Esti Hírlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

Búcsú a nyártól Búcsúztak a nyártól a buda­pestiek. Tegnap már nem a strandokra mentek , a hegye­ket keresték fel. Délelőtt a zöldvendéglőkben hatalmas forgalom volt. Vasárnap dél­után négy óráig az Úttörő­­vasúton 15 ezer embert szál­lítottak. Budapestről kilenc különvonat indult az ország különböző részeire, vidékről pedig három külön IBUSZ- szerelvény hozta az érdeklődő­ket a mezőgazdasági kiállítás­ra. A hétvégét Budapesten és környékén 357 szovjet, 40 ro­mán vendég töltötte. Kívülük még két román csoport, 21 ta­gú kínai küldöttség, öt len­gyel, bolgár, jugoszláv és öt német csoport tartózkodott a fővárosban. Nálunk víkendez­­tek osztrák, nyugatnémet, olasz, svájci, francia, angol, holland, svéd, venezuelai, ja­pán turisták, s Magyarorszá­gon van kétszáz amerikai és harminc kanadai látogató is. Modern háztartási varrógé­pek készülnek Csepelen. Az új készítmény automatikusan működik, egyenesen, cikcakk­ban varr, endlit, gomblyukat köt, hímez. HÁROMEZERHÉTSZÁZ ÉVES TELEPÜLÉST talál­tak svéd kutatók Ciprus ke­leti részén. Tizennyolc taván át folytatott mentési kísérlet után abba­hagyták a kutatást abban a skóciai bányában, ahol a szén negyvenhét embert temetett be. — Ötvennyolc halottat ás­tak ki eddig a néhány nappal ezelőtt Barlettában összeomlott ötemeletes ház romjai alól. — Viharos esőzés pusztít Trans­­valban. Eddig tizenegy benn­szülött vesztette életét. TEJBÁRT üezezett be a templomban — a felsőbb egy­­házi hatóságok engedélyével — C. W. Lapseny norwicki baptis­ta lelkész. A pap a megnyi­­tóra összesereg­­lett újságírók­nak elmondotta, hogy a mo­dernizálástól azt reméli, növe­kedni fog a templomba járó hí­vek száma. Húszmillió csibét keltettek ki az ország 39 tanácsi keltető­állomásán az idén, kétmillió­val többet, mint tavaly, Libá­ból négyszer annyi, kacsából és pulykából pedig hétszer annyi a szaporulat, mint a múlt esz­tendőben. ÉRTÉKES ORCHWKA­­GYŰJTEMÉNNYEL gazda­godott a Szegedi Tudomány­­egyetem növénytani intézete. A csehszlovákiai Liberec fü­­vészkertjéből a trópusi virág 22 fajtá­rt küldték. Az egyik már kibontotta fehér fürtjeit. Két tűz volt tegnap Buda­pesten. A XI. kerület Fegyver­nek­ út 151. számú házban Horváth László lakásában a bekapcsolva felejtett villany­vasalótól kigyulladtak a búto­rok. A X. kerület, Bihar utca 5. számú házban pedig az el­dobott cigarettától Borbély Rezső lakása gyulladt ki. Mind­két helyen a lakók a lángokat lokalizálták. A felszabadulás 15. évfordu­lóját a nagykunsági tsz-váro­­sok — Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr — októ­ber elején ünnepük. Meghalt dr. Katona József budapesti főrabbi. A Dohány utcai zsinagóga centenáriuma alkalmából tartott ünnepség után vasárnap délben tragikus hirtelenséggel szívtrombózis következtében meghalt dr. Ka­tona József, a Dohány utcai templom főrabbija, budapesti helyettes vezető főrabbi. Az öt­­­en esztendős korában elhunyt főrabbi tevékenyen részt vett a P Hazafias Népfront és a béke­­mozgalom munkájában. Dr. K­atona József temetése ked­­j­­en délután 1 órakor lesz a D­­ohány utcai templomból. * Hruscsov Los Angeles-i beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) egészségügyi csere felélénkülé­se, kiállítások szervezése, az idegenforgalom fejlődése — mindezek új