Esti Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-228. szám)

1957-09-04 / 206. szám

Elég élelmiszert tartalék­olna­k télre az egész országnak Nagy zsír- és húskészletek a hűtőházakban — 5700 vagon burgonyát, 430 vagon hagymát, 800 vagon főzeléket tárolnak — Zsúfoltak a gabona­raktárak, az őrlés zavartalan, jó kenyér ígérkezik Telik a gondos háziasz­­szonyok kamrája. A lekvárok, a gyümölcsbefőttek mellé már sorakoznak a nagyhasú ubor­kásüvegek, a paradicsomlével töltött palackok is. A piacon zsákokba csomagolva a téli eltevésre jó hagymát is árusí­tani kezdtek. Hogyan gondos­kodik a „nagy család”, a fővá­ros és az ország népének téli ennivalójáról az ipar és a ke­reskedelem, — ezt kérdeztük az illetékesektől. — Az idei télre három­­négyhónapi élelmiszer­készletet tartalékolunk az ország lakossága részére — mondották az Élelmezésügyi Minisztériumban. — A tarta­lékok a télre tárolókba és hűtőházakba kerülnek. Az összegyűjtött készlet teljesen elegendő, hiszen a télen is szállítanak vidékről a fővá­rosba, ezért a tárolás csupán tartalékolás. A hús- és a zsírellátásban a télen nem lesz fennakadás. A budapesti és vidéki hűtőhá­zakban már most tekintélyes készletek vannak, s a jó ku­koricatermés eredményeként —­ a gazdák növekvő termelé­si kedve is hozzájárul ehhez — napról napra gyarapszik a hí­zó sertések száma. Mindez hozzájárul, hogy a lakosság húsban, zsírban a télen ne szenvedjen hiányt. A húsipar a télen ismét megkezdi a nyári meleg miatt abbahagyott hurka és kenős­áru gyártást. Lesz tehát a tél­re véres és májashurka, vala­mint sütnivaló kolbász is. Meglepetést is tartogatnak: a kiszolgálás gyorsításáért celofánból, vagy műanyag­ból készült zárt zacskók­ban kisebb mennyiségű zsírt és felvágottat hoz­nak forgalomba. Megkezdődött a burgonya tá­rolása is. Értesülésünk sze­rint összesen 5700 vagonra valót, ebből a főváros részére — csak üzleti eladásra — 1600 vagon burgonyát tárolnak. Hagymát az egész or­szágban 430 vagonnal tá­rolnak, ebből 140 vagon Budapestté. A legfontosabb főzelékekből, karalábéból, káposztából, kel­káposztából, sárgarépából és egyéb zöldáruból 800 vagon­nal tartalékolnak, ebből 320 vagonnal a főváros kap. A kórházak és a közétkeztetés részére külön tartalékokat gyűjtenek. Az előző évekhez képest az idén lényegesen nagyobb már most a tartósított tojáskészlet, mint akkor volt, a tavalyinak mintegy másfélszerese már a hűtőházakban van. Kedvezően alakul a baromfitenyésztés is, előreláthatóan szárnyasokból is elég lesz majd a télen a pia­con. A tejipar felkészült, hogy ha télen szállítási zavarok len­nének, elegendő tejpor kerülhes­sen forgalomba. Ömlesztett sajtból és túrófé­lékből megfelelő készletet tar­talékoltak már a téli hónapok­ra. Az idei gabonatermés jó volt, s a búzából nemcsak sok, hanem minőségileg is jó lisztet állítanak elő. Az új liszt nem­csak színre, hanem sikértarta­lomra is kifog­ástalan — télen tehát jó lesz a kernyér. A mal­mok tárolási kapacitása 18 000 vagon. A raktárak mind zsúfol­va vannak gabonával, az őrlés zavartalan. Az új lisztből a jó kenyéren kívül elegendő péksüteményt és más pékárut készítenek. Száraz- és tojásos tésztafélék­ből