Esti Hírlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

Jövő héttől kezdve ivóvizet ad az új felszíni vízmű Napi 16 000 köbméter tisztított, szűrt Duna­ víz — Megindult a próbaüzemeltetés A jövő héten a káposztásme­gyeri felszíni vízkivételi mű­vet bekapcsolják Budapest ivó­víz-ellátásába. Évek óta egyre nagyobb gond a vízszolgálta­tás, mert a fogyasztás rendkí­vüli mértékben emelkedett. Különösen az ipar fogyaszt sok vizet. A fővárosi tanács több mint 35 millió forintot fordí­tott a káposztásmegyeri 1. szá­mú felszíni vízmű építésére. Ez a vízmű összesen negyven­ezer köbméter vizet szolgáltat majd naponta, amiből tízezer köbméter az ipari víz, har­mincezer köbméter pedig az ivóvíz. Tavasz óta az új víz­­szolgáltató ma napi ötezer köb­méter ipari vizet ad, öt nap­pal ezelőtt üzembe helyezték az új üzem ivóvíz-szolgáltató részét is, és a Dunából napon­ta 15—16 ezer köbméter vizet szivattyúznak ivóvízzé való tisztítás céljából. Egyelőre ezt a vizet még vizsgálják, kémiai és bakteriológiai szempontból is a legalaposabb vizsgálat alá veszik. Ellenőrzik azt is, hogy milyen mértékben lú­gos vagy savas. Értesülésünk szerint ez a hét még a vizsgá­latokkal telik el, és a jövő hé­ten kerül sor a tisztított Du­­na-víznek a bekapcsolására a vízvezetéki hálózatba. Egyelőre napi tizenöt­ezer köbméter ivóvizet ad az új egyes számú felszíni vízmű, s az év végére, vagy a jövő év elejére fog tel­jes­­kapacitással dolgozni. ÉTTERMI KÉSEK — Ide lesz, kérem, a köszörűkő? (Toncz Tibor rajza) November elején kezdődik országszerte a szüret Három és félmillió hektoliter bor Az időjárás következtében idén kitolódott a szüret és országosan csak november elején kezdődik. Az idei szőlő­termés azonban igen jó s elő­zetes számítások szerint kö­rülbelül három és fél millió hektoliter bor kerül a pin­cékbe. A gazdag szüret egy­úttal nagy feladatok elé ál­lítja boripari szakemberein­ket. A nagy mennyiségű bor és must tárolására összesen újabb 300 ezer hektoliter űr­tartalmú, üvegbéléssel ellá­tott betonhordókat építettek, melyek általában 500, illetve­ 1000 hektoliteresek. Ezenkí­vül külföldről körülbelül 80 ezer hektoliternyi ászokhor­­i­dót is vásároltak. Jelenleg már mintegy 80 fé­le bor van forgalomban az or­szágban, de az új szüret után ismét néhány fajtával gyara­podik a választék. A gazdag szüret ideje alatt gondos­kodnak arról is, hogy ál­landóan friss, édes mustot kapjon a közönség. Már in­tézkedtek, hogy valamennyi étterem, italbolt forgalomba hozza a mustot, amit nemcsak vidékről szállítanak a fővá­rosba, de itt helyileg is pré­selik. Csepelen ugyanis egy présházat létesítettek s a szüret megindultával egy idő­ben itt naponta frissen pré­selik a környékről felhozott szőlőt. Általában literenként 7 forintért kerül majd forgalom­ba a must. HiiiimuiiiiiiiiiiiuiiiMiiiiiiiiiiiiHmiimiuuimniiHimmmiiimiiimimiiimimiiiimiimiuiiii Szép ruhához szép kalapot! Sok száz fazon, sok ezer kalap a CORVIN női kalaposztályán. Gyapjúkalap 71 Ft Nyúlszőrkalap 112 Ft ­BOBB Tárolók épülnek a vízben legszegényebb területeken Ma délelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémia műszaki tu­dományok osztálya ankétot rendezett „A víztárolás nép­­gazdasági jelentősége és lehe­tőségei Magyarországon" cím­­mel. A