csírák a szovjet— amerikai viszonyban. A filmművészet dolgozóitól függ — mondotta a továbbiak­ban —, milyen célokat szolgál ez a hatalmas művészet. Or­szágunkban nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan filmek al­kotásának, amelyek a barát­ság, a humanizmus, a béke és a haladás eszményeinek szel­lemében nevelik az embereket. Los Angeles városa kelet fe­lé tekint. Partjait a Csendes­óceán vize mossa és a Csendes­óceán mossa Vlagyivosztok szovjet város partjait is. Ami­kor itt együtt vagyok az önök városának képviselőivel, szeretném ismét hangsú­lyozni, hogy a Szovjetunió kész sokoldalú kapcsolato­kat kifejleszteni és baráti együttműködést kiépíteni az Egyesült Államokkal. Ezzel tulajdonképpen be is akartam fejezni beszédemet, de az előttem felszólalók érintet­tek néhány kérdést, amelyre nem lehet nem válaszolni. (De­rültség, taps.) Polgármester úr, önhöz for­dulok, a vendéglátóhoz. Pol­gármester úr, beszédében ön azt mondotta, hogy mi el akar­juk önöket temetni. Ön jól megvendégel engem és elvtár­saimat, ezért hálásak vagyunk önöknek, de az igazságot még­is megmondom. Rendben van? (Taps.) Baráti jobbot nyújtunk Szeretném megkérdezni: Miért tér vissza ön arra, amit Amerikába érkezésem után az első beszédeimben megmagya­ráztam. Azt hinné az ember, hogy a polgármesterek is ol­vasnak újságot. (Nevetés, taps.) Nálunk olvasnak újságot a vá­rosi tanácselnökök. Ha nem ol­vasnak, előfordul, hogy leg­közelebb nem választják meg őket. (Nevetés, taps.) Hölgyeim, uraim, egyesek szemlátomást to­vább óhajtanak haladni a hidegháború és a fegyver­kezési hajsza lovacskáján. Ha nem szándékoznak leszállói erről a lovacskáról és nyereg­ben maradnak, vajon hová vi­szi őket ez a ló? Ha az ilyen emberek fegyverkezési hajszát és háborút akarnak, üljenek csak ezen a lovon. Akkor min­denki számára világos lesz, hogy semmiféle leszerelésről nem lehet szó. Ha önök nem hajlandók a leszerelésre, és folytatni óhajtják ezt a fegy­verkezési hajszát, számunkra nem marad más kivezető út, minthogy folytatjuk a rakéta­­gyártást, amely nálunk futó­szalagon történik, jók építeni. Akinek a rendsze­re jobb, az győz. Sem mi önö­ket, sem önök minket nem fog­nak eltemetni. Éljenek maguk­nak egészségben, isten legyen önökkel. Hölgyeim és uraim, az önök elnöke nem azért hívott meg engem, hogy teát iszogassak, vagy felhörpintsek egy pohár konyakot. Vannak társaim, akikkel, ha akarnám, otthon­­ is megtehetném ezt, ezért nem kellene több ezer kilomé­tert repülnöm. Az elnök is megtehetné ezt otthon, nélkü­lem. Számomra természetesen világos­, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke nem fogadja el a kommunistáknak az em­beri társadalom fejlődéséről vallott nézetét. Úgy gondo­lom, az elnök sem számít arra, hogy a kapitalizmus hívévé te­het engem. Miért hívott meg engem Eisenhower elnök az Egyesült Államokba? Nyilván­­ a bölcsesség sugallta, hogy ezt­­ megtegye, avégett, hogy érint­­­­kezést találjon a Szovjetunió­­val és megegyezzék vele a bé­­­­kés életben. Tudjuk, hogy­­ önök nem tisztelik a kom­ou­­­­nistákat, de mi szomszédok­­ vagyunk. A Csendes-óceán el­­­ választ bennünket, de össze is köti országainkat. A kérdés most így áll: béke lesz-e or­szágaink között, vagy hábo­­­r rá. Nyíltan meg akarom mon­dani önöknek, nagyon jobb tiszta !