Esti Hirlap, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

A Nehézipari Mlnisztérium tájékoztatója Az idén 410 millió forinttal csökkentik a szénbányászat befejezetten beruházásait Új fürdők 5100 bányásznak - 1200-zal több ebéd - íj lakást kapott 50000 ember Tizenhárom bányát helyeznek üzembe az idén . Megszigorították a beruházási összegek felhasználását . Engedélyhez kötötték az új építkezéseket Az ország gazdasági erejéhez mérten a múlt esztendő során jelentős beruházásokkal gyarapították a szénbányászatot. Az erőfeszítések nagyban elősegítették, hogy az ipar és a lakosság elegendő tüzelőhöz jusson, egyszersmind javuljon a bányászok szociális, egészségügyi és kulturális helyzete. Most a Nehézipari Minisztériumban tájékoztatást kaptunk a tavalyi eredmények mérlegéről, s az új tervekről. Bányák, fürdők, lakások — Tavaly — közölték lapunk munkatársával — számos új bányát nyitottunk, amelyek együttesen évenként 480 000 tonna tüzelőt adnak. Egyebek között üzembe helyeztük az új pécsi szénmosót és az ecsédi külfejtést. A munkakörülmények, a szociális, az egészségügyi és a kulturális helyzet javítására jelentős összegeket költöttek. A tavaly épült új fürdőkben összesen 5100 bányász tisztálkodhat, az új üzemi konyhákban 1200 bányamunkásnak főznek meleg ételt. Az új bányászlakásokba 10 000 család— mintegy ötvenezer lélek — már beköltözhetett. Tüzelő a lakosságnak Az idén folytatják a fejlesztés nagy munkáját. A rendelkezésre bocsátott beruházási keretből a legfontosabb feladatokat oldják meg. A már megkezdett bányaüzemeket tovább építik. A tervek szerint az esztendő végéig — részleges kapacitással — üzembe helyeznek 13' -új bányáit és vttszíni fejtést. Növelik a korábban termelésbe lépett bányák teljesítményét. Mindezek együttesen egy esztendő alatt 1 600 000 tonna szenet adnak. Teljesen befejezik a Magasnyomású Brikettgyár építését. Az új üzem a lakosságnak készít majd kitűnő minőségű tüzelőt. A bányászok körülményének javítására több mint 40 millió forintot fordítanak ebben az évben. — Legfontosabb feladatunknak tartjuk — hangsúlyozták az illetékesek — a beruházási eszközök helyes felhasználását. Célunk, hogy a megkezdett beruházásokat mielőbb a termelésbe állíthassuk és gondoskodni akarunk az épülő szociális és kulturális létesítmények befejezéséről. Az idén felépítjük a 10 000 bányászlakáshoz tartozó közintézmények egy részét, átadunk 1300 új lakást további 1000 család otthonának építését megkezdjük. A befejezetlen beruházások számának csökkentésére a hamarosan üzembe helyezhetők építését meggyorsítjuk, a kevésbé előrehaladott állapotban lévőkön a munkát viszont szüneteltetjük. Ellenőriztek kétezer beruházást E cél eléréséért átfogó jellegű munkát végzett a minisztérium bányászati beruházási osztálya. Felülvizsgálták az irányításuk alá tartozó trösztök és vállalatok tervjavaslatait, amelyekben a befejezetlen beruházások állományának csupán 100 milliós csökkentését irányozták elő. A januári felülvizsgálat — amelynek során mintegy 2000 beruházási tételt ellenőriztek — ennél lényegesen nagyobb eredménnyel járt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök nagyobb fokú koncentrációjával a szénbányászatban az idén összesen 410 millió forinttal — mintegy 30 százalékkal — csökkentik