Esti Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1958-10-01 / 230. szám
Virágok, emberek és gépek KÉPEK A FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK GYÁRÁBÓL — Gyere ki hozzánk, ha érdekeset akarsz írni, ne kuksolj az íróasztal mögött. Ezt a tanácsot a Forgácsoló Szerszámok Gyárának egyik művezetőjétől kaptam. Hm. Érdekeset? A menetvágókról, marókról és fúrókról, amiket ott gyártanak és amikkel aztán a gépgyártó-üzemek és javítóműhelyek dolgoznak? Hm. Gyári divatok Nem a gépek zúgása, nem is a talp alatt ropogó fémforgács ragadja meg az ember figyelmét: a kép és a zaj nagyjából minden vasasüzemben azonos , hanem a virágok. Az udvar közepén jókora virágágy. Ezzel a „gruppal” kezdődött a növénykultusz. Innen vonult be az irodák polcaira, aztán a műhelyek ablakpárkányaira, és mivel a szobanövények bizonyos fajtái igen hálásak, hét éve zöldellnek, virágoznak és szaporodnak. A halak sem tudtak megbirkózni velük. Igen, igen, a halak. 1953 óta új divat hódít a Reitter Ferenc utcában; azóta az akváriumok is szaporodnak, és bennük a különleges halfajták. Az idén történt, az év elején: valaki kalitkával állított be a munkahelyére. Már-már kitört a „papagáj-kór”, amikor bizonyos adminisztratív intézkedések történtek annak az elvnek alapján, hogy ami sok az sok. „Cél-hóbortok" A gyári rendelőben — igen stílusosan — a heveny divatfertőzésekről tudtam meg egyet-mást. Az egyik a vérnyomás-hóbort, amely komoly méréssel kezdődött, sorbanállással folytatódott, és sértődéssel végződött Istenem, mi lehetett ott, ha már az aranyos szívéről, béketűréséről és szelídségéről közismert K. I.-mé is megtagadta a vérnyomás-mérési „elsősegélyt”...?! A week-end-kór komolyabb. Női betegség. Mint a nevéből is látszik, a hét végén szedi áldozatait — a szombat délutáni műszak dolgozói közül. Sajátos módon olyan bántalmak kínozzák őket, amit az orvos kizárólag a beteg panaszai alapján érzékelhet. Kéthetenként üti fel a fejét, ilyenkor egymásnak adják a rendelő hamis kilincsét (azért hamis, mert nem lefelé kell nyomni, hanem felfelé húzni), ilyenkor alig győzik a forgalmat. Egyébként sikerült a baj kórokozóit felfedezni. A fiatalabbaknál egy „randevú” nevű vírus, az idősebbeknél a „házimunka” nevű bacilus okozza a bajt CRI-DAN, a szépasszony ott dolgozik a gyárban. Mint a nevéből is sejthető, nem magyar származású, Franciaországból jött. Kilenc férfit „égetett le”, végül ő maga is alaposan megpörkölődött. Aztán emberére akadt. Pedig Sz. F. nem is eredeti vasas, valamikor fényező volt, ebben a gyárban lett betanított gépmunkás. Viszont CRIDAN-nal, a francia félautomata menetvágó géppel éppen tízszer annyit termel, mint más a kézivezérlésű padján. — Jó gép ez, csak szeszélyes, mint egy szépasszony. Az elején finoman kell bánni vele, amíg bemelegszik, mert ha az ember nem figyeli minden rezdülését, egy se sikerül. (Változtatja a méreteket.) Hanem aztán ... minden úgy megy, mint a kívánat, csak én bírtam szusszal. 176 betű 6 négyzetmilliméteren Ezt egy vésnök csinálta, nagyítóval megnéztem a lenyomatát, minden betű tisztán látható, pedig az egész nem nagyobb, mint három közönséges betű az újságban. Két ujjam közé fogtam az acélból való kis bélyegzőt is, amelyre a vésnök tűhegyes szerszámával rávéste, mint egy tejfog — akkora. Van vagy száz kiló, tudniillik a vésnök és az a feladata, hogy ilyen és ehhez hasonló szövegeket készítsen. Azokat aztán bele kell hengerelni a fúrók szárába, menetvágókba és marókba, márkát és méretet. Suszter mester Arra a kérdésemre, hogy az ő műhelyében hány szakma van képviselve, a művezető így válaszolt: valamennyi. — Valamennyi vasas szakma? — Valamennyi nem vasas. — ? — Az ott, az, aki menetet vág — drogista volt, az a másik — szabó. Ez itt — kereskedő, kettővel arrébb — kőműves, a mellette dolgozó meg könyvkötő ..., de van kiugrott színinövendékem és régi katonatisztem is. — És emitt, ez a férfi? — Köszörűs. Igazi suszter. — Amióta köszörűs? — Nem. Azóta mester. Hát ennyit a