Esti Hirlap, 1958. augusztus (3. évfolyam, 179-204. szám)
1958-08-24 / 198. szám
Gazdag program várja Moszkvában a budapesti Opera művészeit Szeptember elsején kezdődik Moszkvában a budapesti Opera vendégjátéka. A szovjet vendéglátók nagy előkészületeket tesznek, hogy a magyar művészek számára érdekessé és emlékezetessé tegyék a kéthetes moszkvai tartózkodást. A tervek szerint azok a művészek, akik nincsenek elfoglalva a próbákon és előadásokon, csoportos kirándulásokon keresik fel a szovjet főváros történelmi nevezetességeit, meglátogatják múzeumait és színházait. Az esti órákban a művészek egy része a moszkvai színházakba látogat. A magyar művészek találkoznak majd szovjet írókkal, zeneszerzőkkel és a moszkvai színházak képviselőivel. A moszkvai Opera fiatal tagjai meghívják a magyar művészeket a Komszomolszkaja Pravda szerkesztőségébe. A programban szerepel az Akadémiai Nagy Színház fiatal művészeivel való találkozás is, látogatás a moszkvai állami egyetemen. A magyar operaegyüttes tiszteletére szeptember tizenötödikén a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere fogadást ad. Würtz Ádám kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézete kiállítótermében A napokban nyitt meg Würtz Ádám „Romániai útijegyzetek’ című kiállítása. Ez a kis tárlat — amelynek alkotásai a baráti Román Népköztársaság életéből merített érdekes témái révén is megkülönböztetett figyelmet érdemelhetnek — nem egyszerű utijegyzet-kiállítás. Fiatal művésze, Würtz Ádám — olyan határozott, szuverén természetű munkásságról ad számot, hogy művei láttán eszünkbe sem jut az „alkalomszerűség”. Érett biztonsággal s valami sajátságos, tárgyilagos figyelemmel fogadja az új benyomásokat — nem hajszolja a különlegességeket, de mindig kiemeli a karakterisztikus jellegzetességeket. Gondos — már-már pedantériába hajló — igényességgel emeli ki a feljegyzésre érdemeset, s virtuóz biztonsággal, ízléses, ízes artisztikummal fogalmazza meg mondanivalóját. Semmi hevenyészettség, esetlegesség — még a krokiszerű rajzokban sem találunk ilyent — semmi impresszió-rögzítő sietősség. Végleges és ökonomikusan meggondolt, de belső feszültségekkel gazdag kifejezésmód jellemzi műveit. Würtz Ádám rézkarcai és illusztrációi révén lett ismertté a művészetkedvelők körében. Ezen a kiállításon elismerő figyelemmel vehetjüktudomásul, hogy művészünk új területeket is érint. Próbálgatja a „kevéssel sokat mondás” nehéz leckéit, szellemes játékosságokba bocsátkozik, előveszi a színeket s velük is motiválni igyekszik kompozícióit, sőt akvarellszerű, már-már a festés szét köreit érintő régiókba is felkalandozik. A „műhelyébe kapunk bepillantást, az alkotói fejlődés izgalmas fordulatokkal tarka folyamatát van alkalmunk itt egy időre nyomon követni. Fiatal művészeknél takarékoskodni szokás a dicsérő szavakkal — de Würtz Ádám olyan művész, akinek „nem árt meg a siker”. Cs. M. Arab darabot, arab költeményeket fordít Germanus Gyula A színekben pompázó, gyönyörű keleti szőnyeg vonja magára a látogató figyelmét a Kecskeméti utcai bérpalota legmagasabb emeletén, Germanus Gyula professzornál. Könyvtárában csodálatos érdekességű kötetek, amelyek jó részét a házigazda kivételével nem sokan tudnák elolvasni Budapesten: arab betűseket nyomtatták azokat. — Rengeteg tennivaló lenne azon a téren — mondotta nekünk