Esti Hírlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
Jövő héttől kezdve ivóvizet ad az új felszíni vízmű Napi 16 000 köbméter tisztított, szűrt Duna víz — Megindult a próbaüzemeltetés A jövő héten a káposztásmegyeri felszíni vízkivételi művet bekapcsolják Budapest ivóvíz-ellátásába. Évek óta egyre nagyobb gond a vízszolgáltatás, mert a fogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett. Különösen az ipar fogyaszt sok vizet. A fővárosi tanács több mint 35 millió forintot fordított a káposztásmegyeri 1. számú felszíni vízmű építésére. Ez a vízmű összesen negyvenezer köbméter vizet szolgáltat majd naponta, amiből tízezer köbméter az ipari víz, harmincezer köbméter pedig az ivóvíz. Tavasz óta az új vízszolgáltató ma napi ötezer köbméter ipari vizet ad, öt nappal ezelőtt üzembe helyezték az új üzem ivóvíz-szolgáltató részét is, és a Dunából naponta 15—16 ezer köbméter vizet szivattyúznak ivóvízzé való tisztítás céljából. Egyelőre ezt a vizet még vizsgálják, kémiai és bakteriológiai szempontból is a legalaposabb vizsgálat alá veszik. Ellenőrzik azt is, hogy milyen mértékben lúgos vagy savas. Értesülésünk szerint ez a hét még a vizsgálatokkal telik el, és a jövő héten kerül sor a tisztított Duna-víznek a bekapcsolására a vízvezetéki hálózatba. Egyelőre napi tizenötezer köbméter ivóvizet ad az új egyes számú felszíni vízmű, s az év végére, vagy a jövő év elejére fog teljeskapacitással dolgozni. ÉTTERMI KÉSEK — Ide lesz, kérem, a köszörűkő? (Toncz Tibor rajza) November elején kezdődik országszerte a szüret Három és félmillió hektoliter bor Az időjárás következtében idén kitolódott a szüret és országosan csak november elején kezdődik. Az idei szőlőtermés azonban igen jó s előzetes számítások szerint körülbelül három és fél millió hektoliter bor kerül a pincékbe. A gazdag szüret egyúttal nagy feladatok elé állítja boripari szakembereinket. A nagy mennyiségű bor és must tárolására összesen újabb 300 ezer hektoliter űrtartalmú, üvegbéléssel ellátott betonhordókat építettek, melyek általában 500, illetve 1000 hektoliteresek. Ezenkívül külföldről körülbelül 80 ezer hektoliternyi ászokhoridót is vásároltak. Jelenleg már mintegy 80 féle bor van forgalomban az országban, de az új szüret után ismét néhány fajtával gyarapodik a választék. A gazdag szüret ideje alatt gondoskodnak arról is, hogy állandóan friss, édes mustot kapjon a közönség. Már intézkedtek, hogy valamennyi étterem, italbolt forgalomba hozza a mustot, amit nemcsak vidékről szállítanak a fővárosba, de itt helyileg is préselik. Csepelen ugyanis egy présházat létesítettek s a szüret megindultával egy időben itt naponta frissen préselik a környékről felhozott szőlőt. Általában literenként 7 forintért kerül majd forgalomba a must. HiiiimuiiiiiiiiiiiuiiiMiiiiiiiiiiiiHmiimiuuimniiHimmmiiimiiimimiiimimiiiimiimiuiiii Szép ruhához szép kalapot! Sok száz fazon, sok ezer kalap a CORVIN női kalaposztályán. Gyapjúkalap 71 Ft Nyúlszőrkalap 112 Ft BOBB Tárolók épülnek a vízben legszegényebb területeken Ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztálya ankétot rendezett „A víztárolás népgazdasági jelentősége és lehetőségei Magyarországon" címmel. A megnyitót dr. Németh Endre műegyetemi tanár, az Akadémia hidrológiai főbizottságának elnöke tartotta, majd Dégen Imre országos vízügyi főigazgató előadása következett a víztárolásról. Dégen Imre megállapította, hogy a népgazdaság nagy ütemű fejlődése következtében egyre nehezebbé válik a vízigények kielégítése. A Délpesti Ipari Vízmű üzembe helyezése előtt például vízhiány idején egyes üzemek csökkentett mértékben termeltek. Vízellátási nehézségekkel küzd hosszú ideje Tatabánya, a Körös menti öntözéseknél pedig sokszor 25—30 százalékos vízhiány mutatkozik. A vízigények rohamos növekedését mutatja, hogy az 1948. évi vízfelhasználás csak fele volt a mainak és 1975-re több mint négyszeresére emelkedik a jelenlegi szükségletnek. A vízhiányok pótlása csak az időnként jelentkező vízfeleslegek