Esti Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

Beszélgetés Novobátzky Károly akadémikussal a természettudományos nevelésről és az új fizikai felfedezések jelentőségéről A holdrakéta szétoszlatta az univerzum misztikumát Néhány nappal ezelőtt a fi­zikatanárok ankétjén nagy ér­deklődést kiváltó előadást tar­tott Novobátzky Károly akadé­mikus „A fizika és a világné­zet" címmel. Megkértük, is­mertesse előadásának néhány gondolatát. — Az új idők szelleme — kezdte válaszát Novobátzky professzor — megtisztította is­koláink légkörét az áporodott atmoszférától, amelyben az arisztokrácia, a klérus és a nagytőkések szellemének bak­tériumai tenyésztek. Kifújta a sovinizmust, kifújta az ál­­hazafiságot, amely Werbőczy­­nek szobrot emelt és a nemesi érdekvédelem kódexét alkot­mánynak nevezte. Végül kifúj­ta azt a középkori szellemet, amely minden tárgynak, még a természettudománynak taní­tásában is a valláserkölcsi irányzatot írta elő. Mégis: is­koláink egy részében ma is ta­lálunk fertőző bacilusokat. Hordozóik részben egyes szü­lők, részben egyes, hivatásuk­ról megfeledkező tanárok. Olyan emberekre gondolok, akik át vannak hatva ifjúkori nevelésük maradványaival, s akikben nincs sem hajlandó­ság, sem akaraterő, hogy az egykor befogadott elveket a kritika mikroszkópja alá he­lyezzék. — Professzor úr véleménye sze­rint mindennek mi az ellenszere? — A természettudomány. A fizikát pedig éppen ebben a vonatkozásában azért állítom az első helyre, mert tárgyköré­nek sokrétűsége és törvényei­nek exakt volta a legalkalma­sabb harci és védelmi eszköz az ideológiai tévelygés ellen. — Előadásában professzor úr szó­lott arról a hatásról, amelyet a fizikai munka gyakorol a világné­zet kialakítására. Beszélne most erről? — Azt hiszem — hangzott a Válasz —, a természeti törvény lenyűgöző erejében találjuk meg a feleletet. Magát a ter­mészeti törvény fogalmát és elnevezését Descartes vezette be a tudományba. Ő még is­tenhívő volt, de felfogása szerint az isten nem avat­kozik be a változó termé­szet dolgaiba. Ezeket a vál­tozásokat, jelenségeket sze­rinte tehát nem lehet közvet­lenül isten hatásának tulajdo­nítani. Csak a természetnek tu­lajdoníthatók és a szabályokat, melyek szerint a változások végbemennek, természeti tör­vényeknek nevezi. Senki preg­nánsabban nem adott kifeje­zést ennek a felfogásnak, mint Laplace. Átnyújtotta égi me­chanikáját Napóleonnak, s mi­kor az megjegyezte, hogy isten nevét sehol sem találja a mű­ben, így felelt: „Felség, nem volt szükségem erre a hipoté­zisre" — A tudomány igazságaival szemben — éppen a régi, a vallás­­erkölcsi alapokra helyezett neve­lési rendszer következményeként — nem kevés az ellenvetés. Megköny­­nyítené professzor úr egy-két gon­dolattal e nézetek megcáfolását? — Ezek az ellenvélemények — válaszolt a kérdésre Novo­bátzky professzor — a dolog természeténél fogva nem lehet­nek magasszintű problémák, inkább vallásvédelmi kísérle­tek. Erre vonatkozóan közölhe­tem, hogy egyetemünk tanácsa tízéves tervének programjába felvette egy olyan könyv meg­írását, amelyben