Reitter Ferenc utcai forgácsoló szerszámokról. . Teknős Péter A jövő a modern, jól felszerelt rendelőintézeteké Szoros együttműködés a különböző gyógyászati ágak közt . Az egészségügyi miniszter első helyettesének nyilatkozata A balatonfüredi orvoskongresszuson dr. Simonovics István, az egészségügyi miniszter első helyettese arról beszélt, hogy Magyarországon ma minden megyei kórház egy-egy tudományos központ, ahol az orvostudomány minden modern vívmánya: műszerekben, gyógyászati gépekben és szakemberekben rendelkezésre áll. A további lépés ugyanennek a hálózatnak a kiterjesztése a járásokra. A fővárosban pedig lassanként fölöslegessé válik a körzeti rendszer, hiszen a körzeti orvos sokszor csak postása a szakleleteknek. A jövő a modern, jól felszerelt rendelőintézeteké. A további előadásokban olyan kép bontakozik ki, hogy szükség van a legszorosabb együttműködésre a különféle gyógyászati ágak között. De az a legjobb, ha egy orvos több ágazatban járatos. Dr. Fekete Sándor, a Szövetség utcai szülőkórház vezetője érdekes példát mondott erre. A szülő nők vérnyomása néha hirtelen leesik. Ilyenkor két eset lehetséges: vagy belső vérzésről van szó, és akkor azonnal operálni kell, vagy a fiatal anya idegállapota okozza a vérnyomáscsökkenést, és akkor az operáció káros, sőt veszélyes. A szülőszoba éjjeli ügyeletes orvosának pillanatok alatt el kell döntenie, melyik esetről van szó. Tehát jó nőgyógyászon kívül gyakorlott sebésznek és ideggyógyásznak is kell lennie. Dr. Gottsegen György és Miltényi Miklós olyan esetet meséltek el, amilyenek nem fordultak még elő az orvostudomány történetében. Volt egy betegük, akinek az arcszíne a szívbajosokéra emlékeztetően lilásszürkés-szederjes volt. Évek óta keresték az okát, mi baja lehet, és csak a laboratóriumi vizsgálat derítette ki, hogy a szívének semmi baja: vérébe egy különös festékanyag keveredett, ami nem ártalmas, csak a bőrét színezi el. Dr. Petry Gábor egyetemi tanár beszámolt a legmodernebb készülékekről, amelyekkel a szívműtét idejére a dobogó emberi szívet géppel helyettesítik és egy pumpával tartják fenn a test vérkeringését, míg a megállított és vértelenített szívben a sebész tisztán és jó látási viszonyok között dolgozhat. Az is megtörténik, hogy gyermekeknél az édesanya vagy az apa szívére „kapcsolják” a kisgyermek vérkeringését, míg a megállított gyermekszívben a születési rendellenességet helyrehozzák. Új gyógyítási módokkal ismerkedhettek meg a részvevők. Ami tíz évvel ezelőtt gyógyíthatatlan, halálos bajnak számított, az ma már nem tartozik a súlyosabb esetek közé sem: ezerszámra gyógyítható. G. N. Z. KÉSZPÉNZÉRT IS VÁSÁROLUNK modern, jó állapotban levő ESTÉLYI RUHÁKAT (Női ruhákat, frakkot, szmokingot stb.) V., Petőfi Sándor u. 10. (Pilvax köz) VII., Rottenbiller u. 2. sz. (Baross tér sarok) VII., Lenin krt. 23. sz. (Wesselényi u. sarok) Zimány András szökött ellenforradalmárt gyanúsítják a traiskircheni rablógyilkossággal Bécs, szeptember 30. A traiskircheni disszidenstáborban öt napja folyik a széleskörű nyomozás Johann Hussak eszpresszótulajdonos rablógyilkosának kézrekerítésére. A láger 1240 lakójának a kihallgatása igen nagy munkát jelent a csendőrség számára, miután a disszidensek túlnyomó többsége nem tud németül, s mindössze két tolmács áll a nyomozók rendelkezésére. Az eszpresszóban, ahol a véres bűncselekmény lejátszódott, polgárt, aki hosszú ideig a traiskircheni lágerben lakott, s néhány héttel ezelőtt a Nagy- Bécs területéhez tartozó Möd- Hngbe költözött Zimány András vízvezetékszerelő; annak idején aktív szerepet játszott a budapesti ellenforradalmi zavargásokban. A puccskísérlet leverése után, 1956 decemberében szökött Ausztriába, ahol azzal dicsekedett, hogy „sajátkezűleg nyírt ki kommunistákat”. Vozári Dezső vasárnap megtalálták a gyilkos pisztolylövedék fémhüvelyét. Megállapították, hogy a tettes csehszlovák gyártmányú fegyverrel lőtte le áldozatát. A kihallgatások során kiderült, hogy a magyarországi ellenforradalom részvevői