Esti Hírlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

Távfűtést kapnak az ötéves terv idején épülő lakótelepek A XL és a A III. kerületben építik ki elsőnek a távfűtő-hálózatot «■Ipartelepek gőz-távfűtése » Meleg víz bojler nélkül — Távfűtő-központok Budapesten az új lakótelepek és az OTP öröklakások korszerű fűtőberendezéssel épülnek. A lágymányosi házakat távvezetéken át fűtik, hasonlóképpen a Fiastyúk utcai lakótelep kétezer lakását és a Csepel-Csillagtelep középületeit is. A távfűtés előnye, hogy füstmentes és nem kell szállítani a szenet és a salakot. Az elkövetkező években az új lakótelepek házait távfűtéssel látják el. Az ötéves terv végrehajtása során kétezer távfűtéses lakás épül az Árpád-híd pesti hídfőjénél; az Üllői úti lakótelep 3500 új lakásának nagy részét is bekapcsolják a távfűtésbe, valamint a Lágymányoson építendő további 2800 lakást, Kelenföldön 500 lakást, Kőbányán 500 lakást és Óbudán mintegy 1500 lakást. Ezekben a házakban forróvíz-fűtés lesz, de sor kerül majd gőzvezetékek kiépítésére is, mert az Ipari üzemek fűtését és gőzellátását gőz-távvezetékkel kívánják majd megoldani. Egyes üzemekben ennek következtében megszűnik a saját, kazánház. A Nehézipari Minisztérium tervet készített a kelenföldi és a XI. kerületi üzemek melegellátására. Eszerint 49 meglevő ipartelepet kapcsolnak távvezeték-fűtésre. Ezek között lesz a többi között a Gamma, a Beloiannisz, a Kelenföldi Tejipari Vállalat, a Lágymányosi Dohánygyár, a Pamuttextil Művek, az Április 4 Gépgyár, az Autóbuszüzem garázsa, a Csemege Vállalat, az Épületelemgyár, a Fogaskerékgyár, a Lóden Posztógyár, az EMAG és a Szellőző Művek. A Lágymányoson ezenkívül 36 középületet kapcsolnak majd be a távfűtésbe, köztük a Műszaki Egyetemet, továbbá a Gellért Szállót, az Ortopéd Klinikát és még több olyan középületet, amely jelenleg központi fűtésű berendezéssel rendelkezik. A központi fűtéssel ellátott lágymányosi lakóépületek közül a terv szerint százharmincat fognak bekapcsolni távfűtésbe. Elhatározták ugyanis, hogy nemcsak az új, hanem az olyan házak is kapnak majd távfűtést, amelyeknek saját központi fűtés berendezése van. A XI. kerületen kívül elsősorban a XIII. kerületben kapcsolják a meglevő központi fűtéses lakóházakat távfűtési vezetékre. Mindkét kerületben az építés alatt álló távfűtési rendszert már ennek figyelembevételével tervezik. A tervek szerint úgynevezett gerincvezetékeket fektetnek le, s abból leágazásokat építenek. Ma már a lakótelepek közműveit úgy tervezik, hogy egyidejűleg a távfűtés nyomvonalát is kijelölik. Külön probléma a melegvízszolgáltatás. Jelenleg a távfűtéssel ellátott lakóházakban gáz- vagy villanybojlerek adják a meleg vizet. A jövő terveiben szerepel az is, hogy a lakásokban elhagyják a gázvagy villany-vízmelegítőket, és a meleg vizet is a távfűtési rendszer segítségével adják a lakásoknak. Elsősorban a lágymányosi lakótelep idén átadásra kerülő 260 OTP-lakása kap majd így meleg vizet. A Lágymányoson a következő években megépülő lakótelep és OTP-lakások már mind távfűtési meleg vízzel készülnek. A távfűtő-hálózat kiépítése idővel lehetővé teszi azt is, hogy csökkentsék a hőforrások vizének igénybevételét fűtési célokra. Az elkövetkező években kiépítik nagyobb kapacitásra a Budapesti Erőművet, a Révész utcai régi elektromos telepet és a Láng Gépgyárat, később pedig további távfűtőközpontokat létesítenek. Pakots György Az angyalföldi üzemek az előírtnál 70 millió forinttal több terméket adtak a kongresszusi versenyben Az angyalföldi üzemek kongresszusi versenyének eddigi eredményét összegezték a XIII. kerületi Pártbizottságon. Megállapították, hogy augusztus 1-ig 90 minisztériumi üzem átlagosan 2,7 százalékkal túlteljesítette tervét és az előírtnál 79 millió forinttal több terméket adott. A második negyedévben a felajánlott 28,3 millió forint értékű többlettermékkel szemben a mennyiség kétszeresét, 