Esti Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1958-11-01 / 257. szám
líi évfolyam, 257. szám - Ára 60 fillér 1958 november 1. szombat A Szovjetunió segítséget ad más országoknak az atomenergia-termeléshez New York, október 31. Az ENSZ-közgyűlés október 30-i ülésén jóváhagyták a Biztonsági Tanács 1957. június közepétől 1958. július 15-ig végzett munkáját. Ezután a nemzetközi atomerő-szervezet főigazgatója terjesztette elő jelentését az ügynökségek munkájáról. Tugarinov, a Szovjetunió képviselője felszólalásában elmondta, hogy a Szovjetunió támogatta az ügynökség létrehozásának gondolatát és tevékenyen részt vett munkájában. A Szovjetunió 45 ösztöndíjat biztosított főiskolai tanulmányok és tudományos kutatómunka céljára, kész 20—30 szakértőt küldeni olyan országokba, amelyek a szervezet segítségét felhasználják. A Szovjet kormány — hangsúlyozta Tugarinov — hajlandó minden feltétel nélkül segítséget nyújtani más országoknak és nem törekszik semmiféle kereskedelmi előnyre. Kész ezeknek az országoknak uránt szállítani a legalacsonyabb világpiaci árakon. A Szovjetunió képviselője felhívta a figyelmeit arra, hogy az Egyesült Államok nem engedi, hogy a nemzetközi atomerő-szervezet valóban egyetemes szervezetté fejlődjék, mert mindmáig nem vették fel a szervezetbe a Kínai Népköztársaságot, a Német Demokratikus Köztársaságot, a Mongol Népköztársaságot és másokat. Barátságban élni Örömmel fogadta az egész világ múlt nyáron a hírt, hogy Kelet és Nyugat atomtudósai megegyeztek Genfben: ellenőrizni lehet a nukleáris kísérleteket. Ez volt az első lépés egy általános megegyezés felé. A második és döntő lépést most kell megtenni ugyancsak Genfben, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia ma kezdődő értekezletén, egyezményt kötni a kísérletek tilalmáról és a tudományos technikai ellenőrzésről. Nem mondhatjuk, hogy az előjelek gyors megegyezést ígérnek. A nyugatiak csak egy esztendőre akarják felfüggeszteni kísérleteiket — a Szovjetunió viszont azt követeli, hogy szüntessék meg örökre és azonnal. A nyugatiak kibúvókat keresnek, hogy bármely pillanatban újrakezdhessék a dolgot — a Szovjetunió nem akar többé atombombához nyúlni. Az egyéves szünet arra jó a nyugatiaknak, hogy az eddigi adatokat feldolgozzák és az új sorozatot előkészítsék, a Szovjetunió ezentúl csak békés kísérletekre szeretné összpontosítani figyelmét. A nyugatiak újabb Damokleszkardot akarnak az emberiség fölé függeszteni, mondván, ha nem sikerül Genfben megegyezni, újrakezdik a robbantásokat — a Szovjetunió mindenképpen a megszüntetést javasolja, függetlenül attól, hogy most vagy később sikerül véglegesen megegyezniök az ellenőrzésben. Ha a nyugatiak nem vállalják ezt, a szovjet állam is kénytelen tovább kísérletezni. Ezzel a kétféle állásponttal indulnak a tárgyalások. Genf a színhely, de az egész világ részt vesz a megbeszéléseken. S nem kétséges, hogy az azonnali betiltás lenne a legmegnyugtatóbb megoldás. Mert mit eredményezhet a nyugatiak makacssága, amely új fegyverkezési versennyel fenyeget? A Szovjetuniót akarják túlszárnyalni? Az „erő pozíciójából” akarnak tárgyalni? Ez a múlt tapasztalatai szerint nem sok sikerrel kecsegtet. Hadd idézzük a polgári Nyugat józan közvéleményének két szószólóját, Pearson és Anderson amerikai újságírók könyvét: „Vagy milliárdokat adunk ki, hogy vakondokként a föld alatt éljünk, vagy megtanulunk barátságban élni e világon. Vagy lerombolunk hegyeket, hogy föld alatti gyárakat és hatalmas búzaraktárakat építsünk Cansas vagy Kentucky barlangjaiban, s megtanulunk élni a föld alatt, vagy megtanulunk ügyesen úgy élni, mint barátok.” A Szovjetunió és genfi küldöttsége ez utóbbit javasolja: barátságban élni. A szovjet kormány kijelentette: mindent megtesz, hogy megegyezést érjenek el Genfben. Benne megvan a jószándék és az eltökéltség. Megvan tehát a lehetőség is, hogy a genfi tárgyalásokon valamilyen egyezmény létrejöjjön. Új rendelkezés: Ötezer forint értékig vámkedvezmény A külkereskedelmi miniszter mai rendelete