Esti Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
Eső, havaseső A hőmérséklet 4 fok A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás: erősen felhős idő, főleg a déli, délnyugati megyékben eső, havaseső. Mérsékelt, helyenként kissé élénkebb keleti szél. A hőmérséklet nem változik lényegesen. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 4 fok. Új tejszaküzletek, sajtházak, tejcsárdák Az elmúlt esztendőhöz képest a kereskedelem bővíti a kizárólag tejeladással foglalkozó szaküzlet-hálózatot. Március végére Budapesten 500-ra emelkedik a tejszaküzletek száma. Elsősorban az ipari negyedekben lesz sok tejbolt, amelyekben egyúttal reggelizni is lehet. Szaporodnak az utcai tejcsárdák is: 27 nyílik, elsősorban az ipartelepeken, továbbá a nyaralók körzetében. Amint a tavasz beköszönt, a parkokban és a főváros környéki kirándulóhelyek közelében megjelennek az alkalmi tejkimérések. Húsz ilyen üzlet lesz. A belső és külső kerületekben ötven sajtházat nyitnak meg az idén a KÖZÉRT kezelésében. A legjobb szakemberek látják el a sajtházakban a kiszolgálást és a bőséges sajtválaszték, mindenféle tejtermék eladásával foglalkoznak. Fejlesztik az iskolák tejellátását is. Ez idő szerint harminc intézetben kapnak tejuzsonnát a diákok, őszre még többet bevonnak, annyit, amennyit a kelenföldi tejüzem palackozása elláthat. Az üzemet most bővítik, két év múlva lesz kész korszerű palackozója. A fővárosban 19730 lakást hoznak rendbe az idén Több helyen már megkezdődött a tatarozás A fővárosi tanács az utóbbi esztendőkben sokat költött a lakóépületek teljes, illetve részleges felújítására, tatarozására. Az idén tovább folytatják ezt a nagy munkát. Sortatarozásokat elsősorban a Mártírok útján, a Baross tér és a Thököly út között végeznek. Folytatják a sortatarozást a Szent István körúton és a Bartók Béla úton, mégpedig a Gellért tér és a Körtér között, s állványerdőbe öltözik Újpesten az Árpád úton is jó néhány lakóház. A múlt esztendőben 531 lakóépületet tataroztak, az idén 713 lakóépületben 19 730 lakást hoznak rendbe. A lakásokban azonban természetesen csak azokat a feladatokat oldják meg, amelyek egyébként is a háztulajdonosok kötelességei közé tartoznak. Részlegesen felújítanak 927 épületet, aminek a célja elsősorban az állagmegóvás. Mind a teljes, mind a részleges tatarozás előkészítése jól halad. A kerületi házkezelési igazgatóságok az érdekelt építőipari vállalatokkal a szerződést már megkötötték, s jó néhány helyen már állványozzák az épületek homlokzatát. 90 műemlékházat állítanak helyre az idén A Hazafias Népfront V. kerületi várospolitikai bizottságának legutóbbi ülésén kifogások hangzottak el, mert a kerület egyes műemlékházainak felújítása túlságosan költséges. Kérdést intéztünk Wabrosch Bélához, az V. kerületi Házkezelési Igazgatóság főmérnökéhez, aki a műemlékházak felújításával kapcsolatban a következőt mondta: — A műemlékházakat törvény védi s azokat külön költségvetés alapján állítják helyre. Néhány szakértő vitatja egyes műemlékházak besorolását. Az V. kerületben például valóban vitatható, vajon gazdaságos-e a műemléknek nyilvánított Váci utca 21. számú ház eléggé költséges felújítása? Hasonló a helyzet nézetem szerint a Szent István tér 11. és a Fehérhajó utca 5. szám alatti műemlékházakkal. Mindenesetre meg kell fontolni, nem lenne-e célszerű egyes túlzottan előkelő besorolású műemlékházak értékelését