51,3 millió forint értékű terméket gyártottak. Az exportfelajánlásokat többszörösen túlteljesítették. Az eredeti 4 millió forinttal szemben exportra, terven felül 18 millió forint értékű gyártmányt készítettek. A termelékenység az előirányzott két százalékkal szemben négy százalékkal növekedett. Az angyalföldi üzemek, ha el akarják érni az 1960-as termelési szintet az év végéig, akkor terven felül még 156 millió forint értékű terméket kell gyártaniuk, december 31-ig a terveket átlagosan 5,1 százalékkal, az egy főre eső termelési értéket pedig két százalékkal kell túlteljesíteniük. Ugyanakkor a termelési költségeket szükséges egy százalékkal csökkenteniök. Több mint harmincezer vagonnyi cukor készül az idén Rekordtermés a répaföldeken • Kiment a divatból a kockacukor Ma a sarkadi és a szolnoki cukorgyárban megindult a munka. Október 1-ig fokozatosan az ország mind a tizenegy cukorgyára bekapcsolódik a bőséges répatermés feldolgozásába. A felszabadulás óta az■ idén a leggazdagabb az ország cukorrépa-termése: a tavalyi nem egészen kétszázezer vagonnal szemben mintegy két- ■ száznyolcvanezer vagonnyit szednek fel a földekről. Ebből több mint harmincezer vagoncukrot készíthetnek. A nagy termés miatt a szo-kásos kilencvenfelyett körül- belül százhúsz napig tart idén a cukorgyártási „évad“, s an- nyi cukrot termelnek a gyá- Irak, hogy ebből nemcsak az ország zavartalan ellátását és tartalékainkat fedezhetjük bő-ségesen, de jelentős mennyisé- gek még exportra is jutnak. Ez az első esztendő, amikor nem gyártanak kockacukrot, mert nem keresik a háziasszonyok. Úgy látszik, hogy a süvegcukor után ez is kiment a divatból. Mokkacukrot azonban természetesen továbbra is készítenek az üzemek. A most folyó üzemi főpróbák során megállapították, hogy az új cukorgyári berendezések jól működnek, így ebben az évben jobb minőségű cukrot gyártanak, hófehér lesz a cukor. # '• J Szerda délután fél öt 1 | órakor 4 | ÜGETŐVERSENY I J ......................... Legyen békeliget a Szabadság-szobor mögött A második világháború kitörésének 20. évfordulójáról ma reggel a fővárosi bíróságok dolgozói gyűlésen emlékeztek meg. Dr. Kürthy Sándor bíró beszéde után a békegyűlés részvevői levelet intéztek az Országos Béketanácshoz. Javasolták, hogy a Gellérthegy tetején, a Szabadság-szobor mögött békeligetet ültessenek, amely a második világháború kitörésének napjára emlékeztesse majd a magyar népet, és a városunkba érkező külföldi vendégeket. Kérték, hogy az Országos Béketanács és a fővárosi tanács támogassa kezdeményezésüket. a villamosutazás nagy jelzelemvizsga. El is kellene már egyszer küldeni egy, finom megfontolásokra, s mód - szerességre képes pszichológusért, tárná fel, mi történik a pesti emberekben attól a pillanattól kezdve, hogy a villa-mos közeledtekor élesítik kö-nyékeiket. Az ámokfutás, mint tudjuk, a rendes reggeli munkamenethez tartozik; vannak azonban különleges műszakok is, amelyek egyenesen az ősmúltat hozzák felszínre. Ami azonban még rosszabb, felszín- re kerülnek a szakemberek, , akik az őstörvények állapota- ban létező utasokat jobbnál jobb technikai, tanácsokkal lát-ják el. Mikor például, mondjuk, a 44-esen berázódik a kocsivezető felé vezető kettősajtó és a továbbiakban egyáltalán nem hajlandó kinyílni. Minthogy azonban nem elméleti ajtóról, hanem egy ma reggeli konkrét ajtóról van szó, megpróbálnánk elmondani, mi történt. Az utasok az esemény bekövetkeztekor nekis ugrottak a kilincsnek. Előbb az egyik utas tépte az egyik kilincset, azután a másik utas a j másik kilincset. Azután az egyik utas tépte a két kilinceset kétfelöl, azután a másik * utas tépte a két kilincset kézi felől. Ezután jött egy harma d szakember dik, ennek széles volt a válla, s azt mondta: „Ugyan, egy kilincs ..Elpenderítette a kilincstől az egyik utast, majd a másik utast és olyanokat rázott a kilincsen, hogy a villamos majdnem kisiklott. A kilincs azonban... A kilincs azonban nem működött. „Kalauz úr, a kilincs". „A kilincs rossz” — közölte a kalauz —, „majd a végállomáson megcsinálja a lakatos. Addig is van egy másik ajtó.’ Az utasok egy része neki is indult. Árkon-bokron, hegyenvölgyön, batyun-motyón által. Az utasok más része azonban kötötte magát a karóhoz, vicsorgott és tajtékzott. Azután mégis leszállt hátul. Előbb természetesen gondosan átdöfve pillantásával a kalauzt, mert hiszen ki tehetne a kilincsről, ha nem ő? Amikor már viszonylagos csend volt, s érezte, hogy nem fenyegeti népítélet, akkor szólalt meg a szakember, nem előbb. Azt mondta, ülvén a 44-es közepén, páholyban: „Rosszul lesz az ember, ha odanéz ezekre.“ Ezek, azok ott a kilincsnél. És mondta tovább ama kettő makacsnak, akik mint a kígyók, még rácsavarodtak a kilincsre: „Érzéssel, emberek, érzéssel! Kicsit erre, kicsit arra. Ne durván, finoman!“ Újabb kettőnek, a váltásnak, átható parancsnoki hangon: „Ennyi ügyetlen embert egy rakáson még nem láttam.” Majd: „Összeakadt a klapni. Miért nem lehet ezt felfogni ésszel? Kicsit beljebb! Amazt kifelé, nem látja?” — Jöjjön és mutassa meg.! — dörrent végül is hátrafelé a cibálásban legjobban megátalkodott utas és hátrafordult. Most jön a meglepetés. A tanácsadónak ekkor már hűlt helye volt. A tanácsadó ugyanis leszállt — hátul. A cibáló leroskadt. A villamos megállt, mintha ő is keresné, hová párolgott el a műszaki tudományok e doktora. A villamos eredménytelenül nézegetett. El is indult, mit csináljon? Mások is vannak. A ►, cibáló pedig azt mondta a pad végében: „Csak azt tudnám, hol dolgozik ez a szakember? Megnézném, ott miféle tanácsokat osztogat egész éven át?” Nem is lenne érdektelen vállalkozás. Tarján Imre ,Hetedhét országra szóló lakodalom „Hetedhét országra szóló” lakodalmat rendezett — jó munkájuk elismeréséül — a Kábel- és Sodronykötélgyár pártos KISZ-szervezete a vállalat két dolgozójának, Cseszneki Bélának és Csikós Erzsébetnek. Az üzem dolgozói társadalmi munkában készítették elő a mennyegzőt. Képünkön: az új házasok a nászajándékokkal. (MTI fotó : Bogár felv.) Sok tízezer újpesti vendéglőbe akar járni — de nincs hová Étterem tíz asztallal — Messze a Népkert — Hol szórakozzon a fiatalság Kevés az étterem Újpesten. Tanácstagi beszámolókon gyakran felvetik: kicsinyek, elavultak az éttermek, nem elégítik ki a mai igényeket. Szombaton, vasárnap sokan Pestre kénytelenek menni vacsorázni, táncolni, szórakozni. S hétközben? A kerület szívében az Árpád I úton van a Gyors Büfé. A korszerűen felszerelt tágas helyiségben üveglappal fedett asz- Italok. Hétfő, dél múlt tíz perci cél. A pultok előtt sokan áll-nak. Átutazó vidékiek, újpestiek, családok gyerekekkel, ki-ki egy tányér levessel és főzeléki kéj, vagy pörkölttel és egy pohár sörrel igyekszik az asztalhoz. Olcsón lehet itt étkezni, csak hát mégsem étterem. Kutyakaparó A Gyors Büféből étterem is nyílik. Legalább is annak nevezik. Szűk kis helyiség, alig fér el benne tíz asztal. — Nemrég átalakítottuk a Gyors Büfét’— mondja Ádám Béla helyettes üzletvezető —, azóta megnőtt a forgalom az étteremben is. Az előfizetéses ebédek száma 170-ről 520-ra emelkedett! A vendégek fele elviszi az ebédet. Természetesen étlap szerint is lehet étkezni. A vendégek a környéki üzletek, kisebb üzemek dolgozói. Többen is rendelnének ebédet, de hát kevés a hely. — Nagyon kellene a közelben egy nagy étterem. Újpest főútján ugyanis nem található több étterem. Mert az Árpád Sörözőt kevesen tekintik annak. Amolyan kutyakaparó ez. Omladozó falak, ütött-kopott helyiségek. Söntése esténként a huligánok tanyája. Roskatag itt minden — mondják —, nem érdemes rá egy vasat sem költeni. Vajon mi szükség van rá — Budapest egyik legkorszerűbb áruházának szomszédságában? El kell tüntetni minél előbb. Rozoga székek A kerület központjában, a piac mellett van még egy kisebb vendéglő, tenyérnyi éttermében nyolc