Esti Hirlap, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

Sztálingrád, 1943. február 2... Sztálingrád... korszerű há­zak, díszes üzletek, gyönyörű parkok. Aki először gyönyör­ködik ebben a kedves, napról napra tovább szépülő város­ban, nehezen tudja elképzelni, hogy 15 esztendővel ezelőtt ezen a helyen megelevenedett a pokol. . ... 1942 nyarán hatalmas tá­madásra indult a hitleri hadi­gépezet. A németek akkor már csizmájuk sarka alá gyűrték egész Nyugat- és Észak-Euró­­pát. A Wehrmacht főhadiszál­lásán az elégedettség teljes volt: a szovjet front déli szaka­szán egyszerre 110 hadosz­tály mozdult meg, hogy át­törje a szovjet védelmi vo­nalat. A támadás fő iránya, a táma­dás sikerének kulcsa ezúttal a híres Volga menti nagyváros, Sztálingrád volt. Guderian, Hitler páncélos alakulatainak egyik legfőbb vezetője, egy tö­mör mondatban világosan meg­határozta, mit jelentett — vagyis jelentett volna — a né­metek számára ennek a város­nak elfoglalása: „A Káspi-ten­­ger melletti nyersolaj-lelőhe­lyek birtokbavételét, a volgai hajózás megakadályozását, a jelentős sztálingrádi ipar meg­bénítását vettük figyelembe, amikor megválasztottuk a had­művelet irányát.” Ma már azt is mindenki tudja, hogy a tá­volabbi cél, áttörve a frontot, déli­rányból kerülni Moszkva mögé, és ismét megkísérelni a szov­jet főváros elfoglalását, amely 1941 végén kudarccal végződött. A tét tehát óriási volt.,, 1942 július közepén a néme­teknek sikerült átkelniük a Do­non. Az ellenség egyszerre öt irányból tört Sztálingrád felé. A számbeli és felszerelési hát­ránnyal küzdő szovjet csapa­tok harcolva vonultak vissza a város közvetlen védelmi öve­zetéig. A cél az volt, hogy fel­őröljék a támadók erejét. Vér omlott minden négyzetméte­rért, de a németek fölénye egyre érezhetőbbé vált: augusztus végére elérték a vá­rost, sőt, előőrseik már a Vol­gáig jutottak, és elszakították Sztálingrád védőit, a szovjet hadsereg más egységeitől. Hit­ler nyár győzelemről, „az el­lenség teljes szétzúzásáról, a Szovjetunió térdre kény­szeríté­­séről” beszélt, magasrangú tisztjei diadalmámorban úsz­tak. Szeptemberben már a vá­ros szívében folytak a har­cok, de az ellenállás folyt tovább. A bajtársaiktól és utánpót­lásuktól is részben elvágott védők, a 62. hadsereg katonái szinte testükkel védték a rom­­má lőtt épületeket. A németek úgy érezték, még egy utolsó erőfeszítés és Sztálingrád a ke­zükben van. Óriási erőket ve­tettek be — csupán szeptember 14-én hét hadosztály és nem kevesebb, mint 500 tank indult rohamra a város központjá­ban, a traktorgyár körzetében, a híres Mamajev-halmon — de mint minden kísérlet, ez is összeomlott. A világ „csodáról’* beszélt. Valóban volt csoda: a hő­siesség csodája. „Ezekben a pillanatokban va­lamennyiünk csak arra gon­dolt: tőlünk függ a harc kime­netele. Tudtuk, milyen nagy a felelősségünk” — írták a sztá­lingrádi gárdisták a város ve­terán, harcosaihoz, a caricini védőkhöz írott levelükben. ...