a befejezetten beruházások állományát. Ez országos méretekben is jelentős eredmény. Szigorítások — Fontosnak tartjuk másik új intézkedésünket is — jelentették, ki a szakemberek. — A trösztök és vállalatok tervében levő új létesítményeket csak ideiglenes jelleggel hagytuk jóvá. Minden új építkezés kezdését külön engedélyhez kötöttük. Az engedélyezést esetenként, külön-külön mélyreható gazdasági számvetés előzi majd meg. Ezzel elérjük, hogy csak azokat valósíthatják meg, amelyek a leggazdaságosabbak, s amelyekkel a legnagyobb eredményt lehet elérni. Szigorításokat alkalmaztunk az úgynevezett kisberuházási keretek felhasználásában is. — Intézkedéseinkkel — mondották befejezésül — úgy érezzük, az idén a szénbányászat jelentősen hozzájárulhat az ország gazdasági helyzetének javításához. Lantos László A diplomáciai testület vezetői dr. Münnich Ferencnél Dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta a diplomáciai testület vezetőit. A beszélgetésen megjelent a kínai nagykövet, a lengyel nagykövet, a román nagykövet, az NDK nagykövete, a bolgár nagykövet, a jugoszláv nagykövet, a csehszlovák nagykövet, a szovjet nagykövet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, a mongol nagykövet, az egyiptomi nagykövet, a holland követ, az angol követ, a belga követ, a török követ, az osztrák követ, az izraeli követ, az iráni követ, a finn ügyvivő, a görög ügyvivő, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, a dán ideiglenes ügyvivő, a svéd ideiglenes ügyvivő, az indiai ideiglenes ügyvivő, az amerikai ideiglenes ■ ügyvivő, az olasz ideiglenes ügyvivő és a francia ideiglenes ügyvivő. Képünkön: dr. Münnich Ferenc Hao Ce-cin kínai (baloldali) és J. Gromov szovjet nagykövettel beszélget. (SITI Foto: VigovBski Fefljme fejv.J Régen történt ez... Pályi tanár úrék saját házukban laktak Oltszerdahelyt, szemben a kollégiummal. Egész kis gazdaságuk volt: mindenféle aprómarhán kívül egy kis mokány tehenük, meg — amit legelőbb kellett volna említenem — egy esztendős malacuk is, amely, noha még csak június volt, máris olyan szépen kezdett gömbölyödni, hogy a tanár úrék a legjobb reménységgel néztek a farsangi disznóölés elé. Érthető hát, milyen bánatba borította őket a szörnyű eset, hogy a malac egy reggel — megelőzve a hentes kését — időnek előtte jobblétre szenderült. Három napig valósággal gyászolták, negyednap azonban a tanár úr elővette félelmes noteszét, elkezdett benne lapozni és azt mondta: — Tőke Dániel. Felesége bólintott, mire a tanár úr a Tőke Dániel neve után írt elégséges osztályzatot kijavította elégtelenre, ránézett az asszonyra és három nap óta először derengett fel arcán valami mosolyféle. — Csak szólj neki még ma — szólt az asszony. — Hogy ki ne fogyjunk az időből. Pár nap múlva harisnyás székely kopogtatott be Pályiékhoz és a tanár urat kereste. — Az uram a kollégiumban van — mondta Pályiné. — De talán én is eligazíthatom, ha megmondhatja, mi dologban keresi. — A fiam! — mondta a székely. — Ide jár a kollégyomba, s azt írta, a tanár úr megbuktassa, ha nem beszélek vele. Hogy hívják a fiát? — Tőke Dánielnek, instálom — sóhajtotta a harisnyás, mire Pályiné fejét kezdte csóválni. — Ejnye, ejnye! Hallottam hírét a fiúnak. Bízt azzal sok a baj!... De jöjjön beljebb, Tőke