Esti Hirlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-13 / 240. szám
»A nevető ember balladája“ Günther Weisenborn színjátéka a Petőfi Színházban Weisenborn drámai balladája két nevet idéz emlékezetünkbe: Victor Hugót és Bert Bnechtet. A romantika francia mammutját, az „elveszett arcú ember’ legendájának első irodalmi feldolgozóját, és a színpadi újítót, az epikus dráma modern mesterét. A ballada főhőse, Lester — az ítélkező clown- és arcnélküli lord — maga is tiszta jelkép: torz ábrázatával a köznép jogfosztottságát jelképezi, ötéves korában egy vándorszínész „compractico” (gyermekkereskedő) felvágta száját egészen a füléig, s mint bohócot saját truppjában nevelte fel. Lester, a komédiás, sokáig csak vigyorog és mulattató dalokban panaszkodik. De később, amikor nemesi származása kiderül, az éneklő jelkép akcióba lép, nyíltan szemébe vágja osztályostársainak, a gőgös lordoknak, sötét törvényőrzőknek és parazitáknak az „arc nélküli emberek” igazságát. Mindig felfelé vág, lefelé roha, nevelőapját, a hajdani „compractice”-t is felmenti a felelősség alól. Még a személyes sorscsapások is ebben a társadalmi jelképrendszerben kapják meg valódi értelmüket: Lofter szerelmének, Angeld nának vaksága sem egyéb az ártatlanság fizikai jelzésénél. Jelzés, amely szinte mesebelivé varázsolja a lányt, az ő tündéri, magasba emelő vonzalma kárpótolja majd Loftert az elvesztett rangért, címért, vagyonért. Ha Weisenborn színművét élvezni akarjuk, mindenekelőtt le kell számolnunk — egyébként jogos — előítéleteinkkel. Meg kell barátkoznunk a szélsőséges típusokkal, az alig árnyalt jellemekkel, a strófákban fellélegző balladai formával — s akkor, a kissé nehézkes első felvonás után, egy drámaian tagolt költeményben gyönyörködhetünk. A színjáték rendezője, Simon Zsuzsa a helyzetek kiélezésével elkerülte a brechti színpad utánzását. A balladai forma ívét epikus nyugalommal építette fel, míg a jelenet pilléreknek erős drámai alapzatot adott. A szereplők közül négy színész emelkedik ki: Dayka Margit (Ó, az oroszlán) nyerseségében is szívhez szóló jellemalkotásával, Hacser Józsa (Angelina) versbe illően finom hang- és taglejtésével, Módi- Szabó Gábor (Bottel, erőművész) a karikatúra túlzásait elkerülő átélésével és Somogyvári Rudolf (Lofter) megalázottságában is uralkodó hősi rangjával. Az ugyancsak kitűnő Bánhidy László (Lofter nevelőapja) a komédiások házielőadásának jelenetében fáradtabb a kelleténél. Ambrus Edit (Josiane hercegnő) még kissé szűk érzelmi skálán játszik. Csákányi László néhány árnyalattal szürkébb a szerepénél. Gordon Zsuzsa egyszerűségében is kifejező. Gellért Lajos, Peti Sándor, Kozák László és Vértes Lajos egy-egy jó epizódalakítással vesz részt az együttesben. Fülöp Zoltán díszletei fantáziaébresztőek. A darabot Gáspár Margit, Siegfried Kurz dalainak szövegét Vidor Miklós fordította. Galsai Pongrác Paykt Margit és Hacser Józsa Ködös őszi napokon kiújulnak a reumatikus fájdalmak. Kérdezze meg orvosát, ő is kéthetes hévízi kárat ajánl. A hévízi PALATÍNUS GYÓGYSZÁLLÓBAN orvosi kezelés, gyógyfürdő, teljes ellátás napi 125,5 forintért. Ellátás nélkül szobák is kivehetők. Szobafoglalás: IBUSZ. Üdülőszolgálat. Budapest, VII., Lenin krt. 30. Telefon: 422—736. TrencUlZi ktűntye