Germanus professzor —, hogy az arab irodalom kincsesbányájából minél többet ismerhessen meg a magyar közönség. S ez nemcsak a régire, hanem a maira is vonatkozik. Mutat nekünk egy új, csinos kiállítású verseskönyvet. „Az ihlet árnyékában” a címe a könyvnek. Szerzője Hasszán Abdullah Al Kurasi. „Harcoljatok karddal és tollal” — írja a költő, akinek verseit Germanus Gyula révén hamarosan megismerhetjük. Lefordított egy arab színdarabot is a rádió részére. Közel-keleti útjairól Germanus Gyula hatalmas jegyzetanyagot hozott magával. Nagyon érdekesek az arab táncokról szóló feljegyzések. — Kairó keleti negyedében — mesélte nekünk — egy délután különös zajra ébredtem. Felsiettem a ház tetejére, ahonnan beláthattam a szomszéd ház udvarára. Első pillanatra ijesztő kép tárult szemem elé. Nők táncoltak, hangosan sikoltozva, ugrándozva. Volt olyan nő, aki a másiknak a haját húzta tánc közben. Aznap este egy arab barátommal találkoztam és megemlítettem neki a különös táncot. Azt mondta, hogy az egy Zár nevű ősrégi arab tánc. A Zárszó annyi, mint megszállott ember. Aztán hozzáfűzte: „Te különösnek tartod itt ezt a táncot. De azt nem tartod különösnek, amit az európaiak táncolnak a különböző éjjeli mulatóhelyeken?” Nyilván a Rock and rollra, mambóra és csacsacsára gondolt. Igazat adtam neki. Láttam ezenfelül egy Szamri nevű nemzeti táncot, amelyet csak férfiak járnak. Szamri annyi, mint lándzsa. Harci mozdulatokat tesznek és gyakran meg is sebzik egymást. A nők tisztes távolból figyelik ezt a táncot,, mert nem tanácsos a férfiak közelébe menni. Végül Germanus Gyula elmondta a következőt: — Damaszkuszban a híres bazár szinte városnegyed méretű. A világ minden áruját meg lehet találni fedett boltjaiban. Az ezeregyéjszakára emlékeztető bőségben van ott mindenféle holmi. Az orvosok is ott működnek. Feleségemnek megfájdult a foga. Ott találtuk a bazárnegyedben a legmodernebb klinikákat is elhalványító műszerei között. Hófehér köpenyben fogadott és olyan fájdalomcsillapítót adott, amely két-három másodperc alatt hatott. Kérdeztem, hol végzett, így válaszolt: „A Sorbonne-on”. Kristóf Károly KÖNYVEK KOZÖTT TÜNDÉR VILÁGTÜKÖR — Berzsenyi szava illik rá Szabó Lőrinc műfordításainak új, teljes gyűjteményére. Örök barátaink — három évezred és három világrész költői, akiket éppen a műfordítás avat még meghittebb, még bizalmasabb barátainkká. Verlaine, Heine, Frapertius, Shakespeare, Uhland, Browing, megint Shakespeare — a tartalomnak egyetlen pici szelete elénk tárja a világlíra kimeríthetetlen bőségét. Minél gazdagabb egy antológia, annál nehezebb megvalósítani benne a versek szerves, valóságos rendjét. Szabó Lőrinc már az Örök barátaink első kötetében a tematikus rendezés mellett döntött, vállalva a kockázatot, hogy kevésbé tájékozott olvasói előtt esetleg egybemosódnak költők és korszakok. Az új kiadás hatalmas versanyaga még szuggesztívebben kimutatja az egymás mellé tett versek témáinak belső rokonságát. A lírai témák decimális rendszerének körvonalai bontakoznak itt ki — figyelemre méltó tanulságokkal. Korunk — talán a rossz lelkiismerettől hajtva — megpróbálja ésszerűen rendezni a múlt mérhetetlen raktárait, szótárazza a nyelveket, szakozza a könyvtárakat, kataszterezi a népmeséket. A líra szakkatalógusa — előbb-utóbb ezt is meg kell csinálni — ki fogja mutatni