lesz elegendő a boltokban. Teljes erővel dolgoznak a konzervgyárak is. Nagy mennyiségű zöldborsót, paradicsomot, lecsót és leves­­konzervet készítettek, illetve zárnak dobozokba most a télre. Zöldbabból nem volt jó a termés, s ebből a főzelékfélé­ből ezért csak kevesebbet kon­zerválhattak a gyárak. Fodor László Vasúti kedvezményt kapnak a hadirokkantak és a hadiözvegyek Utazási kedvezményt kap­nak a hadirokkantak és hadi­özvegyek. A MÁV rendelete értelmében a vak hadirokkan­tak az összes vonalakra érvé­nyes szabadjegyet, kísérőik, továbbá a 100 és 75 százalé­kos hadirokkantak pedig 50 százalékos vasúti kedvezményt kapnak. Az 50 százalékos ked­vezmény a hadirokkantak fe­leségét és gyermekeit is meg­illeti. A 65, 50 és 25 százalé­kos hadirokkantak és a hadi­özvegyek — kizárólag saját személyükre — évente ötször 50 százalékos kedvezményre jogosultak. A kedvezmény ki­adásához tanácsi igazolást kell felmutatni . Háromsoienk­ét a lottó augusztusi jutalomsorsoláson Öröklakás — Wartburg-autó — Motorkerékpár A lottó augusztusi jutalom­­sorsolását — mint közöltük — szeptember 6-án, a fővárosban rendezik meg. Ezen a sorsolá­son 317 értékes nyeremény­tárgy talál majd gazdára. Ebből azonban 46 olyan nyere­mény, amelyet a júniusi sor­soláson húztak ki, de tulajdono­suk nem vette át. Ezúttal ismét az öröklakások — az egy-két szoba, hallos, össz­komfortos és a garzonlakás — és a Wartburg-gépkocsi jelenti a főnyereményeket. Új­donságként nyolc 125 köbcen­timéteres Moszkva motorke­rékpárt, három cserekamiét és öt 100 literes villanybojlert sorsolnak ki. A múlt hónap­ban nagy sikere volt az 5000 forintos ágynemű csomagnak és a Lottó Áruház bármelyik osztályán beváltható 4000 forintos vásárlási utal­ványnak. Ezekből most harmincat sor­solnak ki. Mennyi mosógépet készítenek a gyárak Az üzletekben egyik legke­resettebb cikk a mosógép, a kereskedelem azonban az igé­nyekkel nem tud lépést tarta­ni: az ipar késve kezdett a gyártáshoz és az eredetileg vállalt tétele­ket nem tudta szállítani. A mosógépgyártással, illetve árusítással kapcsolatban a Bel­kereskedelmi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta: " Az év elején csupán egy gyár, a Villamosgép- és Ká­belgyár állította elő a másfél kiló ruha tisztítására alkalmas háztartási mosógépeket. Erre az évre mindössze 26 ezer gyártását vállalták 37 ezer helyett. Később bekapcsolódott a ter­melésbe a Fémtömegcikkáru­­gyár két és félkilós gépekkel, majd a Szombathelyi Könnyű­ipari Gépgyár négykilós ipari gépekkel, és elkészítette egy másfél kilós teljesítményű mo­sógép mintadarabját, amely­hez már centrifugát is épített. U­gyancsak hozzálátott mo­sógépek gyártásához az ELEKTHERMAX és a Háztar­tási Eszköz- és Bádogárugyár. Ez a két üzem az utolsó ne­gyedévben szállít első ízben a lakosság részére, így már a következő hónapok­ban is valamivel több ké­szülék lesz a boltokban. Tavaly mindössze 23 ezer gép került forgalomba, és az idén csupán a negyedik negyedév­ben 25 ezer gépet kap a lakos­ság. (MTI) A nézeteltérés együtt jár " -mondotta ki a b­ Bíróság — Feleségem kibírhatatlanul házsártos, veszekedős termé­szetű — panaszkodott egy vál­lalati tisztviselő a válóperes tanács előtt. A bizonyítási el­járás lefolytatása után azon­ban a bíróság nem találta indokoltnak a férj panaszát és a házas­ságot nem bontotta fel. Végső fokon az ügy a Legfel­sőbb Bíróság dr. Elek Gábor tanácsa elé került, amely a férj keresetét szintén elutasí­totta. — Nézeteltérés, a vitás kér­dések megbeszélése minden házassági együttéléssel velejár — hangzik a Legfelsőbb Bíró­ság ítéletének indokolása.