Bemutató a Blaha Lujza Színházban A mai zenés vígjáté ősét valahol a commédia del’artenak abban a válfajában kellene keresni, amelynek egyes részeit játék helyett dalban mondotta el a „vásári színjáték” valamelyik szereplője. Az akkori lantikíséret helyett ma egész Orchester szolgál, s a dalos-zenés betétek nem a játék helyettesítésére, hanem színesítésére vannak. Shaw szerint ugyan a zene csak azért szükséges egyes darabokhoz, hogy betöltse az író által hagyott űrt — de ez paradoxon csupán. Annyi bizonyos, hogy a zenésvígjáték afféle „bohém” műfaj: úgy tesz, mintha a valóság „égi mását” adná, holott tudja, hogy ezt sem ő, sem a közönség nem hiszi el Innocent Vincze Ernő és Kállai István „Tavaszi keringő” című háromfelvonásos zenés vígjátéka ez utóbbit sikerrel teljesíti. Mintha egy Courts- Mahler-regény elevenednék meg a színpadon, felvonásokra darabolva, zenekísérettel Az érzelmes, helyenként aktuális viccekkel megtűzdelt történet szerint az ötvennyolc esztendős világhírű hegedűművész beleszeret huszonegy éves tanítványába, s már-már el is venné, ha Fehéregyházáról előkerült törvénytelen leánya, továbbá rokoni és baráti köre meg nem akadályozná ez öregkori bolondságban. A drámai konfliktus alapját egy tarka házisapka képviseli, melyet orvul a művész fejére tesznek, s ettől oly nevetségessé válik, hogy ifjú menyasszonya kiábrándul belőle. A „Naplemente előtt” Clausen tanácsosának librettói hasonmása számára végül is diadalmas hegedűje marad meg egyedüli vigaszként. A naiv-érzelgős históriát Szenes Iván ügyes dalszövegei és Horváth Jenő pompás, modern, mégis dallamgazdag, fülbemászó muzsikája viszik sikerre. Jobbnál jobb számaik közül a „Nem szabad mellre szívni” és a „Néró császár...” hamarosan sláger lesz. Az előadást kitűnő színészgárda teszi élvezetessé. Mindenekelőtt talán Lenke bővérű komédiázó kedvvel és eredeti ízzel teli játékát kell említenünk. Ez a tehetséges fiatal színésznő egyike legjobb komikáinknak. Sennyei Vera franciás csípősséggel, Szabó Ernő fanyar humorral, Uray Tivadar fölényes eleganciával, Gombos Katalin tavaszi üdeséggel alakítja szerepét Rajtuk kívül feljegyzésre méltó még Pagonyi János, Gálcsiky János, a bájos Széchy Vilma, az ügyes Bogár Richárd és Oszer Imre neve. Horváth Tivadar mértéktartó rendezése és Neogrády Miklós kellemes díszlete dicséretet érdemel. (tűri) Színházak szombati és vasárnapi műsorát Operaház szombaton: Bolygó hollandi (7), vasárnap délelőtt: Hattyúk tava (11), este: Orfeusz (F-bérlet, 2. előadás. 7). Operaház Erkel Színháza szombaton: Rigioletto (5. bérlet, 2. előadás. 7), vasárnap délelőtt: Don Pasquale (ifj. előadás, 11). este Álarcosbál (15. bérlet, 2. előadás, 7). — Nemzeti Színház szombaton: Othello (fél 7). vasárnap: Phaedra (7). — Katona József Színház szombaton: Jó embert keresünk (fél 7). vasárnap délelőtt Tartuffe (fél 11) este; Pygmalion (7). — Madách Színház szombatom és vasárnap este: Királyasszony lovagja (7), vasárnap délután: Egerek és emberek (fél 3). — Madách Színház Kamaraszínháza szombaton és vasárnap: Sose lehet tudni (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza szombaton este (7). és vasárnap délután (fél 3): Erdő, — vasárnap este: Földindulás (7). — Petőfi Színház szombaton (7) és vasárnap (7). Nevető ember: balladája vas. hu.; Olympia (3). — Jókai Színház szombaton és vasárnap: Trisztán (7). — József Attila Színház szombaton (7) és vasárnap délután (fél 3). Irány Caracas!, vasárnap este: A szabin nők elrablása (7). — Fővárosi Operettszínház szombaton (7) vasárnap délután (negyed 3): Luxemburg grófja, vasárnap este: Valahol Délen (7). — Blaha Lujza Színház szombaton (7), vasárnap délután (fél 3). Tavaszi keringő, vasárnap este: Iparai lakodalom (7). — Vidám Színpad szombaton (7), vasárnap (3 és 7): „Osztályon felüli” kabaré. — Kis Színpad szombaton (8), vasárnap (4 és 8): A doktor úr. — Állami Bábszínház ’ szombaton: Hüvelyk Matyi (5). este: Szerelmes Istenek fél 8). vasárnap délelőtt: Hüvelyk Matyi (11). Hamupipőke (3 és 5). este: Az ember komédiája (fél 8). — Éjféli jazz: szombaton (éjjel 11 órakor): Corvin. Szikra. Kispesti Hunyadi. Puskin, Bethlen mozikban. — Zeneakadémia: szombaton: Strauss-est (Állami Hamgverwerkyzenekar, N-bérlet. 1.. 8 óra), vasárnap délelőtt: „Séta a hangszerek birodalmában” (1. ifj. bérleti előadás a Fővárosi Zeneiskolaszervezet növendékei részére. 11). délután és este: „Világsiker!” (A Magyar Rádió Tánczenekara és szólisták: 4 és 8). — Kamara Varieté szombaton (6 és fél 9), vasárnap (3, 6 és fél 9): Kihúzzuk a lutrit! — Budapest Varieté szombaton és vasárnap (4 és 7): Utazás a világzűrben. — Fővárosi Nagycirkusz szombaton és vasárnap: Párizsi jégrevü (4 és 8). Fővárosi mozik matinéműsora: 1957. X. 13. Gyilkosság a Dante utcában (magyarul beszélő színes szovjet film) ZUGLÓI (Angol u. 26.) 10. — Vízkereszt (szovjet) HAZÁM (Váci út 150.) 10. — Csuk és Geri (szovjet) ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) 111. — Dankó Pista (magyar) SPORT (Thököly út 56.) 10. — Holnap már késő (olasz) ALKOTÁS (Alkotás u. 11.) 110. — Nehéz napok (kínai) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Egy pirló világos (magyar) TERV (P.újhely) 10. — Varázsbolt (szovjet rajzfilmsorozat) OTTHON (Soroksár) 10. — Fel a féljél (magyar) ÉVA (Erzsébet királyné útja) 10. — Repülés a holdba (szovjet rajzfilmsorozat) VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 10. — Fiam a tanár úr (olasz filmdráma) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Eladó kísértet (angol) VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 10. — Buksi megkerül (csehszlovák) TÜNDÉR (Újpest) 10. — Luxustutajon (szovjet) BALASSI (Pestimre) 10. — Twist Olivér (angol) ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 10. — Dollárpapa (magyar) IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 10. Matinéelőadások a gyermekváros javára. 1957. X. 13. Londonban Jártunk, Pázmán lovag, Komikusok albuma (riportfilm, balettfilm és egy kacagtató rövidfilm egy műsorban) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Karneváli éjszaka (szórakoztató színes szovjet film) DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 10. — Te és némely bajtársad (német) FÉNY (Újpest) f10, f12. — Liliom- Ifi (magyar) ZUGLÓI (Angol u. 26.) f12. — Aranyalmafácska (csehszlovák rajzfilm) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 10. — Puccini (olasz) TINÓDI (Nagymező u. 8.) f10, f12. — Erkel (magyar) BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 10. — Csók a stadionban (csehszlovák) DIADAL (Krisztina krt. 87.) 