Esti Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1958-07-02 / 153. szám

Ídlegszázal a farkas, bekedül a tiltsák Nyár végéig elkészülnek az első dia-hanglemezek Egy esztendeje, hogy Ker­tész Lajos, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fiatal osztályvezetője érdekes javas­lattal fordult az illetékesekhez: hangosítsák a diafilmeket. Ja­vaslatához mellékelte az újí­tás technikai leírását is, mely a lehető legegyszerűbb. A dia­filmekhez — képeiknek, han­gulatuknak, cselekményüknek megfelelően — zenei és színészi hangfelvételt kell készíteni és azt lemezre venni. A képek és a hang együttfutása könnyen biztosítható: a vetítőnek a film képeit a zene, illetve a szöveg között felhangzó gong­­jelzés ütemében kell váltania. A hangosfilm vetítéséhez te­hát nincsen másra szükség, mint egy egyszerű gramofonra. Az egyszerű, gyermekeknek nyilván nagy örömet jelentő javaslat megvalósítás előtt áll: a hanglemezgyártó vállalat megbízta András Béla zene­szerzőt az első két dia-hangle­mez zenéjének elkészítésével. — Az első két „hangosított” diafilm a Jancsi és Juliska és a Piroska és a farkas lesz — mondja Kertész Lajos. — Ezekben a filmekben már be­szélnek a szereplők, sőt éne­kelnek is. A hangosított dia­filmek sikerét biztosítja a már eddig forgalomban levő száz­ezer diafilm-vetítő és a száz­­húszezer lemezjátszó. Az eddig elkészített háromszáz diafilm­ből kétszáz mesefilm és száz az ismeretterjesztő. A mese­filmek nagy része hangosítha­­tó. De kitűnő hangfelvételeket lehetne készíteni az ismeret­­terjesztő filmekhez is és ez idegenforgalmi szempontból is kifizetődnék. — Mikor jelennek meg az el­ső dia­lemezek? — Már az elmúlt kará­csonyra tervbe vették megje­lentetésüket, ez azonban vala­milyen okból elmaradt. Most úgy igen a hanglemezgyártó vállalat, hogy még a nyár vé­géig forgalomba kerülnek. Áruk a 15 forintos normál le­mezár lesz. Egy éve, hogy Kertész Lajos beadta újszerű, könnyen meg­valósítható javaslatát a dia­filmek hangosítására. A meg­valósítás technikai problémái nem olyanok, hogy indokolttá tennék a hosszú elhúzódást. Nyilvánvaló, hogy gyerekek és felnőttek körében egyaránt si­kerre számíthatnak a legnép­szerűbb diafilmek hangosító lemezei. T. A. Pesti írók Szegeden Szegeden, a könyvheti anké­­ton Szabolcsi Gábor, a Tisza­­táj című folyóirat főszerkesz­tője több vitatémát javasolt, de a felszólalók egy témánál kötöttek ki, s ez a „tájiroda­lom” kérdése. A Pestről érke­zett vendégek Illés Béla, Tol­nai Gábor, Goda Gábor, Mes­terházi Lajos kifejtették, hogy tájirodalom nincs és ez az egész tájelmélet a káros pro­­vincionalizmus terméke, ami­ből következő lépésként már a nacionalizmus követke­zik. Mint kiderült, a megjelent szegedi íróknak felesleges volt ezt bizonygatni, hiszen folyó­iratuk, a „Tiszatáj” éppen, azért emelkedett ki a többi vi­déki folyóirat közül, mert az utóbbi fél esztendőben orszá­gos jelentőségű kérdésekhez is bátran hozzászólt, gyakran előbb, mint a pesti lapok. Most azt szeretnék, ha az elismerés jeleként a lap terjesztését sem korlátoznák a megye ha­táraira, mert szép dolog bele­szólni az ország ügyeibe, de nem sokat ér, ha az ország mit sem tud róla. Az élénk érdeklődéssel le­folyt vita után a pesti és sze­gedi írók egy-egy