Esti Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1958-06-01 / 127. szám
Iii. évfolyam, 127. szám Egyszerű tettek -szerény forintok Régi igazság, hogy csak abból a perselyből lehet valamit is kiszedni, amelybe előbb szorgalmasan hordja az emberi gyűjtenivalót. Korszerűsítve az egyszerű igazságot: lesz nyereségrészesedés az idén, ha előbb megtelik a pénztár. Ha általánossá válik a takarékosság, ha mindenki élére rakja a nép garasait, nem marad majd üresen a kassza. Az első sikerekről, eredményekről most nyilatkozott a KGM. Egyszersmind elképzeléseket, terveket és intézkedéseket ismertetett: hogyan csökkentik az importot, hogyan lesz ugyanannyi anyagból több áru, hogyan válik valósággá, pénzzé — vagy ha úgy tetszik, éppen nyereségrészesedéssé — sok jó javaslat, helyes indítvány. De hol nincs hasonló terv, elgondolás, hol nincs sok-sok ötlet? A kormány takarékossági határozatát, s azt követő felhívását egyetértéssel fogadta az ország népe. Helyeselte minden józan gondolkodású, becsületes ember, hiszen kit ne bosszantana, ha szeme előtt pocsékolják a sok munkával, fáradsággal teremtett népvagyont? Melyik becsületes ember nem bosszankodik, ha az annyiszor kipellengérezett üzletköltözködésekről, felesleges alakításokról, visszaalakításokról, anyag- és pénzpazarlásról hall? A takarékoskodást általában helyeslik. A tervezéssel nincs baj. Csak végrehajtás késik még kissé, csak a reális takarékossági tettek váratnak még magukra. Pedig az idő sürget. Maholnap vége az esztendő felének, s a mérleg serpenyőjén — bár üresen nem marad — még elég kevés van. A hónapok múlása figyelmeztet is: itt a hétköznapi, egyszerű cselekedetek, a látszatra talán nem is mutatós tettek ideje. Tervezni könynyű, a várható eredményeket nem nehéz kiszámítani. De a fillérekből, a forintokból milliókat és százmilliókat összerakni már bonyolultabb. Nehéz, de nem járatlan az út. Próbáltuk, alkalmaztuk, bevált. Ez a párt, a kormány politikájának jellemzője, s ha ez lesz a módszer minden gyárban, minden tanácskozó testületben és vezető hivatalban is, siker majd sikert követ. S ez az út, az őszinte, világos beszéd. Megmondani kinekkinek, mit óvhat meg, s ha hibát vétett, mit, mennyit pazarolt. Nem máséból, sajátjából. Eredménye pedig a lassan, de bizonyosan gyűlő forintok a kasszában. Ebből lehet gondolni az életszínvonal további emelésére. Az idén erre mód nincs. De mód, s lehetőség van okosabb beosztásra, takarékosabb munkára — ettől lehet jövőre megint jobb az élet. Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából Mérlegbeszámoló a KGM első negyedévi eredményeiről Három hónap alatt 330 autóbusz, 2300 tonna edény, 35 000 rádió, 3600 motorkerékpár, 9000 varrógép, és 53 000 kerékpár Elkészült a Kohó- és Gépipari Minisztériumban a mérlegbeszámoló az első évnegyed eredményeiről. Ugyancsak öszszeállították azt a statisztikát is, amely tükörképet ad az esztendő első három hónapjának munkájáról. Erről kaptunk tájékoztatást a minisztériumban. A kohó- és gépipar túlteljesítette első évnegyedes feladatait. A mezőgépipari és a járműipari igazgatóság kivételével minden iparigazgatóság teljesítette termelési tervét. Kiváló eredményről adhat számot a tömegcikkipar, amelynek minden vállalata eleget tett kötelezettségeinek. Az iparigazgatóság területén egyetlen üzem sincs, amely kevesebb terméket adott volna az országnak, mint amennyit terve előírt. A tárca esztendős feladatinak alapja az áttérés olyan gyártmányok készítésére, amelyekhez sok munka és kevés anyag kell, s amelyeket jó áron lehet — sok esetben — exportra értékesíteni. Ez a törekvés még nem tükröződik hiánytalanul az első évnegyed eredményeiben. Oka, hogy ez a