Esti Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-04 / 181. szám
,,A mi közönségünk szereti a magyar zenészeket” A moszkvai beszélgetés Dávid Osstrafitjal Moszkva, augusztus Fényképről sokan ismerik a Szakszervezetek Házának márvány oszlopcsarnokát. Most a fesztivál alatt a palota négy-öt színháztermében egyszerre folynak kulturális rendezvények. Az Október Termet a hegedűsök foglalták el, hogy eldöntsék, ki kapja a VIT-díjat. Mi, magyarok az első napokban érdekelve voltunk. Simor András már kedden bemutatkozott. Szerdán délután Szász József volt az első induló. Három órakor kezdődött a verseny és három óra előtt már gyülekezett a közönség és a zsűri, amelynek David Ojsztráh, a világhírű szovjet hegedűművész az elnöke. Megkértük, hogy a verseny kezdetéig válaszoljon az Esti Hírlap munkatársának néhány kérdésére. — Mi a véleménye a fesztiválon részvevő fiatal hegedűsökről? — Erre még tulajdonképpen nem nagyon lehet válaszolni. Két napja folyik csak a verseny, még a jelentkezőknek csak egy részét tudtuk meghallgatni. Mindenesetre a két nap komoly művészi felkészültségről tett tanúságot. Egyébként, őszintén szólva, sajnálom egy kicsit, hogy a zsűriben vagyok. A fesztivál olyan óriási élményeket jelent nemcsak a fiatalok, de az idősebbek számára is, hogy bizony szívesebben vennék részt a különféle fesztiválprogramokon, mint tíz napig itt a teremben ülni. — Mi a véleménye Simor Andrásról? — Én erről természetesen nem nyilatkozhatom. Annyit hallottam, hogy a közönségnek nagyon tetszett. A mi közönségünk általában nagyon szereti a magyar zenészeket. •— Mi a programja a fesztivál után? — Romániába megyek egy hónapra, pihenni. — Mivel tölti idejét a pihenés alatt? — Tulajdonképpen csak annyiban pihenés, hogy koncerteken nem lépek fel, de odahaza viszont annál keményebben dolgozom, próbálok. Ha mégis van szabadidőm, akkor kedvenc szórakozásommal, a sakkozással töltöm legszívesebben az időt. A romániai pihenő után, szeptemberben Kínába utazom, hangversenykörútra. — Magyarországra nem látogat el a közeli jövőben? — Egyelőre nem szerepel a programomban, de ez nemcsak rajtam, hanem az itteni kultúrkapcsolatok intézetén is áll. A magyar közönséget nagyon szeretem. Elég régen jártam Budapesten, 1949-ben, a fesztivál alkalmából. De még pontosan emlékszem, milyen zeneértő és milyen hálás közönség van Budapestem Ezúton is küldöm üdvözletemet a magyar közönségnek és magyar kollégáimnak. Az új évadban nem mindennapi érdekességű ősbemutató színhelye lesz az egyik budapesti színház. Melyik színház? Mert éppen ezzel kapcsolatosan keletkezett bizonyos nézeteltérés. A darab, amelyről szó van, Gianpaolo Callegari Nemzeti-díjas olasz szerző „Megperzselt lányok” című drámája. A mű „hátterében” a Montesi-ügyről esik szó. Ezt a darabot a József Attila Színház hirdeti műsorán, de a Petőfi Színház előbb szerezte meg az előadási jogokat, s így ott zajlik le majd a premierje, mely megelőzi a külföldi színpadokét A darabnak Rómában játszódik a cselekménye. Bálint Lajos fordítja. 