10. — Csavargó (indiai) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Veszélyes őrjárat (szovjet) AKADÉMIA (Üllői út 101.) M1.— Kis karmester (francia) PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 10. — Álruhában az ellenség között (kínai) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 11l. — Kapitány és hőse (nyugatnémet filmszatíra) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Hannibál tanár úr (magyar) VILÁG (Rákosszentmihály) 10. — Kalózok kincse (szovjet) JÓKAI (Rákoshegy) 10. — Emberek a havason (magyar) MADÁCH (Pestlőrinc) 10. — Tanár úr kérem (magyar) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Északi Robinsonok (szovjet) RÁKÓCZI (Csepel) 10. alra hallottak □ A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 40. évfordulójára készül a szovjet zenei élet. Az ünnepség-sorozat méreteire jellemző, hogy csak az OSZSZSZK-ban 3600 hangversenyt, 2500 irodalmi estet és 100 zeneszerzői koncertet rendeznek a nagy évforduló alkalmából. □ TISZAY MAGDA: Operaházunk művésznője, akinek megbetegedése miatt elmaradt Gluck „Orfeusz”-ának felújítása, meggyógyult. A reprízt vasárnap estére tűzték ki. □ OSCAR WILDE „A rea dingi fegyház balladája” című alkotásából pantomimet írtak. A „Börtön-ballada” zenéje Jacques Ibert műve, és az oldenburgi Városi Színházban mutatják be. □ A LIEBNER JÁNOS vezetése alatt álló Magyar Kamarazene Együttes október 23- án mutatkozik be a magyar közönségnek. Az új utakat kereső együttes bemutatkozó műsorán Spohr Nonettja, Honegger és de Falla egy-egy Magyarországon először elhangzó műve, és Weiner Leó két tánca szerepel. Január közepén kéthónapos külföldi turnéra indul az együttes: Ausztriában, Svájcban, Nyugat-Németországban, Franciaországban és Észak-Afrikában ad hangversenyeket. El FRANCIAORSZÁG irodalmi nagydíját 1957-ben hetedszer ítélték oda. Idén Louis- Martin Chauffier, az ellenállási mozgalom volt harcosa kapta a nagydíjat „L'homme et la bete” című művéért. □ A SZÁZADOS ÚTI MŰVÉSZTELEP egyik műtermében beszélgetünk Kiss Kovács Gyula szobrászművésszel, miközben ujjainak gondos simításai nyomán szemünk előtt formálódik legújabb alkotása, a fára csimpaszkodó medvebocsok kedves figurája, amely a Róna utcai játszóteret fogja díszíteni. — Szabad kezet kaptam e munkában. Rám bízták a témát, s úgy gondolom, a játékos állatábrázolásokat örömmel fogadja a hancúrozó gyermeksereg — mondja a művész. — Idei munkásságom? Helyreállítottam az októberben lerombolt csongrádi hősi emlékművet, a miskolci kórház számára egy kettős kompozíciót készítettem. A Köröndre kerülő Vak Bottyánom az öntödében van. Lehet, tavasszal már felállítják. Esténként, a magány óráiban kisplasztikákat mintázok. □ BIZONYÁRA sokan emlékeznek még Jeritza Máriára, amikor a „Walkür” Brunhildájának ezüstös vértjében, tollas sisakjában, szőke szépsége teljes ragyogásában megjelent a budapesti Operaház színpadán. Jeritza Mária, a jelenkor egyik legnagyobb drámai énekesnője, október 6-án ünnepelte 70. születésnapját. Pályáját 1913-ban a bécsi Hofoperben kezdte, 1921-ben a New York-i Metropolitan-hez került. □ WALTER SCOTT halálának százhuszonötödik évfordulójáról megemlékeztek a moszkvai Gorkij