szegedi üzembe látogattak el. □ A BOLGÁR ÁLLAMI NÉPI ÉNEK- ÉS TÁNC­­EGYÜTTES 55 főből álló cso­portja Magyarországon, Haj­dúszoboszlón, Hajdúnánáson, Berettyóújfaluban, Tégláson, Nyíregyházán és Debrecenben vendégszerepel. A népi kórus­ból, népi zenekarból és vegyes tánckarból álló együttes mű­vészeti vezetője Kiril Sztepa­­nov. A tánccsoport irányítója Bozsidar Janev, a karmester Alekszander Kokareskov. Mű­sorszámaikban a Pirin-hegység gazdag folklórját dolgozták fel. □ BALATONI FILMBE­MUTATÓKAT rendeznek az őszi évad nagy filmjeiből. Sió­fokon, Keszthelyen, Balatonlel­­lén, Balatonfüreden, Balatonal­mádiban és Balatonföldváron lesznek premierek. □ A NEW YORK TIMES első oldalon közli — a TASZSZ New York-i jelentése szerint — Szovjetunióban járt zenekri­tikusának, H. Tau tart annak a cikkét a szovjet művészeti ne­velésről. Megállapítja, hogy a Szovjetunióban őszinte oda­adás tapasztalható a művésze­ti eszmények iránt. Mindenütt megfigyelhető a szép szeretete. „Mi nem dolgozunk olyan áll­hatatosan és rendszeresen — íója hallottuk írja —, mint a Szovjetunió, hogy kapcsolatot teremtsünk az előadóművész és a tömegek között. Számunkra a művészet alapjában véve magánügy.” □ SIMÁNDY JÓZSEF és Takács Paula Kossuth-díjas művészek vidékre utaznak vendégszerepelni. Július 2-án és 3-án Pécsett vendégszere­pelnek az ottani szabadtéri színpadon a debreceni Csoko­nai Színház társulatával. Az első estén „A varázs fuvola”, a második estén az „Álarcosbál” kerül színre Rubányi Vilmos vezényletével. □ MŰEMLÉKVÉDELMI BI­ZOTTSÁG alakult Gyöngyö­sön. Bajza József szülőháza Szűcsiben, Aba Sámuel sírja Abasáron, a gyöngyös-tarjáni és a gyöngyössolymosi XV. szá­zadban épült templomok, a kis­­nánai Móré-vár, a 320 méter hosszú gyömgyöstarjáni borpin­ce, amelyet Napóleon idejében francia foglyok építettek — most mind az új Műemlékvé­delmi Bizottság ellenőrzése alá kerül. □ A SZÍNHÁZAK, filmvál­lalatok dolgozóinak asztali­tenisz-versenyéből az Opera­ház—Erkel Színház csapata ke­rült ki győztesnek, és ezzel megnyerte a Rátkai Márton­­emlékplakettet. Második a Filmlaboratórium csapata lett. □ HANS SPEIDEL, a NA­­TO-hadsereg főparancsnoka a főhőse annak a „Teuton kard­vállalkozás” című dokumen­­tumfilmnek, amely most a né­met mozgószínházak legna­gyobb attrakciója. A náci­ hír­adókból és titkos archívumok­ban talált felvételekből állítot­ták össze ezt a filmet, amely ismerteti Speidel tábornok tit­kos parancsait, intézkedéseit, tömeggyilkosságra való utasí­tásait. □ MÚZEUMOT LÉTESÍTE­NEK Püspökladányon Karacs Ferenc régi, híres térképraj­zoló alkotásaiból. Karacs 1770- től 1838-ig élt, és számos réz­metszetet és térképet készített. Munkáinak összegyűjtése már évek óta folyik. □ A SZÓFIAI és a DEFA stúdió „Csillagok” címmel kö­zös filmet készít, melynek cse­lekménye az auschwitzi halál­­táborban játszódik. Angela Wagenstein forgatókönyvéből készült a film. KÖNYVSÁTOR A „HUHOGÓKRÓL” vagy „fülesbaglyokról” (Les chev­­ans) , azaz a francia köztár­saság ellen támadó királypár­tiakról írt regényét harminc­éves korában fejezte be Bal­zac. Korábbi írásaiért nem vál­lalta a felelősséget, ez az első, amelynek megkegyelmezett. Nemcsak azért, mert sikere volt vele, hanem azért is, mert már itt szerepeltette