És november 20-ig több mint 700 óriási támadást ver­tek vissza a sztálingrádiak. Minden épület rommá és egy­ben szovjet erőddé vált. De a Volga túlsó partján, a várostól északra és délre, már szervez­ték az ellentámadást. December közepére a 6. német hadsereget már acélgyűrűként vették körül a kívülről támadó szovjet alakulatok. A fasiszták közvetlen célja megváltozott: most már nem az áttörés, hanem a kitörés volt a legfőbb feladat. Ez sem sikerült A gyűrű mind szoro­sabbá vált. 1943. január 1-én megindult a náci csapatok fel­számolása. A támadó szovjet erők nyugat-keleti irányból kettévágták az ellenséget és a Mamajev-halomnál megtörtént a nagy pillanat: a felszabadí­tók egyesültek a védőkkel. Ja­nuár 31-én megszűnt létezni a Paulus tábornok által vezetett déli hadseregcsoport, von Pau­lus maga is szovjet fogságba esett Az északi csoport ellen­állása február 2-án szűnt meg teljesen. Február 2. azóta a sztálingrádi győzelem napja­ként vonult be a történelembe. ... Sztálingrádban most 650 üzlet, 180 étterem, 108 iskola, 120 iparitanuló-intézet, 15 tech­nikum és öt főiskola van. Há­rom színház, húsz mozi, 56 kultúrház és 96 könyvtár nyújt pihenést és tanulási lehetősé­get a látogatóknak. A régi gyárak ismét állnak , de szá­mos új üzem is épült A város ipara ma már há­romszor annyit termel, mint elpurtulása előtt. Északon már épül a vízierő­mű, amely 1958 végén ad elő­ször fényt és energiát. A háború utáni években 70 országból járt küldöttség Sztá­lingrádban. Az angol Coventry várossal való közvetlen kap­csolata közismert, de rendsze­res érintkezést tartanak fenn lakói Varsóval, Prágával, Port Saiddal, Hirosimával és szá­mos más várossal is. Az egyik amerikai látogató a nagy em­lékkönyvbe a következőket ír­ta: „Átérzem, mit kellett elvi­selniük a sztálingrádiaknak, és csak csodálatomat fejezhetem ki a nagyszerű építkezések lát­tán.” A harc nagy napjai után Sztálingrád a békés építés jel­képévé vált. Kiss Csaba 1943: harc a városért 1958: a Béke utca Sztálingrádban Csak 16 éven felülieknek A szabad demokraták a népszavazás mellett Bonn, február 1. A bonni Parlamentarisch- Politisches Presse Dienst je­lentése szerint a Szabad De­mokrata Párt mértékadó körei amellett foglaltak állást, hogy a német népnek­­ esetleg nép­szavazással kell döntenie az atomfegyver-mentes övezet lét­rehozásának, a rakétatámasz­pontok nyugat-németországi elhelyezésének ügyében. A párt vezető köreiben kijelentik, hogy a közvéleménykutatási adatok szerint a lakosság leg­alább 80 százaléka elutasítja Nyugat-Németország atomfel­fegyverzését. Ifjúsági világkonferencia Prágában Prága, február is Július közepén tartják a csehszlovák fővárosban a dol­gozó ifjúság világkonferen­ciáját. Az értekezleten megvi­tatják a bérezési, a szakmai képzésre vonatkozó és a szak­­szervezeti problémákat. Több sikertelen kísérlet után kilőtték az amerikai mesterséges holdat Cape Canaveral, febr. 1. Az AFP híre alapján, jelen­ti a Magyar Távirati Iroda. Számos sikertelen kísérlet után, a kétszer is kudarcot vallott Vanguard helyett „Ju­piter C“ típusú rakétával ki­lőtték az­­ amerikai mestersé­ges holdat. A Radio Corpo­ration of America nevű ameri­kai rádióállomás tegnap kö­zölte, hogy „bip-bip“-jeleket fogott fel, amelyek valószínű­leg már a műholdtól származ­nak. Az amerikai mesterséges hold átmérője 15 centiméter, súlya 13,5 kilogramm. Előzetes számítások sze­rint 90 perc alatt kerüli meg a Földet. A kiröpítő rakéta 21 méter magas, négylépcsős szerkeze­tű. A mesterséges holdat az amerikai hadügyminisztérium tegnap esti nyilatkozata sze­rint több műszerrel szerelték fel. Ezek a mesterséges hold felületi és belső hőmérsékleté­ről, valamint a kozmikus su­garakról szolgáltatnak