felülvizsgálni. Horler Károly, a Fővárosi Műemlékfelügyelőség vezető főmérnöke kérdésünkre a következőket mondta: — A műemlék lakóházakat nemcsak azért kell helyreállítani, mert műemlékek, hanem azért, mert a bennük levő lakásokat nem tudjuk nélkülözni. A műemlékházak legtöbbje 100—150 éves, vagy régibb. Helyreállításuk elsősorban azért drágább mert koruknál fogva rosszabb állapotban vannak. Persze, műemlék jellegük megóvása is jár bizonyos többletköltséggel. Az 1959-es költségvetésben 90 budapesti műemlékház helyreállítása szerepel (s. d.) KEZDŐDIK A FÁSÍTÁSI HÓNAP Telepvezető: Rátértünk az előregyártott elemekre! (Szűr Szabó József rajza) Már nemcsak a paprika városa Nyolcvan éve volt a nagy szegedi árvíz - Dorozsma, Tápé, Szőreg Új-Szeged kertészváros - Technikai „csodák“ a szabadtéri játékokon Március 12-én nyolcvan esztendeje lesz, hogy a máskor oly békés-szőke folyó vad útonállóként rátört a városra. Éjszaka jött az ár, szennyes hullámai álmukban támadták meg a csendes utcákat, s mire szürke pislogással beköszöntött a hajnal, víz alatt volt egész Szeged. A város 6300 háza közül hatezer omlott össze. Az elpusztult város segítségére sietett az egész ország, sőt a külföld is. Az európai fővárosok gyűjtést indítottak és mérnöki tervek alapján új város épült. „Szegedi csodának” nevezték akkoriban ezt az újjáépítést. De ma már akad példa a város történetében nagyobb csodára is: arra, ami most néhány esztendő óta folyik. Gyárak Míg egykoron speciális kézműipara, a papucskészítés, a szitakötés, a tarhonyagyártás tette híressé, ma rohamosan fejlődő gyáripara teszi az Alföld déli részének ipari központjává. Kender- és lenfeldolgozó ipara, textil- és élelmiszeripara, világhírű szalámigyártású paprikafeldolgozó ipara különleges helyet biztosít számára az ipari városok sorában. Itt dolgozik az ország egyetlen ecsetgyára, falemezgyára rövidesen kombináttá nő, mellékhulladék-feldolgozó vállalata gyógyszeralapanyaggyártásra tér át, kísérleti intézete nagy kiterjedésű célgazdaságot kapott paprikakísérletekre. A szalámigyárhoz új, korszerű hűtőház épült, s hamarosan az ország legnagyobb húskombinátja lesz. Villamosközlekedés létesült Új-Szegeddel és Dorozsmával, autóbuszjárat köti össze a töltésen kívüli munkásnegyedeket, Tápét, Szőreget. Evesőskombinát a Tiszán Szegednek valamikor paraszti város híve volt. Ez persze hátrányt jelentett számára közellátási szempontból. Az új tanácsi statisztika szerint mindössze nyolcezer lakos folytat mezőgazdasági jellegű munkát a százezerből. Szeged ipari város lett és kultúrcentrum. Járjuk az utcákat. És egyszerre egészen új városrész tűnik a szemünk elé, a Marx tér közvetlen közelében. Két esztendő alatt épült. Az új lakásépítési terv kétszáz új lakást irányoz elő évenként, az OTP útján indult munkás-csődiház-akció százat, az öröklakásakció ugyanennyit. Ez az új „szegedi csoda”. Szegedet a napfény városának is hívják, itt süt az országban legtöbbet a nap, évi 2063 órát. Fürdőváros, mégsem volt eddig fedett uszodája. Most épül. És júniusra elkészül a Tiszán az ifjúsági vízisporttelep, öltözők és csónakházak egész sorával, 150 hajó elhelyezésére, így kívánják visszaállítani a régi híres szegedi evezőssport hírnevét. Zöldövezet létesül Szeged körül. A „Haladás” Tsz 11 milliós beruházással 1200 méter mélyről hozza föl a termálvizet, hogy az azzal fűtött melegházakban virágkertészetet