­ A szovjet minisztertanács elnökének az Egyesült Álla­mokban tett látogatása álla­munk fejének első látogatása itt országaink egész történeté­ben. Ennek ellenére eddig is éltünk. Ha önök nem fogadják­­ el a békéért, az országaink ba­ráti k­apcsolatainak megszilár­dításáért vívott harcunk gon­dolatát, akkor talán haza kell­­ utaznunk, hadd tudja meg­­ mindenki, ki akar valóban bé­­­­két és barátságot, és ki akadá­lyozza ezt. Önök azt mondhatják, hogy továbbra is úgy élnek, ahogy eddig éltek. De mindenki előtt világos, hogy jobb békében és barátság­ban élni, mint egymásnak szegezett rakéták mellett, jobb tiszta légkörben élni, amikor nyugodtan alszik az ember és tudja, hogy nyugtalanít engem az a makacsság, amellyel az önök egyes politikusai — a hidegháborús állapot fenntartására törekvő po­litikusok — tudatosan el­torzítják az általam kifej­tett gondolatokat. Válasszanak, együtt halad­junk-e a béke felé, vagy foly­tassuk a hidegháborút és a fegyverkezési hajszát. Nem azért jöttem, hogy könyörög­jek önöknek, nem kevésbé va­gyunk erősek, mint önök. Már sokszor beszéltem az Egyesült Államokban és még egyszer sem használtam a „fegyver", még kevésbé a „rakéta" szót. Egyesek talán szeretnék azt a benyomást kelteni, hogy sze­gény rokonokként jöttünk ide és könyöradományként békét kérünk önöktől. Ne essenek té­vedésbe. A békére minden nép­nek szüksége van. Ha a­­fegy­verkezés hasznot hoz az önök monopóliumainak, ha azt ja­­vasolják nekünk, hogy ne bé­kés küzdőtéren, hanem a fegy­vergyártásban versenyezzünk, ez megdöbbentő irányba vin­ne! Gondolják meg, hová ve­zethet ez és válasszanak! A kérdés most így áll: vagy a feszültség enyhü­lését, a hidegháború meg­szüntetését eredményezi találkozónk Eisenhower el­nökkel, vagy úgy válunk el, hogy nem értük el a kívánt eredményeket. Égközben élni béke van ma, béke lesz holnap, hogy a béke tartós és állandó lesz. Amib­on egyes­ek mélységesen tévednek Olykor, egyes megjegyzések hallgatásakor, az a gondolatom támad: nem arra gondolt-e va­laki az Egyesült Államokban, hogy meghívja Hruscsovot és itt „megleckézteti”, megmutat­ja neki az Egyesült Államok erejét és hatalmát, hogy egy kissé térdet hajtson. Ha egyes urak így gondolkodnak, mély­ségesen tévednek. Nincs olyan messze hazarepülnünk innen. Ha ide az út 12 órát tartott, innen talán tíz óra alatt haza­érünk. Hogy gondolja, Tupoljev elvtárs? (A. A. Tupoljev: „Igen, Nyikita Szergejevics, annyi idő alatt hazaérünk.”) Bemutatom önöknek Tupoljev akadémikus­nak, az ismert repülőgépterve­­zőnknek a fiát. Most válaszolt Lodge úrnak a könyvcserét illető javaslatá­ra. Ma, amikor repülőgépen jöttünk és eszmecserét folytat­tunk, ő megemlítette azt a gon­dolatot, hogy küldjük meg egy­másnak az államaink történe­tével foglalkozó könyveket. Erre vonatkozólag a követ­kezőket mondhatom: beszél­jünk nyíltan. Önök a kapitalista világ képviselői, mi a szocialista világot képviseljük. Ezért nem mindenféle köny­vünk felel meg önöknek, mint ahogy az önök nem minden könyve felel meg nekünk. Be­széljünk tehát nyíltan erről. A történelemkönyvek cseréje A dolog lényege az, hogy minden cserének nem ronta­nia, hanem javítania kell vi­szonyunkat. Amikor egy ügy­féllel állunk szemben, helyes elvhez kell tartani magunkat. Ha önök ma rossz árut szállí­tanak ügyfelüknek, az többé n­em vásárolja meg árujukat. Mi a következő