megnyitót dr. Németh Endre műegyetemi tanár, az Akadémia hidrológiai főbizott­ságának elnöke tartotta, majd Dégen Imre országos vízügyi főigazgató előadása következett a víztárolásról. Dégen Imre megállapította, hogy a nép­gazdaság nagy ütemű fejlődése következtében egyre nehezebbé válik a vízigények kielégítése. A Délpesti Ipari Vízmű üzem­be helyezése előtt például víz­hiány idején egyes üzemek csökkentett mértékben termel­tek. Vízellátási nehézségekkel küzd hosszú ideje Tatabánya, a Körös menti öntözéseknél pe­dig sokszor 25—30 százalékos vízhiány mutatkozik. A vízigé­nyek rohamos növekedését mu­tatja, hogy az 1948. évi vízfel­használás csak fele volt a mainak és 1975-re több mint négyszeresére emelkedik a je­lenlegi szükségletnek. A vízhiányok pótlása csak az időnként jelentkező vízfelesle­gek tárolásával biztosítható. Magyarországon jelentős a tá­rolás a belvizek szempontjá­ból, ezért negyvenszeresére nö­veljük a belvíztárolók kapaci­tását. A tárolók építésére ép­pen a nagy folyóktól távol eső, vízben legszegényebb területe­ken van lehetőség. A Borsodi Iparmedence regionális vízellá­tási rendszerének fontos lánc­szeme a most épülő rakacai völgyzáró gát, amely ötmillió köbméter vizet tárol az ala­csony vízállás idejére. az ódonságok és a százesz­­­a­­tendős emberek városá­ban — ahogy Krúdy Gyula hív­­ja e városkát, midőn még nem járhattak át az óbudaiak Pestre saját hídjukon, s ezért is vár­­táj­ a temetőbe menéssel, mert a hidat megígérték nekik, hát megvárják — a mostani fiatal városvezetők, a Hazafias Nép­front, műsoros estet hirdetett és rendezett ezeknek az elfe­lejtett régi embereknek. Nyug­­díjas találkozó, hirdették a pla­kátok: „öregember, nem vén ember”. Ebből aztán az lett, hogy ezek az óemberek, hajdani mesterek a Törekvő-dalkör tagjai, önkéntes tűzoltók — fel-felugrottak az asztal, mel­lől (egy-egy liter csatárkai riz­­ling után), s nótáztak, Stirbl szammlimuzsikájára fiatal asz­­szonyokat hopszaporkába vit­tek, Herzl Vili kupléi alatt a fehér hajú varrónők fülébe májusi szavakat sugdostak. A fiatalok pedig (ötvenesek, ők is megvannak azért) látták, hogy itt sok dolguk úgy sincsen, hát öregesen kártyaasztalhoz ül­tek. De előbb kihívták még a vigadó öregek társaságából dr. Magos Miklós tisztelendő urat is, az óbudai plébánost, a nép­front elnökségi tagját, foglalja­­ el helyét közöttük ő is az asz­­­­talnál és hozzáláttak az ultihoz.­­ Kik mulattak, kik ringatták­­fejüket és énekelték a vacso­­­­rázó asztalok mellett a refrént,­­hogy noch einmal, noch ein­­­­mal, mikor Herzl Vili (a Te­­­­lefongyár hajdani szerszámké­­­­szítő­je) azt énekelte, hogy sze­dreinek még egyszer fiatal len­ini? Százesztendős emberek Először a hölgyekről. Mind­nek fehér a haja. Heci Mar­git, Sturm Ferencné, Deciner Anna ... Fehérnemű-varrónők. „Csak férfi fehérneműt, csak méretre varrtunk.” Ehhez leg­jobban az óbudai lányok ér­tettek. „Mire a legkényesebb a férfi?” — A gallérra. Gyönyörűen, egyenesen kell annak állnia ... Bánovicsné csak a gallérokat varrta, én meg — mondja Sturmné — csak a gallért varr­tam fel az ingre. — Aztán fel­kiáltja hirtelen a színpadra az énekesnek: — Mi úszik a Du­nában Vili? És Vili és az egész asztaltár­saság már énekli is: „A Duná­ban úszik egy hal...” A leg­jobb táncosok, a legszebb var­rónők az óbudai asszonyok vol­tak. Közöttük ül Kitzinger Antal. Hangjegymetsző. Nyugdíjba ment, ma már nincs is kotta­­véső a városban. 