óriási re­gényszövevényének, az Emberi komédiának néhány szereplő­jét. Hulot, a Betti néni agg tá­bornoka, Corentin, a Kurtizá­nok rendőrfőnöke, s még né­hány későbbi regényalak kap fontos szerepet a Huhogok ro­mantikus történetében. Ennek a két embernek az a feladata, hogy rajta tartsa sze­mét a két főhősön: Verneuil kisasszonyon és Montauran márkin. Két fiatal hősének sorsát a romantikus szabályok teljes tiszteletben tartásával formál­ja Balzac. A kisasszonyt azért küldik Párizsból, hogy behálóz­za a márkit, a királypárti fel­kelők vezérét. Mint romantikus szerelmesekhez illik, szüntelen életveszélyben forogva talál­koznak, hol az egyik, hol a má­sik tábor területén, s mikor Montauran-t elfogják a repub­likánusok, szerelmese is követi a halálba. Nem a halálos szerelem a re­gény gyöngéje, hanem az a fan­tasztikus masinéria, amely a két szerelmest a végzet felé so­dorja. Cselszö­vények, titkos jelek, rejtekutak, csapóajtók s egyéb rekvizitumok próbálják felcsigázni az olvasó érdeklő­dését, mikor a szerelmi lélek­tan témái már kimerülnek. Pap Gábor ismét érdekes fel­adatot kapott a Huhogok fordí­tásával. Szövege egységes, mértéktartó, ott sem használ erős színeket, ahol Balzac kari­­kírozza szereplőinek beszéd­módját. Ha Balzac ifjúkori regényé­nek nem adjuk meg a remek­mű rangját, meg kell ezt tagad­nunk Hemingway újonnan ki­adott regényétől is (Európa Kiadó) A FOLYÓN ÁT A FÁK KÖ­ZÉ — híven lefordított cím, amely a magyar olvasónak semmit sem mond, Jackson amerikai tábornok utolsó sza­vaira céloz, amelyek az an­golszász világban szállóigévé váltak. A regény hőse Richard Caut­­well, az Egyesült Államok had­seregének ezredese, a Búcsú a fegyverektől Henry hadnagyá­nak megöregedett alteregója. Az ezredes történetét a Ka­­rinthy-szinopszisok stílusában valahogy így lehetne elmon­dani: öreg katona két napig meséli hadi élményeit szerető­jének, majd otthagyja a gyö­nyörű olasz lányt, hogy vad­kacsát lőjön és meghaljon. Már a Búcsú a fegyverektől utolsó részeiben érezhettünk valami bágyadást: a tüzesvérű hadnagyot kifárasztotta a fél­éves svájci remeteélet másál­lapotos kedvesével, s a feszé­lyezett, kedveskedő beszélgeté­sek ébresztették fel először a gyanúnkat, hogy az édes kis missnek bele kell majd halnia a szülésbe a regény végén. Az öreg Cantwell szerelmi regényében bosszantóvá fajul az erőltetett szerelmi társal­gás. Nem gondolom, hogy a for­dító — Máthé Elek — felelős az efféle dialógusok nehéz­kességéért. A könyvben van a hiba, a beszélgetés, poharazás és orvosságszedés végeérhe­tetlen sorozatában. Szerencse, hogy az ezredes mond közben néhány üdítő aforizmát és vérfagyasztó anekdotát az egyesült hatalmak németor­szági hadvezetéséről is (a hölgytől mindannyiszor bo­csánatot kérve külön a hábo­rús témákért, és külön a go­romba szavakért.) Megengedem, hogy a Folyón át emlékezésekkel többszörö­sen átszőtt szerkezete moder­nebb, mint a Búcsú a fegyve­rektől klasszikus epikája. Mo­dern, de nem elég jó. Sükösd Mihály előszava — Hemingway világa — érdeke­sen fejtegeti Hemingway „rá­menős” etikáját, antiintellek­­tualizmusát, menekülés-motí­vumait. Kár, hogy színességre törekedve groteszk képzava­rokba bonyolódik. Például: „A hős csak annyit lát és ismer el a