szabályt tart­­juk szem előtt: tegyenek aján­latot „áruikra” vonatkozóan és mi kiválasztjuk, amit megvá­sárolunk. Mi is megtesszük ajánlatunkat — ami tetszik önöknek, vásárolják meg, ami nem tetszik — hagyják ott! Lodge úr javaslatával egyéb­ként egyetértek. Csak gondol­janak arra, hogy ha megírják történelmüket és ebben a tör­ténelemben a sorok között sa­ját ideológiájukat propagálják, az oroszok, az ukránok, a belo­ruszok, az üzbégek jól eliga­zodnak az ilyesmiben, hiszen a Szovjetunió minden népe mű­velt lett, és nem fogják olvas­ni az ilyen amerikai könyve­ket. A mi népünk csak azt vá­sárolja meg, ami megfelel­­ neki, mi pedig azt adjuk el, ami megfelel önöknek. Jó ügyfelek akarunk lenni a kulturális árucserében is. Ez nem ellenvetés Lodge úr­nak. Ismétlem, egyetértek ja­vaslatával, csak kifejtettem, milyen alapon jöhet létre kö­zöttünk megegyezés, nehogy aztán azt mondják, hogy Hrus­csov hallotta, beleegyezett, ké­sőbb pedig nem fogadja el az árunkat. Ha az áru jó lesz, elfogad­juk, ha nem lesz jó, nem fogadjuk el. Megköszönöm a figyelmet, sok sikert és boldogságot kí­vánok önöknek — mondotta Hruscsov befejezésül. A ka­pitalizmust szükségszerűen felvállja­ a szocializmus Uraim! Gondolják meg, ho­vá vezethet ez. Önök tudják, hogy jószándékkal jöttem ide, viszont önök közül egyesek szemlátomást tréfával akarják elütni a komoly dolgot. Ismét­lem, igen komoly dologról van szó — a békéről és a háború­ról, az emberek életéről és ha­láláról. Baráti jobbot nyújtunk önöknek. Ha nem fogadják el, mondják meg nyíltan. (Egy hang a teremből, elfogad­juk.) Akkor ésszerűen kell megközelíteni a kérdéseket. A szavakkal nem lehet játszani. Túlságosan felelős poszton va­gyunk és a szójátékból igen si­ralmas következmények hárul­hatnak népeinkre. Hölgyeim és uraim! Minthogy az önök pol­gármestere nyilván nem olvas­ta azt, amit Washingtonban mondottam, szeretném még egyszer megmagyarázni ott el­hangzott szavaimat. Már mon­dottam, hogy azt, hogy „elte­metjük a kapitalizmust”, nem szó szerint kell érteni, ahogy az egyszerű sírásók értik. Én az emberi társadalom fejlődé­sének kilátásaira gondoltam. A kapitalizmust szükség­képpen felváltja a szocia­lizmus. A mi tanításunk szerint így lesz, az önöké szerint nem. Hogy mi igaz és mi nem, azt majd eldönti a történelem. Is­métlem, már tyúkszem nő a nyelvemen ettől az ismételge­téstől, önök kapitalizmusban élnek, mi pedig szocializmus­ban és a komm­unizmust fog. Maurizzio Ferrara jelenti San Franciscóból. Az amerikai közvélemény elítéli Paulson polgármester magatartását .­it énekeli­­ horuk­or M­ruscsovnak ? San Francisco, szeptember 21. Hruscsov különvonata magyar idő szerint — ma haj­nali negyed háromkor érkezett meg San Franciscóba, ahol a pályaudvaron Christopher pol­gármester és a város vezetői fogadták. A San Franciscó-iak meleg baráti fogadtatásban része­sítették a szovjet minisz­terelnököt és kíséretét, ez volt jellemző az egész útra. Amerre a különvonat elhaladt, Kalifornia legfestőibb vidé­kein, az emberek kijöttek az állomásokra, hogy üdvözöljék a vendégeket. A vonat néhány percre megállt Santa Barbara vasútállomáson, ahol az össze­gyülekezett háromezer főnyi tö­meghez Hruscsov néhány üd­vözlő szót szólt, majd többek­kel kezet fogott. Másutt orosz és angol nyelvű feliratok üdvö­zölték a különvonatot. Glan­­deyi