2. Négy moziban is játsszák „A kuruzsló” című francia filmet Sem a reklámból, sem pedig a róla írt beszámolókról nem derült ki, hogy „A kuruzsló” őstémája a ma is köztünk élő Földes Imréé. Még az első világháború idején mutatták be „A kuruzsló” című darabját. Annak idején nemcsak színpadon, de filmen is nagy sikere volt. A filmváltozatot sok országban játszották. Persze akkor még némafilm volt, Csortos Gyula és Lenkeffy Ica főszereplésével. 3. Micsoda impozáns plakát! A számjegy rajta, amit olvashatunk: 800. Tehát 800-adszor játssza a Nemzeti Színház e hó végén Madách Imre drámai költeményét, „Az ember tragédiájáét A díszelőadás augusztus 22-én zajlik le a Margitszigeten, a Nemzeti Színház 120-ik születésnapján. Négy helyett hat előadás lesz a Szigeten, augusztus 22, 24, 25, 27, 29 és 30-án. Ádám: Básti, Éva: Lukács Margit, Lucifer: Major Tamás és az Úr hangja: Bessenyei Ferenc. 4. Nagy sütés-főzés volt Balatonlellén Farkas Ferenc zeneszerzőéknél. Nem mindennapi vendég látogatott el a kiváló muzsikushoz, Lucienne Boyer. Az óramutató már a hármason áll: abba kell hagyni a beszélgetést David Ojsztrah elfoglalja a helyét a hosszú zsűriasztal közepén és a bemondónő Szász Józsefet jelenti be. Kitűnően játszott. Reméljük a zsűrinek is ez volt a véleménye. Bernáth László Nemcsak pompás halászlé várta a világhírű énekesnőt, hanem sok-sok gyönyörű melódia is. Farkas egész délután zongorázott és Lucienne Boyer élvezettel hallgatta a dalokat. Lesz-e folytatása ennek a muzsikálásnak? Majd kiderül holnap este, Lucienne Boyer búcsúhangversenyén. A művésznő egyébként kedden utazik el hazánkból. 5. Már az elmúlt évadban sok szó esett arról, hogy láthatjuk majd a pesti színpadon Arthur Miller és Eugene O’Neill amerikai írók egy-egy darabját. Különösképpen „A salemi boszorkányok” keltett figyelmet, mert ezt a Nemzeti Színház tervezte. A darabot világszerte játszották és Yves Montand közreműködésével film is készült belőle. Úgy értesülünk, hogy a Szerzői Jogvédő Hivatal mindmáig nem tudta megszerezni az előadási jogot. Arthur Miller kiadója nem adott engedélyt a darab magyarországi előadásai számára. Eugene O’Neill örökösei (özvegye és gyermekei, köztük Chaplin felesége) levélben közölték, hogy sajnálatukra nem áll módjukban a Nobel-díjas író műveit budapesti színpadoknak átengedni. .. A kritikának foganatja rótt: Tolnay Klári új és szebb ruhákban játszik a Mayában. Kristóf Károly SÚGÓLYUK Vádírt Alulírott pesti magyar állampolgár, a drámairodalom tisztelője és valóságos színházlátogató, vádolom a Középdunántúli Naplót egyrendbeli, sajtó útján elkövetett igazságtalansággal és kultúrpolitikai zavarkeltéssel. A vád pontjai: 1. A pápai pedagógusok színjátszói műsorra tűzték és bemutatták a JSzabin nők elrablásáét. önmagában ez nem büntetendő, mert mások is elkövették a rádiótól a színházakig, az amatőrcsoportoktól az alkalmi hivatásosokig, Tiszán innen, Dunán túl. A darab tetszik a közönségnek. A lap az előadást méltatva hoszszasan és melegen írt a főszereplőtől a súgóig. Ehhez joga van. 2. Veszprém város központi színjátszói műsortervükben Gorkij kispolgárok“ és Csiky Gergely „Buborékok’ fölött tanakodtak, s végül az utóbbi mellett döntöttek. Ez elegendő volt a megyei lapnak, hogy hosszasan kifejtett rosszallása végén — mivel Csiky nem a huszadik századról, a ma emberének ad választ — elmarasztalja az együttest. 