a természet­tudományok egységes frontját állítják szembe a vallási felfogással. Ha sejtelmem nem csal, a könyv kiadása ha­talmas könyvsikernek fog bi­zonyulni. A legtöbb vulgáris kérdés a teremtés aktusa kö­rül forog: hogyan jött létre a világ? Az ősmonda szerint is­ten teremtette a Földet, a Hol­dat és a csillagokat. Már a fel­sorolás maga mutatja az ősrégi monda eredetét. A Holdról be­szél, azt külön említi, mintha csak egy hold léteznék. A mon­dát szövögető primitív ember­nek természetesen fogalma sem volt arról, hogy a Jupiternek vagy a Saturnusnak is vannak holdjai. A Napot elkülöníti a csillagoktól, mintha a Nap nem tartoznék a csillagok fogalmi körébe. És ami a legsúlyosabb: mélységesen hallgat a százmil­liónyi extragalaktikáról, hall­gat a rengeteg sötét anyagról, amely a világűrben jelen van. Mindez rámutat a mondás ere­detre. És mindennek tetejébe, ahány elkülönített népfaj, any­­nyi különböző monda. A meg­szokott gondolkodás nem tud elszakadni attól a hittől, hogy minden létezőnek kezdete volt. A világnak is. Azt tehát terem­teni kellett. A teremtő istenre azonban a legteljesebb követ­kezetlenséggel nem viszi át a kezdet szükséges voltát, ő öröktől fogva van, de már az anyag és az energia nem lehet öröktől fogva. Azt már terem­teni kellett. Már­pedig a ter­mészettörvény — jelen esetben az anyag és az energia megma­radásának elve — nem tűr ki­vételt. Itt kerül szembe a te­remtés mítosza a tudománnyal. Itt kell választani tudomány és mese között. Érdeklődtünk: a fizika leg­újabb felfedezései vajon iga­zolják-e a materialista szemlé­letet? Novobátzky professzor válaszában kijelentette: a re­lativitás elmélete például tel­jes összhangban van a mate­rialista világnézettel. A kvan­tumelmélet egyes kérdéseiről szólva megállapította: a világ megismerhetőségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az utób­bi években felfedezett részecs­kék egész tömege, amelyek kö­zül ma már körülbelül harmin­cat tartanak nyilván. A Hei­­senberg-féle egyenlet egyik lé­nyeges összefüggését vizsgálva a professzor így nyilatkozott: — A materialista világnézet megerősítését látom ebben a Párizsi diákjai bizonyára megle­pődve hallgatnák filozófiatanáruk jókedvű, néha paj­zán kacagását. Jacques Gauche­­ron a karácsonyi szünidőt használta fel, hogy Buda­pestre jöhessen és átvegye a Pen Club emlékpla­kettjét kitűnő Pe­­tőfi-fordításáért. Tegnap délután a Pen Club Bajza utcai helyiségében Bölöni György ad­ta át az emlék­érmet. Este az Új­ságíró Szövetség­ben fiatal magyar költőkkel, kritiku­sokkal beszélgetett Jacques Gauche­­ron irodalomról, filozófiáról. Hajá­ban már ősz szálak árulkodnak az évek múlásáról, de mosolyogva figyelmeztet: változatlanul fiatalnak tartja magát. Franciás könnyedség­gel cseveg, váltogatja a témát, s közben súlyosabb gondolato­kat is sző a beszélgetésbe. — Önök is, mi is örökösei va­gyunk egy erősen szubjektív lírának. A progresszív művé­szeknek azonban a társadalom objektív igényeit is ki kell elé­gíteniük. A kettőt szintézisbe hozni, az objektív igényt szub­jektív