adato­kat. Az adatokat az amerikai Szputnyik a 108,03 megaciklu­­sú frekvenciáin 60 milliwattos és a 108,00 megaciklusú frek­vencián 10 milliwattos erővel szolgáltatja. Az első adó jelzé­seit valószínűleg amazőnkészü­­lékkel is venni lehet, élettarta­ma egyébként két-három hét lesz. A második adót nem lehet fogni közönséges rádiókészü­lékkel. Ennek adási ideje sok­kal hosszabb lesz, körülbelül két-három hónap. A kísérleti műholdat szabad szemmel nem lehet megfigyelni. Egyes vélemények szerint azért indították útnak az új mesterséges holdat a hajnali órákban, hogy belsejében a ki­­lövés első szakaszában ala­csony hőmérséklet uralkodjék. Testét különleges festékkel be­vont lemez fedi, amelyen sötét csíkok húzódnak végig. A csí­kok nem díszítő jellegűek, ha­nem felveszik a Nap melegét, hogy a műszerek energiaellá­tását biztosítsák. Sorozatos közlekedési szerencs ellen­ségek a nyugat-európai köd miatt Másfél tonna dinamit az úttesten London, február 1. Az angliai Dagenham és Heathway között csütörtök este egy személyvonat teljes sebességgel belerohant az előt­te haladó szerelvénybe. Az első szerelvény utolsó kocsija, s a második vonat mozdonya kisiklott. Az eddigi adatok szerint az áldozatok száma, mintegy tíz halott és 50 sebesült. Még fél nap sem telt el a da­­genhami katasztrófa óta, a brit közlekedés legfőbb réme, a köd újabb szerencsét­lenséget okozott. Ezúttal Grimsby közelében ütközött össze két vonat, a hí­rek szerint eddig egy halálos és hét sebesült áldozata van a balesetnek. A szerencsétlenség színhelyére vezető utak olyan jegesek, hogy egy AFP-jelen­­tés szerint még a mentőautó sem volt képes eljutni a hely­színre. A köd szerte Nyugat-Euró­­pában sok helyen okozott bal­eseteket és általában megnehezítette a tengeri, légi és szárazföldi forgal­mat. Hollandiában három tehervo­nat is összeütközött különbö­ző gépjárművekkel, huszon­öten­­ megsebesültek. Francia­­országban Grenoble közelé­ben ugyancsak a sűrű köd miatt egy tehergépkocsi egy másik járműbe rohant. Ezút­tal ritka szerencséről szá­mol be a jelentés: a teher­gépkocsi másfél tonna robba­nóanyagot szállított, amely a karambol következtében az úttestre szóródott, robbanás azonban mégsem történt. Conao nem az ujjaival fest... Washington, február 1. Londonban és Los Angelesben csaknem egy idő­ben nyílt meg a történelemnek ta­lán két legfur­csább festményki­állítása. Néhány szakértő vélemé­nye szerint e ki­állítások eszményi példaképei voltak az igazi absztrakt művészetnek. Az American Weekly című folyóirat „a grafika és a festé­szet történetében páratlanul álló al­kotásoknak“ mi­nősítette a bemu­tatott festménye­ket. A londoni kiállí­táson egy Congo nevű hároméves csimpánz, a Los Angeles-in pedig egy Csandra nevű négyéves papagáj munkáit állították ki. A kritikusok hangoztatják, hogy Congo művé­szete sokkal ma­gasabb rendű, mint Betsy nevű emlékezetes bal­­timore-i kollégá­jáé. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai csimpánz kizárólag ujjai­val dolgozik, míg Congo ecsettel al­kot. Bármilyen meglepő is, a pa­pagáj ugyancsak használ ecsetet: állítólag egyforma sikerrel fest akár a csőrében, akár a karmai között tartja az ecsetet. Congo és Csand­ra az állat-festő­művészek nemze­dékeinek ős­szülői lehetnek — fejezi be méltatását az amerikai folyó­irat — és megmu­tathatják az em­bereknek, mi az igazi művészet! Nyugatnémet fegyverek Izraelnek Berlin, február 1. Nyugat-Németország az úgynevezett jóvátételi szállí­tások keretében lőszereket és más katonai felszereléseket szállít Izraelnek. Egy Ade­­nauerrel kötött titkos megálla­podás értelmében Bonn a jó­vátételi szállítások 20 százalé­kát teljesíti fegyverküldemé­nyekben, ami évi 20 millió nyugatnémet márkának felel meg. Idén és a következő két esztendőben a szállítások túl­nyomó többsége lőszer. A nyu­gatnémet konszernek, például az AEG és több hajógyár, rend­kívül nagy érdeklődést mutat az Izraelnek szóló fegyverszál­lítmányok iránt. A dán miniszterelnök Belgrádba látogat Koppenhága, február 1. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter fogadta a jugoszláv kormány hivatalos meghívását. Az eddigi tervek szerint Hansen március első felében látogat Belgrádba. Csehszlovákia a győzelmes február évfordulójára készül Prága, február 1. Csehszlovákia február 21-től 25-ig ünnepli meg a győzelmes február évfordulóját. Ekkor tíz éve lesz, hogy a csehszlovák dolgozó nép a kommunisták vezetésével meghiúsította a burzsoá erők puccskísérletét, amelyet a polgári pártok mi­nisztereinek lemondása veze­tett be. A reakcióra mért csa­pásban döntő szerepet játszott munkásmilíciák február 23-án nagyszabású díszszemlét tarta­nak Prágában, 24-én pedig a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Nem­zeti Arcvonal közös ünnepi ülé­sen emlékezik meg az évfor­dulóról. Hogyan járta be a világot egy 19 éves francia diák? Párizs, február 11 Tegnap­­ visszaérkezett a francia fővárosba az a 19 éves diák, aki július 13-án 25 000 frankkal — mintegy 65 dollár­ral — a zsebében világkörüli útra indult. A diák, Claude Nedjal, elő­ször egy utazási iroda kísérő­­jeként Ankarába érkezett. A katonai övezeten török csapatokkal vergődött át, majd Iránban egy francia vál­lalat munkásaként helyezke­­dett el. Sikerült feljutnia egy Pakisztánba és Indiába induló hajóra, ekkor már csak 20 dol­lárja maradt. Az indiai Bombayben étel­­mérgezést kapott. Mikor fel­épült, néhány előadást tartott, s az azokért kapott pénz elég volt útiköltségre a dél-vietna­mi Saigonig. Itt a rádióban is beszámolt útjáról, s ezzel ismét némi pénzmagra tett szert: ép­pen Hongkongig volt elég. In­nen egy halászbárkán utazott Japánba, ahol már hallottak róla, és lelkesen fogadták. A bárka, amelyen továbbra is dolgozott, nagy­­ szélviharba került egyszer, s majdnem el­süllyedt, egy másik esetben pe­dig csak az utolsó pillanatban me­nekült el a dél-koreai parti ütegek tüze elől. A dél-koreaiak ugyanis szinte vadásznak a felségvizeikre té­vedő japán halászokra. Japán­ban a televízió és rádió egyik pályázatán 200 000 frankot nyert Claude Nedjal. Ezzel az összeggel eljutott Kanadába és az Egyesült Ál­lamokba. New Yorkban 48 óra alatt sikerült végére járni minden pénzének. Egyetlen dollárral a zsebé­ben, de csodálatos kalan­dok emlékével tért vissza Párizsba. Rövidesen beszámolót készít útjáról, amelyet — siker esetén — egy alapítvány 100 000 frank­kal jutalmaz. VVTTTTTTT?tTT??TTTTY?TTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVVTVVTTVTVVV?. ►­­► « | Les ballets Africains de KEITA FODEBA► ► ■ * ► ■ * | 30 TAGÚ AFRIKAI NÉGER BALETTEGYÜTTES­­ ‡ ! | A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ | | februári attrakciója |

Next