kis asztal. Majd háromszázan rendeltek itt ebédet. A söntést most meg akarják szüntetni, hogy bővítsék az éttermet, de ez sem oldja meg a problémát. A kerület egyetlen nagyobb étterme, az Újpesti Népkert, messzire esik a központtól. Vendégei a palotai állomásra érkező vidékiek, de sokan látogatják az újpestiek közül is. Kerthelyiségének székei rozogák, a napvédő ponyva foltozott, de a kissé régies étterem szép, ízléses. Csak hát itt is a söntés... — A múltban Újpesten nem volt divat az étterem — mond-ta Jenei István helyettes üzletvezető. Régi szakember, s régi újpesti. — Ma viszont... Szombaton, vasárnap telt ház van, de hétközben is mind többen étkeznek itt. Néhány helyiséget táncos szórakozóhelyévé alakítottunk át. Hét végék zsúfolásig megtöltik a fiatalok ... De hát ez is kevés. A megoldás Csaknem százezer ember ráérik Újpesten. Akkora ez a munkáskerület, mint egyikmásik nagy vidéki városunk. A Népkert, s néhány kisebb vendéglő már nem elégítheti ki az igényeket. Hogyan lehet a leggyorsabban javítani a helyzeten? — Az Árpád úton valaha több kávéház volt — mondja Légmán Imre, a kerületi vendéglátóipari vállalat igazgatóhelyettese. — Az idők folyamán ezekben raktárakat, üzleteket, kultúrházat rendeztek be. Az utóbbi években más kerületekben sok egykori kávéházat átalakítottak étteremmé. Ez lenne az egyik megoldás Újpesten is. Régi tervünk, hogy az Árpád úti könyvtárat átépítjük étteremmé, zenés szórakozóhellyé. A könyvtárnak majd másutt biztosítanak megfelelő helyiséget. — Először úgy volt, hogy 1958-ban megindulnak a munkák — említi meg Bozzai József tervosztályvezető. — Azután 1959-re halasztották, de még ma sincs döntés. Egyelőre folyik a vita, hogy az egész egykori kávéházat átépítsük, vagy csak egyik részét. Más tervek is készültek. Az Árpád úton épülő egyik ház földszintjén éttermet, cukrászdát akarnak elhelyezni. De erről sem tudnak még semmi bizonyosat. Az Egyesült Izzó, a Magyar Pamut, a Chinoin és sok más nagy gyár kerületében szükség van új, korszerű éttermekre. Aczél Kovách Tamás LÉGI KRESZ (Szűz Szabó József rajza) Külföldi előadók az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia biológiai szakcsoportjának a legújabb kutatásokról szóló előadásai ma délelőtt befejeződtek. Kalaizsev bolgár, Dornberger és Szegal keletnémet kutatók a fehérjemolekulák struktúrájáról beszéltek. Benei László, Székely Mária, Mányai Sándor, Boross László, Keleti Tamás és Telekdi Mariann ismertették különböző kutatásaik eredményét. Csökkentik a cigaretták nedvességét A Lágymányosi Dohánygyárban üzembe helyezték a nagyfrekvenciás dielektromos kezelőberendezést. A gépszerkezet százszázalékos pontossággal csökkenti a dohány nedvességtartalmát. A szárítást eddig kezdetleges módszerrel végezték a gyárak. A tömött cigarettákat négyezres csomagokban közönséges fűtéssel egy-két napig „párolták”, s ezek függően a levegőtől, továbbra is nedvesek, könnyen romlandók maradtak. Most a gépen nagyfrekvenciás elektromos rezgéseket keltenek, és az így kialakult elektromos erőtérben helyezik el a cigarettákat. A dohány nedvességtartalmának hatására elektromos töltések mozdulnak el, és e mozgási energia hővé alakul. A kész cigaretta egyenletesen szárad, nedvességtartalma a normális 15 százalékra csökken, tartósabb és ízletesebb lesz. A munkafolyamat egykét percet vesz igénybe. Új boltok Kőbányán társadalmi összefogással Kőbányán két új élelmiszerbolt nyílt. Az üzleteket társadalmi összefogással létesítették. A Kőbányai Téglagyár és a Kőbányai Textilgyár gondoskodott az anyagról, a téglagyár munkásai ötvenezer téglát adtak — terven felül — az üzletekhez. Most a tanács és az Orion Rádiógyár kötött megállapodást, hogy a gyárral szemben, közös erővel új boltot és autóbuszvárót építenek. A Budapesti Konzervgyár felajánlotta, hogy az üzeme előtti utcarészt rendbehozatja, parkosítja. A munkához a tanács facsemetéket, virágokat ad.