világháborúból, amennyit a bőrén érez — keskeny szemha­tára azonban hatalmas dolgok­ra nyílik. Hemingway háború­ját nem elhanyagolt latrinák és alsóneműkben hemzsegő tet­­vek fémjelzik.” (!) (Magvető kiadása) TANÁR BARÁTOM pana­szolja, hogy az ifjúsági köny­vek írói nem figyelnek eléggé a nevelési szempontokra. Thury Zsuzsa új könyvére, az Ördög­táncra hivatkozott pedagógus­dörgedelmeiben. Nézzem csak meg, mennyi agyafúrt rosz­­szalkodást fognak ebből ta­nulni a mai kamaszok. Megértem, hogy barátom jó­­gyerek-párti, s ha már az élet­ben nem elég sokkal találko­zik, legalább olvasva szeretne gyönyörködni bennük. Ki is csúfoltam, hogy ha ő volna a Móra Ferenc Kiadó, külön írat­na a pedagógusok számára li­liom illatú angyalkaregénye­ket. Egyébként megmondhatom (mint gyakorló atya és egykori pedagógus), hogy Thury Zsu­zsa könyvének négy hőse: La­jos, Dezső, Böske és Laci csöp­pet se rosszabbak, mint a mai gyerekek. Viselt dolgaikat leg­feljebb az különbözteti meg a közönséges rosszalkodástól, hogy a művészi képzelet szi­várványszíneiben pompáznak. Thury Zoltánnak, a fiatalon meghalt kitűnő írónak gyer­mekeiről van szó. Zsuzsa, a legkisebb mondja a mesét. Ap­jának alakja, sajnos, már csak néhány színfolttal villan fel emlékezetében. Sajnos, mert a mai fiataloknak sokat kellene tudniok erről a bátor, nagy emberről, Ady Endre harcos­társáról. Ha a Thury-novellák családi motívumai beleépültek volna ebbe a könyvbe, talán jobban előtérbe kerülne az apa tragikus élete. De Thury Zsuzsa nem élet­rajzot akart írni, hanem lírai emlékezést, és helyesen válasz­tott. Teremtő emlékezete a dokumentumok mankója nél­kül kószál a gyerekkor tájain, s csupa nagy élményre, drá­mai helyzetre lel. Minden gyermekkori emlé­kezésben első helyen állnak a „szégyenek”, azok a jelenetek, amelyekre gondolva nagy­mama-nagypapa korunkban is elpirulunk. Az ördögtánc néhány fe­lejthetetlen „szégyent” örö­kít meg (A hindu herceg, Az Andrássy úti iskola), de többet is ad ennél: megeleveníti a négy gyerek összjátékát az ár­vaság éveiben, amelynek jel­képes erejű nagy fellobbanása a címadó ördögtánc, a lámpás, hálóinges kísértetbalett. Az író finoman rajzolja a családi jel­lemeket és a Vígszínház kör­nyékén megtelepedő művész­társadalom életét. Szép könyv, jó olvasnivaló, és — bárhogy dohogsz kedves barátom — nevelő hatású. (Móra Ferenc Kiadó) Vargha Balázs : Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész a Kerepesi-temetőben felállításra kerülő mártíremlékmű főalakjain és reliefjén dolgozik. (MTI Fotó: Bartal felv.) AZ JELENTI­iiiiuuiiiiiiiiiiiiumiiiiiiiuuiiiiiiiiiiiiimiimuiiiiiiiiimmimii.­iimimiimuiinniianni Új hajóállomás lesz Siófokon a régi épület és a Rózsa­kert között. A 900 személyes fedett és a 100 személyes zárt váró­terem mellett büfét, raktárt és konyhát is építenek. FIATALOK ÉLETISKOLÁ­­JA címen tanfolyam indult Baranya megyében az ifjúság részére, ahol etikát, esztétikát, általános társadalmi magatar­tást, illemtant és modern tán­cokat tanítanak a legkiválóbb pedagógusok. Százhetvenmillió forintot ta­karítottak meg tíz év alatt a Zenin Kohászati Művekben a bevezetett újításokkal. Az ész­­szerűsítők egy évtized alatt összesen 5 700 000 forintot kap­tak. LETARTÓZTATTÁK csalás miatt Jim Mondy