melegséggel megénekel­ni, ez a haladó költő — nagyon nehéz feladata. — A francia költők helyzete nem valami rózsás. Önök nem is tudják, milyen előnyöket él­veznek — beszéli tovább. — Há­rom-négy „nagy” kivételével, akik hat-hétezer példányban jelennek meg, a költők többsé­ge három-négy százas példány­számban tudja megjelentetni verseskötetét. A folyóiratok is kevés verset közölnek. Petőfi francia átültetésének nehézségeiről kérdezzük. Fel­kacag és a túrósgaluska példá­ját említi. Ha szó szerint le­fordítja, akkor a francia olva­só nem érzi a szó hangulatát, ha mással helyettesíti — végül is így tett —, nem maradhat hű az eredeti szöveghez. — Csak úgy lehet fordítani, ha az embernek magyar segí­tői vannak. Engem három ba­rátom is támogatott. A magyar irodalom nemzet­közi elismertetésének itt, a for­dítás körül vannak nehézségei — vetjük fel. — Kétségtelen, a nyelv is ne­héz. A más történelmi, kultu­rényben, megerősítését annak a hitnek, hogy a legmagasabb tudományos szférákba vezető lépcsők is anyagból valók. A szovjet holdrakétával kap­csolatban Novobátzky profesz­­szor a következőket mondotta: — Amikor Galilei 300 évvel ezelőtt első távcsövét a Holdra irányította, hegyeket fedezett fel ott. Ez volt az első tapasz­talati bizonyíték arra, hogy a Hold épp olyan test, mint a Föld. A Galilei által megkez­dett természettudományos ku­tatást viszi most diadalra ez a holdrakéta, amelyiktől azt vár­juk, hogy megközelítse Föl­dünk társát és közvetlen méré­sekkel adjon számot az ott uralkodó viszonyokról. — Fizikai szempontból leg­érdekesebbnek tartom azt a kérdést, van-e a Holdnak mág­neses tere. A válasz ismereté­ben talán meg tudjuk fejteni Földünk mágneses terének ed­dig még ismeretlen eredetét. Világnézeti szempontból ez a holdrakéta szétoszlatta az uni­verzum misztikumát, újabb bi­­zonyítékkal szolgálja a mate­rialista világnézet igazságát.­­ Az összes világnézetek kö­zül a materialisztikus világné­zet az, amely nem viseli ma­gán a kapitalizmus címkéjét. Megbízható irány­jelzőt és ki­meríthetetlen erőforrást jelent nekünk a szocializmus építésé­ben. Lantos László­ rális hagyományok is megne­hezítik, hogy például a fran­cia olvasó megértse a magyar költemények hangulatát. Azért nem reménytelen a helyzet. Ami világviszonylatban érték a magyar költészetben, első­sorban a népköltészeti hagyo­mányok és a forradalmi-politi­kai líra, egyre nagyobb mér­tékben válik ismertté a fran­cia olvasó előtt. Az érdeklődés természetesen még nem elég nagy. Előbb nekünk is revízió alá kell vennünk irodalmi ér­tékeinket, ki kell bányásznunk eddig rejtett, forradalmi kin­cseinket. A magyar kulturális fejlődés ebből a szempontból nagyon sok és értékes tapasz­talatot ad számunkra is. Ha majd együtt nézhetjük át érté­keinket, az érdeklődés megnő nálunk is a magyar és minden más nép irodalma iránt. (bernáth) Beszélgetés Gaucheronnal a francia költők helyzetéről, fordítói munkáiéról és a magyar költészetről Jacques Gaucheron és Bölöni György. (MTI fotó : Petrovics felv.) Megnyílt az Országos Pedagógiai Könyvtár Ma délben