Esti Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-11 / 187. szám

GYŐZ A CALYPSO! Merre fejlődik a jazz? — Harmónia vagy tönkretett ritmus?—­A rock and roll, dilettantizmus és hisztéria — 22 000 kilométeres út, 145 jazzhangverseny a Szovjetunióban — Milyen legyen a sajátosan magyar tánczene Mi lesz a jazz sorsa? Néhány évtizedes világhódító karrier után ellaposodik, elveszti dal­lamkincsét, s a rock and roll zűrzavarába torkollik? Meg­marad-e muzsikának, vagy el­pusztul a harmónia, és sírján csúf fattyúhajtásként kivirít az eltorzított ritmus? A ritmus mestere Illetékestől kértünk feleletet a legkönnyebb muzsika vajú­dásáról: Chappyhez fordultunk, a táncoló karmesterhez. Éppen az idén lesz 35 éve, hogy szol­gálja a ritmust; a hazai jazz megszületése és Chappy — azonos fogalom. Az első magyar jazz-zenekart 1929- ben ő szervezte a Jar­­dim de Paris-mulatóban. Ta­nítványa volt Weisz Árpád­ — az „Api“ — a világhírű ma­gyar dobos. Nála kezdte a mu­zsikus-pályát Kelényi György trombitaművész, s a mostani rádió-tánczenekarnak csupán egyetlen tagja van, aki nem játszott valaha is együtt Chap­­pyvel. Ez a ritmusból és jókedvből gyúrt, táncoslábú, kis, kopaszo­dó ember ma éppen olyan fürge, muzsikája legalább any­­nyira friss, mint 15—20 évvel ezelőtt. S legalább annyira népszerű is, ha hosszú pálcá­jának intésére megszólal „a ki­csi zenekar” — vastaps dübö­rög a nézőtéren. Ez a siker pe­dig semmi mással nem ma­gyarázható, csupán azzal, hogy Chappy — igazi jazzt játszik. — A valódi jazz — mondja Chappy — dallam, ritmus és harmónia. Egyik sem maradhat el. A rock and roll nem mu­zsika, hanem zenei dilettantiz­mus és analfabétizmus. Hiszté­ria, amelyet elsöpör a zene. — Hogyan áll ma ez a ver­seny? Rokonság a mambóval és a csa-csa-csával .— Nyugaton már lépésről lé­pésre kiszorítja ezt az őrjön­gést a calypso. Hozzáteszem mindjárt: a rock and rollt is lehet muzsikálni. De mérték­kel és ízléssel! Az ízléstelenség a legjobb zenét is tönkreteheti, hát még a rock and rollt. — Mi jellemzi a calypsót? — Dallamgazdagság és pon­­tás ritmus. Mint az argentin tangó, a rumba, a mambó, a csa-csa-csa, a calypso is dél­amerikai népi motívumokra épül. Ritmusa megegyezik a lassú rumbáéval, tehát lényege­sen mérsékeltebb, mint a bu­­gi-vugi vagy a rock and roll. És sokkal ízlésesebb. Éppen ezért tudja kiszorítani a silá­nyabbat. — Mi ma a jazz fejlődésének iránya? — Visszatérés a régi, klasszi­kus formákhoz, a nagyzenekar­hoz. A jó jazz túléli a divato­kat. A tánczene legnagyobbjai ma is élnek, most is muzsi­kálnak, mégpedig igazi jazzt. Mást ne mondjak: Bartók Béla klarinét-hangversenyét a vilá­gon először Beny Goodmann mutatta be. Pedig Beny Good­mann jazz-zenész, a nagyok közt is a legjobb. Zenekara ma is páratlan sikerrel szerepel. Muzsikál a trombita királya, Louis Armstrong és a másik néger, Duke Ellington is. — Kik az újak? — Stan Kenton, Billy May, Les Elgard, Les Brown. Ma ők játsszák a legmodernebb tánc­zenét és az igazi jazzt képvi­seli Chat Backer, Jerry Mul­ligan, Dave Broubeck Oscar Petterson és Eroll Garner is. A Bartók-tanítvány — Stílusuk? — Rendkívül harmóniadús és kirobbanó