amerikai nő­­imitátort, az egyik dél-ameri­kai mulatóban fellépés után. Kiderült, hogy nem férfi, ha­nem nő. Nádpallót, fa- és papírgön­gyölegeket, méhészeti segédesz­közöket gyárt a földművesszö­vetkezetek részére a most ala­kult új kézműipari vállalat, a Budapesti 4. számú Fogyasztá­si Szövetkezet. RÉTESMEGGY-KONZERVET készít a paksi konzervgyár. A gyümölcsöt kimagozva, saját levében helyezik a dobozokba. Másik új készítmény: szeszes meggy a cukorka- és csokolá­déipar részére. AZ ÜVEGEKET ÉS A PO­HARAKAT automatával lehet cserélni a svédországi önkiszol­gáló boltokban. A palackokat falba épített gépek megfelelő részére helyezik, megnyomnak egy gombot, a készülék kidob­ja a betétösszeget. A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusáról készített filmet rövidesen vetíteni fog­ják a szófiai mozikban. A TÖRHETETLEN ÜVE­GET, a magyar plexit sikerült a fűzfői Nitrokémiai Gyárban előállítani. A sok és drága va­lutát felemésztő anyag a rá­dió, és járműiparunk területein nélkülözhetetlen. Varsákkal fogják a pézsma­patkányokat a Tisza partján a szeged—csongrádi szakaszon. A veszedelmes kártevők az idén elszaporodtak. TILOS SZEMETELNI New Yorkban is. 1200 rendőr vi­gyáz arra, hogy cigarettavége­ket, papírdarabkákat ne szór­janak el az üvenue­ken. Leg­utóbb egy nap alatt 892 járó­kelőt büntettek meg. Muzulmán asszonyok tüntet­tek az algíri rendőrség előtt tegnap reggel — az AFP jelen­tése szerint.­­ Követelték hoz­zátartozóik szabadonbocsátá­­sát. A MADÁR- ÉS ÁLLATTÖ­MÉS a hajdúszoboszlói úttörők legkedvesebb szórakozása. A fiatalok a környékbeli vadász­­társaságoktól kapott példát nyakból eddig százat preparál­tak. „Nők védelmében” címen teg­­nap délután a Klement Gott­­wald-gyárban felvilágosító elő­adást és filmvetítést tartottak a terhesség megelőzéséről nagyszámú asszony, lány jelen­­létében. NAPTÁR Július 2. szerda, Ottokár napja. A Nap kél 3.51, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 20.17, nyug­szik 5.16 órakor. Ünnepi műszakot tartanak augusztus 19 és szeptember 7 között Magyarország összes bá­nyáiban a VIII. bányásznap tiszteletére. A munkások kö­zött 243 millió 300 ezer forint hűségjutalmat osztanak szét A Nehézipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Miniszté­rium most arról tárgyal, hogy a bányásznapi vásárokon sze­mélygépkocsit is lehessen ven­­ni. HATEZER PIROS RÓZSÁT küld Rómába naponta a Hód­mezővásárhelyi Kertészeti Vál­lalat. Az első európai szerszámgép­­kiállítást Párizsban tartják 1939 szeptemberében. Addig felépül földrészünk legnagyobb kiállítási pavilonja: a százezer négyzetméteres óriási csarnok. A LEGTÖBB KÖNYVET a sakkról írták. A stockholmi sakk-könyvtárban ötvenezer kötetet őriznek, mind a perzsa játékról szól. A Kommunista Kiáltvány megjelenésének 100. évforduló­ja alkalmából két bélyegből álló sorozatot adnak ki Kíná­ban. Az egyik címlet Marx és Engels mellképét ábrázolja profilból, a másikon pedig a kiáltvány 1848-as német kiadá­sa látható, alatta a béke és a boldogság jelképe: a pünkösdi­rózsa. A Majakovszkij Színpad igazga­tósága közli, hogy­­a Szí­ne-java­ c. előadásainak előreváltott jegyeit az alábbiak szer­int érvényesítik: a június 24-i előadás július 1-én, kedden, a június 28-i előadás jú­lius 