a költők örök gondjait, gyógyíthatatlan sebeit. Hogy csak egyetlenegyet említsünk: volt-e valaha lírikus, aki ne figyelmeztette volna kacér kedvesét a női szépség múlandóságára? Szabó Lőrinc gyűjteménye legalább húszat felsorakoztat ennek az örök témának változataiból. Legalább ötvenet a halálról. Legalább százat a kikeletről. Mennyi finom ötletet, szellemes összehasonlítást sűrít bele a két kötetbe ez a rendezés. A Shakespeare-szonettek átszövik a gyűjteményt elejétől végéig. Baudelaire prózai költeményei külön részt kapnak, mert belső egységük erősebb, mint más versekkel való rokonságuk. La Fontaine és Krilov meséi sorozatban kerülnek egymás mellé ... Az Örök barátok szövege immár végleges. Sajnos, végleges, mert a költő, aki ezeket a verseket magyarra álmodta, nincs többé. De még maga készíthette elő kiadásra, formálhatott, finomíthatott a versek szövegén. A csaknem kétezer oldalon alig néhány sorban véljük megérezni a fordító megalkuvását, fáradtságát, az egész gyűjteményből a nagy mű tiszta fénye árad. (Szépirodalmi Kiadó) A NÉHÁNY HÓNAPJA elhunyt spanyol Nobel-díjas költőnek, Juan Ramón Jiméneznek most jelenik meg első magyar verseskötete. Sárga tavasz címmel válogatott össze András László egy kis kötetre valót Jiménez tekintélyes életművéből. Sikere van a kötetnek, Garcia Lorca népszerűségének fényéből — bár ez is csak a legutóbbi éveknek, s nagyrészt éppen András László buzgalmának eredménye — az elődnek, Jiméneznek is jut néhány sugárnyaláb. Kettejük kapcsolatát, a néphagyomány és modern líraiság Lorcában kiteljesedő szintézisét helyesen világítja meg a kötet utószava. Annak kifejtését azonban elkerüli András László, hogy Jiménez igazában parnasszista költőnek indult, a francia századvég pasztell-lírájának vonzási körébe tartozott. Ennek az igazán nem dehonesztáló ténynek elismerése helyett bonyolult magyarázattal szolgál az utószó arról, hogy a spanyol lírában az is kritikai realista, aki nem az. A Sárga tavasz verseit András László és Tímár György fordította. András már elhagyta korai fordításainak groteszk, mesterkélt kifejezéseit; legegyszerűbb dalok hangjára éppoly biztosan rátalál, mint az újszerű szóképekkel átszőtt, bonyolult stílusra. Tímár munkája egyenetlenebb; vannak szerencsés találatai, de nem egyszer hajlandó feláldozni a világos kifejezést, a stílus tisztaságát a formáért, rímért. (Magvető Kiadó) ANDRÉ GIDE 1914-ben írta egyik legnépszerűbb regényét, vakbuzgók és szélhámosok furcsán bonyolított ironikus történetét. A Vatikán pincéi már a két háború között sikert ért el nálunk — persze az akkori két-háromezres példányszámokkal mérve — az akkori gyönge fordítás ellenére. A most megjelent új kiadás — Sárközi Márta munkája — hitelesen érzékelteti Gide regényének groteszk konfúzióját, érzelmek, rögeszmék és fondorlatok szövevényét. Nem volt könnyű dolga a fordítónak. Meggyőzően kellett tolmácsolnia egy kalandor, egy vakbuzgó nyárspolgár, egy utcalány, egy akadémikusságra áhítozó rossz író,, egy milliomosságba csöppent ifjú fantaszta, s számos hasonszőrű szereplő párbeszédeit és cifra töprengéseit. S ami még több: követnie kellett az indokolatlan meglepő fordulatok, az action gratuit-k feszültségét, amelyeknek éppen ez a regény adta iskolapéldáit a következő évtizedek francia írói számára. Nem tudjuk, mi indította arra az