városban ilyen feliratok­kal vonultak ki az állomásra: „Nekünk tetszik Hruscsov!’, „Békét!”, „Jó munkát kívá­nunk!” A Los Angeles-i fogadtatás­ról, legalábbis ami a hivatalos személyiségeket illeti, ezt ko­rántsem mondhatom el. Az amerikai város vezetőinek ud­variatlansága azzal kezdődött, hogy a szovjet miniszterelnök repülőgépét csupán a repülő­tér egy távoli zugában enged­ték leszállni, a szovjet vendé­geket azonnal zárt kocsikba ül­tették, és a lakosság előtt gon­dosan eltitkolt útvonalon vit­ték a városba. Paulson, Los Angeles-i pol­­­gármester, aki a kommunista­el­lenességükben végsőkig el­vakult, még mindig McCarthy szellemét képviselő köröknek szószólója, megjelenésében és magatartásában úgy hatott, mintha valamelyik silány vad­nyugati regényből lépett volna elő. A repülőgépből kiszálló Hruscsovnak a következő „üd­vözlőt’ szavakat mondotta: „Is­ten hozta Los Angelesben, ahol még a lehetetlen is megtörtén­het.” A szovjet miniszterel­nök zsebre tette előre elkészí­tett üdvözlő beszédét, s csupán ennyit válaszolt: „Örülök, hogy láthatom városukat, találkoz­­hatom a város képviselőivel, megismerkedhetem lakóival. Köszönöm.” A továbbiakban, amint Los Angeles-i körök megje­gyezték, Hruscsov alapo­san megleckéztette a neve­letlen és udvariatlan házi­gazdát. Hozzáteszik: ez az első eset, hogy Paulsont saját házában leckéztették meg. Igaz, a Hrus­­csov-látogatás is az első eset arra, hogy az amerikai tőkések nem valamilyen „csatlósukat” látják vendégül, hanem olyan ország képviselőjét, amely egyes döntő területeken már megelőzte őket, a többin pedig néhány éven belül szintén fö­­lébük kerekedik. Paulson kü­lönben még egy utolsó súlyos udvariatlanságot is elkövetett: nem jelent meg a vasútállomá­son a távozó vendégek búcsúz­­tatására. Meg kell azonban monda­nom, hogy az amerikai közvéleményt, ahogyan tapasztalom, fel­háborította a Los Ange­les-i vezetők viselkedése. Hruscsovot valósággal elárasz­tották a táviratokkal, amelyek­ben az egyszerű amerikaiak el­ítélik a polgármester viselkedé­sét. A mai New York Times írja: „A polgármester brutá­lis magatartásával komoly ne­hézségeket okoz a kormánynak és kockáztatja a szovjet ven­dégek látogatásának sikerét.” Beavatott körök szerint wa­shingtoni üzenet érkezett, amely nagyobb fokú felelősség­re szólítja fel a Los Angeles-i hatóságokat, akik valóban nem viselkedtek nevükhöz illően „angyalok módjára”. Az amerikai sajtó jó része kiemeli Hruscsov udva­rias, ugyanakkor világos és határozott válaszát. A Los Angeles-i városi veze­tőknél sokkal nagyobb politi­kai érzékről és udvariasságról tett tanúbizonyságot Frank Si­natra, az ismert amerikai filmszínész és énekes, aki a ,,20th Century Fox” filmgyár műtermeiben kísérte a szovjet miniszterelnököt. Híven kitart­va közismert és lehetetlen mintájú nyakkendőjéhez, zok­nijához, mosolyogva kérte a vendégeket, foglaljanak helyet és hallgassák meg rövid mű­sorukat. Ő maga konferálta be az első számot, Maurice Che­valier és Lewis Jordan énekszámát, amelynek címe „Élni és élni hagyns” volt. „Úgy hiszem — fűzte hozzá Frank Sinatra, cé­lozva a leszerelési javaslatok­ra —, ez nem is olyan rossz ötlet.” Később maga is előadott egy számot, amelyről kijelen­tette, hogy a címe találó a lá­togatásra: „Ez nagyszerű .. NAPTÁR Szeptember 22, kedd, Móric nap­ja. A Nap