tárolásával biztosítható. Magyarországon jelentős a tárolás a belvizek szempontjából, ezért negyvenszeresére növeljük a belvíztárolók kapacitását. A tárolók építésére éppen a nagy folyóktól távol eső, vízben legszegényebb területeken van lehetőség. A Borsodi Iparmedence regionális vízellátási rendszerének fontos láncszeme a most épülő rakacai völgyzáró gát, amely ötmillió köbméter vizet tárol az alacsony vízállás idejére. az ódonságok és a százeszatendős emberek városában — ahogy Krúdy Gyula hívja e városkát, midőn még nem járhattak át az óbudaiak Pestre saját hídjukon, s ezért is vártáj a temetőbe menéssel, mert a hidat megígérték nekik, hát megvárják — a mostani fiatal városvezetők, a Hazafias Népfront, műsoros estet hirdetett és rendezett ezeknek az elfelejtett régi embereknek. Nyugdíjas találkozó, hirdették a plakátok: „öregember, nem vén ember”. Ebből aztán az lett, hogy ezek az óemberek, hajdani mesterek a Törekvő-dalkör tagjai, önkéntes tűzoltók — fel-felugrottak az asztal, mellől (egy-egy liter csatárkai rizling után), s nótáztak, Stirbl szammlimuzsikájára fiatal aszszonyokat hopszaporkába vittek, Herzl Vili kupléi alatt a fehér hajú varrónők fülébe májusi szavakat sugdostak. A fiatalok pedig (ötvenesek, ők is megvannak azért) látták, hogy itt sok dolguk úgy sincsen, hát öregesen kártyaasztalhoz ültek. De előbb kihívták még a vigadó öregek társaságából dr. Magos Miklós tisztelendő urat is, az óbudai plébánost, a népfront elnökségi tagját, foglalja el helyét közöttük ő is az asztalnál és hozzáláttak az ultihoz. Kik mulattak, kik ringattákfejüket és énekelték a vacsorázó asztalok mellett a refrént,hogy noch einmal, noch einmal, mikor Herzl Vili (a Telefongyár hajdani szerszámkészítője) azt énekelte, hogy szedreinek még egyszer fiatal lenini? Százesztendős emberek Először a hölgyekről. Mindnek fehér a haja. Heci Margit, Sturm Ferencné, Deciner Anna ... Fehérnemű-varrónők. „Csak férfi fehérneműt, csak méretre varrtunk.” Ehhez legjobban az óbudai lányok értettek. „Mire a legkényesebb a férfi?” — A gallérra. Gyönyörűen, egyenesen kell annak állnia ... Bánovicsné csak a gallérokat varrta, én meg — mondja Sturmné — csak a gallért varrtam fel az ingre. — Aztán felkiáltja hirtelen a színpadra az énekesnek: — Mi úszik a Dunában Vili? És Vili és az egész asztaltársaság már énekli is: „A Dunában úszik egy hal...” A legjobb táncosok, a legszebb varrónők az óbudai asszonyok voltak. Közöttük ül Kitzinger Antal. Hangjegymetsző. Nyugdíjba ment, ma már nincs is kottavéső a városban. 1904-ben szabadult, s első munkája egy szonáta volt. (Az utolsó, Lajtainak a VII. szimfóniája.) Azóta Jacobi hozzá vitte a Leányvásárt, s mikor megkérdezte a muzsikustól, milyen címet adjunk a daloknak, azt válaszolta rá a kicsi ember, amit jónak lát. Így adta Tóni bácsi az egyik dalnak „Ha lennék egy lánykának édes” címet. „Sloszszabb címet én nem vések.” Bartók egy munkával kereste fel. „Nem volt hosszú, harmincoldalas csak, hát hárman csináltuk: én, Jackó és Epstein. Egytől tízig én, tíztől húszig Epstein. De milyen ember volt Bartók! Észrevette, hogy felosztottuk a munkát, nem egy ember csinálta. ..A tíztől húszig újból kell csinálni — mondotta — az nem tiszta munka!” Mit szeretne csinálni? „Újból muzsikát vésni.” Nem a pénz miatt, 2050 forint a nyugdíja. De ő már Milánóból is hazajött Óbudára, pedig erővel ott akarták tartani. Már azt éneklik, hogy Ó Susanna, a Susanna... És jön a Kitzinger Vilihez egy még idősebb mester. Átöleli, ez a Zigler István, aki már a nyolcvanat is átlépte. Mérlegkészítő, a híres Zwark-gyárban volt az első munkás. „Te láttál ugye dolgozni, amikor beleszél az ablakon. Hogy dolgoztam én! Ha ma dolgozhatnék, csillagom lenne, kitüntetésem. Mindent egyedül csináltam, öntöttem, kovácsoltam, még az asztalosmunkát is egyedül. Csak anyag legyen és szerszám ... Ez a Herzl Vili is az én inasom volt.” Hat gyereke van, tizennégy unoka, hét dédunoka. Mindenhez értett, a finom műszermérlegektől a