Európa Könyvkiadót, hogy Gide érdekes, de nem kellemes regényét álruhába bújtatva adja ki. Az új cím: A Vatikán titka, és a burkold hivalkodó montázsa azt a tévhitet keltheti az olvasóban hogy leleplező riportkönyvet kap a Vatikánról. Vargha Balázs Éva Cristian filmművésznő, a román filmküldöttség egyik tagja a Margitszigeten. (MTI fotó Keleti felv.) Korszerűsítik a budapesti mozikat Tízmillió forintot fordítanak ebben az esztendőben a fővárosi mozik korszerűsítésére. Legelőször a szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas újpesti Tündér és a rákospalotai Tavasz tatarozásával készülnek el. Szeptemberben megnyílik a Mátra-mozi, ahol átalakították a gépházat. Őszre ígérik a pesterzsébeti Corvin rendbehozatalát, s itt is szélesvásznú filmeket lehet majd bemutatni. Renoválják a csillaghegyi Kárpát filmszínházat. A Lenin körúti Bástya új szellőzőberen-dezést kap. A Vörös Csillag újjáépítése hatmillió forintba kerül. Tervezik még az Üllői úti és a pesterzsébeti Tátra, a kispesti Hunyadi és Kölcsey, a kőbányai Verseny, a pesterzséfbeti Világosság, a pesthideg- kuti kultúra, a rákosszentmihályi Világ, a budafoki Árpád, az óbudai Újlaki és a Felszabbadulás mozik modernizálását. | Jim hallatt itt □ SZEPTEMBER ELSEJÉN, délelőtt tíz órakor tartja rövid társulati ülését a Petőfi és a Jókai Színház. Az évadnyitó társulati ülés után azonnal megindulnak a próbák Dosztojevszkij ,,A félkegyelmű“ című művéből, melyet G. A. Tovsztogonov Lenin-renddel kitüntetett rendező rendez. □ TÖRÖK TAMÁS „Az eltüsszentett birodalom“ című mesejátéka, melyet a budapesti, volt Ifjúsági Színház Kamaraszínháza 1953-ban játszott nagy sikerrel, a Kínai Népköztársaságban nemrég jelent meg másodízben nyomtatásban. 1955-ben a sanghaji Ifjúsági Kiadó adta ki 50 000 példányban; az új, népszerű, illusztrált kiadás a sanghaji Népművészeti Kiadónál jelent meg 85 000 példányban. □ A MOSZKVÁBAN rendezendő nemzetközi képzőművészeti kiállításra szánt műveket augusztus 28-án, 29-én és 30-án lehet beküldeni a Műcsarnokba. Csak olyan képeket és szobrokat vesznek át, amelyek a felszabadulás után készültek. A magyar rendező bizottság népünk új életét, a szocializmus építésében elért eredményeit visszatükröző alkotásokból szándékozik kiválasztani a tárlat anyagát. □ SZÉLL GYÖRGYÖT, a híres magyar származású dirigenst az amszterdami Concertgeboux- Orchester három évre állandó karnagyává választotta. □ KARLOVY VARYBAN második napja tart a fiatal színművészek fesztiválja, amelyen a csehszlovák színjátszás képviselőin kívül számos külföldi színész és színházi szakember vesz részt, a Szovjetunióból, NDK-ból, Magyarországból, Lengyelországból, Jugoszláviából, a Német Szövetségi Köztársaságból és Romániából. A D—34 színház tartotta a fesztivál első előadását. A Karlovy Vary-i színházi fesztivál azért jelentős, mert vitafórumot teremt a csehszlovák és külföldi színházi szakemberek számára. A művészek szemináriumban beszélik meg a modern színjátszást. Az első előadást E. F. Burián, a D—34 | igazgatója, a híres csehszlovák színházi rendező tartotta „A mai színház problémái“ cím | mel. □ KLINDA ISTVÁN fiatal | orgonaművészünk, aki az idei | prágai tavaszon értékes helyezzést ért el, szeptemberben | Gandba utazik, s részt vesz a | nemzetközi Bach-orgonaverse- | nyen. □ A NEMRÉG ELHUNYT| Sacha Guitry