a VIII. kerületi Horváth Mihály tér 8. szám alatti helyiségben ünnepélye­sen megnyitották a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Peda­gógiai Könyvtára és a Pedagó­giai Tudományos Intézet könyvtárának egyesítéséből alakult Országos Pedagógiai Könyvtárat. Az új szakkönyv­tár olvasószolgálata az alábbi időpontokban működik: hétfőn, szerdán pénteken 12-től 20 óráig, kedden, csütörtökön 9- től 14 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. A­ötéltán­c. Új magyar darab premierje a József Attila Színházban Kállai István darabja, a Kö­téltánc, feszültségével és igaz­ságával vív ki előkelő helye a mai tárgyú magyar drámái sorában. Műfaji újdonság: ka­maradarab, mindössze öt sze­replővel. A polgári drámában ez a forma elsősorban lélekrajz mozzanatokkal, ötletek merész bravúrjaival kíván hódítani,­­ — ritka kivételtől eltekintve — az egyéni lét szűkebb világába zárul. Kállai viszont fontos tár­sadalmi kérdéseket idéz fel és old meg kamarajátékában. Mű­faja korlátait szétveti, erényei — a mélyreható, finoman árnyaló lélekrajz lehetőségei — felhasználja a mi korunk és igazságunk hatásos kifejezé­sére. Mint minden érdemes iro­dalmi alkotás, Kállai darabja is több síkban, hiteles bonyo­lultságában mutatja a világot Olyan társadalmi konfliktust visz színre, amelyben a hősös tetteikkel festenek hű és találó portrét önmagukról. Amilyen egyszerű a történet, olyan sok­rétű és cizellált a kidolgozás. Völgy­esi István, a tehetségte­len, de jól helyezkedő, érvé­nyesülni tudó kutatóintézeti igazgató féltékeny egykori diák­­kollégájára és szerelmi vetély­­társára, a csak munkájánál élő Zalai Sándorra. Amikor a tehetséges tudós — Völgyesi beosztottja — nagyon fontos új gyógyszer kutatásában a célhoz közeledik, a presztízsét féltő igazgató elmozdítja, s a kísér­leteket fiatal tanítványával és pártfogoltjával, Benkő Zoltán­nal fejezteti be. Zoltán éppen Kossuth-díját és új lakását ün­nepli, amikor megtudja, mi­lyen szerepet szántak neki a gonosz és lelkiismeretlen já­tékban. Völgyesi megfenyege­ti, fiatal felesége, akit megkör­nyékez a becstelen önzés — egy pillanatra elfordul tőle, de Zol­tán erős ember, mert erős az igazsága, önbecsülését, tehet­ségébe vetett hitét veszítené el, ha nem állna a méltatlanul meghurcolt Zalai Sándor mel­lé. S közben mennyi minden történik. Kállai szeretetteljes gyengéd­séggel de félreérthetetlenül el­marasztalja Zalait kishitűsé­géért. Próbára teszi a fiatalok hűségét, erkölcsi szilárdságát. Pőrére vetkőzteti a karrierista professzort és feleségét, akik a polgári morál normáit is megsértik. Jellemtelenségük, életük természetrajza mégis a burzsoá magatartás tipikus példája. Ezt a darab a túlbeszé­­lés veszélye nélkül is erőtel­jesebben hangsúlyozhatná. A szólamszerűségtől okkal irtózó írói szemérmesség arról is csak célzásokat tesz, hogy Zoltán „káder”, a ma embere. Úgy gondoljuk, nem esne a szerző a sematizmus hibájába, ha mű­vészi hitelességgel ábrázolt hőséről világosan kimondaná: munkáscsalád fia, új erő az ér­telmiségben. Különben a darab gazdag