­­ Természetes és szükséges, hogy a házastársak nézeteiket ki­cseréljék és a felmerült napi kérdéseket megvitassák. Ameddig ezek a viták nem fajulnak el, nem kifogásol­hatók. Valamelyik házasfél veszeke­dő, vitatkozó magatartása csak akkor teszi elviselhetetlenné az együttélést, ha durva, köte­kedő, a másik fél emberi mél­tóságát is sértő cselekmények­ben nyilvánul meg, gyakran ismétlődik, vagy állandósul. Ahhoz, hogy a másik házasfél ezt a magatartást kifogásolhas­sa, szükséges még annak bizo­nyítása is, hogy a veszekedé­seket nem az ő kötelességelle­nes magatartása váltotta ki. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság megállapította, hogy a házasság válsága a férj magatartására vezethető vissza. Megunta a feleségét, más nő kötötte le az érdeklődését, sőt, otthagyta családját és ezzel a nővel él együtt.­­ A férjnek ez a cselekede­te, hogy a válóper során közös háztartásba lépett egy másik nővel, mutatja laza, szabados felfogását a szocialista családi erkölccsel szemben. Végül is a Legfelsőbb Bíró­ság arra a megállapításra ju­tott, hogy a házasság nincs tartósan és súlyosan feldúlva, az együttélés helyreállításának sincs leküzdhetetlen akadálya, hiszen az asszony hajlandó meg­bocsátani Csak a férjen múlik, hogy a békesség helyreálljon, neki pedig be kell látnia, hogy fele­ségével és gyermekeivel szem­ben kötelességei vannak. Re­mélhető, hogy ha a pereskedés­sel felkavart szenvedélyek megnyugszanak, ezt a köteles­ségét felismeri és visszatér gyermekei anyjához. Függönyt • Szőnyeget • Bútorszövetet vásároljon a SZIVÁRVÁNY ÁRUHÁZBAN V., VÁCZI UTCA 33. KIS ÁRUHÁZ, NAGY VÁLASZTÉK! Repülőtaxi Bécs, augusztus 3. Repülőtaxi-szolgálatot vezet­nek be az őszi bécsi mintavá­sár alkalmából Bécs és Inns­bruck között. Az út körülbe­lül két óráig tart. AZ UTCÁN... Utcai könyvárus előtt álldo­gáltam a hamlett venni vagy nem venni kérdéssel gyötör­­ten, mikor egy idősebb férfi állt meg mellettem. Előbb csak úgy félszemmel sandított a könyvekre, aztán közelebb hú­zódott az asztalhoz, de látha­tóan bizalmatlanul szemlélte a portékát. Eltartott ez néhány percig, majd még mindig bi­­zalmatlankodva, de azért se­gélykérően megszólalt: — Olyan kellene, amelyben van legalább néhány gyilkos­ság. Irodalomszerető ember lé­vén, azonnal felkelt bennem az óhaj, hogy segítsek megvé­tetni az öreggel egy valamire­való könyvet, s én is beleszól­tam a dologba: — Ilyesmit biztosan talál. Egyelőre azonban nem mél­tatott figyelemre, matatni kez­dett a kis, sárga fedelű regé­nyek között. Csak úgy, felüle­tesen, kelletlenül, mint a házi­asszony a hervadt zöldségben. De most már mm hagyom annyiban, határoztam el ma­gamat. Ott feküdt a Budapes­ti tavasz. Rámutattam. — Nézze csak, ez jó lesz. Eb­ben