Esti Hirlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-100. szám)
1958-04-19 / 91. szám
Meszelés után falbontás, árdrágítás, túlszámlázás, a vevők megkárosítása A társadalmi tulajdon védelmét tárgyalják a főváros kerületi tanácsülésein Ma, pénteken két kerület tanácsülésének napirendjén szerepelt a társadalmi tulajdon védelmének kérdése. A VIII. kerületi Tanács ülésén Suhajda József elnök beszámolója után Klein Imre, a pénzügyi állandó bizottság elnöke rámutatott arra, hogy sok, egyébként becsületes dolgozó azért nem törődik a társadalmi tulajdonnal, mert azt látta, hogy a múltban gazdasági hibák, rossz tervezés, tervszerűtlen gazdálkodás miatt milliók pocsékolódtak el és elmaradt a felelősségrevonás. Az ellenőrzések során figyelemmel kell kísérni a rokoni kapcsolatokat is. A kerület házkezelési igazgatóságának egyik könyvelője például testvére volt az ugyanazon házkezelőséghez tartozó József körút 21. számú ház kezelőjének. A házfelügyelő 17 ezer 500 forint lakbért és fűtési díjat sikkasztott el, és ezt a testvére eltussolta. A vállalatok kapuinál az ellenőrzés sokszor formális. Néha korrupt elemek kerülnek olyan pozíciókba, ahol beosztásukat jogtalan előnyökre használják fel. Például a Baross utca 21. szám alatti Bútorboltban Angyal Ferenc és Détári Ferenc a vevőktől juttatást kértek és bútort csak annak adtak, aki őket megfizette.A 470-es számú gyümölcsboltban úgy sikkasztottak 200 ezer forintot, hogy egyes árukat a megengedettnél drágábban adtak el. Mindkét ügyben folyik az eljárás. Egyes helyeken leírják a veszteségeket anélkül, hogy tisztáznák a felelősséget. Elnézés tapasztalható a leltárhiányok esetén is. De fel kell figyelni a leltártöbbletekre is, miután a többletek a vásárlók becsapásából erednek. A vendéglátóipari vállalata 810-es számú étterem vezetőjét azonnali hatállyal elbocsátotta, és ellene büntető feljelentést tett, mert hamisította az italokat. A múlt évben a kerületi vendéglátóipari vállalatnak 269 esetben kellett fegyelmi büntetést kiszabnia. Szóvátette, hogy a társadalmi tulajdonban állami építőipari vállalatok is kárt okoznak, amikor többet számítanak fel, mint amennyi munkát végeznek. Az ÉM 24-es számú Építőipari Vállalat a túlszámlázás miatt 54 ezer forintot tartozik visszafizetni. A közönség panaszkodik, hogy az építőipari munkákat nem végzik megfelelő minőségben, a munkaidőt nem használják ki. A magánkisiparosok is túlszámláztak, így Major Gyula kisiparos például 80 ezer forinttal. A raktárhiány nagy károkat okoz. Sok esetben készárukat tárolnak a szabadban, még csak el sincs kerítve az áru. A becsületes kisiparosoknak érdekük, hogy kiközösítsék azokat, akik társadalmi tulajdonból lopott anyagokat dolgoznak fel. Az intézményekben végzett tatarozásoknál nem ritka, hogy meszelés után újra bontják a falat, az újonnan bemázolt falat levakarják és más színnel festik be. Példa rá a Százados úti és a Práter utcai iskola építése. A VIII. kerület parkjaiban évente 100—120 ezer forint kárt okoznak. Nehéz teherautókkal felhajtatnak a járdákra, hogy megkönnyítsék a terhek lerakását, a járdák beszakadnak, lesüllyednek. Gyakori a konyhákban, szobákban a favágás. A házkezelési igazgatóság emiatt többek ellen feljelentést tett. Előfordult, hogy a bíróság a kár megtérítésén kívül a bérlőt ezért háromhavi börtönre ítélte. A tanácsülés határozati javaslatokat fogadott el. Megállapították a népi ellenőrzési bizottság munkatervét is. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a társadalmi tulajdon védelme megfelelő-e, sor kerül a házkezelési igazgatóságok alapos ellenőrzésére, valamint arra, hogy megfelelően gazdálkodnak-e a vállalatok az állományon kívüli béralappal és a célprémiumokkal. A kora délutáni órákban megkezdődött az I. kerületi Tanács ülése is, amelynek napirendjén ugyancsak szerepelt a társadalmi tulajdon védelmének kérdése. NÉMET FILMI I + I MÉGIS | !szép ! AZ 1 félet ! I + I BEMUTATÓ: I ÁPRILIS 24 . ! Elkészült a századik Hajó az Óbudai Hajógyárban Ma reggel kifutott az Óbudai Hajógyár kikötőjéből a százas számot viselő, szovjet megrendelésre készült vontatóhajó. Jelentős esemény volt ez a gyárban, mert ritkaság, hogy egy hajógyár a szériagyártásban ugyanazzal a típussal eljusson a századik alkotásig. A százas hajó néhány nap múlva a Dunán utazva a Feketetengeren át elindul a Szovjetunióba, az ottani vizeken uszályvontatásokban vesz részt. Baby mosógép, új csőbútor, újszerű ébresztőóra Megvizsgálta az új gyártmányokat a Minőségellenőrző Intézet Az elmúlt hónapban nagy tevékenységet fejtett ki a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Kényeré is árumintát küldtek be vizsgálatra. Az új gyártmányok bemutatásával a textilipar vezet.Új élelmiszer gyártmányokból 39 mintát bocsátottak vizsgálat alá, ezek közül 8 nem volt alkalmas. Az engedélyezett új cikkek között van a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár kétkilogrammos Baby mosógépe. A Fémfeldolgozó KSZ kétliteres új formájú eszpresszógépe igen tetszetős kivitelű. A kozmetikai és vegyicikkek bemutatott 98 mintája közül 10 esett kifogás alá. Új formájú csőbútorokat is vizsgált a KERMI. A Mechanikai és Fémtömegcikk KSZ által készített acélcsővázas ülőbútorok, a VIBEG által bemutatott csőbútorgarnitúrák igen ízlésesek, kitűnően vannak kárpitozva, meglátszik rajtuk a gondos munka. A rúgó nélküli csővázas kárpitozott gyermekrekamié azonban kemény fekhelyet biztosít. Jó minőségűnek mutatkozott a Magyar Optikai Művek és az Óragyár új típusú ébresztő, fali és asztali órája. G. J. dős, fiatal a faluban csak így szólította: úrfi. Volt triciklije, hatos flóbertje, matrózruhája, hozzávaló sapkája, rajta Ferenc József jelmondata: „Viribus unitis“ — egyesült erővel. Játékainkban nem vett részt, nem járt velünk rákászni, halászni, a hegyi patakban gátat építeni. Otthon játszott. Tőlünk féltették. Tizenegy éves korában intézetbe került. Szép egyenruhája volt, a nagy vakációban is abban járt, hogy nagyobb legyen a tekintélye. Sok év múltán találkoztam vele. Fiatal újságíró voltam, riportügyben jártam a Földművelésügyi Minisztériumban. Akkoriban Molnár Ferenc „Az aluviumi erdő titka“ című szatírája divatba hozta a bürokrácia elleni harcot. Ilyen ügyben jártam. Egyik szobából a másikba küldözgették. A negyedik szobában ő ült. Néhány emlékeztető szót szóltam szülőfalunkról, gondoltam, gyorsabban előrejutok. De nem. Még csak el sem mosolyodott. Arca fagyos volt, mint amikor