Esti Hirlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-01 / 229. szám
f1. évfolyam, 229. szánt Kína köszöntése A század történelmének egyik kiemelkedő fordulatát köszöntjük október 1-én, amikor a barát és harcostárs üdvözletét küldjük Pekingnek, az új Kína nyolcadik születésnapján. A magyar kormányküldöttség most a második szocialista világhatalom ősi fővárosában tárgyal, hogy megpecsételje a kínai—magyar kapcsolatok új szakaszát. Mert— noha a testvér melegségével gondoltunk egymásra az elmúlt esztendőkben is — kapcsolataink az elmúlt, megpróbáltatásokkal terhes esztendőben mélyebbek és érettebbek lettek. Októberben és október óta a népi Kína egész hatalmas politikai és erkölcsi súlyával ott állott országunk szocialista erői mögött. És ezzel az utolsó esztendő Magyarország életében is kézzelfoghatóbbá, minél inkább mindennapjaink részévé tette mindazt, amit a felszabadult Kína létezése az egész világ számára jelent. S ez szinte mérhetetlenül sok. Amikor nyolc esztendővel ezelőtt a világrésznyi országot tisztára söpörték a kínai földesurak és a rablótőke, meg az amerikai gyarmatosítás egyesített erőitől , az világraszóló fordulatot jelentett korunk történetében. A nagy gyarmatosító hatalmak körül váratlanul összeszűkült a világ — és kitágult a szocializmus országai számára. Az agresszív támaszpontok, a hatalmas, délkelet-ázsiai szárazföldi tömb peremére szorultak, s a Szovjetunió bekerítése, — minden intervenciós politika évtizedes fő célja — gyakorlatilag lehetetlenné vált. Nyolc esztendő alatt Kína népe kibontakoztatta a győzelemben rejlő óriási lehetőségeket. Nyolc esztendő csak történelmi szempillantás Kína életének legendák ködébe vesző évezredeihez képest. De e villanásnyi idő alatt Kína megtette egy gigászi ipari forradalom döntő kezdő lépéseit, a szocializmus felé fordított több mint 500 millió parasztot, s a tömegeket kiemelte a gyarmati sors nyomorúságának mélységeiből. Nem csoda, hogy e nyolc év alatt Kína Ázsia vezető hatalmává nőtt, s anyagi és erkölcsi ereje döntő szerepet játszik e világrész politikai légkörének átformálásában. „A világ problémáit Kína nélkül megoldani — vallotta be Walter Lippmann, Amerika legismertebb publicistája —, annyi, mint megpróbálni eljátszani a Hamletet a dán királyfi nélkül.” Az amerikai diplomáciai színtársulat úgy látszik éppen erre a dicsőségre szomjazik. Washington esztendők óta a külpolitikai arzenál valamennyi fegyverét felhasználja, hogy Kínát távoltartsa az ENSZ-ből. Ezek a fegyverek azonban már legfeljebb utóvédharcok vívására alkalmasak. A néhány nappal ezelőtti ENSZ-vita elevenen mutatta, hogy évről évre morzsolódik a Kínát távoltartó politika többsége. Sőt, Washington máris széleskörű és fokozódó ázsiai—afrikai elszigeteltséggel fizet a kínai valóság makacs semmibevevéséért. A szabad szocialista Kína él és erősödik, világhatalommá nő, s vonzásának természetes ereje elsöpri a szánalmas ENSZ- sorompókat. Az életben már nagyhatalom hozzá fog válni az ENSZ-ben is. Köszöntjük az ősi és mégis ifjú Kínát, új életének nyolcadik születésnapján. Biztosítási panama a Pamir tragédiájának hátterében A magyar kormányküldöttség látogatásai Pekingben Peking, szeptember 30. Szombat és vasárnap mozgalmas napja volt a Pekingben tartózkodó magyar kormányküldöttségnek. A szombati programból kiemelkedik az a tanácskozás, amelyet Kádár János és Csen En-laj folytatott egymással. Ezen a tanácskozáson mindkét részről több jelentős politikai személyiség és vezető gazdasági szakember vett részt. A szombati nap másik kiemelkedő programja a Csing Hvaegyetemen tett látogatás. A magyar kormányküldöttség hosszabb megbeszélést folytatott az egyetem vezetőivel, majd az egyetem tanárainak és hallgatóinak nagygyűlésén vettek részt. Az egyetem sportcsarnoka előtti térségen összegyűlt 13 000 kínai diák és