három hónap elsősorban a nagy feladatra való felkészülés időszaka volt. A most megtett intézkedések csak a következő évnegyedben, illetve az esztendő második felében éreztetik majd előnyös hatásukat. Ami a mennyiségi termelést illeti: a kohó- és gépipar csak a negyedév egyetlen hónapjában, márciusban 65 millió forint értékkel termelt több árut, mint az előző esztendő azonos időszakában. A minisztérium exporttervét 2,2, a belkereskedelem iránti kötelezettségét pedig 1,3 százalékkal túlteljesítette. Az utóbbi túlteljesítés elsősorban közfogyasztási cikkekben jelentkezik. A negyedév során a kohó- és gépipar egyebek között 330 darab autóbuszt, több mint 2300 tonna edényárut, mintegy 35 ezer rádió vevőkészüléket, csaknem 3600 motorkerékpárt, több mint 9000 varrógépet és csaknem 53 ezer kerékpárt készített és adott át felhasználásra. Általában kedvező képet mutat a gazdaságosság is az első évnegyedben. A tárcához tartozó vállalatokban egy munkás egy nap alatt márciusban 36 forinttal több értéket termelt, mint 1957 egynapi átlaga volt. A termelékenység a negyedévben állandóan javult, legnagyobb értéket márciusban érte el, ekkor túlhaladta az előző év átlagát. De a negyedév öszszesített eredménye alatta marad 1957 negyedik évnegyed számainak. A teljes termelés önköltsége alacsonyabb, mint a tervezett, de 1957 második felének eredményeinél 0,1 százalékkal magasabb. Az önköltség alakulása is azt bizonyítja, hogy a negyedév során a KGM vállalatai 0,3 százalékkal olcsóbban termeltek, mint amennyi az előirányzatuk volt. A minisztérium területén a munkások havi átlagkeresete márciusban 231 forinttal volt magasabb, mint 1956 egyhavi átlaga. Ezen belül arányosan magasabb jövedelemhez jutottak a legnehezebb munkát végző kohászati dolgozók. Érdekes számításokat végeztek a mérlegbeszámoló elkészítésekor. A minisztérium figyelemmel kísérte 22 fontos tennék önköltségének alakulását. A 22 cikk között van a kohászat néhány fontos terméke és a gépipar több gyártmánya, például szerszámgépek, 250 köbcentiméteres Pannónia motor, autóbusz, televíziós készülék, villanyvasaló stb. A 22 cikkből kettőről az évnegyedben kalkuláció nem készült, tizenkettőnek csökkent az önköltsége, nyolcé pedig emelkedett. Az esztendő első három hónapjában olcsóbban állították elő például a televíziós készüléket, a villanyvasalót, a martinacél öntecset, és más fontos termékeket. Növekedett a Pannónia motorkerékpár, a Túra férfikerékpár, a gépvontatású eke és más gyártmányok önköltsége. A negyedév során a kohó- és gépipar vállalatai sok újfajta cikk sorozatgyártását kezdték meg. Ezek közé tartozik a Szerszámgépfejlesztési Intézet kétféle elektronikus kiegyensúlyozógépe, amely a világpiacon is olyan sikert ért el, hogy ma már ezzel a magyar készülékkel mérik az olaszországi FIAT autógyárban a gépkocsitengelyeket. A Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára Magyarországon most először úgynevezett középnyomású csavarszivattyú készítését kezdte el. Sorozatban készül már egy újtípusú húskeverőgép, a törpe robogó, több újfajta rádió, lemezjátszó és magnetofon készülék, két újfajta televíziós készülék, közte a rádióval egybeépített is. Megkezdték a Füred nevű burkolt csővázas, kárpitozott bútor garnitúrák sorozatgyártását. Ugyancsak az első negyedév óta gyártják a hét formázó gépet, amely elősegíti az öntödékben a legkorszerűbb technológia elterjedését. A műszaki fejlesztést bizonyítja, hogy az év első három hónapjában sok új prototípust állítottak elő az ipar vállalatai. Ezek közé tartozik a másolóberendezéssel felszerelt harántgyalugép, a készárucsomagológép, egy új típusú dagasztógép, a gyermek vastüdő, a fogorvosi szék és sok más fontos termék. A kohó- és gépipar mérlegbeszámoló jelentését a minisztérium kollégiuma megvitatja és döntéseket hoz majd az év hátralévő részének feladataira. Javítják a Magyar Nemzeti Múzeum 1846-ban épíilt lépcsőzetét A Pollák Mihály tervezte remek, klasszikus épület lépcsőinek kövei Petőfi lépte nyomát, forrongó idők itt zajló eseményeinek emlékét őrzik. A lépcsősor megrokkant az idők súlya alatt, eresztékei kicsorbultak. Új alapjának elkészülte után ismét az eredeti kövekből állítják össze a 29 lépcsőfokot. tertasán felvétele.) 