ritmusú. Muzsi­kájuk színvonalát egy éppen most érkezett, de még meg nem erősített hír is jellemzi: legjobb hangszerelőjük, Peter Rugolo­v Bartók tanítványa volt. Chappy és zenekara nemrég a Szovjetunióban járt négyhó­napos turnén. Ez alatt 27 vá­rosban 145 hangversenyt ad­tak, s beutaztak 22 ezer kilo­métert. A kitűnő együttesről a Pravda is írt. Melyek az út legfontosabb tapasztalatai? — Sok zenekart meghallgat­tunk. Mind közül kiválik Eddie Rosner és Utyaszov együtte­se. Mindkét zenekar 24 tagú. Szimfonikus jazzt játszanak, amelyhez hasonló Amerikában Paul Whitemann muzsikája. A két zenekarból a legjobban a rézfúvósok pompás technikája ragadott meg bennünket. A zenekarok megjelenése, felsze­relése szinte bámulatos. Hiányzik a magyar íz —■ Mi a helyzet a magyar tá­ncmuzsikával? — Vannak jó zenekaraink, a fejlődés nálunk is megkezdő­dött. A rádió tánczenekara — amióta Bágya András a művé­szeti vezetője — napról napra jobb. Martiny együttese euró­pai színvonalú. De a magyar jazzt még csak ezután kell megteremteni. A francia, a né­met, az angol jazznek sajátos, világosan felismerhető vonásai vannak. A mi tánczenénknek nincs külön „magyar” íze, s ezt csak a hegedű adhatja meg. Elképzelek olyan zenekart, amely abszolút modern, de kellő aláfestéssel megszólal benne nyolc hegedű kórusa. Vagyis a magyar jazzt csak nagyzenekarra lehet felépíteni. Karel Vladh együttese ma az egyik legjobb a világon. Sajá­tos, eredeti, azt a stílust csak ő játssza. Kiszenekarral , erre nem lenne képes. Az igazi jazzt csak nagy együttesek fej­leszthetik tovább! A magyar táncmuzsika sem kivétel ez­­alól. Jazz — magyarul — Ezek szerint terve? — Tervem egy 18 tagú együttes a Budapestben. Úgy érzem, meg tudom teremteni. — Stílusa? — Változatlan: a Chappy­­stílus. Elővenni, ami jót eddig a táncmuzsikában alkottak, és kiválasztani mellé a legmoder­nebb jazz színe-javát. Mindezt nem másolva, hanem önálló hangszerelésben, magyarul. Mint Karel Vladh a maga ha­zájában. Nincs mitől tartani: zenészeink jók, utánpótlás van. Együttesemben is jónéhány fiatal muzsikál. S ha igazi jazzt játszunk, az képes lesz meg­javítani a tánczenei ízlést, és különösen a fiatalságot a szín­vonalas muzsika szeretetére nevelni. Nem vitás, hogy a va­lódi jazz nálunk is elsöpri majd a hisztérikus, silány rock and rollt. Chappy és muzsikája világ­márka. Működését 60—70 szer­zeménye, slágerré vált tánc­dala is jelzi, ő hozta Pestre a jazz ritmusát, s talán ő lesz az is, aki megteremti a sajátos magyar jazzt. A jó tánczene százezernyi szerelmesének igaz örömére. Lantos László Nagy­­ a szerelem Monroeéknál, már­mint Arthur Mil­lernek, a kiváló írónak, és Marilyn Monroe-nak, az is­mert hollywoodi filmsztárnak sok vihart kavart fri­gyében. Nem aka­rok többet „sex­bomba” lenni — mondja Marilyn Monroe, s új ké­pein valóban ter­mészetes szépsége jut kifejezésre. Rajongói közül so­kan lesznek majd, akiknek így még jobban tetszik. A szerencsés férjnek, Arthur Millernek, alighanem bizto­san ... Tallózás szép könyvek között ECKERMANN majdnem tíz éven át volt szinte mindenna­pos vendége a kis weimari pa­lotának. Szemben vele kényel­mes karosszékében ült a