Világirodalomtörténeti Intézetben. Orlov akadémikus méltatta a nagy angol író munkásságát, alkotóművészetének sajátosságait . A WROCLAWI ÁLLAMI SZÍNHÁZ prózai együttese Csehszlovákiában vendégszerepel. Pozsonyban bemutatták nagy sikerrel A. N. Osztrovszkij „Ahol ég, ott oltanak” című vígjátékát. □ FISCHER ANNIE Kossuth-díjas kiváló zongoraművésznő Október 27-én Beethoven-estet ad Prágában, 28-án pedig vegyes műsorral szerepel. Prágából Párizsba utazik, nyugat-európai hangversenykörútjának első állomására. A BALESETI MŰTÉTRŐL készített filmet a Budapest Filmstúdió. A színes film a Költői Anna-kórház önfeláldozó, embermentő munkáját és egy pár bravúros műtéti képet örökít meg. A film szaktanácsadói a kórház vezető sebészei voltak. □ A FILMMÚZEUM olyan szovjet filmek bemutatására készül, amelyeknek mostanáig csak híre érkezett el Magyarországra. Ilyen Eisenstein „Régi és új”, Ermler „A birodalom bukása”, Dovzsenko „Arzenál" és Pudovkin „Anya” című filmje. Réti István emlékkiállítása (1872-1945) Alig egy hete tárta ki kapuit a Nemzeti Galéria, s ma délben újabb ünnepélyes esemény, a Réti István emlékkiállítás megnyitásának színhelye. Bár Réti Istvánt a közvélemény mindig is a nagybányaiak legjobbjai közt tartotta számon, azt már kevesebben tudják, hogy a „magyar Barbizon” megszületése és virágzása mennyire az ő nevéhez fűződik. 1895 ködös müncheni telén, az iparparti Athén poétikus cégéry kávéházában ő vetette fel a Nagybányán létesítendő művésztelep gondolatát, s a prófétai szenvedélyű Hollóssy és a nagyszerű Ferenczy Károly mellett ő volt a nagybányai iskola harmadik vezére. Fáradhatatlan szervező, tanító és irodalmi tevékenysége döntően hozzájárult a szülővárosában kibontakozott, modern festészetünket megalapozó művészet kivirágzásához. Azok közé az alkotók közé tartozik, akiknek egyénisége szuggesztív közvetlenséggel rögződött az életműben. Első festménye, amellyel korán feltűnést keltett, a Bohémek karácsonyestéje idegenben, nyitányként magába sűríti művészetének jellemvonásait. A homály uralta szegényes szobában három fiatalember ült, állja körül az asztalt; alakjukat sejtelmesen világítja meg a lámpa fénye. Révedező arcukon az elhagyatottság és a fájó emlékek szomorúsága, a meleg barnás-fekete tónusok bensőséges érzelmeket szólaltatnak. Hasonló hangulatot árasztanak szobabelsői, melyeknek öregasszonyai a boldogító emlékezések nyugalmával mérik az idő múlását, és ugyanilyen élményszerűek bibliai kompozíciói, amelyeken emberközelbe hozza, földön járó lényekké magasztosítja a testamentum szentjeit. A Honvédtemetés öreg 48-asainak szomorú őszi menete, a dobszóra fáradtan lépő, elfeledett egykori szabadságharcosok felidézése a millennium évtizedében nemkevésbé volt vádoló hitvallás a nemzeti függetlenség elárult szent ügye mellett, akár a halott Kossuth kegyeletteljes vonásokkal örökített arcmása. Ennek rajzát Turinban készítette a művész, ahová Lyka Károllyal együtt sietett Rómából, 1894 márciusában, hogy tisztelegjen a nagy vezér ravatalánál. Palettája később, a napsütötte nagybányai táj igézetében kivirult, kiszínesedett, de számunkra az ő festészetét elsősorban azok a rembrandti fény-árnyékos kompozíciók jelentik, amelyeknek érzelmi gazdagsága, önvallomáserejű líraisága