módosította a vámjog szabályozásáról kiadott rendelkezést. November 10-től az eddigi ezer forint helyett ötezer forint belföldi fogyasztói árig lehet különböző értéket vámdíj felszámítása nélkül behozni. A módosítás kimondja még — a többi között —, hogy azok a disszidensk, akik 1957. március 31. után tértek és térnek haza, vámjog szerint nem tekinthetők visszaköltöző személyeknek. Ezeknek az állampolgároknak ingóságait tízezer forint belföldi értékig illeti vámkedvezményt gépjárművek és kereskedelmi továbbadásra hozott cikkek kivételével. Személyenként 50 kilós podgyászt, családtagjaik pedig még 25 kilogramm útiholmit hozhatnak vámmentesen. A külkereskedelmi miniszter rendelkezése kimondja, hogy amennyiben a vámfizetésre kötelezett személy,— az utastarifa szerint kiszabott és esedékessé vált — vámot határidőre nem fizeti be, adópótlék címén további 50 százalék pótdíjat fizet. Leváltják Kimoj csangkajsekista parancsnokát ? London, október 31. A Newsweek tudósítója szerint bizonyos, hogy Ho Lien tábornokot, Kimoj főparancsnokát rövidesen felmentik, mert túlságosan szigorúan járt el bizonyos incidenseknél. Az egyik incidens után három csangkajsekista katonát kivégeztetett, „a parancs végrehajtásának megtagadása” címén. A kormány szóvivőjének mai tájékoztatója a választásról az 1959. évi tervről és az időszerű külpolitikai kérdésekről Ma délelőtt Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője válaszolt a bel- és külföldi sajtó tudósítóinak kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan értékelik hazánkban a lengyel párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatását, a válasz így hangzott: a lengyel pártés kormányküldöttség a Szovjetunióban . Őszintén örülünk minden lépésnek, amely a szocialista országok egységét és öszszeforrottságát erősíti. Ebből a szempontból nagyra értékeljük a Gomulka és Cyrankiewicz elvtársak által vezetett lengyel delegáció szovjetunióbeli látogatását, őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kapcsolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista országok közötti testvéri barátság elmélyítése és továbbfejlesztése nemcsak minden egyes szocialista állam érdeke, további fejlődésének és megerősödésének alapvető követelménye, hanem elengedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további megerősödésének és a békének is. A hírhedt „Virágok szigete“ A Brazíliába került magyarokra vonatkozó kérdésre a szóvivő elmondotta: Ebben az évben az egész nemzetközi sajtót foglalkoztatta annak a néhány magyar családnak a kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát. Sorsukról a különböző nemzetközi szervekhez, az ENSZ menekültügyi főbiztosságához, a Vöröskereszthez stb., és a magyar hivatalokhoz küldött levelek hű képet adnak. Engedjék meg, hogy néhány szemelvényt felolvassunk ezekből a levelekből. Egy Lindt úrhoz, az ENSZ menekültügyi főbiztosához írt október 1-én keltezett levél így kezdődik: „Mélyen tisztelt Elnök Úr! E levélben több mint 700 személy, gyermek, asszony, férfi fordul önhöz és Önön keresztül a magyar kormányhoz segítségért. Több mint 700, a nyugati propaganda által megtévesztett személy, akiket mint rabszolgákat eladtak és éhhalálra ítéltek. Nem tudunk máshová fordulni védelemért, a »magyar komité«, a brazil hatóságok és az organizáció véres, kegyetlen terrorja elől...” A szóvivő ezután beszámolt arról, hogy az úgynevezett magyar komité vezetői több milliót sikkasztottak a disszidensek számára összegyűjtött pénzből, és a hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van. A hírhedt „Virágok szigetén” több mint 230 személyt, köztük sok gyereket, asszonyt, beteget és öreget véresre vertek, majd elhurcolták őket az őserdő vidékére. Egy másik levél így kezdődik: „Sanyikám, egy nagy kéréssel fordulok hozzád. Légy szíves ezt az ívet a magyar sajtóhoz és az illetékes szervekhez eljuttatni... Szóval menj vele ajtóról ajtóra, hogy tudja meg mindenki, milyen lehet a »szabad világ« a »mesés Nyugat«, ahol már nem lehet leírni a