egyetemi tanár nevében az egyetem rektora köszöntötte a magyar kormányküldöttséget, majd Kádár János mondott beszédet. A magyar vendégek vasárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar nagykövetségre és megismerkedtek a magyar kolónia tagjaival. A látogatás alkalmával Kádár János miniszterelnök rövid beszámolót tartott a kolónia tagjainak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A közvetlen és meleg baráti légkörben lezajlott találkozót közös ebéd zárta be. A kormányküldöttség tagjai délután látogatást tettek egy Peking környéki elektroncsőgyárban. A gyár több száz munkása a bejáratnál lelkes fogadtatásban részesítette a magyar vendégeket, akiket kínai részről Csao Er-lu, a második gépipari minisztérium minisztere és a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete kísérte el. A kormányküldöttség tagjai megtekintették a különböző üzemrészeket, amelyek a gyárban előállított több mint húsz különféle típusú elektroncső alkatrészeit készítik. Ez az első ilyen jellegű üzem Kínában. A magyar kormányfő nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter pedig munkásokkal és munkásnőkkel beszélgetett, érdeklődött bérükről és életkörülményeik felől. A gyár megtekintése után Kádár János részletes felvilágosítást kért a gyár igazgatójától, a kommunista párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezet gyárban folytatott munkájáról. A magyar vendégek vasárnap este a pekingi opera előadását tekintették meg. ális bizottság irányítja a szilikózis elleni védekezést A bányászokat fenyegető veszedelmes betegség, a szilikózis elleni védekezés irányítására szakemberekből bizottságot alakított a Nehézipari Minisztérium. A bizottság már megtartotta első ülését. Megállapították: a szilikózis elhárítására világszerte folyik a tudományos kutatás. Nálunk egyelőre szélesebb körű kutatómunkára nincs lehetőség, s ezért a szakemberek nagyrészt a külföldi eredményekre vannak utalva. Elkészítették a bizottság programját is. Megkezdődtek a rábaközi napok Több mint tízévi szünet után szombat-vasárnap rendezték meg a hagyományos rábaközi napokat. Az ünnepi eseményeket szombat este az országoshírű kapuvári népi együttes fiatal táncosának, Vida Ferencnek esküvője vezette be. Népviseletbe öltözött 90 lány és fiú kísérte el esküvőjére a fiatal párt. Az ünnepségek vasárnap folytatódtak Kapuvárott. Sok ezer ember előtt mondott beszédet Porpáczy Aladár Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja, a Hazafias Népfront Győr megyei bizottságának elnöke. Utána Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes emelkedett szólásra. A nagygyűlés végeztével nagy vásár kezdődött, amelyen 22 millió forint értékű áruban válogathattak a vásárlók. Ára 60 fillér FÜGGETLEN POLITKAI NAPILAP Egy telitalálat a tolón: 421295 forint Holnaptól, duda nélkül Budapesti tavasz — a pekingi őszben Utcakép a kínai fővárosból: moziplakátok a falon, a középső a „Budapesti tavasz” kínaira szinkronizált változatát hirdeti. (Szabó József felvétele.) Nasszer—Szaud—Kuatli találkozó? Kairó, szeptember 30. Az Al Messza című kairói lap, Szaud-Arábia kairói nagykövetére hivatkozva azt írja, hogy a közeljövőben teljes bizonyossággal sor kerül Naszszer elnök, Szaud király és Kuatli szíriai elnök találkozójára. A nagykövet, aki Damaszkuszban tett látogatásáról érkezett vissza, Kairóban kijelentette: „A jelenlegi körülmények között okvetlenül szükség van erre a találkozóra”. Az egyiptomi kormány szóvivője egyelőre cáfolta, hogy szó van ilyen találkozóról. A néphadsereg napja ünnepélyes keretek közt rendezték meg tegnap Pákozdon a néphadsereg napját. Az ünnepség keretében a környékbeli községek lakói találkoztak a katonákkal. A néphadsereg koszorúját Úszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese helyezte el az emlékműre. Az emlékmű talpazatára