már nemzeti ereklyeszámba menő Goethe és beszélt. Mindent, amit megörökítésre méltónak tartott önmagáról és koráról, elmondott, Eckermann pedig szorgalmasan jegyzett. Az utó­kor sokat köszönhet neki, ám erőfeszítése nincs arányban a hírnévvel, amellyel e munka eredménye megajándékozta. Eckermann esetét az ellen­példa idézi emlékezetünkbe: Hatvany Lajos munkája, Pető­firől egyberótt öt kötete, amelynek nem lehet a híre oly nagy és ország-világra szó­ló, mint amekkora a munka áldozata és elszántsága volt. Egy nagy élet legnagyobb tel­jesítménye ez az avatott hoz­záértéssel jegyzetelt, kommen­tált és summázott dokumen­tum-sorozat, amelynek ötödik kötetét most böngésszük. Miközben a lapok pereg­nek, olyan érzés lesz úrrá az olvasón, hogy a szerző vizitbe kíséri ama hajdanvolt Magyar­­ország sok-sok nagy és kis emberéhez, akik elcsevegnek velük Petőfiről, s az üstö­kös fénye olyan korképet is elénk villant, amely kiter­jedésében és mélységében min­den eddigi irodalmi ábrázolást felülmúl. Köszönet érte Hat­vany Lajosnak és az Akadé­miai Kiadónak. BENVENUTO CELLINI ön­életírása egyike a műfaj klas­s­szikus remekeinek. A vágyai­ban lebírhatatlan, sokoldalú és nagy erejű reneszánsz­ egyéni­ség nyilatkozik meg benne képmutatás nélkül, a jövő felé forduló vallomás őszinteségé­vel. A kor képe friss, eleven színekkel süt át a betűk feke­téjén. A túlérett, erőiben már­­már megrokkanó Cinquecento hőseivel és atmoszférájával is­merkedünk. Cellini ötvös volt és szob­rász, az írás csak kedvtelés számára. Unja is a tollforga­tást, egy kis fiúcskát fogad fel, s miközben ötvösmunkáin dol­gozik, tollba mondja neki mű­vét. Nem sejti, hogy nevét az utókor emlékezetében nem a véső, hanem a félkézről pa­pírra szalajtott önéletrajz őr­zi meg. Cellini művét a világ­­irodalom számára nem kisebb ember fedezte fel, mint — Goethe, ő volt első fordítója, emberi dokumentumnak és kellemes, szórakoztató olvas­mánynak tartotta. Az új magyar fordítás — Füst József munkája — még meggyőzőbben bizonyítja ezt, mint a régi, Szana-féle tolmá­csolás. A kiadás méltó a nagymúltú könyvhöz. Molnár C. Pál illusztrációi Cellini ko­rának pompás színgazdagságát idézik. (Képzőművészeti Ki­adó.) ADY újságírói életének min­den eddigi életrajznál részle­tesebb és hitelesebb krónikája: Lengyel Géza „Ady a műhely­ben” című könyve. Ez a mun­ka egy emlékeit szívén melen­gető kortárs színes eredetisé­gét és a filológus kutató­ szen­vedélyének eredményeit egye­síti. Rendkívül hasznos hozzá­járulás a mozgásba lendülő Ady-kutatáshoz, s mivel hiva­tott író tolla vetette papírra, olvasmánynak is kitűnő. Csak lelkesedni lehet érte. Tartalmából e kurta jegyzet ízelítőt, sem adhat, hiszen a szerző szinte hétről hétre nyo­mon követi és — ahol ezt az eddigi kutatások még el nem végezték — feltárja Ady ma­gánéletének és újságírói tevé­kenységének eseményeit, ki­­sebb-nagyobb fordulatait. Lel­társzerű felsorolás helyett in­kább csak az eddig ismeretlen dokumentumokról teszünk em­lítést. Arról például, hogy Bíró Lajos Londonban élő özvegye és Vera leánya a birtokukban levő kiadatlan Ady-levelek át­engedésével — ahogyan az előszóban a szerző is írja — megbecsülhetetlen szolgálatot tettek a magyar irodalomtör­ténet írásnak. Vészi József leánya (New­ York) is rendelkezésre bocsá­totta édesapja Adyval kapcso­latos feljegyzéseinek és levele­zéseinek kiadatlan részét. Fi­gyelemre méltó az 1929-es Ady-vita megdöbbentő Koszto­­lányi-cikkének előzményeire fényt derítő, 1906-os keltezésű levél is, amelyben Kosztolányi durván támadja Adyt. (Szép­irodalmi Kiadó.) A VILÁGIRODALOM klasz­­szikusai­ sorozatban, az Euró­pa Könyvkiadó gondozásá­ban megjelent Dante Isteni színjátéka. A mű híre — Babits szavával — „örök dolgok közé beszőtt“, mél­tatást nem kíván. Dicsére­tet érdemel azonban a kiadó, amely a kötet illusztrációit példás gonddal válogatta ösz­­sze. Három változatban is lát­hatjuk Dante arcmását. Giotto a szent rajongástól áthatott, if­jút, egy ismeretlen szerzőtől fennmaradt miniatúra a sors­csapásoktól megedzett férfit, Rafael híres Disputájának részlete pedig a már legen­dává stilizált költő aszkézist hirdető, babérkoszorús alakját idézi elénk. Charon, az alvilági hajós és a pokolra szánt lelkek víziója nemcsak Dante tercináiban kí­sért: látjuk Michelangelo Cha­ron­­­át, az Utolsó ítélet egyik részletét. Leonardo da Vinci és Botticelli több rajzát is meg­találjuk, annak bizonyságául, hogy az eget-földet-poklot egy­beölelő dantei látomás a leg­nagyobbakat ihlette alkotásra. Amilyen örvendetes a gazdag kiállítás, annyira bosszantó, hogy a kiadó Kardos Tibor hasznos bevezetője mellett nem szorított helyet Babits gyönyörű Dante-tanulmányá­­nak, amelyet nyelvének szárnyaló szépsége és az értel­mezés mélysége nem enged át a feledésnek. Dersi Tamás Heltai Jenő holnap, augusztus 11-én nyolc­­vanhat esztendős. Ritka és szép életmű áll mögötte, az­óta, hogy a Hét közölte első verseit, hogy sajátosan egyéni ízű, újszerű írásai jelentek meg a pesti lapokban. Emlé­kezetes írások követték az el­ső verseket, a városról és la­kóiról, emberekről és érzel­mekről. Már a­kkor éppoly bölcs volt Heltai, mint ma,­s ma is oly fiatal, mint akkor, örökifjúságát még két éve tartó, súlyos betegsége sem tudja legyőzni. Szeretettel köszönti őt nyolc­vanhatodik születésnapján né­ző és olvasó, a­ki ma éppúgy, mint félszázaddal ezelőtt, köl­tészetet és szépséget lelt a Heltai-versekben, dalokban, regényeikben, színjátékokban. Kívánjuk, mielőbb gyógyuljon meg, hogy újra alkothasson, bölcsen, ifjan. □ EGY SVÁJCI könyvtártu­lajdonos, dr. Peter Sagar mik­rofilmet készített Európában meg nem vásárolható könyvei­ről. A 60 ezer könyvoldalt ki­tevő filmre vett szöveg hossza másfél kilométer. Könyvtárá­ban 25 ezer cikk-kivágás és 40 ezer szerző műve szerepel. Színházak szombati és vasárnapi műsora: Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten szombaton és vasárnap: A hattyúk tava (8). — Majakovszkij Színpad szomba­ton (8), vasárnap (fél 5 és 8). Maya, szombaton éjjel: A táncze­ne Kékszalagjáért (Harry Wil­liams felléptével, fél 12). — Fasor Színpad (Gorkij Fasor 41.) szom­baton: Jazzkarnevál (8). vasár­nap: Strauss—Puccini est (8). — Vasas Teniszstadion (Pasaréti út 11 —13.) szombaton és vasár­nap: A Belgrádi Rádió tán­czen­e­­klara (8). — Budai Park Szín­pad