1904-ben sza­badult, s első munkája egy szo­­náta volt. (Az utolsó, Lajtai­nak a VII. szimfóniája.) Azóta­ Jacobi hozzá vitte a Leányvásárt, s mikor megkér­dezte a muzsikustól, milyen cí­met adjunk a daloknak, azt vá­laszolta rá a kicsi ember, amit jónak lát. Így adta Tóni bácsi az egyik dalnak „Ha lennék egy lánykának édes” címet. „Slosz­­szabb címet én nem vések.” Bartók egy munkával keres­te fel. „Nem volt hosszú, har­­mincoldalas csak, hát hárman csináltuk: én, Jackó és Epstein. Egytől tízig én, tíztől húszig Epstein. De milyen ember volt Bartók! Észrevette, hogy fel­osztottuk a munkát, nem egy ember csinálta. ..A tíztől húszig újból kell csinálni — mondotta — az nem tiszta munka!” Mit szeretne csinálni? „Új­ból muzsikát vésni.” Nem a pénz miatt, 2050 forint a nyug­­díja. De ő már Milánóból is hazajött Óbudára, pedig erő­vel ott akarták tartani. Már azt éneklik, hogy Ó Su­sanna, a Susanna... És jön a Kitzinger Vilihez egy még idő­sebb mester. Átöleli, ez a Zig­­ler István, aki már a nyolcva­nat is átlépte. Mérlegkészítő, a híres Zwark-gyárban volt az első munkás. „Te láttál ugye dolgozni, amikor beleszél az ablakon. Hogy dolgoztam én! Ha ma dolgozhatnék, csilla­gom lenne, kitüntetésem. Min­dent egyedül csináltam, öntöt­tem, kovácsoltam, még az asz­talosmunkát is egyedül. Csak anyag legyen és szerszám ... Ez a Herzl Vili is az én inasom volt.” Hat gyereke van, tizennégy unoka, hét dédunoka. Minden­hez értett, a finom műszermér­legektől a nehéz tehermérlege­­kig. Nyugdíjas, de egyedül él, maga főz. Hat gyerek... Csak az egyik fiútól — asztalos — kap havi 100 forintot, a lányai­tól néha-néha 10—10 forintot. Pedig egész életén át pontos mérlegeket csinált. De hát most mindenki éne­kel: Ó Susanna, a Susanna Dann ist das Leben schön... Kőbányai György ★ Újjáélesztik a XV. Lajos korabeli sarokdivatot A Duna Cipőgyárban olyan új nőisarok-divat népszerűsí­tésére készülnek, amely kül­földi hatásra visszahozza a hu­szas években kedvelt közép­magas sarkot. A régi divatnak az újraéledése azt jelenti, hogy elhagyják a jövőben a túlzot­tan keskeny és magas tűsarok­­f­ormát, és tulajdonképpen visszatérnek XV. Lajos fran­cia király korába. Az új sarok­divat persze modern változat­ban jelenik meg, egyesíti ma­gában a divatosság és kényel­messég előnyeit. A tartósság érdekében a sar­kakat igen gyakran rézzel von­ják be, vagy pedig műanyag­ból készülnek. Igen jól illenek a sziluett vágású, vagy az ék, sőt a kerek orrú cipőkhöz is. Tudományos ankétot tartottak az üzemorvosok A Magyar Textilipari Dol­gozók Szakszervezete és az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének üzemorvosi csoportja ma délelőtt tudomá­nyos ankétot rendezett a tex­tilipari üzemegészségügyi hó­nap alkalmából. Az ország minden részéből összegyűlt üzemorvosok előtt dr. Abonyi Blanka tartott bevezetőt. Dr. Tímár Miklós, az Országos Munkaegészségügyi Intézet igazgatója a porártalomról tar­tott előadást. Magnezitre bukkantak Vas megyében Értékes ásványi anyagokat rejt a föld Vas megye nyugati részén. A kutatók Felsőcsatár és Vaskeresztes határában magnezit, magnetit nyomaira bukkantak. VERSENYBEN Harmincnyolc brigád verse­nyez a Forgácsoló Szerszámok Gyárában.