uram. Hátha tudunk rajta segíteni. Mit beszéltek odabenn, mit nem, nem tudható, mert nem mondta el egyikük sem. Csak annyi bizonyos, hogy Tőke uramnak, mikor egy negyedóra múlva kilépett a szobából, sugárzott a képe. — Hát csak abban maradunk, Töke uram, hogy az ekzámen napján reggel behoz ide egy esztendős süldőt. A többi aztán az én gondom. De le ne késsék a malaccal, mert akkor nem felelek semmiről. pályi tanár úr a vizsga napján korán elment hazulról, úgyhogy mire Töke uram behajtott az udvarára, már megint csak az asszonyt találta otthon. — Jó napot, Tőke uram! Hát elhozta a malacot? — Itt instálom — mutatott a székely az ülés mögé, s leugorva a szekérről, kezdte leistrángolni a lovait. — Ha egykét villa szénát kaphatnék, instálom, ezeknek a csikóknak. Széna került hamarosan és Pályiné megnézte az összekötözött süldőt a szekéren. Nagyon szépnek találta, különbnek az elpusztultnál is. Oldjuk el hát — indítványozta, de Tőke uram csak a fejét rázta: — Görcsre szaladt a kötél, s elvágni kár lenne, kibogozni meg időbe telik s... én meg kell siessek a kollégiumba ... Leoldjuk majd, ha visszajöttem s.. . Azzal már ment is. Pályiné gondolta, hadd menjen. Az a fontos csak, hogy elhozta a malacot. Itt is tüstént egy cédulát, borítékba tette, és átszalajtotta vele a szolgálót az urához, aki már ott ült a főigazgatóval meg az igazgatóval a katedrán és keményen elzaminálta a gyerekeket. Tőke uram épp akkor somfordált be, mikor a pedellus odavitte Pályi tanár úrnak a felesége levelét, melybe az éppen csak egy pillantást vetett, aztán súgott valamit az igazgatónak. — Tőke Dániel! — szólította hangosan a fiút az igazgató. Pályi tanár úr komor hangon tette fel neki a kérdést, amely hosszú volt és úgy kezdődött: — Ha egy csonka kúp magassága ... ■ Tőke uram csak elhalt, látva, hogy fia szemrebbenés nélkül fogja a krétát, miközben villámgyorsan hadarva, mindenféle ákom-bákomokat pingál a táblára meg érthetetlen számokat és betűket. A tanár úr bólintott: — Jól van, Tőke Dániel!... Látom, pótoltad a hiányokat, hát most megmenekülsz a bukástól. De jövőre igyekezzél évközben is!... Fél óra sem telt bele, Tőke uram már megint ott volt a Pályiék udvarán, és csendesen befogta lovait. Csak mikor ezzel elkészült, kopogtatott be, hogy elköszönjön Pályinétól. — Hát felelt a fiú? — érdeklődött az asszony. — Vagy igen, instálom. Tudott el. Mondta el a tanár úr, hogy most már nem buktassa meg, s én hát megyek is hazafelé ... — Isten megáldja, Tőke uram! Szerencsés utat! S máskor is csak nekem szóljon, akármi baj lenne. A malacot, ugye, az ólba csukta? Tőke uram már a bakon ült, s véletlenül-e vagy szándékosan, de valahogy megrúgta az ülés alá csúszott malacot, hogy az felvisított. Pályiné ijedten kiáltotta: — Jaj, hát oldjuk le! Tőke uram! 4 székelynek már kezében i1 volt a gyeplű is, az ostor is: — Minek oldanánk?... Eisze' jól felelt a fiú malac nélkül es. Most már minek hagynám itt? Köszönöm a szívességét, meg a szénát ! ... Istennek ajánlom! Rántott egyet a gyeplőn, megpöccentette a lovakat, mire azok nekirugaszkodtak, s a szekér megindult. Pályiné elkeseredve kiáltozott valamit, de nem lehetett érteni a szavát, mert a vasráros kerekek nagyon zörögtek a macskafej- szövezeten, amint a szekér a kapun kirobogott, hogy