után önarcképeiben meghitt barátunkra ismerünk. A kiállítást Aradi Nóra művészettörténész, Réti István művészetének legjobb ismerője rendezte gondos munkával. Artner Tivadar Egy színésznő visszatér a színpadra Beszélgetés Erdélyi Micivel Pénteken délben a Művelődésügyi Minisztériumban egy kis fényképes igazolványt nyújtottak át Erdélyi Micinek. A színésznő, aki évek óta nem szerepel, átvette „működési engedélyét”. Mindazok, akik a „Hyppolit, a lakáj” című film nagysikerű reprize óta megkérdezték, hogy miért nem játszik Erdélyi Mici, most már választ kaphatnak e sorok útján a művésznőtől: — Azért nem játszottam, mert senki nem kért fel rá. Szerződést nem kínáltak, színdarabhoz, filmhez nem hívtak. — És most? — Most az Országos Filharmónia megkérdezte tőlem: óhajtok-e rendezvényein fellépni. Természetesen igennel válaszoltam, így aztán a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel készülök arra, hogy újra színpadra lépjek. — Hány filmben szerepelt? -i összesen 61 filmben játszottam főszerepet. Ezek közül négyet külföldön. Német filmjeimnek Karl Lamac volt a rendezője, s partnereim benne: Hans Thimig és Hans Moser. A magyar filmekben Csortai Gyulával, Jávor Pállal, Páger Antallal és Sárdy Jánossal játszottam együtt. Úgy hallom, rövidesen műsorra tűzik az „Emmy” című régebbi filmet, amelyben szintén játszottam. A „Papucshős”-től a „Péntek Rozi”-ig, a „Két vallomás”-tól a „Nászút félárárt’-ig sok-sok filmtekercs a „megmondhatója”, mennyire szerettem a pályámat. És most még jobban szeretem, mint régebben. Kristóf Károly NEM EGÉSZ A MESTER UTCA VÉGÉN... ▼an a T I N Ó D Y cukrászda, eszpresszó (IX., MESTER UTCA 13. SZÁM) Állandóan friss sütemény, italkülönlegesség, presszókávé Kitűnő dzsessz zene: BABAY-trió. Nyitva: este 8 órától reggel 4 óráig a Hét Könyvei Akadémia Kiadó; Hegel-emlékkönyv, szerkeszti Szigeti József. Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában c. kiadás. Corvina; Moliére? Tartuffe avagy A képmutató. (Franciamagyar nyelven.) Európa Kiadó; Daudet; Levelek a malomból (Elbeszélés.) Ifjúsági Kiadó; Szabó Árpád; A trójai háború. II. kiadás Képzőművészeti Kiadó; ‘ Lyke Károly; Michel Angelo Magyar Helikon; Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival. Magvető; Erdődy János; A nőstényfarkas. Regény. Takáts Gyula; Színház az Ezüstkanceóban. Regény. Móra Kiadó; Babay József; Mi huszonketten. Regény. Hámori Ottó; A vasbetonszobor. Bagi Ilona élete. Midas király és más mesék. Ovidius nyomán Szépirodalmi Kiadó; Hunyadi Sándor; Téli sport — Nemes fém. Regények. Murányi-Kovács Endre: Szenvedélyes élet. I—II. kötet regény. Reményik Zsigmond: Könnyű múzsa. Két vidám regény. Soós László: Trapéz. (Az Almieri-trió.) Zeneműkiadó: Hégi muzsik® kertje. Válogatta Szabolcsy Bence. II. bővített kiadás. Zrínyi Kiadó; Calvino, a pókfészkek ösvénye. Regény. Nyolc kilogramm a Franciaországban gyártott televíziós készülék súlya és hordható — egy hátizsákban. — Hamburgban „zsebmagnetofont“ készítenek. Méretei: 10x17x4 centiméter, súlya 800 gramm. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora 13-ára, vasárnap: B. Radó Lili: Napanyó és Julika. (Elmondja: Komlós Juci.) 14-én, hétfőn: A halak és a sötétség eredete. Néger mese. (Elmondja: Deák Sándor.)