nélkülözést és a nyomort, ahol rútul becsaptak és félrevezettek számtalan magyart. Ez a névsor csak a Rióban levő magyarok adatait tartalmazza. Sao Paolóban még 600 magyar van, akik haza akarnak menni, sajnos, ezeknek az adatait még nem tudom elküldeni... Ezt a listát négy példányban küldjük haza, van, aki a szüleinek, van, aki a testvérének ... Nagyon kérlek a kétszázegynéhány magyar nevében, légy a szószólónk...” Gyáros László ezután kijelentette: könnyű volna előszedni a Szabad Európa és társai hátborzongató rémmeséit a magyarországi állapotokról, és szembe állítani azokat a külföldre szökött magyarok tényleges helyzetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatóságok már több esetben tárgyalásokat folytattak Lindt úrral, az ENSZ menekültügyi főbiztosával. Meg kell azonban jegyeznem, eddig nem sok látható eredménnyel. Arra a kérdésre, mi a kormány álláspontja az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958. október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban, a szóvivő kijelentette: Nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma hallatja hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen természetű megnyilatkozása ugyanis csak azt az egyet bizonyítja, hogy az amerikai kormánykörök csökönyösen ragaszkodnak a más népek belügyeibe való beavatkozás elvéhez és gyakorlatához. A szervezett uszítás csakis a nemzetközi kapcsolatok további rontását, a feszültség fokozását szolgálhatja. A magyar kormány ennek tudatában mélységesen elítéli és visszautasítja az Egyesült Államok kormányának ezt az újabb provokációját. A dunai vízierőművek megkérdezték a szóvivőt: adhatna-e bővebb felvilágosítást a Duna vízenergiájának hasznosítására létrejött magyar—csehszlovák megállapodás nyomán felépítendő vízierőművekről. A tárgyalások eredményeként — hangzott a válasz — a kérdés most már a megvalósulás stádiumába kerül. A bizottságok megállapodtak abban, hogy elsőnek a nagymarosi vízierőművet kell megépíteni. Az egész, tehát Bratislavától Nagymarosig terjedő közös érdekű Duna-szakasz vízienergiájának hasznosítása, közös tervezésben, beruházásban és kivitelben készül. A külkereskedelem helyzete Gyáros László ezután külkereskedelmünk helyzetével kapcsolatos kérdésre válaszolt. A piaci igényeknek megfelelően fokozzuk a komplett gyári berendezések, elsősorban a gyümölcs- és főzelék-, baromfi- és egyéb húsfeldolgozó gyárberendezések, malmok, továbbá hűtőberendezések exportját. Világszerte elismert távközlési iparunk gyártmányainál korszerűsítéseket hajtunk végre. Műszeripari exportunk a nagy szovjet rendelések következtében áttérhet a tömeggyártásra. A lakosság közszükségleti iparcikkekkel való ellátását, a választék bővítését részben a külkereskedelem útján valósítjuk meg. Közszükségleti importcikk-ellátásunk ma már az 1954. évinek hatszorosára emelkedett, a jövő évi behozatali program pedig az import további fejlesztését irányozza elő. Tervbe vettük, hogy nem csupán az itthon gyártott számos közszükségleti cikk alapanyagait importáljuk a baráti és a tőkés országokból, hanem készgyártmányokat is vásárolunk közvetlen fogyasztás céljaira. Bútorhiányunk csökkentésére a következő időszakban nagy beruházásokat hajtunk végre. Bézsi hírkacsák A szóvivő ezután néhány nyugati országgal kapcsolatos külkereskedelmi problémáról szólt, majd reagált arra a bécsi jelentésre, amely szerint „a kommunisták szerdán, október 22-én este az amerikai követség épülete előtt Mindszentyellenes tüntetést szerveztek”. Alig múlik el olyan hét — mondotta a szóvivő —, hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne költenének Magyarországról egy-két kacsát. Rendszerint olyan kacsákról van szó, amelyeknek tojásain Budapesten tartózkodó nyugati urak kotlanak, mielőtt azonban a kiskacsák kikelnének, gyorsan átszállítják őket Bécsbe. Gyáros László ezután felvetette a kérdést: miért nem tartotta szükségesnek az Egyesült Államok budapesti követsége, hogy ezt az álhírt kereken megcáfolja. Talán csak nem azért, mert a követség