életét filmen | örökítik meg. Sacha Guitry | szerepét Pierre Brasseur játsz. sza. □ ORSZÁGOS DALOSTA- LÁLKOZÓT hirdetett meg a Miskolci Járműjavító énekka- | ra, háromnegyedévszázados ju |bileuma alkalmából. A nagy- | szabásúnak ígérkező énekkari | találkozót szeptemberben ren-dezik Miskolcon. □ THÄLMANN-EMLÉK- | MŰVET lepleztek le Weimar- ban az elmúlt napokban. Ernst Thälmannt, a Német Kommu- | nista Párt vezetőjét Buchen- Awaldban meggyilkolták. Az évforduló napján avatták fel szobrát, amely Walter Arnold f drezdai szobrászművész alko- | tása. | □ ÁRKÁDOSÍTJÁK a Rá- kóczi utat és teljesen új utca- kép alakul ki a főváros szívé-ben. Ennek az átalakulásnak akadnak majd különféle „ál-torozatai“ is. Ezek közé tartozik másfél-két év múlva két régit mozi eltűnése is. Mindkettő a Rákóczi útnak a Baross tér felé eső részén működik. Az ár- kádosítás során eltűnik majd a Rákóczi-mozi és a Honvéd- mozi. Helyüikbe talán felépült majd 1—2 nagyobb, 600—8001 személyes szélesvásznú mozit is, egyelőre azonban „kikerülik" az árkádosítást, de 1960- ra eltűnnek mindketten a földi színéről. Mindkettőhöz, de legalábbis a Rákóczi-mozihoz nagy múlt, nagy történelmi emlék fűződik. A Rákóczi-mozi helyén állt egykor a híres Velence-kávéház, ahol 1898- ban vetítették esténként egy pikkoló fekete mellett az ak- kori burleszk- és mulattatófilmeket. Ebből a kávéházból indult el a magyar mozgókép- ipar. Negyven évvel ezelőtt, 1918-ban nyílt meg a Velence helyében a Phönix-mozgó, amely később a Rákóczi-mozi elnevezéstkapta. Most egy darab filmtörténelem tűnik majd el a Honvédmozival is, amely viszont a híres Ámor-mozinak volt a jogutódja. A Kerepesi úti, azaz később a Rákóczi úti morál úgy diktálta a tulajdonosnak, hogy kellő időben csengettessen az Ámorban, nehogy a villanyvilágítás leleplezze a szerelmes párokat. □ A SÁROSPATAKI VÁRKASTÉLY helyreállítási munkálatai jövőre teljesen befejeződnek. Immár húsz méter híján újjáépült a várat körülvevő olasz bástya, mögötte díszes függőkerteket létesítenek, s a Rákóczi-kastély homlokzati munkálatai is befejezésükhöz közelednek. Megkezdődött az egykori nagyhírű vadregényes várkert fásítása is. Rövid történet Színes román rajzfilm Grigorescu festészete Színes rövidfilm a nagy román művész munkásságáról, a HÍRADÓ MOZI műsorán Mit hallgatunk az új évadban? A hangversenylátogatók figyelmébe! Elkészítették a rövidesen megkezdődő téli hangversenyévad első bérletsorozatait. Bizonyára sokakat érdekel, hogy mit tartalmaznak a körülbelül két hét múlva kibocsátásra kerülő programok. Az A-sorozat a Magyar Állami Hangverseny Zenekar négy előadását hirdeti meg az Erkel Színházba. Szeptember 22-én kerül sor az első koncertre, amely Bartók műveiből áll. Ferencsik János vezényli a Négy zenekari darabot, a Hegedűversenyt és Cantata profanát. Az esten Yehudi Menuhin, valamint a Budapesti Kórus működik közre. Lukács Miklós dirigálja a második programot: Beethoven Hegedűversenyét, Szabó Ferenc Lírai szvitjét és Csajkovszkij Hegedűversenyét. Ezen az esten Igor Ojsztrah lesz a vendégművész. A harmadik koncert dirigense Erdélyi Miklós, s Csajkovszkij b-moll Zongoraversenyét Jeanne-Marie Darré játssza, míg a negyedik est programja Liszt Szent Erzsébet legendája, a Budapesti Kórus közreműködésével, Erdélyi Miklós vezényletével. A B-bérlet négy zenekari