intézeti egyenruhájában sétált falunk egyetlen utcájában. Zsakett volt rajta, kezei éppolyan halványak, ápoltak voltak, mint úrfi korában. Tekintete végigszaladt rajtam, és, hogy kihangsúlyozza külsőnk különbségét, megrángatta zsakettje ujját, hogy jobban elővillanjon vakító fehér, aranygombos manzsettája. Körülményes tapogatózás után ismerte csak el, hogy az ügy aktája■ valóban nála van. Udvariasan figyelmeztettem, hogy az öregasszony, akinek ügyével, mint újságíró foglalkozom, hónapok óta özvegy, de nyugdíját még mindig nem folyósítják. Kértem, vegye elő az aktát, mert ha eddig barok ORFI matikus hanyagságról van szó, megírom... Szeme lángot vetett, arca lila-vörös lett. Rekedt izgalommal mondta: — írja meg! Nem hagyom sürgetni magam. Maholnap minden erdőkerülő az asztalomra csap, ha ügyét azonnal el nem intézem! Hát ez nem megy! Ezt itt nem tűrhetjük, akárhogy piszkálódik egy-két újság. Ha az öregasszony járja a szerkesztőségeket, akkor ebben az évben nem is veszem elő az ügyét! Köszönés nélkül otthagytam. Az ügyet megírtam. Nemsokára hivatalos nyilatkozat jelent meg, amely szerint az özvegy férje halotti bizonyítványát nem láttamoztatta az előírt három illetékes hatósággal, tehát a nyugdíj folyósítására csak ezután kerülhet sor. A kérvényező nem „szereltet“ szabályszerűen a kérvényt. Az úrfi beváltotta fenyegetését, abban az évben ide-oda vándorolt az akta. Sok minden történt azóta a történelemben. A napokban az egyik budai presszóban nézegetem a lapokat. Valaki vállamra teszi kezét. Felnézek. Nini, az úrfi... Arca megnyúlt, borostás. Feje búbján néhány kusza, ősz hajszál. — Emlékszik még rám? Földik vagyunk — mondta és széket húzott mega alá. — Megengedi? — és már le is ült. — Megöregedtünk ... maga hogy van? — Elek. — Ide járok — mondta és rágyújtott. Amíg öngyújtójával bíbelődött, azon gondolkodtam, mit jelentsen ez az elkésett barát-okozás? Hamarosan rájöttem, mert az első nagy szippantás után dőlt belőle a panasz. Tehát ez. Keserű a szája íze, szüksége van a fekete mellett valakire, akinek kiöntheti bánatát. Sok apróság után rátért arra, ami legjobban rágja. — Ősszel — kezdte nagy sérelmének ecsetelését — kérvényt adtam be, házilag készített mütyürkékre kértem árusítási engedélyt. Amolyan népművészeti apróságokra... ■— Népművészeti? . . — Igen, ezt nagyon értem... Hat hónapja nyomom az aktát. Fiatalember az ügy előadója. Eddig hol ennek, hol annak a pótlását kérte ... Tegnap fél óráig ácsorogtam az előszobában, mert azt mondták, értekezleten van. Nem volt igaz! Kinyomoztam, lement a sarokra fölhörpinteni egy duplát! És még ő volt dühös. Kifogásolta, hogy sürgetem az ügyet és állandóan zaklatom... Fújta a magáét. Hogy egy nyegle fiatalember miatt hónapok óta keserű az élete, hogy az ilyen nemtörődöm ifjakat szurokba kellene mártani, hogy ... satöbbi. Szótlanul figyeltem. Rájöttem: ez az ember ismeretségünkkel kapcsolatban nem arra emlékszik, amire én. Szülőfalunkra emlékezik — talán homályosan egy későbbi találkozásunkra is —, de az öregasszony esetére nem. Magát sem látja már a sok keserűséget okozó íróasztal mögött. Egyike azoknak, akik a tükörben sem látják meg magukat. — Átkos örökség ez!... Amolyan úrfiféle... — mondtam. — Az! — kiáltott, és