két 1.30, nyugszik 17.43 órakor. A Hold kél 20.38, nyugszik 10.46 órakor. Leningrádban ülésezett szeptember 10—14-e között a szocialista országok II. nem­zetközi épület-típustervezési konferenciája. Az egyes orszá­gokban készített legjobb ter­veket kiállításon mutatták be. A tanácskozás részvevőinek határozata alapján a tárlat anyagát a népi demokratikus országokban — így Magyaror­szágon is — bemutatják. A DOHÁNYLEVELEK HOSSZA eléri a fél métert a koppánymonostori Dózsa Termelőszövetkezet földjein. A holdankénti termés 12 má­zsa. A betakarítás meg­kezdődött, már­ 13 ezer szál zsinóron szárad a pajtában. A halimbai gazdag bauxit­ telep folytatását nagy teljesít­ményű gépekkel keresik a Bauxitkutató Vállalat mélyfú­ró geológusai. A számítások szerint először északi irány­ban,­­ az ajkai széntelep föld alatti vonulatát érik el, majd 400 méteres mélységben talál­nak rá a földfelszíntől egyre távolodó bauxittelepre. OTTHAGYTA férjét minden este harminc esztendeje Gra­ce Bowler lon­doni asszony. Meleg vacsorát vitt a fél mér­­földnyire lakó ifjúkori udvar­­lójának. A férfi megunta az „önzetlen” gondoskodást —be­adta a válópert felesége ellen. Az árvízveszélyt megszünte­tik Mezőnyárádon. A délborso­di falu lakossága társadalmi munkában a 700 méter patak­medret öt méterrel kiszélesíti. A BAK­ SZEZONRA a Ma­gyar Selyemipari Vállalat 4 millió 100 ezer négyzetmé­ter ruhakelmét gyárt. A ke­reskedelem 370 ezer négyzet­­méter sima nylont, 80 ezer négyzetméter nyomott, min­tás, pettyes és virágos nylont kap. Lesz elegendő divatos nylon szatén is. Nyolc és félezer szakképzett ifjú vájárt adott az elmúlt év­tizedben a bányáknak a külön­böző városokban felállított 20 iskola. FAGYVÉDŐ SÜVEG, sá­tor, hajtatóágy, fólia-alagút készül műanyagból. A kerté­szetekben üveg helyett a ta­lajt az ezekből gyártott taka­róval fedhetik be. Előnyük az eddigivel szemben, hogy a napfényt átengedik. A kísér­leteket a Kertészeti Főiskola­­ szakemberei végezték. Új büféház épül a Népliget és az Üllői út sarkán, a fe­rencvárosi pálya szomszédsá­gában. Az eddigi mozgóbüfét megszüntetik. BUSZVONAT jár a rigai utcákon. Alacsony, kisméretű kocsikat kapcsoltak össze. Ál­lóhelyek nincsenek, s egy-egy pótkocsiban 22 ember ülhet. Összeverekedtek az amerikai katonák a németekkel Augs­­burgban. Werbergben nyolc részeg amerikai botokkal fel­fegyverkezve megrohamozott egy kocsmát. Trieberben öt amerikai katona megvert egy német rokkantat. A Vasutasok Szakszervezeté­nek elnöksége ma délelőtt ösz­­szeült a Benczúr utcai székház­ban. Az időszerű szakszervezeti tennivalókról és a vasutas tö­megsport helyzetéről tárgyal­tak. MAGYAR CIRKUSZ ÉS VARIE­TÉ közönségszervezési irodája köz­li, hogy a Budapesten, október 1- től vendégszereplő „Braziliana” dél-amerikai együttes előadásaira a jegyek eloszlásét megkezdte. — Kérjük az üzemi közönségszerve­zőket, hogy jegyigényléseiket rö­vid időn belül nyújtsák be (VI., Népköztársaság útja 61. sz. alatti irodánkba, tel.: 223—643 és 420—349), mert a jegyeket az igénylések be­érkezésének sorrendjében adjuk ki. (x) Dr. Lukács József fogorvos. V.. Jó­zsef A. u. 24. szabadsága után ren­delését folytatja. (x) 0GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora szeptember 25-én, kedden: Néger népmese: Miért lakik a majom a­­ fán? (elmondja: Gábor Miklós).

Next