sok embert megölnek. És csábító hangsúllyal hoz­zátettem: — Géppisztollyal! Felemelte a könyvet, ráné­zett fedelére, majd az utolsó oldalra lapozott. „Vége az első kötetnek” — olvasta. Le is tet­te tüstént. — Két kötet — mondta eluta­sítóan. (Írók, vigyázat. Tanulság: csak röviden.) Körülnéztem. Másik két-há­­rom regényt ajánlani sem mertem, de amint tekintetem az asztal sarkára tévedt, meg­örültem. Talán ez! Kis Móra Ferenc-kötet feküdt ott: Kincs­ásás halottal. — No — mondtam —, ennek már a címében is van egy ha­lott. Méghozzá kinccsel együtt! Óvatosan kézbevette a köte­tet, mint aki ezt mondja: „Hagyjuk, kérem. Sokszor be­csapódtam már. Kitesznek ide csábító kis regényeket, s aztán, hogy az ember megveszi, se ti­tokzatos gyilkosság, se mester­­detektív, se lovaglás az éjben!” Ezúttal mégsem tépelődött sokáig. Vagy az én érvelésem győzte meg, vagy a címlapon guggoló s vele egykorúnak lát­szó öregember rajza, de kije­lentette: — Ezt megveszem. Azzal elment. Diadalmasan néztem a könyvárusra, lám, így kell el­adni! Hazafelé menve kedvem mégis kezdett lohadni. Mi lesz, ha az öreg elolvassa a köny­vet és rájön, hogy­­ először: ebben a könyvben mindössze egy derék és ártatlan szőlőtő­ke képviseli a halottat, másod­szor: nem is valami izgalmas kalandregényt vett, hanem el­beszélésgyűjteményt. Nem ke­res-e majd engem az öreg ha­lálra, hogy legalább egy gyil­kosság essék ezzel az üggyel kapcsolatban? Persze az is lehet, hogy té­vedek, s amikor az öreg el­olvassa Móra Ferenc szívet­­simogató történeteit, ezeket a napsugár melegével, drága kis gyerekek bájával és vén pa­rasztok bölcsességével átszőtt históriákat, talán csak megcsó­­­­válja majd fejét, és nem is fog­­ haragudni rám, aki ott, a könyvárusnál, beleavatkoztam személyes dolgaiba. Tatár Imre ív,———~ Sápi Károly,, mi­­­r „­s Budapesti Ba­ffit inta I­­­tőgépgyár dol­­­­lgozója, szabad­ságát vidéken töltötte. Vissza­térve a Verpeléti út 15. alatti lakásában egy háromtagú családot talált — bútorait, hol­mijait pedig kint a folyosó. Mindez a XI. kerületi Tanács lakásügyi osztályának határo­zata alapján történt. Hivatalos végzés nélkül utalták ki más­nak a lakást, Sápit így elzár­ták a jogszerű fellebbezés le­hetőségétől. A kilakoltatott a kerületi ügyészséghez fordult panasszal, amely megállapítot­ta, hogy a lakásügyi osztály jogszabálysértést követett el — határozatában felhívta, gon­doskodjék Sápi sürgős elhelye­zéséről. Sápi Károly már két hete sürgeti a lakáshivatalt, ahon­nan állandóan azzal küldik el, nincs lakás, ha tud üres la­­kást, nyomban kiutalják. A lakáshivatalban úgy lát­szik megfeledkeznek arról, hogy Sápi Károly hajléktalan­ságának ők az okozói, sürgős elhelyezése tehát a lakáshiva­tal kötelessége. • M­ á­dór AKÁR A TELEFONNÁL.. *— Hallatlan! Minden vonal foglalttal Árnyak a tó ... Drága piac, tizenötforintos szállás malteros padlón, éjszakai fürdővirrasztás és zsíros tó Hévízen Hévíz, szeptember 3. (Tudósítónktól.) Hévíz az ország egyik leg­kedveltebb gyógyfürdője. Rá­­diumos, kénes, nagy gyógy­­tartalmú melegvízű tavát tíz­ezrek keresik fel évente. Ta­vasztól őszig csak SZOT-be­­,k­utatóval mintegy negyvenöt­ezer vendég