úttörők is elhelyezték a szeretet és az emlékezés virágait. (MTI falan Friedmann felvételei.) Átkutatják az ipolytarnóci védett területet 30-40 millió éves lábnyomok, cápafogak - kőben Az Országos Természetvédelmi Tanács még ez évben nagyarányú kutatómunkát kezd az ipolytarnóci természetvédelmi területen. A kutatás iránt a tudományos körökben máris igen nagy az érdeklődés. Az Ipolytarnóc község határában levő rezervációban ugyanis mintegy ötven évvel ezelőtt miocénkori homokkőlapokon ősállatok megkövesedett lábnyomait fedezték fel a tudósok. Valamikor, körülbelül 30—40 millió évvel ezelőtt őselefánt-félék, ősorrszarvúak és ősantilopok éltek csapatosan ezen a tájon. A kemény homokkő — amely akkoriban még lágy iszap volt — a belemélyedő lábnyomok százait tökéletesen megőrizte mind a mai napig. Ilyen „lábnyomos” homokkőlapokat kutat és tár fel itt még az idén az Országos Természetvédelmi Tanács. De megtalálhatók itt a sok millió évvel ezelőtt élt növényóriások maradványai is; már eddig megkövesedett ősfenyőtörzseket, egyéb ősnövénylevél-lenyomatokat, csiga, kagyló és cápafog-maradványokat találtak. A felfedezés óta igen sok érték pusztult el. Az Országos Természetvédelmi Tanács most átkutatja az egész védett területet, s remény van arra, hogy szinte páratlan értékeket tárnak fel a kutatás során a tudomány számára. Ha a feltárás sikerrel jár, a természetvédelmi területen igen értékes helyszíni tanulmányokat folytathat az egyetemek és iskolák ifjúsága. (MTI) Felnémet, szeptember 29. (Kiküldött munkatársunktól.) Magyarországon eddig páratlan bányarobbantást hajtottak végre tegnap délben a felnémeti mészkőbányában. A Berva-völgyben, közel a kis hevesi faluhoz, fehér követ fejtenek a hegyoldalból, legnagyobb részét a cukorgyáraknak küldik, ettől lesz szép tiszta a mokka, a kristály. Kilencven méter magas mészkőfal emelkedik a bányában a völgy fölé. Tetején két hónap óta lyukat fúrtak a kőbe, húsz méter mélyre. Tegnapra virradóra 1600 kiló robbanóanyagot vittek fel 64 ládában a hegyre. Megtöltötték a lyukakat és kifeszítették az elektromos gyújtózsinórt. A ritka eseményhez „kivonult” filmesek, fotóriporterek a bányával szemben levő hegyen foglaltak ,,tüzelőállást”. A robbantó munkások földbevájt bunkerban helyezkedtek el. Bár a faluban szombat óta hangszórón hirdették, hogy a bánya környékén tartózkodni tilos, sok falubelit láttunk kuporogni a hegyeken a fák, a sziklák között. Vasárnapi pihenőnapjáról csaknem minden bányász eljött a robbantáshoz, ki segíteni, ki csak nézelődni. A robbantógéppel a kis fekete vasdoboz, két oldalán egyegy közönséges konnektor, közepén meg egy gomb , tíz órakor kötötték össze a vezetéket. Alapos próba és figyelmeztető robbantások után Szepesi Vilmos gépészeti művezető kapcsolta be az áramot. Földrengéshez hasonló halk moraj hallatszott, s a hegytető, mint valami óriási balatoni hullám, felemelkedett, majd zúdulni kezdett a kőáradat. A nagy gonddal előkészített robbantás sikerrel járt. A hegy lábához mintegy 800—900 vagon kő zúdult alá, s 1200 vagonra tehető az a sziklamenynyiség, amelyet a robbantás ereje összetört. Fejtését nyomban az esemény után megkezdték a bányászok. A páratlan robbantással annyi követ termeltek, amennyi a cukorgyárak egész idényére elegendő, sőt arra is marad, hogy küldjenek belőle a kohóknak, a Péti Nitrogénműveknek. —sí— 1957. október 1. kedd Emlékmű az Ifjú Gárdának Krasznodon, szeptember 30. Vasárnap vörös zászlókkal és transzparensekkel feldíszített gépkocsi-karavánok lepték el a Donyec-medence útjait. A karavánok a vorosilovgrádi területre, Krasznodonba igyekeztek, ahol 15 évvel ezelőtt alakult meg a nagy hírnévre szert tett Ifjú Gárda. A szovjet dolgozók kegyelettel emlékeztek meg az Ifjú Gárda tagjainak hőstetteiről. Krasznodon központjában emlékművet emeltek az Ifjú Gárda hőseinek.