erényekben. Jó jelene­­tezés, színpadismeret, a dialó­gusok könnyen pergő szelle­messége segít hatásossá tenni a jószemű szerző megfigyeléseit, vonzó mondandóját. Talán csak az első felvonás eleje dö­cög kicsit, amit a rendezés sem tud feledtetni. Ettől eltekintve Hegedűs Tibor igen jó munkát végzett: az előadásban minden a helyén van. A színészek kedvvel, szere­tettel játsszák szerepeiket. A kitűnő együttesből is kiemelke­dik Ráday Imre. Érzelmesség nélkül, mégis megható egysze­rűséggel és őszinteséggel állít­ja elénk a mellőzött, magán­életében is boldogtalan tudóst. Nagyon tetszett, hogy festék nélkül játszik. Maszk nélküli arca sápadtságának dramatur­giai szerepe és hangsúlya van. Greguss Zoltán — Völgyesi István — a figura erőszakossá­gát és számító ravaszságát a kettőshangzók egyidejűségével, tökéletes illúziót keltve, érzé­kelteti. Komlós Juci igazi „pro­­tokollfeleség”: elegáns, céltu­datos, nagyvonalú és a szépség mezében elriasztóan önző. Sin­­kovits Imre alakítása a fiatal tudós szerepében még hatáso­sabb lesz, ha a szenvedély fe­szültségét és indulatait mindig mértéktartóan, külsőséges esz­közöktől tartózkodva éli át. Legnehezebb feladat — a szerep következetlenségei miatt — Kállai Ilonának jutott. Tehet­­sége megközelíti a megoldást, s bizonyos, hogy az előadások még jobban hozzászoktatják majd a kamaradráma légkö­rének finom árnyalataihoz. Vogel Eric díszletei és Schif­fer Judit jelmezei drámai sze­repet vállalnak és oldanak meg. Dersi Tamás □ KÉT ÉRDEKES ősbemu­tató lesz a győri színházban. Január 22-én színre hozzák Felkai Ferenc „Cleopatra há­rom éjszakája“ című darabját, amely új felfogásban, mai ta­nulságokkal tárja elénk Cae­sar és Cleopatra találkozását. A másik darab Pagogyin ná­lunk még ismeretlen, mai tárgyú vígjátéka lesz. □ JOSEPHINE BAKER, a világhírű táncművésznő és énekesnő „átrepült“ Magyar­­ország felett. Isztanbulba uta­zott, ahol egy hónapig vendég­szerepel. D VARSÓI VENDÉGÜNK, Andrzej Hiolski baritonista kedden ismét Scarpia szere­pét énekli a „Tosca” Erkel­­színházi előadásán. □ AZ OPERAHÁZ társu­lata január 18-án mutatja be az Erkel Színházban a „Fra Diavolo“ című vígoperát. Auber művét korábban a Gör­dülő Opera játszotta. □ A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 30 ezer fo­rintos nívó jutalommal tüntet­te ki a Nemzeti Színház „A rettegés birodalma“ című elő­adásának művészeii és mű­szaki személyzetét. □ AZ ÁLLAMI BÁBSZÍN­HÁZ január 18-án mutatja be új darabját. A bábdarab gyer­mekeknek szól. Címe: „Ezüst­furulya“. □ VASÁRNAP DÉLELŐTT az Aeros Cirkusz társulata a Köztársaság téren térzenét ad a budapesti gyermekek részé­re. Artisták és bohócok veze­tik fel a kis tigriseket, mac­kókat és elefántokat. Ezer léggömbben a gyermekek részé­re ajándék cirkuszjegyeket he­lyeznek el. □ ROBOZ ÁGNES táncmű­vésznő ez idő szerint a drez­dai Operettszínház táncmester­­nője. Most Suppé „Boccacció“­­ját tanítja be. A koreográfus­nő a drezdai Palucca táncaka­démián is tanár. A nyáron ma­gyar népi táncokat tanított, egyben magyar dalokra is ok­tatta a növendékeket. A