fordul meg az üdülőkben, nem szólva a be­tegekről és azokról, akik ma­gánemberként keresik fel a hí­res üdülőhelyet. A környék ki­rándulóival együtt százezernél is többre tehető a hévízi nya­ralók száma. Rekord Joggal feltételezhető hát, hogy a községet és üdülőtele­pet mindennel ellátják. Sajnos, nem így van ... Nézzük mind­járt az árakat. A községi ta­nács VB-titkára szerint is Hé­vízen van az ország legdrá­gább piaca. Egy kiló lottyadt paradicsom 4—4,50 forint. A körte 10—12, a szőlő 12—16, egy cső kukorica 2, paprika 4 —5 forint, de ezt gyakran csak darabonként lehet kapni, 50 fillérért. A tanács tehetetlen, mert a helyi földművesszövet­kezeti bolt nem hajlandó ki­vonulni a piacra, hogy az uzso­­raárakat letörje. Hát még a lakásuzsora! Aki magánemberként utazik Hé­vízre gyógyulást és üdülést keresni, a legjobb esetben is harminc-harmincöt forintot fi­zet naponta egy ágyért. Egy most épülő házban a malteros padlóra hintett szalmáért is tíz-tizenöt forintot kérnek. Az élelmes „szállodás” egy-egy szombaton tizenöt-húsz embert is lefektet egymás mellé a földre. S még örülhet, akinek ilyen hely jut. A környékbe­liek egy része többnyire a sza­badban tölti az éjszakát, hogy másnap megfürödhessen a gyógyító tóban. Foltozás És a tóra is sok a panasz. Vize piszkos, tetején reggelen­ként oly sűrű a zsírréteg, hogy ösvényeket kell benne vágni, a fürdőző számára. A tó egy­­egy partrésze omlik, s mindig több hidegvíz tör be. A fürdő-­ ház öltözőit csak foltozgatják de nem korszerűsítik. Sokan kifogásolnak egy hévízi sajá­tosságot: vetkőző nők között férfikabinos, a férfiöltözők­ben női kabinos nyitogatja a szekrényeket. A tanács itt is tehetetlen, mert a fürdő fel­ügyeleti hatósága az Egészség­­ügyi Minisztérium. A községi tanács most, a Hazafias Népfront helyi szer­vezetével közösen hároméves községfejlesztési programot dolgozott ki. Ezt a megyei ta­nács jóváhagyása után, tovább küldik az illetékesekhez. A többi között javasolják a köz­ség csatornázását is. Most nyílt árkokban folyik a szenny-­ víz, s nagyobb része az Óbe­­reg-csatornán és a Zala-folyón keresztül a Balaton vizét pisz­­kítja. Bővíteni szeretnék a víz­­hálózatot is. Sok a gyerek, de nincs gyermekjátszótér. A köz­ség szomszédságában lévő Ru­­di-fürdő gyógyvize elfolyik a réteken. Ide betonmedencés strandot akarnak építeni. Kispénzűek A Keszthely—Hévíz közti országút sem győzi már a nagy forgalmat. Egy új, rövidebb út építésére lenne szükség. Fon­tos a tófürdő védelme, a hidegvíz-betörések megszün­tetése, a fürdőberendezések felújítása is. Rendbe kelle­ne hozni a szimplaablakos kórházépületeket, hiszen azok­ban télen is sok a gyógyulást kereső beteg. Új iskolát is kel­lene építeni. Feltétlenül meg kell oldani a közvilágítást és azt, hogy végre kultúrházat kapjon Hé­víz. A drága zenés éttermek nem oldják meg a kispénzű üdülők szórakozási igényét. Több szállodára és állami üz­letre is szükség lenne, hiszen ezek hiánya okozza, hogy a spekulánsok fölverhetik a la­kás- és élelmiszerárakat. Szép és hasznos tervek ezek. Bárki hajtja végre — akár az állam, akár a helyi tanács — a község nyer vele és a sok tíz­ezer üdülő. Pápay Gyula

Next