aztán rögtön beforduljon az első keresztutcán és a malaccal együtt örökre eltűnjék szeme elől. Tőke Dániel a következő évre a csiksomlyói gimnáziumba iratkozott be. Csathó Kálmán A székely malac Beszéljünk a KÖZÉRT-ről Őszinte válasz az udvariasságról, a „pult alatti“ árusításról, a bérrendezésről a vasárnapi nyitvatartásról, a mérlegelésről és a gyorskiszolgáló rendszerről Májusban tízéves lesz a KÖZÉRT. A jubileumot — mint értesültünk — megünnepli az állami élelmiszerkereskedelem. Felvetődik a kérdés: vajon a vásárlóközönség is ünnepel ezen az évfordulón? Kétségtelen, hogy a KÖZÉRT — akárcsak az állami kereskedelem többi faktora — hatalmas feladatot teljesített az eltelt évtized alatt. Elég teljesen más típusú, formájában és tartalmában merőben új és szokatlan szolgáltatói rendszert kellett megalapoznia és sikerre vinnie. Ez lényegében sikerült. Természetesen voltak és vannak ma is hibák a KÖZÉRT munkájában, visszásságok és nem tetsző jelenségek, melyeket a vásárlóközönség joggal illetett és illet bírálattal. Ezek őszinte tisztázására kerestük fel a legnagyobb bolthálózattal rendelkező XIII. kerületi KÖZÉRT központjának vezetőjét Fegyelem és munkamorál — Van-e még ma is „pult alatti” árusítás, és ért-e ilyesmin eladókat a KÖZÉRT-központ? — Fél esztendő óta nem fordult elő ilyen eset Azelőtt persze akadt rá példa. Az , így rajtakapott eladó áruját azonnal a pultra rakattuk és kiárusítottuk, magát az eladót fegyelmi ítélettel sújtottuk. Hogy ma nincs ilyen panasz, annak oka a bőséges áruellátás. — Egy idő óta udvariasabbak a bolti kiszolgálók. Mi ennek az oka? — Elsősorban az, hogy a KÖZÉRT-dolgozók bérét is rendezték, s ma már nincs eladó, aki kevesebb fizetést kapna ezer forintnál. Ez természetesen erősítette a munkamorált. Ezenkívül stabilizálódott maga a vállalat is, ma már nincsenek tömeges leépítések és felvételek, kialakult az állandó törzsgárda. Záróra és kenyérellátás Egy időben sok szó esett az üzletek későbbi zárórájáról és a vasárnapi nyitvatartásról. Az esti és a vasárnapi zárvatartásból a vásárlóknak semmiféle hátrányuk nincs. A vasárnapi forgalom mérlege a múltban azt mutatta, hogy általában csak azok mentek vasárnap vásárolni, akik előző nap elfelejtettek valamit megvenni. Bevezettük, hogy néhány boltunkban, ahol eddig csak egy műszakban dolgoztak az eladók, most két műszakot tartanak. Az utóbbi időben csupán a kenyérellátás okozott szombatonkint bizonyos zavart. Ma azonban kerületenkint egy sütőüzem korábban kezd és így ezzel sincs baj. — Sok a panasz a mérlegeléssel kapcsolatban. A vásárlók azt is kifogásolják, hogy kis mennyiségű árut túl nagy papírba csomagolnak. — Sajnos, ezek a kifogások nagyrészt helytállóak. Egyes boltokban olyan magasra teszik fel a pult feletti árut, hogy a mérleg eltűnik mögötte és a vevő nem tudja ellenőrizni a mérést. Más helyen mást mutat a mérleg külső, s mást a belső fele. Mérlegeink nagy része rossz, régi, ki kellene cserélni. , Néhány boltunkban — ahol a hely megengedi — úgynevezett „vevőmérleget“ állítottunk fel, amelyen a vásárló maga is lemérheti és ellenőrizheti a vásárolt áru súlyát. Ilyen mérlegeket több helyen is szeretnénk felállítani. Igaz az, hogy például a Szovjetunióban a csomagolópapirosnak megfelelő nagyságú papírt tesznek a