teremtsen az országnak. Új-Szeged kertészváros lesz. És ez is „szegedi csoda”. Színház, zene, művészet Szeged az Alföld kultúrközpontja két egyetemével, rajtyogó tudományos eredményeivel, kilenc technikumával és négy gimnáziumával, színházi és zenei életével, képzőművészetével. Színháza opera-, operett- és prózai együttesből áll, kamaraszínháza, vidéket járó stagione-együttese egész országrészt lát el. Virágzik Szegeden a zenei élet. Képzőművészei: Tápai Antallal, Winkler Lászlóval, Kopasz Mártával az élükön az értékes kiállítások egész sorát rendezték az elmúlt évben. Nagy vágyuk: a szegedi művésztelep létrehozása. Bíznak benne, hogy sikerül. Hangszórók a székek alatt Messze még a nyár, de a város — s elsősorban a tanács és Vaszy Viktor színigazgató — már a szabadtéri játékok lázában él. Erről beszél, erre készül mindenki. A hatalmas Dóm téren épül már a harminc méternél szélesebb színpad, az ötezernél több embert befogadó nézőtér, a szereplők számára készülő épületsor. Hatalmas munka ez. A nézőtér berendezésének egy része a Petőfi pontonhíd szerkezetének felhasználásával készül. Világviszonylatban is egyedülálló lesz a hangellátás. A hangszórók a színpadi cselekvés irányhatásait is közvetítik, aszerint változtatják a hangszínt, hogy a szereplők merre fordulnak, merre mozognak játék közben. A hangszórókat a tribünök, illetve széksorok alatt helyezik el. A díszletekre tízezer négyzetméter vásznat, a színpadhoz 1 40 köbméter faanyagot használnak fel. Tíz vállalat dolgozik majd az égbolttól fedett színház építésén. A játékok július 25-től augusztus 16-ig tartanak és Erkel: „Hunyadi László” című operájával kezdődnek. Vendégszerepel majd a moszkvai Sztaniszlavszkij-balett is. A János vitézben harminc „igazi” huszárt mozgat majd a rendező. A játékokkal egy időben tartják a szegedi ipari vásárt, ,s egy sereg nemzetközi sporteseményt. Túri András A csoda a Guzsica utcai Babona Erden Küzdő Asszonybizottság egyik legaktívabb tagja, Rogyákné állandó kapcsolatban állott Szent Antal Magánérdekű Kéréseket és Óhajokat Intéző Irodájával, röviden a MAKOHI-val. Rogyákné javakorabeli fiatalasszony volt, úgy huszonöt körül, mintegy tíz-tizenöt esztendeje, hogy állhatatosan tartotta ezt az állagot. Hosszabb ideje élt már a házasság kötelmeiben, férjével, Rogyákkal, frigyüket azonban mindmáig nem követte gyermekáldás, noha mindketten hőn óhajtották volna. Méghozzá, mivel meg voltak győződve a nagyüzemi termelés előnyeiről, lehetőleg ikreket szerettek volna. Rogyákné elhatározta, hogy most is a bevált módszert választja. Minek kísérletezzen újjal? Ez ügyben is a MAKOHI-hoz fordul. Rogyákné szomszédságában lakott egy idős férfiú, névszerint Bögre Imre, akinek szintén rég nyomta egy óhaj a szívét, telefonhoz szeretett volna jutni. — Ajánljon fel egy húszast Szent Antalnak — javasolta Bogyákné Bögrének, midőn az neki is elkeseregte szíve vágyát. Bögre arra gondolt: sógora unokaöccsének egy barátja a postahivatalban dolgozik. Van egy kortárs, aki az illetékes főosztályi vezetővel együtt nyomta az óvoda padjait, az is jó összeköttetés, s végül nem esik olyan nagy csorba az anyagelvűségen, ha Szent Antalnak egy húszast ajánl fel. Azonkívül sohasem lehet tudni. Továbbá a kockázat szinte semmi. Hozi a telefon, nesze a húszas! ... A két jámbor óhaj szinte egy időben érkezett a MAKOHI-hoz, ahol azonnal iktatták és lajstromozták. Egy kisebb