3. Azt gondolom, hogy e két bírálat egymás mellé állítása minden sorával igazolja a vád pontjait: a „Szabin nők elrablása“ után „a lelkesedés zengő süvegét az égig hajítom“, a „Buborékok" után rosszallólag csóválom fejemet Hát most melyik a helyes műsorpolitika?! Melyik a követendő út?! A „Szabin nők“ jobban beszél a máról a ma emberének, mint a „Buborékok,*?! Szerintem, ha a Szabin nők elrablása“ jó, zenés vígjátéknak, a Csiky darab is jó rá szatírának. 4. Tudni kell, hogy a pápai pedagógusok együttese hoszszú és színes múltja alatt feljutott a kisoperák magaslatáig és ma?! Ma műsorra tűzte a „Szabin nők“-et. A veszprémi együttes lényegesen fiatalabb, s ők a „Szabin nők“től jutottak el a Csiky-darabig. És a pápaiakat megdicséri a lap, a veszprémieket dorgálja. Azt hiszem, hogy így a sajtó útján elkövetett igazságtalanság is bizonyítva van. Csupán ezt kívántam előadni a vád nevében: Pesold Ferenc Színes olasz operafilm AIDA Bemutató: augusztus 8-án A HÉT KÖNYVEIBŐL Shakespeare: A vihar (angol— magyar nyelven) Corvina Könyvkiadó. Dánia latent nemjáték (egész-és félvászon kötésben) Európa Könyvkiadó. Grave« Claudius as Isten és felesége, Messalina (II. kiadás) Gondolat Könyvkiadó. Az MSZMP agrárpolitikuijának tézisei, Kossuth Kiadó. Colleridge: Regie a vén tengerészről (elbeszélő költemény), Magvető Könyvkiadó. Palotai Boris: Kegyetlen Ifjúság (regény) Magvető Könyvkiadó. Móra Ferenc: Királyasszony macskái (elbeszéléseik) Móra Könyvkiadó. Sólyom—Zele: Harcban az elleni oroadiailommial. Móra Könyvkiadó. Krúdy Gyula: Az élet Hon (elbeszéléseik). Szépirodalmi Kiadó. Tesánoaky J. Jenő: Kakuk Miarc (Olcsó Könyvtár) Szépirodalmi Kiadó. Germánusz Gyula: A félhold fakó fényében. Táncsics Könyvkiadó. □ LATABAR KÁLMÁN kéthétig kivizsgáláson volt egy [budapesti kórházban. Az orvosok arra a megállapításra [jutottak, hogy nincs semmi ibaja, de azt tanácsolták, hogy [minél többet pihenjen a nyáron. Latabár Kálmán Siófokon nyaral. Színházak szombat [ Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten szombaton: Háom a kislány (8), vesárnap: Tru- Ebeadur (8). — Erikei Színház, vasárnap: Lucienne Boyer búcsú- hangversenye (8). — Károlyiakért szombaton: Állami Hengverseenyzenekar (C-bérlet, 3, 8). — Majakovszkij Színpad szombaton (8) és vasárnap (fél 5 és 8), JeMaya; szombat éjjel: „Akiknek avilág tapsolt” (fél 12) — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad szombaton és vasárnap (rossz idők esetén hétfőn és kedden). Házassáig is lehetséges. (8). — Központi Tiszti Ház szombaton: Nyárhsti muzsika (szabadtéri Színpadon, fél 9). — Állatkerti Szabadtéri Színpad szombaton és vasárnap: Gül Baba (fél 9). — és vasárnapi műsora: Vörösmarty Színpad (Margitsziget) szombaton és vasárnap: Csókás asszony (8). — Kispesti Szabadtéri Színpad vasárnap: Muzsikáló nyári estéik (bérlet, 2., Bécsi est. Július 27-i jegyeik érvényesek: 8). — Fasor Színpad szombaton (8 és 11), vasárnap (8): Jazzkarnevál. — Óbudai József Attila Szabadtéri Színpad vasárnap: Bolondok grófja (8). — Csajkovszkij Park Színpad szombaton: Chappy és tánczenakara (fél 9). — Városmajor; szombaton: Muzsikáló nyári esték (bérlet 3. Opera est, 8). — Hunyadi kertmozi; (XIX. Vörös Hadsereg útja): Muzsikáló nyári esték (Legyen a zene mindenkié-eorozat. 