1958. június 1, vasárnap Ara 60 fillér 24 négytalálatos a lottón Nem változik az idő Várható időjárás: Változó felhőzet, átvonuló záporesővel, esetleg zivatarral, főleg a délutáni órákban. A hőmérsékletben lényeges változás nem lesz. Budapesten ma délelőtt 24 fok a hőmérséklet. Akkor örülnek, ha nem teljesítik a tervet A Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat munkáját a budapesti telephelyen kezdi, s az ország két legnagyobb kohászati üzemében, Ózdon és Sztálinvárosban fejezi be. Ózdon most építik 30 millió forint költséggel a 4. számú kohót. A vállalat „kisebb” munkái az ózdi 6-os számú mélykemence, a szénszállító berendezés és a martinhoz szolgáló gázvezeték. 1960-ra befejezik a hengerműi mély-, toló- és normalizáló kemencék építését. Szerelik a 2. sz. kokszolóblokkot. Ez javítja majd — a többi között — Budapest gázellátását. 1960-ig megkezdik az 1. számú martinkemence munkálatait is. A vállalat feladata még a kemencék korszerűsítése. A munkások azonban akkor elégedettek, ha tervüknek ezt a részét nem teljesítik. Ugyanis egy-egy vaskohászati kemence élettartama meghatározott — ezután újat kell készíteni. A vállalat tehát akkor dolgozik jól, ha nem kell az előírt időben új kemencét építeni. Egy hetven tonnás Siemens-martinkemence felújítása egymillióháromszázezer forintba kerül — ennyit lehet megtakarítani a jó karbantartással. Az általuk készített sztálinvárosi martin elpárologtató hűtőberendezése 1958 február óta működik, s óránként 500—600 kiló gőzt ad. Most azzal kísérleteznek a vállalat szakemberei, hogy olyan hőhasznosító berendezést konstruáljanak, amely alkalmas a régi kohászati berendezésekhez is. Ha ez a tervük sikerül, akkor óriási mennyiségű szenet lehetne megtakarítani. A közelmúltban befejezték a Korea egyik szerszámgépgyárának készített kemence szerelését, s a svéd szakemberek is elismerően nyilatkoztak a számukra gyártott kemencéről. Jelentés a fővárosi tanács vállalatairól De Gaulle vasárnap vagy hétfőn kéri beiktatását a nemzetgyűléstől Parlamenti vita helyett a „próbaszavazás" ? A szocialista vezetők ismét tárgyaltak a tábornokkal Heves összetűzés a Champs-Elysées-n Párizs, május 31. De Gaulle Párizsba érkezett, ma egész nap tanácskozni fog és este valószínűleg a kommunistákat kivéve „kerekasztalkonferenciát“ tart a pártok vezetőivel. Itt kell azoknak együttesen megnyilatkozniok magatartásukról a leendő De Gaulle-kormány iránt. Hírek vannak már a De Gaulle-kormány várható összetételéről is: négy politikai tanácsadót emlegetnek: a jobboldali független Antoin Pinayt, az MRP Pflimlinjét, a néger Houphouet-Boignyt és a szocialista Guy Mollet-t. A De Gaulle-kabinetnek seine még vagy hat képviselő és szenátor tagja, néhány szakszervezeti vezető is helyet kapna a kormányban, de természetesen csak a keresztényszocialista CFTC, a szocialista Force Ouvriere és egy jobboldali szakszervezet képviselői. A többi De Gaulle-miniszter az úgynevezett „technikai szakértők“ soraiból kerülne ki. De Gaulle vasárnap, vagy legkésőbb hétfőn kíván a nemzetgyűlés elé állni, hogy beiktatását kérje. A beiktatási vita egyébként különös módon zajlana