beosztottra szignálták a két ügyet. A beosztott különben rendkívül rendes lélek volt, aki, mihelyt feljött a Föld, már felöltötte könyökvédőjét, és ott gürizett az íróasztal mellett, míg csak le nem oltották az utolsó csillagot is az áramtakarékossági kampány keretében. Most azonban történetesen ki akart lebegni magának egy külföldi tanulmányutat a Pokolba, ahol állítólag nagyobb eredménnyel és gyors eszközökkel intézik el az ügyfeleket. De természetesen vonzottak a Pokol látnivalói is, így a sztriptizes szép lányok, akik absztrakt zene hangjai mellett vetik le sorra ruhadarabjaikat, és a dallamok oly erősek, hogy a Pokol lakói hiába tömik be fülüket, mégis meghallják. Azonkívül néhány valódi nylon kénkövet is szeretett volna beszerezni. Ebben az izgatott állapotban azsáni, noha megnyugtatóig elintézte mindkét kérést, a címeket felcserélte. Így történt azután, hogy az idős Bögre Imre hetvenöt éves felesége két rózsás arcú, ennivaló ikerkislánynak adott életet, Bogyáknéék pedig telefonhoz jutottak. Elképzelhetjük, milyen feltűnést keltett a dolog a Guzsica utcában. Csodájára jártak, és hetekig erről beszéltek. Még a legöregebb ember se emlékezett ilyenre, hogy valaki minden protekció nélkül telefonhoz jutott! Kertész Magda Zászlódíszbe öltözik Budapest a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára, március 21-re ünnepi díszbe öltözik Budapest. A főútvonalak fölött mintegy 300 nagyméretű nemzetiszínű és vörös lobogó köszönti az évfordulót, s zászlókkal díszítik a főváros hídjait is. Az évforduló alkalmából a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága felhívással fordul a lakossághoz. — 1919 dicső napjai a bátorság és a hősiesség, a helytállás és az áldozatkészség örök példaképei maradnak mind a harcban, mind a munkában — hangoztatja többek között a felhívás. A Hazafias Népfront budapesti bizottsága és Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága felhívja a főváros lakosságát, hogy március 21-re, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának méltó megünneplésére lobogózza fel a házakat. Március 21-én, amikor harcaink és küzdelmeink emlékét idézzük, tekintsünk jogos büszkeséggel az eddig megtett útra. 1919 mártírjainak és még köztünk élő hőseinek példájából merítsünk erőt munkánk-hoz, a helytálláshoz. Ötezer kiló pénz Beszélgetés Pali bácsival, aki egymilliárd forintot szállított Újsághír: A most jubiláló Fővárosi Útépítő Vállalat legrégibb dolgozója, Szépvölgyi Fái hivatalsegéd. Harminchét év alatt körülbelül egymilliárd forintnak megfelelő összeget kézbesített vállalatához a bankból. A becsületes ember nagyon egyszerű és nagyon kicsi ember. Vékony csontú, sűrű, vastag szálú sötét hajában kevés a fehér. Áprilisban lesz harminchét éve, hogy apja, néhai M. Szever János után ő is az útügy szolgálatába lépett. Azóta egyfolytában hozza-viszi a pénzt. Egymilliárd forint, piros hasú bankóban számolva tízmillió darab százas. Egész hegy, akár a Kékes, éppen ezerméteres. Súlya sem kevesebb ötezer kilónál. Ennyit hordott Szépvölgyi Pál hivatalsegéd három és fél évtized alatt. A világot úgy méri: először volt a koronás világ. Akkor zsákban hordta a koronákat. Aztán jött a pengős korszak, s volt rá eset, hogy két táskában tíz-tizenötezer pengőt szállított, a zsebe pedig üres volt teljesen, egy rézfilléres sem volt benne, s amikor a hivatalban letette a terhét, kölcsönkért valakitől