2. bérleti hangverseny 8). — Rózsa Ferenc Kultúrház ezarobatem; Jaj cica ... (8). — Dózsa Stadion (Margitsziget) szombaton (6 és fél 12). ■vasárnap (6): Jan. Walasek és zenekara (6). — Fővárosi Nagycirkusz: szombaton és vasárnap Randevú a porondon (4 és 8). Belgrádi zenekar Pécsett Ismét Magyarországon hangversenyez a Belgrádi Rádió Tánczenekara, amely egy ízben már nagy sikerrel vendégszerepelt nálunk. Első hangversenyét csütörtök este adta a pécsi szabadtéri színpadon, amelynek nézőterén több mint háromezren tapsolták végig a belgrádi muzsikusok jazz-műsorát. Az est legnagyobb sikerét Lola Novakovics, a belgrádi rádió legnépszerűbb, fiatal táncdal énekesnője aratta. A belgrádi tánczenekar Siófok, Szolnok, Szeged és más vidéki nagyvárosaink után két hangversenyt ad majd Budapesten is, a Vasas-stadionban. Képünkön: Lola Novákovics a pódiumon. Jóvdl haLLottak □ LAKATOS GABRIELLA mondja az Esti Hírlapnak: „Ma délelőtt Trencsénteplicbe utazom Rácz Boriskával, Havas Ferenccel és Róna Viktorral, mert holnap este az ottani nyári zenei fesztiválon szerepelünk balettszámokkal. A szlovák filharmonikusokat Kenessey Jenő vezényli. Ez alkalommal az idén másodszor szerepelnek az Operaház szólótáncosai Csehszlovákiában. Legutóbbi pöstyéni fellépésünk alkalmával már szó esett egy nagyobb turnéról is, amelyet majd most beszélünk meg részletesebben.“ □ HORKAI JÁNOS színművész az osztrák fővárosba utazik tanulmányútra. Horváth Tivadar Párizsba utazik. □ A VÁROSMAJORBÓL a Kálvária térre költözött a „Házasság is lehetséges“ című revü, amelyet ma és holnap este a Kulich Gyula Színpadon játszanak. □ SZINTE PÓTOLHATATLAN VESZTESÉG érte a filmvilágot azzal, hogy leégett a bécsi Filmmagasin. Mintegy négyezer kilogramm régi film esett a tűz martalékául. □ A BUDAPESTI FILMSTÚDIÓBAN megkezdték egy új, ismeretterjesztő film előkészületeit. A Vöröskereszt megbízásából készítenek filmet a gyermekparalízisről. Az új rövidfilm a járvány megelőzésével kapcsolatos teendőket, a betegek gyógyítását és az utókezelésben alkalmazott módszereket mutatja be. „SZERETNÉK még egyszer húszéves lenni..." Sokan ismerik ezt a dalt, amelynek szerzője Sally Géza tavasszal kivándorolt Magyarországról. Ma délelőtt régi barátja, Keleti László színművész értesítést kapott Sallyné Rózsa Anna színművésznőtől; a zeneszerző Haifában, 54 éves korában meghalt , komponálta annak idején a „Gyönyörű, mikor a május virágzik..." című dalt is. □ DAYKA MARGIT játssza majd a Petőfi Színházban Rácz György „A rossz feleség“ című darabjának címszerepét. A kiváló művésznőnek egyébként tíz nappal ezelőtt volt az esküvője, amely után baráti koccintás zajlott le egy budai eszpresszóban. □ JÓKAI MÓR „Bolondok grófja“ című művét átdolgozta Selmeczi Elek. Ez a darab több vidéki színházunk műsorán szerepel majd, de vasárnap látható majd Budapesten, az Óbudai József Attila szabadtéri színpadon. Volly István komponálta a kísérőzenéjét. □ CSÜTÖRTÖKÖN TEMETTÉK Budapesten nagy részvét mellett dr. Tóth Ernőnét, dr. Tóth Aladár volt operaházi igazgató, zeneesztétikus édesanyját. □ HIDAS FRIGYESSEL, a Nemzeti Színház fiatal karmesterével beszélgettünk, aki most boldog apa. Feleségének kislánya született — Kati a neve. „A »Peer Gynte előadása lesz az új évadban zenei feladatom a Nemzeti Színházban. A felújítandó mű ugyanis Grieg teljes kísérőzenéjével kerül színre, s így gondos, alapos előkészítést kíván zenei téren is." Az új színházi szezont a Déryné Színház kezdi meg ma, vasárnap Cegléden Babay— Buday Dénes „Három szegény szabólegény“ című zenés játékának bemutatásával. A három szabólegényt Bege Margit, Hetes György és Berényi Ottó játssza. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora 4-én vasárnap* Sebők Zsigmond: A fogas és a keszeg. (Elmondja: Ladányi Ferenc.) — 5-én, hétfőn: Benedek Elek: Rókáné meg a rák. (Elmondja: Komlós Judit Egy érdekes kiállítás A MODERN MAGYAR MŰVÉSZET TANULSÁGAI Kemstok, Xiitz, Nemes Lanpért, Perlrott Csaba Vilmos, Tihanyi, Mészáros László ... évek óta ritkán, vagy egyáltalán nem látott neveket olvasunk a Nemzeti Szalon Konstruktív törekvések című kiállításán. Első tárlata ez annak a sorozatnak, amellyel a Művészettörténeti Intézet munkatársai a XX. század magyar művészetének különböző irányzatait kívánják bemutatni. A konstruktivizmus hívei a véletlenszerű naturalista másolás, illetve a fényben és tónusokban feloldódó, formát bontó impresszionista festészet ellenében újra érvényt szereztek a szigorú formaépítés, a szilárd komponálás törvényének. Az ősök: Cézanne és Maillol, az ő „múzeumi”, maradandó művészetet célzó tevékenységük újította meg a francia és általa az egész modern európai festészetet, szobrászától. Hozzánk mihamar, a századforduló éveiben eljutott ez a törekvés; kiváló alkotóink egész sora fáradozott azon, hogy egyénileg más-más módon, érvényt szerezzen az új esztétikai elvnek. A Nyolcak és a velük rokontörekvésű művészek munkásságára egyfajta sajátos feszültség, szenvedélyesség a jellemző, amely az első világháború válságát már előre jelezte. Nem véletlen, hogy ez irányzatok legmegkapóbb, legerőteljesebb alkotásai a Tanácsköztársaság forró légkörében termettek. A konstruktív és a vele szorosan öszszefonódó expresszionista törekvések érzelmi telítettsége, társadalmi célzatossága a két világháború közötti években a szocialista művészek — Derkovits Gyula, Dési-Huber István, Goldmann György — euvrejében is továbbél, nem egy olyan eredményt hagyva a mai nemzedékre, melynek felhasználása, továbbfejlesztése nélkül valóban korszerű magyar képzőművészet elképzelhetetlen. Az elmúlt évtized művészi termése a tanú rá: maradandó értékű alkotásokat csak azok a művészek tudtak létrehozni, akik régebben megjárták a keresés útját, átélték a modern festészet és szobrászat problémáit, s felszívták művészetükbe azok tanulságait. Mint például Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Pór Bertalan, Kerényi Jenő, Beck András vagy Boros Miklós, akinek klasszikus szépségű Demeterje körül, annak rossznéven vett időtlensége miatt a művész visszavonulását eredményező viták folytak, vagy Somogyi József, akinek Martinásza, akárhányszor látjuk is, mindig új élményt nyújt Ma már nyilvánvaló, hogy élő kultúránknak nem használt a modern művészet „globális” elvetése, nem szólva arról, hogy mennyire méltánytalan volt haladó művészeink egész sorának hagyatékát a hallgatás