rácsapott az asztalra. Felkai Ferenc Felkutatják az üzemekben heverő hasznosítható anyagokat Sok olyan anyag hever az üzemekben, amelyek hiánya másutt a gyártás folyamatosságát veszélyezteti. A heverő készletek feltárására és hasznosítására a Mérnök Technikus Tanács kezdeményezésére az üzemekben műszaki brigádok alakulnak. A Mérnök Technikus Tanács felhívta a vállalatokat, hogy heverő készleteik jegyzékét és anyagigényeiket jelentsék be a tanácshoz. Ezeket a jegyzékeket a Technika Házában rövidesen megnyíló klubhelyiségben a szakemberek rendelkezésére bocsátják, így valószínű, hogy sok, eddig heverő anyag kerülhet majd felhasználásra. 83 millió forint a Józsefváros épületeinek javítására A Józsefváros épületeinek javítására az idén 83 millió forintot fordítanak. Az öszszegből 34 és félmillió forint a sortatarozás célját szolgálja. Rendbe hozzák az üzletportálokat és a neonvilágításra is nagyobb összeget szánnak. A sortatarozásra előirányzott összegből 11 millió forintot hasítanak ki a portálok építésére és a neon világításra. A második negyedévben befejezik a sortatarozásokat egyes portálépítkezések kivételével. Az iskolatantermek építésére nagyobb arányokban csak jövőre kerül sor. A Trefort utcai iskolára emeletet húznak és ily módon hét új tantermet létesítenek. Ugyancsak emeletráépítéssel a Nap utcai iskolában négy új tantermet nyernek. ígéretet kapott a kerület arra, hogy a jövő évben megkapja a volt Kossuth Akadémia egyes épületeit oktatási célokra és oda helyezik az egyik középiskolát és ily módon a kerületben levő középiskolák zsúfoltsága lényegesen enyhül. Víkendház alumínium szerkezettel Alumínium szerkezetű víkendházat terveztek az ALUTERV mérnökei. Azonos szerkezetű elemekből különböző nagyságban épülhet fel a célszerű, rendkívül higiénikus házacska. Képünkön a tervezők és a modell látható. (MTI Fotó: Mező felv.) Hogy osszuk be a fizetést !Ezerhétszáz „próba-család“ háztartási könyve — Mit mond a statisztika - Lakbérre, fűtésre, világításra a jövedelem 7,4 százaléka megy el — Legtöbbet élelemre költenek — Te hogy osztod be? — ez a kérdés gyakran hallható, amikor háziasszonyok találkoznak. Legtöbb családnál a férj hazaadja fizetését feleségének, viszszakap valamennyi zsebpénzt, s a további gond rendszerint az asszonyé. Mi lenne, ha lennének olyan szabályok, mint amilyet egy régi lányiskolai tankönyvben olvastunk: férjed jövedelmét oszd háromfelé, egyharmadát költsd élelemre, egyharmadát ruházkodásra, a harmadik harmadot pedig oszd kétfelé. Egyik felét lakbérre és lakásra költsd, másik felét pedig szórakozásra és tartalékolásra, előre nem látott kiadásokra tedd félre. Persze, semmiféle szabály nem állja meg a helyét. Olcsóbb a lakbér, az átlagos jövedelemnek 16-od része. Viszont igényesebbek lettünk étkezésben. Hogy a helyes arányokat legalább nagyjából felmérjük, a Statisztikai Hivatalhoz fordultunk. Itt 1700 városi családot kértek meg, hogy a legszigorúbb titoktartás mellett készítsenek feljegyzéseket bevételeikről és kiadásaikról, s azt bocsássák a statisztikusok rendelkezésére. Egy napot töltöttünk e háztartási könyvek között. Egy elektromos számológép segítségével próbáltuk összeállítani a budapesti