­A verseny legjobb­jai között az év végén 114 ezer forintot osztanak ki. A kong­resszusi versenyben augusztus­ban a tervezettnél ötven száza­lékkal kevesebb volt a selejt. A menetfúró-műhelyben hat munkacsapat harcol a szocia­lista munkabrigád címért. A feltételeket mindannyian telje­sítették. Szlávik Ernő köszö­rűsbrigádja eddig 3,2 százalék­kal túlteljesítette kongresszusi vállalását. A selejtet negyven százalékkal csökkentette. Ké­pünkön: Kecsmár János, a Szlávik-brigád tagja. (MTI fotó : Mező­felvi Jelentősen növekedik a lakosság vásárlókedve A fővárosi áruházak nagy forgalma a szezonvégi kiárusítás alatt A Belkereskedelmi Miniszté­rium tájékoztatása szerint idén júliusban és augusztusban a múlt év azonos időszakához képest 600 millió forinttal volt több a kiskereskedelem forgal­ma. A kiskereskedelmi forga­lomnak ez a növekedése 13 szá­zalékos fejlődést jelent. A la­kosság ruházati és vegyesipari cikkekből a múlt évi júliushoz, augusztushoz képest 200—200 millió forinttal vásárolt többet. Élénk volt a vendéglátóipari forgalom is, a vendéglők, ét­termek, cukrászdák árbevétele az idén 100 millió forinttal volt több. A bor árának leszállítá­sa után élénk kereslet volt az olcsóbb kimért és a palacko­zott borok iránt. Ezzel egy idő­ben, mint a piackutatás megál­lapította, a fővárosban az ége­tett szeszesitalok fogyasztása mérséklődött. A szezonvégi kiárusítás augusztus 24-től szeptember 5- ig tartott, keresettek voltak a női konfekcionált ruhák, aljak, blúzok. A fővárosi állami áru­házak a két hét alatt 3,5 millió forint forgalmat bonyolítottak a szezonvégi cikkekből. Győr megyében is élénk volt a for­galom, napi 100—120 ezer forint értékű árut adtak el. Hűvös idő A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése csütörtök es­­tig: felhőátvonulások, ma több, holnap kevesebb helyen, főként az ország keleti felében lesz­nek kisebb esők. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. Ismét több helyen lesz talajmenti fagy és nappal is hűvös marad az idő. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 11 fok­a Műszak után: verselemzés A kisiskolások — Tábla az ebédlőben - Szorgalmas tanulás a Budapesti Kénsavgyár általános iskolájában Az irkák kicsit gyűröttek; a sorok bennük: ceruzával. Az oldalak fölött ilyen szavak: fi­zika, magyar, történelem ... De hát öltözőszekrényekben pihennek nyolc órán át ezek az irkák, hogy műszak végez­tével, amikor gazdájuk elhagy­ja a sárga kénhegyek, kénége­tő kemencék világát, s leveti savmarástól védő gumicsizmá­ját, posztóruháját — újabb matematikai képletek, iroda­lomtudományi fogalmak kerül­jenek beléjük. Hexameter S a Budapesti Kénsavgyár általános iskolájában tanulók jó részének hajába fehér csí­kokat szántott már az idő! Akik valamikor elvégezték az ímmel-ámmal kötelező hat elemit, vagy még azt se, most, mihelyt meghallották a hírt, sürgősen jelentkeztek. De van­nak itt fiatalabb évjáratúak is. 1935—36-ban születettek, akik valamilyen módon — tanyán éltek például — „lemorzsolód­tak” annak idején. Ácsok, he­gesztők, lakatosok és segéd­munkások, sőt művezetők, cso­portvezetők is... Meghallgattunk egy órát a VII.