leplébe burkolni. Évekkel ezelőtt temettük el Berény Róbertet — koporsójával mintha nagyszerű életművét is elhantoltuk volna. Egry Józsefről, ugyancsak alig esett szó halála óta. Aztán itt van Nagy Balogh János, aki a nagy barbizoni mester, Millet tanulságait ötvözte puritán, de monumentális hangvételű munkásábrázolásaiba. Olyan gazdag örökségünk hasonlótárgyú művekben, hogy nyugodt lelkiismerettel elzárhattuk például fiataljaink előlaz ő mélységesen igaz, humánus művészetét? Lehet vitatkozni a tárlatanyagának válogatása fölött* polemizálni azon, hogy ha az egyik művész bekerült a konstruktívok közé, a másik ,miért nem. (Mert, ha példáulMárffy konstruktív (?!), NagyIstván miért nem az?) De számításba kell vennünk, hogy az a korszak, amelynek ismertetését célkul tűzték ki a rendezők, különösen sokrétű és , egyes irányzataiban a legkülönfélébb művészi felfogások,látásmódok keverednek. Szőnyi István munkásságánakpéldául csak egy periódusárajellemző a plasztikus szerkezeti elv elsődlegessége, más művészeknél erős dekorativitással párosul, vagy tónusgazdag festőiség alatt rejtőzik. A szereplő művészek közül nemegy,mint egészen más stílustörekvés képviselője, a következőtárlatokon bizonyára újra szerepelni fog. De a hasonló viták elterelik a figyelmet a tárlat jelentőségéről, arról, hogyez a kiállítás felhívja a művészek és a közönség figyelmét a hagyomány fokozottabb megbecsülésének fontosságára, élő művészetünk, valamint a modern törekvések közötti kapcsolat szükségességére. És újra rádöbbent képzőművészetünk fejlődésének bizonyosfokú egyoldalúságára. Arra, ■hogy míg festői vénája gazdagon kivirágzott, háttérbe szorult a konstruktív, az erőtelje sen komponáló képalakítás fejlődése. Nem ellentétről vanitt szó, a konstruktív törekvéseknek holmi kijátszásáról és festőiség ellenében, hanemegyenjogú törekvésekről, ame-lyeknek szintézise kívánatos, s nem pedig egymást tagadó vetélkedése. Az utóbbi hónapokban nem egy jelét láttuk annak,hogy művészetpolitikánk irányítói támogatni kívánják alkotóinknak a korszerűbb for-manyelv kialakítására irányuló törekvéseit. Közvetve tanúja ennek ez az élménytnyújtó, gazdag tárlat is. Artner Tivadar Fővárosi mozik matiné műsora: 1957. Vili. 4. Érz és a nagyapám (magyar) Fény (Újpest) 110. 112. — Dramkó Pista (magyar) UGOCSA (Ugocsa u. 10. 10. — Ezerarcú hős (szovjet) DIADAL (Krisztina krt. 87.) 10. — Civil a pályán (színes magyar filmvígjáték) HAZAM (Váci út 150.) 10. — Egy pikoló világos (magyar) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Tanár úr kérem (magyar) IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 10. — Beszterce ostroma (magyar) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Londoniban Jártunk, Komiikusok albuma, Pázmán lovat MIKSZÁTH (Sashalom) 2. — Kék sirály (jugoszláv) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Nevess velünk (négy magyar film egy műsorban) TERV (Pestújhely) 10. — Fel a fejjel (színes, zenés magyar filmvígjerték) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 10. — Rákóczi hadnagya (magyar) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Gábor diák (magyar) OTTHON (Soroksár) 10.— Embereik a havason (magyar) KULTÚRA (Pesthidegkút), 10.