le De Gaulle kívánsága szerint. — Nem is lenne vita! A pártoknak előbb kellene egy „próbaszavazással“ dönteniök a De Gaulle-kormány elfogadása tárgyában és csak ezután lépne a tábornok a nemzetgyűlés elé kormánynyilatkozatával, a programbeszéd után már lehetetlen lenne a vita és a pártok képviselői csupán egy újabb szavazással foglalhatnának állást a De Gaulle-kormány programja dolgában. A nemzetgyűlés néhány nap(Folytatás az 5. oldalon.) Ma délután tartják meg az V. békekongresszus küldöttválasztó konferenciáját Az V. magyar békekongreszszus budapesti küldöttválasztó konferenciáját ma délután 3 órakor a fővárosi tanács Városház utcai kultúrtermében tartják. Csűrös Zoltán, a műszaki egyetem rektora megnyitója után dr. Pesta László, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a budapesti békebizottság elnöke mond beszédet. Védett műemlék, de azért még mindig jár a szarvasi szárazmalom Szarvas, május. (Kiküldött munkatársunktól.) Az ipar őstörténetéből itt maradt muzeális értékű malom működik Szarvason. Ma már csak egyetlen van belőle az országban, de úgy mondják, a világon sehol sem található hasonló szerkezet. A szarvasi „száraz-malom” történelmi nevezetesség, falán tábla hirdeti, hogy számon tartott nemzeti érték: „Ipari műemlék. Egyetlen működő száraz-malom, épült 1836-ban.” Az öreg malomnak öreg gazdája van, Tompka Sándornak hívják. A vén molnár apja, nagyapja örökségeként igazgatja még ma is az első pillanatra szinte nevetségesként ható kezdetleges üzemet, amelynek minden tartozéka fából készült, kivéve persze a szemet őrlő testes köveket. Az ilyen malomfajta akkor volt divatos az Alföldön, mikor még nem ismerték a vitorlás szélmalmokat, s mert, hogy megfelelő sodrú folyóvizük sem volt. vízimalom alkalmazásához, száraz malom járt mindenfelé az alföldi tájon. Mi is hát a száraz malom. Roppant kerületű, sokküllős kerék, elfektetve a földszint fölött. Az abroncsából kiszögellő számtalan bütyök végtelen körözés közben a malomkerekeket forgató orsókba kapaszkodik, s amint a küllők közé fogott lovak egyhangú szorgalmassággal trappolnak körbekörbe, jár a malom, búzát őröl, kölest hántol. — Esztendőnként most már csak három-négy hónapig van munkája a malomnak — így beszél az öreg molnár, Tompka Sándor. — Valamikor nappal-éjszaka egyvégtében forgott a „keringő”, de aztán az Alföldön megtelepedett rizs elintézte sorsát. Addig a köles volt a kedvelt népi eledel, a hurkák töltelékanyaga, most már a rizs járja mindenfelé. Márpedig a száraz malom töri a rizsszemeket, most már csak köleshántolása jó, erre viszont jobb, mint bármelyik modern szerkezet — mondja önérzetesen. A malomépület oldalfal nélküli, szellős, alkotmány. Tömzsi, embermagasságú lábazatok hordozzák kúpszerű zsindelyes tetejét A tizenöt méteres sugarú középület mértani közepén áll a kerék derékvastagságú, díszesre faragott tengelye. Szőkére öregedett, csontkemény, másfélszázéves tölgyfaszál. Nyikorog, minden faeresz,téke panaszosan nyög, mikor jár a száraz malom. Az Idegen hallja belőle az öregség szavát, de öreg Tompka Sándornak bizonyosan a legszebb zene ez. És tudja, hogy a régi malomzene utolsó akkordjait hallja. Mert vele a Tompka-molnárok utolsó sarjadéka búcsúzik majd el az utolsó száraz malomtól Akkor majd végképpen múzeum lesz, ahogy már valójában ma is az. Sűrűn akad látogatója, hazai, külföldi egyformán. Legutóbb csehek jártak benne, valahol nyomát lelték, hogy annak idején cseh malomépítők szerkesztették össze a többi alföldi szárazmalommal együtt a szarvasit is. Filmre vették, rajzban, képben megörökítették a szarvasi száraz malmot, és igen elégedetten látták, milyen becsben tartják a magyarok. Németh Imre