né­met táncnövendékek a kozár­­mislenyi és ecseri táncokat ta­nulták be. Növendékeivel való jó kapcsolatát jellemzi, hogy azok megkérték tanárnőjüket: tanítsa meg őket a legjellegze­tesebb magyar ételek készíté­sére. Roboz Ágnes pörköltfőző tanfolyamot rendezett a laká­sán. □ A MOZART EMLÉK­ÉRMET idén Patzak kamara­énekes és Franziska Marties­­sen-Lohmann kapta. □ COSIMA WAGNER asz­­szony — a nagy zeneszerző özvegye — naplójegyzeteit, melyeket leánya, Éva Cham­berlain végrendeleti utasításá­ra csak 1972-ben szándékoztak nyilvánosságra hozni, most mégis rövidesen kiadják. A naplók egyelőre lepecsételve fekszenek a Bajor Állami Bank egyik páncélszekrényé­ben. □ BÁRDOS LAJOS Kos­­suth-díjas zeneszerző új mű­vel ajándékozta meg az ezre­dik fellépésére készülő Ma­gyar Állami Népi Együttest. „Szól a doromb“ című, frissen komponált vegyeskari művét január 18-án az Erkel Szín­házban mutatja be az együttes kórusa. MOZIK VASÁRNAPI MATINÉMŰSORA: Aranyantilop (szovjet) DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 10. — Kis Muck története (német) ZUGLÓI (Angol u. 26.) 10. — Őserdő fog­lyai (szovjet) TOLDI (Bajcsy-Zs. út 36.) 10. — Zűrzavar a cirkuszban (csehszlovák) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Örs a hegyekben (szov­jet) ANGYALFÖLDI JÓZSEF AT­TILA KULTÚROTTHON (József Attila tér 4.) il­. — Dollárpapa (magyar) MADÁCH (Pestlőrinc) 10. — Hajsza (szovjet) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Kék sirály (ju­goszláv) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 10. — Bátor emberek (szovjet) BA­LASSI (Pestimre) 10. — Fel a fej­jel (magyar) TINÓDI (Nagymező 8.) 1l0. — Északi Robinsonok (szovjet) VILÁGOSSÁG (Pesterzsé­bet) 10. — Vadvízország (magyar) HAZAM (Váci út 150.) 10. — Csíny­tevő (szovjet) IPOLY (Hegedűs Gy. u. 65.) 1l0. — Volt egyszer egy ki­rály (csehszlovák) BETHLEN (Bethlen G. tér 3.) 10. — A béke Völgye (jugoszláv) KÖLCSEY (Kis­pest) 10. — Scott kapitány (angol) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Újságíróbál A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége folyó évi feb­ruár hó 7-én, szombaton este fél 10 órai kezdettel a Hungá­ria Kávéház összes helyiségei­ben rendezi meg a hagyomá­nyos újságíróbált. A bál szigorúan zártkörű. Meghívót levél útján vagy te­lefonon (221—696) folyó hó 15- ig lehet igényelni a MUOSZ titkárságán (Budapest, VI., Népköztársaság útja 101.). SZÍNHÁZAK SZOMBATI ÉS VASÁRNAPI MŰSORA: Operaház sz.: Don Juan (Flel­i­scher 4. bérlet, 7); v.: Diótörő (11), Falstaff (F/4. bérlet, 7). — Opera­­ház Erkel Színháza sz.: Farsangi lakodalom (11. bérlet, 4. előadás, 7); v.: János vitéz (11), Trubadúr (12. bérlet, 4. előadás, 7). — Nem­zeti Színház sz.: Ljubov Jarovaja (Bartos—Császár-bérlet, 3. előadás, 7); v.: Az ember tragédiája (de. 10), Tisztújítás (7). — Katona József Színház sz.: (Megyeri 3. bérletben) és v.: (Szigeti 4. bérletben): Lyuk az életrajzon (7). — Madách Szín­ház sz.:­(7) és v.: (fél 8): Az ördög cimborája; v. du.: Figaro házassá­ga (fél 3). — Madách Színház Ka­maraszínháza sz. (7) és