hosszantartó vendégszeretetét élvező Mindszenty víziói a követség beosztottjaira is átragadtak, és tüntető tömegnek nézték a békés járókelőket. A Mindszenty-ügyben történt amerikai—magyar jegyzékváltásra vonatkozó kérdésre ez volt a válasz: „A magyar kormány álláspontját Mindszenty ügyében a szóvivői értekezleteken már nemegyszer leszögeztük: A kormány álláspontja nem változott.” Az 1959-es terv decemberben kerül jóváhagyása A szóvivő elmondotta, hogy már a gazdasági bizottság jóváhagyta a jövő évi terv keretszámait, a részlettervek egyeztetése, amely rövidesen megkezdődik, eltart néhány hétig, és a végleges tervjavaslat előreláthatólag decemberben kerül a kormány elé a végleges adatokkal, tehát még nem szolgálhat, csak néhány fontosabb célkitűzésről adhat hozzávetőleges képet. A jövő évi tervszámokat az eredeti háromméves tervhez képest valamelyest felemelhetjük. A beruházási többletnek mintegy negyedét a lakásépítkezések meggyorsítására kívánjuk fordítani, a megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét, és a Tiszavidéki Vegyikombinát építését akarjuk előbbre hozni. A beruházások emelése azonban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen ellenkezőleg. 1959-ben a fogyasztási alapot, csekély mértékben ugyan, körülbelül egy százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához viszonyítva. Gyáros László ezután még mezőgazdasági vonatkozású kérdésekre válaszolt, majd az ügyvédi engedélyek felülvizsgálatával, valamint az Ügyvédi Kamara jelenlegi taglétszámával kapcsolatos kérdésre tért ki. Elmondotta: amíg az új ügyvédi rendtartás végrehajtása be nem fejeződik, vagyis addig, amíg a panaszok felülvizsgálata folyik, részletes adatokkal nem szolgálhatok. Az ügyvédek túlnyomó többsége máris megkapta vagy a felülvizsgálat során megkapja működési engedélyét. A budapesti rádió — hangzott a következő kérdés — nemrég bejelentette: Mérei Ferencet és Fekete Sándort államellenes bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatták. Mikor tárgyalják az ügyet és nyilvános lesz-e a tárgyalás? — Az ügyet — mondotta Gyáros László —, a szükséges vizsgálat befejezése után tárgyalják. A tárgyalás módját a bíróság határozza meg. A választásról — Nálunk a nép választ és a nép érdekei érvényesülnek a választásokon. Vajon melyik nyugati burzsoá demokráciában kérdezik meg a néptől már a választások előtt, kiket látna szívesen az államhatalomban, a parlamentben? Egyikben sem. Magyarországon viszont 107 000 gyűlésen vitatták meg a választók, kiket jelölnek a listákra. Ez természetes is. Nálunk népi hatalom van, s ez nemcsak a szavazás napján nyilvánul meg, hanem mindennap, tehát a választások előkészítésében is. A jelölőgyűléseken a választóknak körülbelül a fele részt vett, s ezek során csak a fővárosban csaknem tizenötezren szólaltak fel. így volt ez országszerte és ez nemcsak választási rendszerünk demokratizmusának bizonyítéka, hanem a politikai érdeklődést is mutatja, a dolgozók bizalmát a szocialista rendszer, a párt és a kormány politikája iránt. A jelölőgyűlésekről készült jegyzőkönyvek alapján a népfront-bizottságok állították össze a jelölőlistákat, amelyeket végső fokon a választási elnökségek hagytak jóvá. A listákat november 5-én függesztik ki. Helyi választási elnökségek, választókerületi bizottságok és az országos választási elnökség őrködik a választás törvényessége felett. Ellenőrzik a választási nyomtatványok elkészítését, az urnákat, a névjegyzékeket. A legmesszebbmenően ügyelnek a szavazás titkosságára. A választási elnökségek, a választókerületi bizottságok és a szavazatszedő bizottságok munkájában 415 000 választópolgár vesz részt. A választások törvényessége a nép ellenőrzése alatt áll. — A november 16-i választásokon — válaszolta Gyáros László —, a párt és a kormány a nép elé áll és az ellenforradalom óta követett politikai vonal megerősítését kéri, hogy tovább haladjon az eddigi úton. A helyes útról, amellyel a nép egyetért és amelyet jóvá fog hagyni, semmilyen irányban nem kanyarodunk el.