-ben: Albrecht József ma­gyar óráját. Ludas Matyi Vagy tízen ülnek a kicsiny ebédlő asztalainál, s figyelik a falhoz támasztott táblára írt Ludas Matyi-sorokat: „Hajdan egy faluban...” S vonalkákat, félköröcskéket rajzolt a szótagok fölé a tanár, aki épp most írja le: spondeus! A hexametert magyarázza ügyesen, közérthetően. Amikor pedig a történetre, Döbrögi uram megleckézteté­­sére kerül sor — mintha óvo­dások meseóráján lennék, olyan önfeledt figyelőket lá­tok. — Ki nem olvasta még a Lu­das Matyit? Csak őszintén... A többségük nem olvasta, de látta filmen, s egyikük a rádióban hallotta. S jönnek a kérdések, örök kérdezők, szor­galmas tudni vágyók ezek az öregek, s fiatalok. Egy zöldszvetteres ifjú: — Miután fához kötötte ötét (Döbrögit). Udvariasan vág közbe a ta­nár: Bocsásson meg, máskor mondja ezt: őt... De a tanár tudja már erről a fiatalemberről — most a má­sodik órán —, hogy kedvenc költője, Ady, így formálódnak a 20—30— 50 éves hetedikesek, közöttük a legidősebb: az 1899-ben szü­letett Mészáros Pali bácsi. Gyári pedagógusok Albrecht József és Reichel Margit, a másik tanító is a gyárban dolgozik. Előbbi ma­gyar—történelem szakos tanár, ám emellett pénzügyi képzett­sége is van — a pénzügyi osz­tály a munkahelye. Utóbbi még a Horthy-időkben lett ta­nítónő, de — akkori tanító­sors — nem kapott állást, gyárba ment, amit megszere­tett — most számlázó a be­osztása ..­­. — Mindketten szívesen vál­laltuk el a tanítást — mondja Albrecht József. — Már ta­valy, s azelőtt is gondoltunk erre az oktatási formára, de csak most, a kormányhatáro­zat tette lehetővé megvalósí­tását... Kedden és pénteken délután 2-től 7-ig tanítunk... A Budapesti Kénsavgyárban 150-en jelentkeztek az általá­nos iskolába — ezenkívül szakmai oktatás is van az üzemben —, kellett hát több pedagógus. — A IX. kerületi oktatási osztály vezetője, egy földrajzi szakfelügyelő, valamint a Gyá­li úti iskola több pedagógusa vállalta, hogy részt vesz a munkában... A gyár vezetősége nagy tá­mogatást, a kedvezményeket nyújt a tanulóknak, s épülnek már az állandó osztálytermek is, hogy ne ebédlőben, VB- helyiségben szorongva kelljen elsajátítani a betűvetés, az osztás-szorzás, s a verselemzés tudományát... Keresztényi Nándor Jubilál a világ első levelezőlapja A világ első levelezőlapját 90 évvel ezelőtt, 1869 október el­sején hozta forgalomba a ma­gyar—osztrák postaigazgató­ság. Az új küldeményfajta fel­találója dr. Hermann Emá­­nuel, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára volt. Létjo­gosultságát azonban Garvai Mihály, az akkori magyar pos­tafőigazgató teremtette meg, kiharcolta, hogy olcsón, két krajcárért kerüljön a lap for­galomba. Az első napon már nagy sikert aratott, csupán a pesti központ tízezer darabot adott el belőle. Egy hónap alatt ez a szám egymillióra emelke­dett. Az első kiadást követő esztendőben már 2,5 millió, 1873-ban pedig 6,5 millió la­pot kézbesített a magyar pos­ta. Tőlünk vették át először a német, majd sorban a luxem­burgi, a svájci, az angol, a bel­ga, a holland, a dán, a finn, az orosz, a francia, az észak-ame­rikai, a spanyol és a szerb pos­taigazgatóságok. Az első levelezőlapokból több eredeti darab a postamú­zeumban is megtalálható

Next