szombaton és vasárnap: Akiknek a világ tapsolt (Harry Williams felléptével, 8). — Köz­ponti Tiszti Ház szombaton: Döntsd a tökét... (az MNKTH és az Egressy Klub rendezésében, fél 9). — Állatkerti Színpad szombaton és vasárnap: Gül Ba­ba (fél 9). — Vörösmarty Színpad (Margitsziget) szombaton és vasárnap: Csókos asszony (8). — Kulich Gyula Színpad (Kálvá­ria tér) szombaton: Falu rossza (Rózsahegyi Kálmán felléptével, 8). — Erkel Ferenc Szabadtéri Színpad (I. Kosciuszko Tádé u. 3.) szombaton: Az utolsó Vere­­bély-lány (fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz szombaton és vasár­nap: Randevú a porondon (4 és 8). I­tta hallott­­k □ AZ OPERAHÁZBAN meg­­­ kezdték az „Éjfélkor” című film forgatását. A látványos szép balettfelvételek közép­pontjában Ruttkay Éva áll, aki ebben a produkcióban nagy­hírű balerinát alakít. A mai tárgyú történet, amely a közel­múlt legfájdalmasabb kérdé­sét, a disszidálási lázt érinti, egy művészházaspár szerelmé­nek krónikája. A főszerepeket Bánki Zsuzsa és Gábor Mik­lós játssza. A forgatókönyvet Révész György, Bánk László és Boldizsár Iván írta. Rende­ző: Révész György. □ TŐKÉS ANNA, a Nem­zeti Színház művésznője és Marton Endre főrendező teg­nap Moszkvába utazott. □ SZÍNÉSZNAP lesz szep­tember elején Budapesten, a Vidám Parkban. Az ünnepség előkészítő bizottsága e héten ült össze, hogy megbeszélje mindazt a sok szép műsorszá­mot, amellyel a jótékony cél érdekében kedveskedni óhaj­tanak a közönségnek. A színé­szeknek nincs alkotóházuk. Szeretnének az írókhoz zene­szerzőkhöz hasonló épületet szerezni. □ TÓTH EDE „A falu rosz­­sza” című híres népszínművét játssza ma este egy társulat a Kulich Gyula Szabadtéri Szín­padon. Gonosz Pista szerepét, mint egykor ifjúkorában, most is Rózsahegyi Kálmán alakítja.­­ „PANASZKODNAK A MŰEMLÉKVÉDŐK” címmel szót emeltünk annak a jogos kívánságnak érdekében, hogy folyóiratot kapjanak a műem­lékvédők. Tegnap közölték: a posta kézbesítette a Miniszter­­tanács tájékoztatási hivatalá­nak lapengedélyét, így szep­temberben üdvözölhetjük új laptársunkat □ KOGAN szovjet író és színházi kritikus tollából hosz­­szabb tanulmány jelent meg a szverdlovszki „Uralszkije Rabocsi” című lapban a „Va­lahol Délen” ottani bemutató­járól, illetve előadásairól, va­lamint Szinetár Miklós rende­zői munkájáról. □ LUKÁCS MARGIT, a Nemzeti Színház művésznője Ausztriába utazott. Színházi előadásokat néz meg Bécsben és Salzburgban. □ KÉT-HÁROM héttel ez­előtt még láttuk a Körúton a fenyőegyenes Pataki József bá­csit. Hatvan esztendőt töltött Thália szolgálatában Pataki József, aki még a régi nagyok­kal játszott együtt az ország első színpadán. Nagyszerű szí­nésztörténész volt, és pompás könyvet írt a magyar színészet történetéről, amely ma is a leg­jobb forrásművek egyike. Ami­kor megalapította a Nemzeti Színház múzeumát, hangya­szorgalommal gyűjtötte a könyveket, képeket, kézirato­kat, szerepeket, kellékeket, hogy minél teljesebb és szebb legyen ez a gyűjte­mény. Nyolcvanhárom éves volt. Temetése hétfőn dél­után fél három órakor lesz a farkasréti temetőben. Ma reg­gel nyolc óráig nem láttuk a fekete zászlót a Nemzeti Szín­ház épületén. □ NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzi meg ma este a Vasas Te­niszstadionban a belgrádi rá­dió tánczenekarának hangver­senyét. A műsorban természe­tesen szerepel a rock and roll is, s néhány, a jazzkedvelők előtt nem ismeretlen világ­szám. □ POLITIKAI KARRIER előtt áll egy világhírű film­színésznő — írja a Daily Ex­press. Eisenhower felkérte Irene Dunne amerikai film­sztárt, hogy az ENSZ közgyű­lésének szeptemberi üléssza­kán az amerikai küldöttség póttagjaiként vegyen részt. A magyar közönség még emlé­kezhet a most 52 éves filmszí­nésznőre. Annak idején „Mel­lékutca“ című filmjét nálunk is játszották. Irene Dunne egy hollywoodi fogorvos fe­lesége. □ A TÁTRAI VONÓSNÉ­GYES két hangversenyt adott a nyugat-németországi Hitz­­acker nyári zenei ünnepségén. □ A PANNÓNIA FILM­STUDIO bábfilmesei olyan kétórás rajz- és bábfilm ké­szítését javasolják a népi de­mokratikus országokban dol­gozó kollégáiknak, amelynek keretében a világirodalom leg­szebb gyermekmeséit vennék közösen szalagra. Tervükkel egyelőre még csak a magyar Filmfőigazgatóság foglalkozik. □ DEMETRIUS LUCIA ro­mán író „Három nemzedék” cí­mű darabja ősbemutatóként kerül színre ősszel Szegeden. □ OLIVER HARDY film­színész 65 éves korában meg­halt. Hardy, Stan Laurellel együtt — több mint kétszáz „Stan és Pan“ burleszkfilm­­ben játszott. Még a múlt szep­temberben szélütés érte, azóta nem tudott beszélni sem. □ DR. NYÁRY LÁSZLÓ, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának gazda­sági vezetője a Bolgár Népköz­­társaságba utazik. □ HALÁSZ LÁSZLÓ, a ma­gyar származású kiváló kar­mester vezényletével ünnepi játékok kezdődtek a New York állambeli Ellenville-ben. Strauss „Elektrá“-ját vezé­nyelte Halász, majd július 26- án Bartók Béla „A csodálatos mandarin“-ját hozta színre. Ez idő szerint Montrealban vendégszerepel. Hangversenyé­nek műsorán szerepel Liszt Les Préludes-je is. Fővárosi mozik matinéműsora 1957. augusztus 11. Mese a 12 találatról (magyar) | FÉNY (Újpest) 110. f 12. — Danikó­­ Pista (magyar) UGOCSA (Ugocsa­­ u. 10.) 10. — Csuk és Ge'a (szov­­j­­et) HAZÁM (Váci út 150.) 10.­­ — Halálugrás (nyugatnémet)­­ IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.)­­­­10. — Aranyalmafácska (cseh­szlovák) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Elrontott játékok, Hurvi­­nek cirkusz, Vidám bábszínház, Pixi-Mixi, Költözik a hivatal, Sportolj velünk, HALADÁS (Bar­tók Béla út 130.) 1l­. — Millio­mos úr szerelmes (csehszlovák) MIKSZÁTH (Sashalom) 2. — Csa­vargó (indiai) KOSSUTH (Pest­erzsébet) 10. őserdő foglyai (szovjet) OTTHON (Soroksár) 10. — Varázsbolt (szovjet) SZÉCHE­NYI (Pestújhely) 10. — Eladó kísértet (angol) REGE (Széchenyi­he­gy) 11. — Gonosz favágó (Ju­goszláv) TERV (Pestújhely) 10. AIDA VERDI OPERÁJA Színes olasz film. Főszerepben: SOPHIA LOREN. URANIA SZIKRA (de) Pasaréti VASAS KERTMOZI ALKOTMÁNY MARGITSZIGETI Vörösmarty színpad augusztus 9-10—11-én este 8 órai kezdettel Csókos asszony Zerkovitz—Szilágyi operett 3 felvonásban. Rafael Márta. Csikós Rózsi. Fó­­nay Márta. Gozmány György. Gálcsiki János. Fekete Pál. Ké­­pessy József stb. felléptével. (Magyar Játékszín)

Next