászdának, amely még az ősz folyamán ennek felhasználásával kibővíti ter­meit. Az Auto Tours nem köl­tözik messzire, csak a szem­ben levő 4-es számú épületbe, ahol a MALÉV földszinti he­lyiségeit veszi birtokába. A MALÉV viszont a Belkereske­delmi Minisztérium Vigadó ut­ca és Dorottya utca sarkán le­vő földszinti traktusát kapta meg kárpótlásul. Itt, a minisz­térium épületében levő üzlet­­helyiségekben rendezi be a MALÉV menetjegy- és áru­­szállítási irodáit. Négymillió forint nyereség a hajógyárban Augusztus 120-án munkás-paraszt találkozót rendeznek Augusztus 20-ra készülnek a Gheorghiu-Dej Hajógyár mun­kásai is. Vállalták, hogy gaz­daságosabban dolgoznak, ke­vesebb anyagot használnak fel és csökkentik a selejtet. Mióta­­ a takarékossági mozgalmat megszervezték, mintegy 4 mil­­­­­ió forintnyi, terven felüli nye­­­­reséget értek el. A jó munkának kellemes pihenés a jutalma. Augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén, közös dunai hajókiránduláson vesznek részt a hajógyáriak. A Balatonkenesén üdülő munká­sokat felkeresi majd a gyár műkedvelő együttese, hogy vidám dallal, tánccal szórakoz­tassa a szaktársakat. Erre az alkalomra három Pest megyei községből 120 dolgozó parasz­tot is meghívnak, akiket aztán másnap Budapesten látnak vendégül. „Szabadságra ment“ az Egyesült Izzó - két hétre a TMK dolgozói veszik át a gyárat Az Egyesült Izzóban évek­­ netel a termelő munka, a dél­­óta minden esztendőben két­­­gazók egyszerre mennek sza­­hétre megállnak a gépek, sza­­­­badságra. Erre azért van szük­ség, mert Tito pohár­köszöntője a Siio Si Minti tiszteletére adott díszebéden Belgrád, augusztus 6. Tito jugoszláv köztársasági­­ elnök hétfőn díszebédet adott Ho Si Minh vietnami köztársa­­­­sági elnök tiszteletére. Az ebéd­­ során Tito elnök pohárköszön-­­­tőjében a többi között a követ­­­­kezőket mondotta: — Különös elégedettséggel tölt el, hogy körünkben üdvö­zölhetem Ho Si Minh elvtár­­­s­sat, a Vietnami Demokratikus­­ Köztársaság elnökét — majd­­ hangoztatta: — Vietnam tekintetében olyan népről van szó, amellyel bennünket nemcsak a kö­zös társadalmi célok kap­csolnak össze, hanem e cé­lok megvalósításáért ví­vott harc jellege és formá­ja is.­­ Az önök országa és kormánya­­ — hangoztatta a továbbiakban­­ — az 1954. évi genfi értekezlet­­ idején sokban hozzájárult a­­ béke és a nemzetközi meg­­■ egyezés ügyéhez. A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az az igyekezete, hogy a genfi egyezmények következetes al­­­­kalmazásával békés úton való­sítsa meg az ország egyesíté­sét, országunkban ugyancsak őszinte megértésre és széleskö­rű támogatásra talált. Véleményünk szerint nagy felelősség hárul mindazok­ra a politikai tényezőkre, akik megnehezítik a gen­fi egyezmények végrehaj­tását, s így önző érdekek miatt lehetetlenné teszik egy nép szerves egységének megvalósítását. — Hisszük — folytatta az el­nök —, hogy minden nép és ország egyesült erőfeszítésével át lehet hidalni a világ ketté­­osztottságát. A cél megvalósí­tásában különös szerepet kell játszaniuk a szocialista orszá­goknak és a haladó mozgal­maknak. Ezt csak akkor lehet elérni, ha a kölcsönös együtt­működésüket és nemzetközi te­vékenységüket a teljesen egyenrangú viszony alapján fejlesztik, s alkotó módon ke­zelik és oldják meg az embe­riségre váró mai társadalmi és , nemzetközi problémákat. Tito elnök pohárköszöntőjé­­­­re Ho Si Minh válaszolt. igen sok gépet zavar nél­kül, csak így hozhatnak rendbe. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy ez a módszer igen hasznos. Ezért­­ szombaton délben, amikor az­­ üzemek leállnak, 600 dolgozó,­­ a Tervszerű Megelőző Karban­­­­tartás szakmunkásai vették­­ át a vezetést a gyárban. A javítást gondos tervszerű­séggel végzik. Az üzemrészek, a műhely igényei alapján részletes, mindenre kiterjedő tervet, munkamenetrendet ké­szítettek, s így a TMK minden csoportja, valamennyi dolgozója is­meri a két heti feladatát. A javításokhoz szükséges al­katrészeket június óta gyártot­ták, így könnyen kicserélhe­tik a hibás alkatrészeket. A javítás során 250 külön­féle kisebb-nagyobb munkát végeznek el. A többi között 190 izzó­lámpa és rádiócsőgyártó gép vár javításra. Több mint 1000 motort hoznak rendbe. Felülvizsgálják az elektromos vezetékeket, javítják, átfes­tik az épületeket, műhelyeket. Rendbehozzák a napközi ott­hont, a bölcsődét, az üzemi konyhát, s az orvosi rendelőt.

Next