mérleg ellenkező oldalára, s így valóban az áru nettó súlyát mérik. Nálunk ezt egyelőre anyagi okok gátolják. A papírt a boltoknak meg kell venniök, s így annak árát is bele kell kalkulálniok az árucikk árába. Javuló kiszolgálás — Javult-e tíz esztendő alatt a kiszolgálás? — Bizonyos mértékig igen. Ez persze függ az üzletek korszerűsítésétől, bővítésétől, a kereskedelmi alkalmazottak szakmai fejlesztésétől. A gyors kiszolgálást erősen akadályozza, hogy a vásárlók egy része naponta többször is bemegy az üzletbe, s csak keveseknél vált gyakorlattá az a régi szokás, hogy az alapvető cikkekből — zsírból, cukorból, lisztből — a hónap elején és közepén egyszerre nagyobb mennyiséget vásároljanak. A naponta többszöri boltbajárásnak egy időben az árucikkek rendszertelen időben való érkezése volt az oka. Akadálya a gyorsabb kiszolgálásnak az is, hogy sokan viszolyognak még az előrerendeléstől, vagyis attól, hogy a szüzséges cikkeket reggel, munkába menet megrendeljék és délután, munka után az elkészített csomagban vigyék el. Panaszra ad okot az is, hogy egyes cikkeket, más cikkek javát a délelőtti vásárlók elviszik az estiek elől. — Valóban, egyes cikkeknél előfordult ilyesmi. Azonban intézkedtünk, hogy az ilyen cikkek egy részét a boltok tegyék el az esti vásárlók számára és az ilyeneket ma már két részletben árusítják. Délelőtti és esti forgalom — Panaszok adódtak az esti kiszolgálás nehézkessége miatt is. — Jogot adtunk a boltvezetőknek, hogy a náluk kialalkult forgalom szerint hívják be dolgozni eladóikat, így az esti, nagyobb forgalomkor több eladót állíthatnak munkába. — Milyen terveik vannak a kiszolgálás további javítására? — Tovább kívánjuk fejleszteni az úgynevezett gyorskiszolgáló rendszert. A gyorskiszolgáló boltokban a vevő belépésekor kap egy üres blokkot és minden árurészlegnél, ahol vásárolt, ráíratja a blokkra a vásárolt cikk árát és az árut rögtön meg is kapja. Az utolsó helyen összeadják a blokk tételeit és a végösszeget a pénztárnál kifizetik. A blokkot a kijáratnál adja le, s azzal ellenőrzik, hogy valóban a vásárolt árukat viszi-e ki. Ilyen boltot többet is tervezünk, ugyanígy a többi kerület is. Ugyancsak tervbe vettünk új önkiszolgáló boltokat is, így a közért-igazgató. Summázva: valóban érezhető javulás a közértek munkájában, de akad azért még javítani való. Sok helyütt hadilábon állnak még ma is a tisztasággal, az udvariassággal, a pontos mérlegeléssel, s akad még bolt, ahol selejtes árut „vegyítenek“ a jó közé. A vásárlóközönség megelégedésére szolgálna, ha a KÖZÉRT második évtizedét azzal kezdené, hogy ezeket is felszámolja Túri András Gyermekbunda műszőrből (MTI Fotó: Urbán felv.) Az ifjú hölgy a szakértő szemével vizsgálgatja bundácskáját. Az új holmi a Békéscsabai Kötöttárugyárban készült műszőrből. Készülődés a tavaszi nagytakarításhoz A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságán közölték, hogy a kereskedelem már beszerezte a tavaszi nagytakarításhoz szükséges anyagokat és vegyszereket. Megfelelő mennyiségben és bő választékban tálélnak a háziasszonyok az üzletekben különféle mosóporokat, padlótisztító szereket Bőségesek a készletek Trisóból és fémtisztító vegyszerekből is. Kielégítő a mosó- és pipereszappan ellátás, sőt újdonságokkal is bővül a választék.