háziasszonyt érdeklő adatokat. Először a jövedelemre voltunk kíváncsiak. Ezertől 3600- ig terjedő havi fizetéseket találtunk, az 1700 család 1957- ben átlagosan havi 2000 forint jövedelemmel rendelkezett. Miután az átlagos létszám egy családban három fő, vagy ennél valamivel több, egy főre közülük havi 692 forint jövedelem jutott. Ebből fejenként 685 forintot költöttek el, vagyis havonta és személyenként 7 forintot takarítottak meg. Voltak közöttük magánosok és ötgyermekes családok is. A magánosokra és gyermektelen házaspárokra személyenként 1050 forintot jutott. A háromtagú családoknál egy emberre 804 forint, az ötgyermekes családban egy főre 556 forint. A családi pótlék kiegyenlítő erőt jelent itt és további könnyebbséget jelent a sokgyermekeseknek, hogy a lakbér megoszlik. Lakbérre, fűtésre és világításra fejenként 51 forintot, a jövedelem 7,4 százalékát költötték. A lakás karbantartására és berendezésére, háztartási szerekre valamivel többet: személyenként 54 forintot, a jövedelem 7,9 százalékát. Egy forinttal többet szórakozásra: 55 forintot, vagyis minden százasból 8 forintot. Egészségápolásra személyenként 24 forintot, a fizetés 3,5 százalékát. Közlekedésre pedig mindenkire 14 forint jutott, 2,1 százaléka a jövedelemnek. Legtöbbet mind az 1700 háztartásban az élelemre fordították, a fizetésnek majdnem felét, 58,9 százalékot. Nem elégedtünk meg ezzel az egyszerű adattal. Segítségül hívtuk a Statisztikai Hivatal fogyasztási számait: mi kell hát egy embernek élelemből? Budapesten 1957-ben egy lakos havonta 9 kiló kenyeret, 3 kiló tésztát, 2 kiló cukrot, 1 kiló zsírt, 2 kiló húst, 70 deka hentesárut, 7 liter tejet, 10 deka vajat, 11 tojást és 6 kiló burgonyát fogyasztott. Eszerint az élelmezésre szánt összeg minden száz forintosából 9,50 megy kenyérre, 4 fenrint lisztre, 7,30 cukorra, 8,20 zsírra, 14,70 húsra, 8,20 hentesárura, 7,60 tejre, 1,90 vajra, 6,50 tojásra, 2,60 krumplira, 3,50 dohányra és 2,10 fűszerre. Cukorkára, édességre 5,90-et( zöldség- és főzelékre ugyanennyit kell számítani. A maradék szeszesitalra, kávéra, teára és szárazhüvelyesre megy. Persze, vigyázzunk: az 1700 családból egyik sem költekezett pontosan így. Ezenkívül alig akad család, amelyik ne gyűjtene lakásra, bútorra, motorkerékpárra, vagy legalább egy rádióra. Ez mindig a többi igény rovására megy. Egyik ember a szép lakásért mond le a ruházkodásról, a másik elsősorban öltözködni akar, a harmadik a gyomrának, vagy a torkának a rabja. Különbségek voltak a jövedelem és a gyermekek száma szerint is. Az ezerforintos személyenkénti jövedelemből négyszer annyi jutott művelődésre, ötször annyi ruházkodásra, tízszer annyi édességre, háromszor anynyi dohányra és hétszer annyi szeszesitalra, mint ahol csak 400 forint jutott egy főre. Aki többet keres, nem elsősorban kenyeret és tésztát eszik többet. De azért feltűnően sok háztartási könyv volt az átlaghoz hasonló. Ezért mégiscsak segítséget nyújtanak az elsejei beosztáshoz a Statisztikai Hivatal számára készült háztartási könyvek. Gesztelyi Nagy Zoltán MEGNYÍLT a RUHAIPARI TERVEZŐ VÁLLALAT állandó NYÍLT ÁRUSÍTÁSÚ MODELLBOLTJA Budapest, VIII., József körút 29. Telefon: 135—620 Nyitvatartási idő: de: fél 11-től fél 7-ig