3-án, csütörtökön, a június 28-i, délutáni előadás július 6-án és 13-án vasárnap délután, a jú­nius 29-i esti előadás július 8-án, kedden este érvényes. (x): „MENEKÜLJ!.. Különös ötlete támadt egy stockholmi üzletembernek. El­határozta, megtréfálja hat köz­­tiszteletben álló, az üzleti er­kölcs valóságos példaképeként emlegetett barátját. Feladott nekik hat azonos szövegű távo­­iratot: „Mindent lelepleztek! Menekülj!” Aztán várta a ha­tást. Ez nem maradt el: a hat közül négy azonnal repülőgépre ült és „sürgős üzleti ügyben” külföldre távozott. Műemlékvédelmi bizottság alakult Csongrád megyében Munkácsy György református esperes vezetésével. A feljegy­zések alapján hivatalos okira­tokat készítenek a megye ösz­­szes műemlékeiről és rendsze­resen ellenőrizni fogják az épületek állapotát. „Kisajátítanak 50 ezer holdat, hogy Csepel terjeszkedhessen” cí­mű, lapunk tegnapi számában kö­zölt cikkünkben elírás történt. A cinwmondat helyesen így hangzik: „Kisajátítanak 50 holdat, hogy Csepel terjeszkedhessen.” □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora július 2-ára, szerdán. M. Moore: A kíváncsi nyuszi-muszi (elmond­­ja: Kállai Ilona). Séta Tí­üst ballon a hölgyön, fe­lír kete bunda a kutyán. Ló­gó fülű spaniel, fiatal állat és majd kiugrik a bőréből, úgy örül annak, hogy váratlanul kisütött a nap. A hölgy bal­oldalán fut, de mire ezt a tényt megállapítom, már a jobb­oldalon rohan, ott jobban süt. A hölgy rászól, hogy fut, Bobi és húzza vissza balra, Bobi azonban szilárd jellem, nem enged és végül a hölgy kény­telen átvenni a szíjat a jobb­kezébe. Ám amire átveszi, Bo­bi már vissza is rohant a bal­oldalra, mert ott mégiscsak jobb volt. — Fuj, Bobi! — mondja a hölgy, immáron másodszor, és nem ok nélkül. Bobi ugyanis meg akar állni, a hölgy viszont nem, de végül mégiscsak meg­áll, ám Bobi már mást gondolt és versenyt akar rohanni egy autóval. — Fuj, Bobi! — hangzik har­madszor, Bobi ugyanis most azt gondolta, hogy visszafelé sétál, a hölgy azonban nem egyezik bele, megfeszül a szíj, Bobi szeme kidülled, nyaka már-már elszakad. Nyilván et­­­­től tart a hölgy, visszafelé in­­­­dul hát Bobi kedvéért, azon­ban elkésett, mert Bobi teljes erővel folytatja a rohanást új­ból előre. — Fuj, Bobi! — hangzik ik­­szedikszer, Bobi ugyanis meg­látott a járda szélén egy villa­mosjegyet, és okvetlenül meg kell állapítania, hogy milyen a szaga. — Fuj, Bobi! — hangzik most már félpercenként, Bobi ugyanis akként határozott, hogy ettől kezdve berohan mindenhova, ahová berohanni csak lehet. Lerobog egy alag­sori műhely lépcsőjén, felvág­tat a borbélyüzlet ajtajáig, bi akar nyitni a cukrászdába,­­ ágaskodik és megnézi a papír­­kereskedés kirakatát, aztán be minden kapualjba, ahonnan gazdag bőséggel árad az a cso­dálatos illatzuhatag, amellyel­­ csak pesti udvar tudja meg-­­ hökkenteni a járókelőt. Minden eddiginél izgalma-­­­sabb élmény kínálkozik most.­­ Apró honpolgár álldogál ma- a piájával a járda szélén, Bobi­­ a kiskomával akar ismerked­­­ ni. A hölgy nem enged, a szíj­­ megfeszül és Bobi kifordult nyakkal csúszik a négy tal­pán ... Ekként folyik a fegyelmezé­si gyakorlat, és egyet nem, tu­dok eldönteni. Azt, hogy a hölgy sétáltatja-e a kutyát, vagy a kutya a höl­gyet? Kis jó

Next