nehéz tehermérlegekig. Nyugdíjas, de egyedül él, maga főz. Hat gyerek... Csak az egyik fiútól — asztalos — kap havi 100 forintot, a lányaitól néha-néha 10—10 forintot. Pedig egész életén át pontos mérlegeket csinált. De hát most mindenki énekel: Ó Susanna, a Susanna Dann ist das Leben schön... Kőbányai György ★ Újjáélesztik a XV. Lajos korabeli sarokdivatot A Duna Cipőgyárban olyan új nőisarok-divat népszerűsítésére készülnek, amely külföldi hatásra visszahozza a huszas években kedvelt középmagas sarkot. A régi divatnak az újraéledése azt jelenti, hogy elhagyják a jövőben a túlzottan keskeny és magas tűsarokformát, és tulajdonképpen visszatérnek XV. Lajos francia király korába. Az új sarokdivat persze modern változatban jelenik meg, egyesíti magában a divatosság és kényelmesség előnyeit. A tartósság érdekében a sarkakat igen gyakran rézzel vonják be, vagy pedig műanyagból készülnek. Igen jól illenek a sziluett vágású, vagy az ék, sőt a kerek orrú cipőkhöz is. Tudományos ankétot tartottak az üzemorvosok A Magyar Textilipari Dolgozók Szakszervezete és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének üzemorvosi csoportja ma délelőtt tudományos ankétot rendezett a textilipari üzemegészségügyi hónap alkalmából. Az ország minden részéből összegyűlt üzemorvosok előtt dr. Abonyi Blanka tartott bevezetőt. Dr. Tímár Miklós, az Országos Munkaegészségügyi Intézet igazgatója a porártalomról tartott előadást. Magnezitre bukkantak Vas megyében Értékes ásványi anyagokat rejt a föld Vas megye nyugati részén. A kutatók Felsőcsatár és Vaskeresztes határában magnezit, magnetit nyomaira bukkantak. VERSENYBEN Harmincnyolc brigád versenyez a Forgácsoló Szerszámok Gyárában.A verseny legjobbjai között az év végén 114 ezer forintot osztanak ki. A kongresszusi versenyben augusztusban a tervezettnél ötven százalékkal kevesebb volt a selejt. A menetfúró-műhelyben hat munkacsapat harcol a szocialista munkabrigád címért. A feltételeket mindannyian teljesítették. Szlávik Ernő köszörűsbrigádja eddig 3,2 százalékkal túlteljesítette kongresszusi vállalását. A selejtet negyven százalékkal csökkentette. Képünkön: Kecsmár János, a Szlávik-brigád tagja. (MTI fotó : Mezőfelvi Jelentősen növekedik a lakosság vásárlókedve A fővárosi áruházak nagy forgalma a szezonvégi kiárusítás alatt A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint idén júliusban és augusztusban a múlt év azonos időszakához képest 600 millió forinttal volt több a kiskereskedelem forgalma. A kiskereskedelmi forgalomnak ez a növekedése 13 százalékos fejlődést jelent. A lakosság ruházati és vegyesipari cikkekből a múlt évi júliushoz, augusztushoz képest 200—200 millió forinttal vásárolt többet. Élénk volt a vendéglátóipari forgalom is, a vendéglők, éttermek, cukrászdák árbevétele az idén 100 millió forinttal volt több. A bor árának leszállítása után élénk kereslet volt az olcsóbb kimért és a palackozott borok iránt. Ezzel egy időben, mint a piackutatás megállapította, a fővárosban az égetett szeszesitalok fogyasztása mérséklődött. A szezonvégi kiárusítás augusztus 24-től szeptember 5- ig tartott, keresettek voltak a női konfekcionált ruhák, aljak, blúzok. A fővárosi állami áruházak a két hét alatt 3,5 millió forint forgalmat bonyolítottak a szezonvégi cikkekből. Győr megyében is élénk volt a forgalom, napi 100—120 ezer forint értékű árut adtak el. Hűvös idő A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése csütörtök estig: felhőátvonulások, ma több, holnap kevesebb helyen, főként az ország keleti felében lesznek kisebb esők. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. Ismét több helyen lesz talajmenti fagy és nappal is hűvös marad az idő. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 11 foka Műszak után: verselemzés A kisiskolások — Tábla az ebédlőben - Szorgalmas tanulás a Budapesti Kénsavgyár általános iskolájában Az irkák kicsit gyűröttek; a sorok bennük: ceruzával. Az oldalak fölött ilyen szavak: fizika, magyar, történelem ... De hát öltözőszekrényekben pihennek nyolc órán át ezek az irkák, hogy műszak végeztével, amikor gazdájuk elhagyja a sárga kénhegyek, kénégető kemencék világát, s leveti savmarástól védő gumicsizmáját, posztóruháját — újabb matematikai képletek, irodalomtudományi fogalmak kerüljenek beléjük. Hexameter S a Budapesti Kénsavgyár általános iskolájában tanulók jó részének hajába fehér csíkokat szántott már az idő! Akik valamikor elvégezték az ímmel-ámmal kötelező hat elemit, vagy még azt se, most, mihelyt meghallották a hírt, sürgősen jelentkeztek. De vannak itt fiatalabb évjáratúak is. 1935—36-ban születettek, akik valamilyen módon — tanyán éltek például — „lemorzsolódtak” annak idején. Ácsok, hegesztők, lakatosok és segédmunkások, sőt művezetők, csoportvezetők is... Meghallgattunk egy órát a VII.-ben: Albrecht József magyar óráját. Ludas Matyi Vagy tízen ülnek a kicsiny ebédlő asztalainál, s figyelik a falhoz támasztott táblára írt Ludas Matyi-sorokat: „Hajdan egy faluban...” S vonalkákat, félköröcskéket rajzolt a szótagok fölé a tanár, aki épp most írja le: spondeus! A hexametert magyarázza ügyesen, közérthetően. Amikor pedig a történetre, Döbrögi uram megleckéztetésére kerül sor — mintha óvodások meseóráján lennék, olyan önfeledt figyelőket látok. — Ki nem olvasta még a Ludas Matyit? Csak őszintén... A többségük nem olvasta, de látta filmen, s egyikük a rádióban hallotta. S jönnek a kérdések, örök kérdezők, szorgalmas tudni vágyók ezek az öregek, s fiatalok. Egy zöldszvetteres ifjú: — Miután fához kötötte ötét (Döbrögit). Udvariasan vág közbe a tanár: Bocsásson meg, máskor mondja ezt: őt... De a tanár tudja már erről a fiatalemberről — most a második órán —, hogy kedvenc költője, Ady, így formálódnak a 20—30— 50 éves hetedikesek, közöttük a legidősebb: az 1899-ben született Mészáros Pali bácsi. Gyári pedagógusok Albrecht József és Reichel Margit, a másik tanító is a gyárban dolgozik. Előbbi magyar—történelem szakos tanár, ám emellett pénzügyi képzettsége is van — a pénzügyi osztály a munkahelye. Utóbbi még a Horthy-időkben lett tanítónő, de — akkori tanítósors — nem kapott állást, gyárba ment, amit megszeretett — most számlázó a beosztása ... — Mindketten szívesen vállaltuk el a tanítást — mondja Albrecht József. — Már tavaly, s azelőtt is gondoltunk erre az oktatási formára, de csak most, a kormányhatározat tette lehetővé megvalósítását... Kedden és pénteken délután 2-től 7-ig tanítunk... A Budapesti Kénsavgyárban 150-en jelentkeztek az általános iskolába — ezenkívül szakmai oktatás is van az üzemben —, kellett hát több pedagógus. — A IX. kerületi oktatási osztály vezetője, egy földrajzi szakfelügyelő, valamint a Gyáli úti iskola több pedagógusa vállalta, hogy részt vesz a munkában... A gyár vezetősége nagy támogatást, a kedvezményeket nyújt a tanulóknak, s épülnek már az állandó osztálytermek is, hogy ne ebédlőben, VB- helyiségben szorongva kelljen elsajátítani a betűvetés, az osztás-szorzás, s a verselemzés tudományát... Keresztényi Nándor Jubilál a világ első levelezőlapja A világ első levelezőlapját 90 évvel ezelőtt, 1869 október elsején hozta forgalomba a magyar—osztrák postaigazgatóság. Az új küldeményfajta feltalálója dr. Hermann Emánuel, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára volt. Létjogosultságát azonban Garvai Mihály, az akkori magyar postafőigazgató teremtette meg, kiharcolta, hogy olcsón, két krajcárért kerüljön a lap forgalomba. Az első napon már nagy sikert aratott, csupán a pesti központ tízezer darabot adott el belőle. Egy hónap alatt ez a szám egymillióra emelkedett. Az első kiadást követő esztendőben már 2,5 millió, 1873-ban pedig 6,5 millió lapot kézbesített a magyar posta. Tőlünk vették át először a német, majd sorban a luxemburgi, a svájci, az angol, a belga, a holland, a dán, a finn, az orosz, a francia, az észak-amerikai, a spanyol és a szerb postaigazgatóságok. Az első levelezőlapokból több eredeti darab a postamúzeumban is megtalálható