egy pengőt, kettőt, vacsorára. Kísértést nem érzett Soha, soha kísértést nem érzett. A pénzről, mit táskájába zár, nem tart többet: papír. De súlyos. Legutóbb vagy 870 ezer forintot vitt két nagy táskában. Az útra csak úgy emlékszik: kicsit megizzadt a súly alatt. Munkájáról így vélekedik: — Tiszta ésszel kell gondolkodni. Az a gondolatom, hogy rosszalkodjak a pénzzel, még soha nem volt. Ismeri az egész vállalatot, s őt is ismeri mindenki. Jó öröme, ha az utcán kövezőmunkásokkal találkozik — valaha együtt dolgoztak, ő maradt, a másik ember elszármazott máshová , s az köszön neki, hogy: „Jó napot, Pali bácsi. Mi újság maguknál?“ örül ilyenkor, ha nem is mondja, mert bizonyítva látja ebben is, hogy becsületes embernek tudják. Harminchét év alatt sokmindent lát és sokmindent megtanul az ember. Pali bácsinak például fejében van a vállalat főkönyve. Ő viszi a megrendeléseket. Ő postázza a számlákat. S végül ő viszi a pénzt, ha fizet a rendelő. Nyilvántartja jó előre: a határidős számlának minden hónap tizedikén tíz óráig a bankban kell lennie. Mert tíz óráig piros a pecsét, utána kék színű, s a késésnek büntetés a bére. Egyszámla, inkasszó: ez Pali bácsi életeleme, ebben gondolkodik. Munkáját így méri: — Kérem, én is felelős vagyok, hogy befut-e a pénz az egyszámlánkra... A gyerekek Most ötvenhét éves, még három esztendőt vár, s nyugdíjba megy. Kiszámolta: az ellenforradalom óta kétszer kapott fizetésjavítást, hozzá az új nyugdíjtörvény — nyolcszáz forintot kap majd havonta, ha pihenőre vonul. Hozzá a maglódi ház, harminchét év munkája van benne, háromszáz öles kerttel, fákkal, baromfival, malaccal — megél belőle csendesen. A gyerekek — két fiú van — kiröpülek. A nagyobbik most ünnepelte házassága második évfordulóját. Ez a fiú — ifjabb Pál — „ragyogó fiú” (így mondja az öreg) fog az esze, mint a beretva” egyetemet végzett, közgazdász, most meg gépésztechnikumban tanul. A kisebbikkel sincs baj: nagyapja, apja után útügyi ember lett belőle, hengergépész. Pénzhordó embernek sokat kell járnia. Pali bácsi — bár nem unta meg — kissé belefáradt a hosszú utakba. Ilyen hol hideg, hol szeles időben előveszi az isiász. Tudják a vállalatnál ezt a betegséget, el is küldték — életében először — 1954-ben, nyaralni Szoboszlóra. Jó víz, jó környezet, mind visszacsábította az öreg hivatalsegédet. Azóta még egyszer volt ott, s most gondolkodik rajta, hogy tán megint elmegy. De addig — pihentető szabadságig, nyugdíjig — Pali bácsit minden reggel ott látják a bankban. A tisztviselők jó előre s messziről köszönnek neki. Ismerik. Régi ember a bankok házatáján. Becsületes ember. Lantos László Negyvenezer gumimatrac, 60 ezer teniszlabda Kétszáz gumicsónakot gyártanak az idén a Palma Gumigyárban. Készítenek a tavaly kedvelt felfújható gumimatracból negyvenezer darabot, ötször annyit, mint 1958-ban. A márkás, Palma teniszlabdából hatvanezret terveznek. Ebből huszonnégyezer a Német Szövetségi Köztársaságba, Finnországba és Arábiába kerül. Újdonság lesz az úgynevezett figurális léggömb és huszonöt különböző, ötletes, külföldi mintájú gumilabda. KÉSZPÉNZÉRT IS VÁSÁROLUNK Férfi és női kabátot,? ballont, felöltőt, S kosztümöt, cipőt, s bőröndöt és mindenféle 5 ruházati cikkeket, ? továbbá ágyneműt, 5 fehérneműt stb. ? március 12-én megnyíló S RUHÁZATI ? FELVEVŐHELYÜNKÖN, FII., Majakovszkij u. 78. sz. , Nyitva: 8.30—16.30-ig, 5 szombaton 13.30-ig. 3