több száz ilyen pisztolyt hurcoltak el 1956 októberének utolsó napjaiban a budapesti rendőrfőkapitányság fegyverraktárából. Ez a körülmény végképp megerősítette az osztrák csendőrségnek azt a gyanúját, hogy a rablógyilkosságot Ausztriába szökött magyar ellenforradalmár követte el A bécsi rendőrség tegnap őrizetbe vette Zimány András 20 éves disszidens magyar állam Bármerre megy is az ember Kínában, „csodákkal” találkozik. Ezek a csodák azonban nem beteglelkű vallásos őrjöngök lázálmai, vagy tudatos népbutítók agyafúrt mesterkedései, hanem a felszabadult ember alkotóerejének, hősies küzdelmének csodái. Jársz-kelsz az utcán és úgy érzed magad, mintha valamelyik ünnep előtt lennél. Pedig csak munkanap van. Az úttesten vörös zászlókkal brigád halad. Hangos dobpergés kíséri ütemes lépteiket. Az emberek megállnak az úttest szélén. Megállasz te is, nézed a sugárzó arcokat. Aztán megtudod, hogy valamelyik üzem dolgozói jelentik be a népnek legfrissebb újításukat. Egy másik csoport nagyméretű plakátokon számol be termelési győzelméről. Mikor végre megindulnál, elsöpör az úttörők egy pirosnyakkendős csapata. Persze ez a főutca — gondolod magadban —, a mellékutcákon nincs ez a forgalom. Betérsz az egyik szűk sikátorba. És újból meg kell állnod. Nem messze tőled, a földre terített gyékényen fiatal diáklány ül. Körülötte, mint a csirkék a kotlós körül, fiúk és lányok. Észrevétlenül mögéjük állsz és kíváncsian nézed, mit csinálnak. A diáklány előtt porcelán-tégelyek, üvegek, csipeszek. Tanári komolysággal magyaráz. A fiatalok feszülten, nagy érdeklődéssel figyelnek. Aztán megtudod, hogy fényképek másolását tanítja Kínai „csodák" a lány — a házban lakó gyerekeknek. Lesétálsz a sárgán hömpölygő Jangce partjára, leülsz a fehérre mosott lépcsőre és csodálattal nézed a hatalmas, kétrészes hidat. Az alsó részen vonatszerelvény dübörög, a felsőn pedig a gépkocsik száguldanak. Nem akármilyen híd ez. Az egyetlen az 5500 kilométer hosszú folyón. Háromezer éves álom teljesült, amikor egy fiatal kínai mérnök teljesen önállóan elkészítette a híd tervét. De nem volt biztos magában. 1600 méter hosszú híd építése 35 méter mély folyón nem gyerekjáték. A rajzokat Moszkvába küldte, nézzék át a szovjet szakemberek. És mily nagy volt boldogsága, amikor a szovjet mérnökök lelkesen támogatták az addig ismeretlen technikai megoldásokat tartalmazó tervet. Mert ezt a hidat keszonok nélkül építették. A pillérek víz alatti munkáin emberek helyett gépek dolgoztak. Nézed a hatalmas pilléreket és nem tudod elképzelni. Pedig úgy volt. A híd arányai lenyűgözőek. A folyó fenekétől a felső korlátig 80 méter magas. A közúti rész szélessége 25,5 méter, a vasúti pályatest 14,5 méter széles. 1955 szeptemberében kezdték meg az építkezést. A Jangce vízállása akkor 40 méteren felül volt. Az eredeti tervek szerint a hidat 1958 december végén kellett volna átadni a forgalomnak. 3700 ember dolgozott éjjel-nappal és a hidat 1957. október 15-én adták át a forgalomnak. Az építési önköltséget több mint 30 millió jüannal csökkentették. 32 000 tonna acélt és 140 000 köbméter betont használtak fel. A híd építési költségében a 80 000 négyzetméternyi munkásszállás, a hídrendszerhez tartozó környező utak építése és a parkosítás is benne van. Egy éve sincs, hogy áll a híd. És azóta özönlenek a látogatók. Nemcsak a kínaiak, hanem a külföldiek is. Ha bemész a híd társalgójába a zöldmárvány borításával, ízléses díszítéseivel, pompázó színes virágaival csábít — és végiglapozod a vendégkönyvet, akkor azt látod, hogy több mint 70 ország küldöttei látogattak már eddig ide. Szürcsölöd az édes teát és hallod, amint mögötted mondják, ebben a teremben pihent Vorosilov, Ho Si Minh, Szukarno és még mások ... Annyi az élmény, a befogadni való. Annyi „csoda” köti le gondolataidat. A második ötéves tervben öt új híd a Jangcén. És már teljesen új eljárással. A kínai mérnökök, újabb pillérezési módszert dolgoztak ki. Az előcsarnokban még egy percre megállsz és tisztelettel