v. (fél 8): Száz nap házasság; v.: du. Nem vagyunk angyalok (fél 3). — A Ma­gyar Néphadsereg Színháza sz.: Pesti emberek (7); v.: Ilyen nagy szerelem (fél 3). Az én családom (7) . — Petőfi Színház sz.: Micimac­kó (fél 4), A királyért (7); v.: Mi­cimackó (11), Svejk (3), A kirá­lyért (7). — Jókai Színház sz. és v.: Sárga liliom (7); v. du.: Szélvihar (fél 4). — József Attila Színház sz.: Bekötött szemmel (fél 3), Kötél­tánc (7); v.: Megperzselt lányok (fél 3), Kötéltánc (7). — Irodalmi Színpad sz.: „Így játszik Pest" (Irodalmi társasjáték, a TV nyilv. adása, 7); v.: Álarcos komédiák (8) . — Fővárosi Operettszínház sz. (7) és v. (negyed 3): Vők iskolája; v. este: Kard és szerelem (7). — Blaha Lujza Színház sz. (7) és v. (fél 3): Köztünk maradjon; v. es­te: Bástyasétány 77. (7). — Vidám Színpad sz. (fél 8) és v. (f. 4, f. 8). A helyzet a következő. — Kis Szín­pad sz. (7) és v. (3, 7)— Majd a papa ... — Állami Bábszínház sz.: Csalavári Csalavér (5), Szőke cik­lon (fél 8) és v.: János vitéz (de. 11 és du. 5), Hófehérke (3), Szőke ciklon (fél 8). — Zeneakadémia v.: Főiskolai Beethoven-bérlet (3. elő­adás, vezényel: Ferencsik J., de 11). — Kamara Varieté sz. (6 és fél 9), v. (fél 4, 6 és fél 9). A jövő század legénye. — Budapest Va­rieté sz. és v.: Vannak még cso­dák (4 és 7). — Fővárosi Nagycir­kusz sz. és v.: Az AEROS Cirkusz vendégjátéka, (fél 4, fél 8). A TELEVÍZIÓ MŰSORA 3-án, szombaton: 18,50: 1. 1. sz. Ma­gyar Híradó; 2. így játszik Pest (Irodalmi társasjáték); 4-én, va­sárnap: 10,00: Ifjúsági filmmatiné (1. A bölcs kecske, 2. Mese az aranyhajú királylányról); 19,00: Élő újság; 20,00: Közvetítés a röp­­labda-terembajnokságról, a Sport­­csarnokból. Az Országos Rendező Iroda közli: Honthy Hanna gyengélkedése miatt a január 3-ra, szombatra és 4-re, vasárnapra hirdetett ,,ö meg mi" Bartók-termi előadásai elma­radnak. Jegyek 10-ére, szombatra és 11-ére, vasárnapra becserélen­­dők. (x) Gyöngyvirágtól-lombhullásig (ma­gyar) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Mese a moziban (szovjet) TERV (Pestújhely) 10. — Viharos alko­nyat (szovjet) VILÁG (Rákosszent­mihály) 10. — Hetet egy csapásra (német) VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 10. — Tartalékjátékos (szovjet) Éva (Erzsébet kir.-né útja 36.) 10. Föltámadott a tenger (magyar) PE­TŐFI (Nagytétény) 10. — Kegyetlen tenger (angol) SZÉCHENYI (Pest­újhely) 10. — Tigriskölyök (szovjet) OTTHON (Soroksár) 10. — Álruhá­ban az ellenség között (kínai) KOS­SUTH (Cinkota) 10. — Buksi meg­kerül (szovjet) SZABADSÁG (Új­pest) 10. — Mese a 12 találatról (magyar) ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 10. — Nehéz kesztyűk (magyar) TAVASZ (Rákospalota) 10. — Álla­mi Áruház (magyar) NAP (Nép­színház u. 31.) 10. — Kisfiú és a varázsló (szovjet) SPORT (Thököly út 56.) 10. — Folyón túl (kínai) HA­LADÁS (Bartók Béla út 130.) 1ll. — Mesesorozat: lile is sportol, Paprikajancsi és egyéb játékok, Mese a halászról és az aranyhal­ról, Misi mackó. AKADÉMIA (Ül­lői út 101.) 10. VANNAK OT­T CSAK 2 HÉTIG! BUDAPEST VARIETÉ

Next