estjét a Zeneakadémián tartják; az elsőre szeptember 25- én kerül sor, s Szenkár Jenő vezényli az Állami Hangverseny Zenekart, amelynek műsora Bartók I. Szvitje, III. Zongoraversenye Fischer Annie tolmácsolásában és Ravel Daphnis és Chloe című műve. A második est vendégkarmestere Roberto Renzi, aki ugyancsak az Állami Hangverseny Zenekar élén dirigálja Berlioz Fantasztikus szimfóniáját, Ravel Pavane-ját, Saint-Saens gmoll Zongoraversenyét Gabos Gábor megszólaltatásában, továbbá Dukas A bűvészinas című művét. Bartók-műveinek szentelik a harmadik estet, amelyen Lehel György vezényli a Rádió Szimfonikus Zenekarát, Key Tibor szólaltatja meg a Rapszódiát. Daniel Safran a vendégművésze a negyedik programnak: Boccherini és Hacsaturjan Gordonkaversenyét játssza az Állami hangverseny Zenekarral, Kóródy András vezénylésével. A C-bérlet Bartók és mai magyar szerzők műveit ígéri. Az Erkel Színházban Szvjatoszlav Richter játssza Bartók II. Zongoraversenyét az Állami Hangver- Zseny Zenekarral, Ferencsik János dirigálásában; a Zenei akadémia két estjén pedig Borbély Gyula, illetve Lehel György vezényli a Rádió Szimfonikus Zenekarát, amelynek műsorán Kadosa, Maros, Mihály, Ránki, Szabó, Szervánszky és Weiner művei szerepeln ínek. Kadosa Pál, illetve a Budapesti Fúvósötös közreműkö- jdésével. (—a) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii i kusz műsora a Pozsonyi úton sz.: (4 és 8); v.: (fél 11. 4 és 8). FŐVÁROSI MOZIK MATINÉMŰSORA 1958. augusztus 24-én: Bűvös szék (magyar) TERV (Pestújhely) 10. — Furfangos Nyeszterka (szovjet) AKADÉMIA (Üllői út 101.) 10. — Varázsdoboz (angol) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Volt egyszer egy király (csehszlovák) MADÁCH (Pestlőrinc) 10. — Utazás az őskorban (csehszlovák) REGE (Széchenyihegy) 11. — Riadó a hegyekben (román) OTTHON (Soroksár) 10. — Atlanti történet lengyel) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Tavasz (jugoszláv) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Sipka-szoros hősei (szovjet —bolgár) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Páncélos dandár (csehszlovák) PETŐFI (Nagytétény) 10. —■■ Mese a moziban (szovjet) IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 10. — Kék sirály (jugoszláv) RÁKÓCZI (Csepel) 10 — Sas fia (jugoszláv) KÖLCSEY (Kispest) 10. — Nevess velünk (magyar) TINÓDI (Nagymező u. 8.) f 10. — Luxustutajon (csehszlovák) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Maximka (szovjet) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) fli. — Bátor emberek ! (szovjet) ANGYALFÖLD! JÓZSEF ATTILA KULTURHÁZ (József attila tér 4.) fli. Színházak szombat —vasárnapi műsora: Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten ez. és v.: Nyírfácska-együttes (8). — Károlyi-kert, sz.: May dl n—Mozart jelmezes hangverseny (8). — Építők Rózsa Ferenc Parkszínpada sz. és v.: Aranyvirág (8). — Állatkerti Szabadtéri Színpad ez.: Párizsban szép ,a nyár (8); v.: Rendkívüli kiadás (8). — Vörösmarty Szabadtéri Színpad ez. és v.: IBUSZ-kisasszony (8). —■ Majakovszkij Színpad ez. (fél 8); v.: (4 és fél 8): Estére kiderül. — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad sz.: Erre táncol Pest (8); v.: Falusi kislány Pesten (gyermekműsor, 4). — Fővárosi Nagycirkusz ez., és v.: Ezt látni kell! (4 és 8). — Trolle Rhod in Svéd óriások