nézed a monumentális szoborcsoportot, a hídépítő kínai emberek kőbe faragott dicsőségét. Berkesi András Három KÖZÉRT-bolt és egy nagy bútorüzlet nyílik a Nagykörúton A fővárosi tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatója szerint az idén a Szent István körút 17. számú házban önkiszolgáló KÖZÉRT-üzlet, a Lenin körút 12. és a Lenin körút 27 számú házban KÖZÉRT és gyorskiszolgáló üzlet nyílik. Mindhármat helyreállították, bővítették és korszerűsítették. A Lenin körút 19. számú házban december végéig bútorüzletet adnak át. ITT AZ ÚJ MŰSZÁL: 4A CELLON Miért nem rendelheti közvetlenül a gyártól a kiskereskedelem? Új műszálas anyag készítését kezdte meg néhány hónappal ezelőtt a Magyar Pamutipar KISZ műszaki brigádja. Az új anyag cellonszálakból készül, látszatra hasonlít a barchenthez, a szaténhoz vagy bármely szövethez. Az új anyag előnye, hogy előállítása olcsóbb minden más textíliánál, gyűrhetetlen és könnyen mosható. Tartóssága többszörösen felülmúlja a pamutáruik tartósságát. A Fővárosi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat új boltot szeretne nyitni a cellonáruknak. A tervnek egyetlen akadálya: a kiskereskedelem nem szerezhet be közvetlenül árut az ipartól, csak a nagykereskedelmi vállalatokon át, ez pedig lényegesen lassítaná az áru mielőbbi forgalmazását. A közeljövőben tárgyalások kezdődnek, ahol eldöntik, rendelhet-e a kiskereskedelem közvetlenül a gyártól. Szőlőnemesítés az Alföldön Az Alföld szőlőművelés alatt levő területeiről fokozatosan kiszorítják a tömegtermő, silány minőségű bort adó fajtákat. A történelmi bortájak minőségéhez hasonló szőlőkultúrákat telepítenek a homokra. Ilyen szőlőfajta a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság Tápiószelén telepített zöldszilvánija, amely most a nemzetközi borversenyen nyert aranyérmet. Tíz állami gazdaságban telepítik meg az Alföldön ezt a fajtát, más, hozzá hasonló szőlőkkel együtt, köztük a hét aranyérmet nyert nemes fajtákkal. Négyezer őstermelő a piacokon A Nagyvásártelepre ma reggel 80 vagon és 15 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 16 vagon vegyes zöldáru, 28 vagon burgonya, 33 vagon vegyes gyümölcs. A környékbeli őstermelők száma a mai napon meghaladta a négyezret. A környékbeli bolgár kertészek nagy fuvarolókat szállították a levesbe való kötözött zöldséget, sárgarépát és a tisztított karfiolt. A földművesszövetkezeti csarnoki zöldségesboltok a fejeskáposztát kilónként 1,20—1,60, a tölteni való fehérpaprikát 3,40, a zöldet 2,20 forintért árusították. A KÖZÉRT-boltok a tisztított karfiolt kilónként 2— 2,60, a kelkáposztát 1,80—2,20 forintért adták. A birsalma ára az állami boltokban 3,60— 4,40 forintra csökkent. Négyezer Csepel Panni robogó kerül a boltokba ez év végéig. A Csepel Vas- és Fémművek Kerékpár gyárában az évente átlagos 200 ezer darab motorkerékpár mellett a Panni robogót is gyártják. 1959-re 6500 darabot terveznek, kisebb formaváltozással, háromsebességű motorral. Képünkön: a díszpajzsot szerelik a modern járműre. Valutázásért kétévi börtön Kertész Józsefné, Lakatos Etelka 52 éves asszony két évvel ezelőtt tért haza Magyarországra és nagyobb mennyiségű dollárt hozott magával, amelynek egy részét a Nemzeti Banknak beszolgáltatta, de háromszázat megtartott. Ebből százat átadott Nemes László 40 éves tervezőtechnikusnak, aki a valutát Kmetti Árpád 58 éves nyugdíjas útján akarta értékesíteni. Mielőtt azonban ez sikerült volna, Kmettit letartóztatták. A nyomozás során kiderült, hogy évek óta rendszeresen foglalkozik külföldi áruk értékesítésével. Most tárgyalta ügyüket a Budapesti Fővárosi Bíróság dr. Marjay Tibor tanácsa. Kmettit deviza-bűncselekmény és árdrágító üzérkedés bűntettéért kétévi börtönbe, Kertésznét háromhavi börtönre és 1500 forint pénzbüntetésre, Nemest háromhavi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélték, de kettőjük börtönbüntetésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős. Családi házat is nyerhet ha játszik a LOTTO-n